Pest Megyi Hírlap, 1972. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-30 / 125. szám

GYÖMRŐI KULTURÁLIS NAPOK 72 Átadták az átalakított művelődési házat A „HUMORISTÁK KLUBJA'­ SIKERE Vasárnap este megtelt a gyömrői művelődési ház nagy­terme. A kulturális napok al­kalmából az ünnepségen meg­jelentek: dr. Bencsik Mihály, a monori járási hivatal elnöke, Neumann Mihály, a Hazafias Népfront titkára, Magócsi Ká­roly, a járási hivatal művelő­désügyi osztályának vezetője, a helyi párt- és tanácsi veze­tői. Dr. Bencsik Mihály avat­ta fel a csaknem félmillió fo­rintos költséggel átalakított művelődési intézményt. El­mondotta, a községi tanács di­cséretesen nagy gondot fordí­tott az utóbbi hónapokban a művelődési ház felújítására. De segítettek a helyi üzemek, intézmények is. Több tízezer forintos társa­dalmi munka is segített a ház megújulásában. A nagyterem­ben a régi hajópadlót felszed­ték, melegpadlóival borították be. A többi helyiséget is tel­jesen felújították. Megújult a park, amelyben elhelyezték József Attila szobrát, ifjú Pál Mihály alkotását. Ezután megnyitották a gyömrői kulturális napokat. Kellemes meglepetésként „Humoristák klubjának” mű­­ sora következett, ősz Ferenc, Somogyi Pál, Peterdi Pál, Soós András, Radványi Barna összeállításában „Merről fúj a szél” címmel politikai kabarét adtak elő, nagy sikerrel. Ugyancsak sikert aratott a fő­városi beatz­enekar és Sebes­tyén Ágnes táncdalénekes, va­lamint parodista.Szegedi Molnár Géza Kedves színfoltja volt a mű­sornak Hegyi Füstös László karikaturista bemutatkozása. (Gér) A fiatalok többsége szocialista brigádokban dolgozik A KISZ-vb előtt a monori KISZ-bizottság munkája Befejeződött az oktatási év Ülést tartott a KISZ járási végrehajtó bizottsága. Kispál László, a monori nagyközségi KISZ-bizottság titkára szá­molt be az alapszervezetekben folyó munkáról. Elmondotta, Monoron KISZ-tagok száma ma már­a eléri a háromszázat. Jelentős előrelépés, hogy a fővárosból Monorra kitelepült üzemek­ben is megalakultak a KISZ- szervezetek. Aktív, szervezeti élet folyik az alapszervezetek­nél. A munkában is megállják a fiatalok a helyüket: nagy részük szocialista bri­gádokban dolgozik, jó eredménnyel. A szakma ifjú mestere ver­senyben az iparitanuló-iskola tanulói közül négyen jutottak el a megyei döntőbe, Berecz Gábor, a diákpolitikusok me­gyei vetélkedőjén a második lett. Gátolja a KISZ-bizottság eredményesebb működését a helyiséghiány. Az Állami Biztosító helyi­ségeit, a költözés után elő­reláthatólag a KISZ-bi­zottság kapja majd meg. Eredményes a pártépítő tevékenység is az alap­­szervezetekben. Varga Jenő, a járási KISZ- bizottság munkatársa ezután a napokban befejeződött KISZ- oktatási évről tájékoztatta a végrehajtó bizottságot. Öröm­mel állapította meg, hogy 1700 fiatal vett részt rendsze­resen az oktatás különböző formáiban. Tíz körben aktí­van folytak­­ előadások. Már most megkezdték a felkészü­lést a következő, októberben kezdődő oktatási évre. G. J. MAI MŰSOR Gyömrő: Mozik: Homok asszonya. Maglód: A kalóz menyasszo­nya. Monde: Aki dalol, az rossz ember nem lehet. Monor: Tudom, te vagy a gyilkos. Nyáregyháza: Balu hercegnő hozománya Pilis: Forró éjsza­kában. Üllő: Mici néni két élete, yecsés: Szemtanú. JÚNIUS I1-ÉN MONORON Járási tűzoltóverseny A járási tűzoltóversenyeket minden évben megrendezik. Az idén Monoron, a községi sportpályán tartják, június 11- én. A versenyre rendszeres foglalkozásokkal készülődnek a községekben, intézmények­ben, iskolákban. Ez évben re­kordnevezés érkezett be a já­rási tűzoltóparancsnokságra, összesen 144 önkéntes tűzol­tóraj, köztük ifjúsági fiú, lány, női és férfiraj kíván részt venni a minden eddigi­nél nagyobb versenyen. A legtöbb helyen biztosították a feltételeket a s a tűzoltóságok felkészüléshez, parancsno­kai nagy gondot fordítanak arra, hogy a rajok méltókép­pen szerepelhessenek a nagy seregszemlén. Vannak azon­ban olyan községek, intézmé­nyek, iskolák, mint például Péteri, Bénye, az úri Béke Tsz, a monori Kossuth Tsz, a péteri iskola, a Maglódi Vas­ipari Ktsz, ahol a rajok még el sem kezdték a felkészü­lést. A verseny elsődleges célja a megelőző és mentő tűzvéde­lemmel kapcsolatos feladatok minél jobb elsajátítása. A községi önkéntes tűzoltók nemcsak a versenyen tesznek tanúságot felkészültségükről, hanem rendszeres megelőző tűzrendészeti munkával biz­tosítják a községek lakóépüle­teinek tűzvédelmét. A mono­ri járásban az elmúlt télen 150 önkéntes tűzoltó, mintegy 22 ezer lakóház és kereskedelmi épület tűzrendészetét vizsgál­ta meg, és intézkedett a hiá­nyok megszüntetésére. Mun­kájukkal nagyban hozzájá­rultak ahhoz, hogy sem a té­len, sem az idén tavasszal je­lentős tűzeset nem fordult elő a monori járásban. Tűzoltóinkra a verseny után a nyári kalászosok megvédé­se, a mezőgazdasággal kap­csolatos tűzvédelmi feladatok hárulnak. Ez sem kisebb fel­adat, mint a versenyen való látványos szereplés. Fülöp József MONOMIDíN :­­A PE­ST­­ M­E­G­Y­E­I H­Í­RL­A­P KÜLÖN­K­I­A­D­Á­S­A •• : ' : > XIV. ÉVFOLYAM, 125. SZÁM 1972. MÁJUS 30., KEDD Már az aratásra készülnek JELENTŐS VETŐMAGTERMESZTÉS - SIKERÜLT A LEHALÁSZÁS NÉGY BRIGÁD A SZOCIALISTA ÓMÉRT - KÖRKÉP AZ ÚRI BÉKE TSZ-BŐL Még kilenc óra sincs, de az úri Béke Termelőszövetkezet elnökét már nem találom iro­dájában. Hivatalos ügyben ment Monorra. Sebaj — gon­doltam — egy rövid beszélge­tésre talán a főmezőgazdászt sikerül „elérnem” még. Sze­rencsém volt: néhány perces várakozás után motorkerék­párjával éppen határszemlé­ről érkezett... — Milyen az úri határ? — kérdezem Z. Nagy Ferencet, a szövetkezet főmezőgazdászát. — Örömmel mondhatom, nagyon szép. Igaz, az elmúlt a hónapokban mi is aggódtunk csapadékmentes őszi-téli időszak várható következmé­nyei miatt, de most, az utóbbi hetek kiadós esőzése a szó szo­ros értelmében aranyat ért. Különösen szépek kalászo­saink ... — Mennyi a szövetkezet ve­tésterülete? — Több mint 1400 hold. De itt megjegyezném: területünk egy jelentős há­nyadán vetőmagként fer­­tődi búzafajtát és horpá­­csi őszi árpát vetettünk. S a 300 hold lucernaterü­letünkből k közel száz hol­don termesztünk tápiósze­­lei nemesített lucernát, szintén vetőmagnak. Az úri termelőszövetkezet egyik fő „profilja” a gabona. Nem véletlenül. A szövetkezet taglétszáma állandóan csök­ken, ugyanakkor mind maga­sabb az átlagéletkor. Az anya­gi lehetőségek, no meg az erő­sen dombos vidék is, megszab­ja a mezőgazdasági gépek vá­sárlásának mértékét. Külön­ben is, éppen a dombos vidék miatt, jelentős kézi munkaerő­re lenne szükség. Sajnos nincs. Ez évben kukoricából is mindössze 100 holdnyi ré­­szes művelésre van igény.­­ Ezek tudatában döntöt­tünk úgy, hogy a nagyon is munkaigényes kerté­szet, s egyéb kultúrnövé­nyek területének a növe­lése helyett, a kézi mun­kaerőt nem igénylő gabo­nafélék és hüvelyesek ve­tésterületét növeljük, s ezt az ágazatot a lehetőségek­hez képest gépesítjük. Tavaly építettünk két kom­bájnszerűt, jó a gépparkunk, megfelelő alkatrész-készletünk is van ... Már most készü­lünk az aratásra. — Az állattenyésztés? — Nem csökkentettük, in­kább növeltük szarvasmarha­állományunkat. Részben cse­rével, részben saját erőből si­került negativizálni, s így el­érni azt, hogy 600-as szarvas­marha-állományunk teljes egészében tbc-mentes. — A haltenyésztés? — Az elmúlt esztendőben a meglehetősen száraz időjárás miatt csak mérsékelt volt a lehalászás. Annál jobban sike­rült az ez évi tavaszi „kieme­­lés”. Ez idáig 600 ezer forint a bevételünk, de év végére halértékesítésből másfél millióra számítunk. Dudás Sándorné, a termelő­­szövetkezet párttitkára öröm­mel újságolja: — Hisszük, hogy a továb­biakban még eredményesebb lesz a gazdasági munkánk. Ennek egyik záloga: május el­sejének tiszteletére szövetke­zetünkben a különböző mun­katerületeken négy brigád alakult... Ide kívánkozik még: a na­pokban befejeződött a marxis­ta középiskola, amelynek 1­3 hallgatója volt, meg az is, hogy a termelőszövetkezet is részt vállal a község szépítési versenyében. Jandó István A vecsési gyermekrendelőben Vecsésen, az egészségházban 1967 óta gyógyászati működik gyermek­­szakrendelés. i frzeti orvosokat így teher­­­mentesítették, de ez a társ­bérlet végleges megoldásnak nem volt jó. Az azóta eltelt néhány esztendő, de az 1971-es év statisztikai adatai tükrö­zik, s alaposan indokolják, miért kellett különválasztani az egészségügyi szakszolgála­tokat. Míg 1971-ben szaktanács­­adáson 1715 egészséges gye­rekkel jelentkeztek, a gyer­mekgyógyászati szakrendelést 4735 beteg gyermek esetében vették igénybe. Az egészség­ház túlzsúfolt lett s bár elkü­lönítetten, de mégis nem kí­vánt közelségbe került beteg és egészséges gyermek. Hogy az egészségház hivatásának m­­egfelelően végezhesse mun­káját, gyermekgyógyászati szakrendelőre volt szükség. A község központjától ugyan tá­vol, de végül is a Petőfi utca 15. számú ház falára fölkerült a tábla: Gyermekgyógyászati szakrendelő. Reggel hétkor Még alig múlt el hét óra, a kapu kilincse enged, az ud­var, a kert rendje, a szépen berendezett, még egyszer frissen felmosott várószoba, a ragyogó tisztaság, a rendelő fehérsége még friss, festék­­szagúan új. Dr. Lakos Gábor gyermek­­gyógyász szakorvos már a rendelőben van. Friss diplo­mával monori járási gyer­mekorvosként kezdte ezelőtt kilenc évvel, onnan került 1967-ben Vecsésre, tulajdon­képpen haza. Itt volt gyermek, itt lett gyermekorvos. Szenve­délyes hivatásszeretettel be­szél munkájáról, a gyerme­kekről — maga is gyakorló apa, néhány hónapos fiacskája van. A vitrinben még elrendezi a csillogó műszereket, csörren­­nek a sterilizátorban elhelye­zett injekcióstűk, bekapcsolja az újszerű kis gépet, amilyen­nel még nem sok rendelő büszkélkedhet. A Sterilex 134 fokon, magasnyomáson, na­gyobb hatásfokon sterilizál. Bekapcsolja az elektromos melegvíztárolót és pillanat sem­ kell, a csapból már me­legvíz csobog a mosdóba. Kiss Jánosné, Ica néni — gya­korlott asszisztens. 8 éve van egészségügyi szolgálatban — friss törülközőt nyújt, majd ragyogó hófehér köpenyeket öltenek. Óriás fiókban két­ezernél több karton sorakozik betűrendben. A betegek Az óra mutatója rohan, pon­tosan nyolcat mutat. Nyílik az ajtó. A váró zsúfolásig, a szél­sőséges időjárás megtette a magáét. Az első beteg: L. Ma­rika, a Steinmetz kapitány ut­cában lakik. — Messze van a rendelő, de nagyon köhög, el kellett jönnünk... F. Jánoska másfél éves, karjában hozza anyukája, 40 fokos láza van. Az orvos vizs­gálja, hallgatja, tüdőgyulla­dást állapít meg. Fölírja a gyógyszereket. K. Gáborkát a nagymama hozza, ő már nagy fiú, hisz mindennap Pestre jár óvodá­ba, mert Vecsésen nem jutott számára hely. Édesanyja a Mechanikai Laborba hordja minden reggel. — Ma reggel 38.8 fokos lázzal ébredt, az a sok köhögős felnőtt a vona­ton ... Mindig beteg ez a gye­rek, de majd csak iskolás lesz már... — mondja a nagy­mama. Lakos dr. meghallgatja a beteg légzését, kúpokat, ka­nalast és néhány napi ágyme­leget rendel.★ Egy hónapja megy ez így nap mint nap, délelőtt 8-tól 10-ig, délután 4-től 5-ig. Szom­baton délelőtt is ellátják a nulla évestől a 14 éves korú beteg gyerekeket. — Megtellik olykor a ren­delő, néha kevesebben van­nak — mondja dr. Lakos Gá­bor, majd még hozzáfűzi: — A gyerekek könnyelműek, az időjárás pedig még a felnőttet is becsapja... Ha beteg a gyerek, az mindenképpen el­szomorító, de mindent meg­teszünk, hogy hamar meg­gyógyuljanak, játszanak, lár­mázzanak, kacagjanak. Ilyen pedig csak az egész­séges gyerek tesz. Fekete Gizella Illatoznak a hársak Szeged belvárosát kellemes illatfelhő borítja: több ezer hársfa bontogatja szirmait a parkokban, a sétányokon, a sugárutakon, a körutakon. Az édeskés illatáradat szinte min­denütt érződik, különösen az esti, szélcsendes órákban. 4 A vásári­­ kert A hegy és Mohamed klasszikus példája jutott az eszembe, amikor a hatal­mas falragaszokon olvas­tam Pilisen a ceglédi áru­ház bútorbemutatójáról. A május 29-én a művelődési házban megnyíló kis be­mutató két okból is feltét­len dicséretet érdemel: 1. megmutatja azt, hogyan és milyen eszközökkel lehet a kereskedelemnek új lehető­ségeket találni, 2. arra is példát ad, milyen lehetősé­gei vannak a művelődési házaknak 1972-ben. Egyébként Pilis az a köz­ség, ahol messzemenően igyekeznek a lakosság ked­vébe járni. Jó példa erre a vasárnap is nyitva tartó Rákóczi úti csemegebolt. Megéri? — ezt kérdeztem a bolt dolgozóitól. Feltétlenül — az ÁFÉSZ külön premizálja a vasár­napokat. És a vásárlóknak? — Jóval többet forgalma­zunk, mint hétköznapokon — hangzott a válasz. A kereskedelem — a jó kereskedelem — mindig a vásárlók érdekeit tartotta szem előtt. Pilisen igyekez­nek ilyen szellemben ke­reskedni. (szatti) Területi labdarúgás „B” csoport Monor nyerte a rangadót Monori SE—Péteri 3:1 (1:1) Monor, 1800 néző, vezette Gombás (dr. Kiss, Fiegler). A hazai csapat kezdte a já­tékot, de az erős szél segít­ségével a vendégek átvették az irányítást, kapura azonban nem jelentettek veszélyt. A 7. percben a monori Kacsándi­­val szemben szabálytalankod­tak a vendégek, s a megítélt szabadrúgást húsz méterről Bajkai értékesítette. 1:0. A 12. percben Déri, a 27. percben Zakó lőtt kapu mellé, majd a 30. percben Szegedi lövését védte a péteri kapus. A kö­vetkező percben Kacsándi lőtt gólt, melyet a játékvezető les címén nem adott meg. A 44. percben a vendégek szögletet harcoltak ki, melyből révén kiegyenlítettek, 1:1.Búzás A szünet után megváltozott a játék képe, ismét a hazaiak támadnak többet, a vendégek 7—8 emberrel is védekeztek. Az 50. percben Zákó lőtt ér­vénytelen gólt, az 55. percben pedig centiméterekkel fejelte mellé Bajkai szögletét. Na­gyon szorongatott a monori csapat, a péteriek kézzel-láb­­bal védekeznek. A 83. percben László S. kapott jó labdát, s a egy csel után máris a hálóban labda, 2:1. A 87. percben Bajkai átadását Szegedi sze­rezte meg és belőtte a harma­dik gólt, 3:1. A mérkőzés két félidőből állt, az első ellentétes félidő­ben a vendégek, a másodikban a hazai csapat játszott jobban. A vendégek szünet után véde­kezésre álltak be, csak két csa­tárral próbálkoztak támadni. A 85. percben Víg, a 88. perc­ben Hornyák jutott a kiállítás sorsára, reklamálás miatt. Jók: Simonovics, Gergely, Hochstein, Kacsándi, illetve Búzás, Kalina, Bíró. Csak egy félidő Gyömrő—Ócsa 2:0 (2:0)­ Gyömrő, 300 néző, vezette: Gavló. Fontos, a kiesés szempontjá­ból döntő fontosságú mérkő­zés. Már az első negyedórá­ban többet támadtak a gyöm­­rőiek. A 4. percben Kele lövé­sét bravúrral védte az ócsai kapus, majd a 8. percben Vass K. kapott jó labdát a bal ol­dalon. Átemelte a labdát a jobbhátvéd felett, és a hálóba lőtt, 1:0. Nem szűnt a gyöm­rői nyomás, a vendégek csak ritkán jöttek át a hazaiak tér­felére. A 19. percben Kiss J. jó beadását Barcsay tiszta helyzetben a kapusba lőtte. A túloldalon Tóth J. szerelt egy veszélyes ócsai támadást. A 29. percben született meg a mér­kőzés második gólja. Az ócsai hátvéd a 16-oson belül keze­zett és a nagyszerűen bírás­kodó Gavró azonnal a 11-es pontra mutatott. A büntetőt Gudra biztosan rúgta a jobb sarokba, 2:0. A második 45 percben ki­egyenlítettebb lett a játék. Az ócsaiak is sok veszélyes tá­madást vezettek, eredményte­lenül. Jó iramú mérkőzést látha­tott a közönség. Gyömrő már az első félidőben bebiztosítot­ta győzelmét. Bár a második félidőben Ócsa is támadott, a hazai csapat további gólokat is rúghatott volna. Az első fél­idei játékkal lehetünk csak elégedettek. Mindenesetre szép sorozat a gyömrőieké, hatodik hete veretlenek. Jó: Kiss A., Füstös J., Kele. Gyömrő—Ócsa ifi 7:0 (vitéz—gór) A mononak harmadik gólja (Péterffy)

Next