Pest Megyi Hírlap, 1973. június (17. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-10 / 134. szám
Aki igazán szívén viselte a magyar nemzet sorsát, az mind századokon át elmaradásunkon kesergett, és szomjasan áhította a kort, amelyben egyszer majd pótoljuk, amit török vészen, labanc dúláson, úri dőzsölésen és félgyarmati szolgaságunkon elvesztettünk. Kossuth „félkarú óriás”-nak nevezte az ipar nélküli magyarságot. Berzsenyi a paraszti szövetkezésben kutatta mezőgazdaságunk betegségeinek a gyógyszerét, az ifjú Vasvári Pál a szabadságharc hajnalán írta le: „Világnézeteket kell szereznünk, melyek iránytűül szolgálnak az események hulláma között. 1919-ben már a legszervezettebb erő, a magyar munkásosztály világnézete, egyesített pártjának hangja nyomán lobbant forradalomra a magyar nép elkeseredése, szabadságvágya, felemelkedési törekvése. Ebben a forradalomban már a munkásosztály messzemenő céljai fejeződtek ki. Az 1919-es forradalom magában foglalta, mert történelmileg elkerülhetetlenül magában kellett foglalnia, az egész nép századok alatt felgyűlt, megoldatlan gondját-baját. A Tanácsköztársaság leverése után az ellenforradalom sötét éjszakája borult az országra. De a munkásosztály soha nem tagadta meg 1919 emlékét, eszméit, soha nem mondott le a politikai harcról, egy ígéretesebb holnapról. A negyvenes évek elején, amikor fasizmus árnyéka egyre nyomasztóbb mértékben vetődött a magyar politikai égboltozatra is, a két munkáspárt, a Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt vezetői egyre több jelét adták együttműködési szándékuknak. Ezt példázza a szabadsághősök síremlékének megkoszorúzása 1941. november 1-én, a Népszava híressé vált 1941-es karácsonyi száma, a Történelmi Emlékbizottság munkássága és a Petőfi-szobornál 1942 március 15-én rendezett nagygyűlés, majd az utána kibontakozott béketüntetés — „Soha nem fogjuk elfelejteni — írta később a Szabad Nép —, hogy a legsúlyosabb pillanatokban a szociáldemokrata vezetés alatt álló szövetkezetekben és pártszervezetekben, a szocialista ifjúsági mozgalom vezetésén keresztül, sőt, a Népszava hasábjain is szólhattunk mi, kommunisták, népünkhöz. Ha volt valami eredménye harcunknak, ha hangunk messzebbre hallatszott a föld alatti agitáció és illegális röpiratok hatókörén, akkor azt a két munkáspárt egyre szorosabb együttműködésének is köszönhetjük ...” Ismernünk kell a magyar munkásmozgalomnak ezt a korszakát, mert csak így érthetjük meg a harcot, amelynek eredményeként 1948. június 12-én a két nagy munkáspártra— kommunistákra és baloldali szociáldemokratákra — az a feladat várt, hogy szervezetileg és politikailag is egyesítse a magyar munkásosztályt, annak a történelmi missziónak a betöltésére, amelyre hazánkban egyedül a szervezett munkásság és egységes pártja volt képes. Ismernünk kell az előzményeket, hogy láthassuk: a negyedszázada egyesült két nagy munkáspárt évtizedek harcában kovácsolódott, merítve a Tanácsköztársaság napjaiban létrejött pártegyesítés, a Horthy-fasizmus elleni éles és súlyos osztályküzdelem, majd a felszabadulást követő politikai ütközetek tanulságaiból. Mire tanít az elmúlt negyedszázad tapasztalata? Mindenekelőtt arra, hogy hatványozottak voltak a párt erői mindig, amikor az egyesülés alapelve, a marxizmus a leninizmus szellemében cselekedett, amikor eszmeileg, politikailag és szervezetileg egyaránt őrködött ezen az egységen. Nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi munkásmozgalom egész története intő példa rá: erőtlenné válik a munkásosztály forradalmi élcsapata, ha megosztják a frakciók és különféle irányzatok. Az ötvenes évek elején ilyen helyzetbe kerültünk. Pártunk, az MSZMP komolyan vette a történelmi tapasztalatot: helyreállította az elvi politikát, a páregységet, eredményesen munkálkodik nagy céljaink valóraváltásán. Ennek legfőbb záloga, hogy tisztán őrzi a marxizmus—leninizmus elveit,, maradéktalanul élvezi a dolgozó tömegek cselekvő támogatását. Miközben az MSZMP megtisztította politikáját mindenfajta torzulástól, végérvényesen kialakult a munkásosztály teljes politikai, eszmei, szervezeti és cselekvési egysége. Még nekünk is, akik benne élünk, a változás oly ütemét jelenti a most megidézett negyedszázad, hogy szinte annuiunk, ha visszapillantunk megtett útra. Talpra állt a lerongyolódott, kia fosztott magyar ipar és megsokszorozta a háború előtti termelést. Sorsfordulón esett át mezőgazdaságunk is. Ma hatszor annyi mérnök kerül ki az egyetemekről, mint a kapitalizmus idején. Hazánkban, ahol mindenfajta népbetegség tizedelte az embereket, egykor ma több orvos jut egy lakosra, mint az Egyesült Államokban. Az eredményekben oroszlánrésze van a magyar munkásosztálynak, amelynek osztagai mindig a munka frontjának az élvonalában voltak, amikor áldozatot kellett hozni azért, hogy a döntő lépéseket megtehessük. Ez csendül ki az MSZMP Központi Bizottsága 1972 novemberi határozatából is, amely ismételten megerősítette: az országot formáló harc legelső soraiban a munkásosztály halad, s ennek a kormány céltudatos intézkedésekkel nyomatékot is adott. A munkásosztály tettekkel felelt osztályhű pártja határozatára. A szocializmus azonban nemcsak több bért, nagyobb darab kenyeret, új lakást, hűtőszekrényt, esetleg hétvégi telket és autót jelent, hanem mindenekelőtt új társadalmi viszonyokat: az egyén és a közösség új, harmonikus kapcsolatát. A kommunista szombatok, az egyre terebélyesedő szocialista brigádmozgalom, az üzemek, műhelyek, termelőszövetkezetek belső demokráciája, s közéletünk más, ma még kibontakozóban lévő megannyi szocialista vívmánya nemcsak a termelést, hanem a kulturálódást és ezzel együtt a szocialista életformát, az emberek közösségi formálódását is szolgálja. s tudja, hányan álmodoztak a magyar munkásosztály soraiban mindarról, ami ma már a szocializmus elévülhetetlen vívmánya? Sokan közülünk nem érhették meg ezt a napot, a két munkáspárt egyesülésének negyedszázados jubileumát. Fáj, hogy nincsenek már közöttünk, de büszkén gondolunk arra, hogy pártunk, munkásosztályunk, a magyar nép oly sok kiváló harcost nevelt és adott az igaz ügynek, amelynek letéteményesei, örökösei, folytatói vagyunk. Pártunk szervezetei és tagjai, a magyar kommunisták abban a szilárd meggyőződésben emlékeznek meg 1948. június 12-ről, hogy a következő negyedszázad megbonthatatlan egységben tovább viszi munkásosztályunkat végső célja, a szocializmus teljes felépítése, a kommunizmus útján. Kőszegi Frigyes K i VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! PEST MEGYEI AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVII. ÉVFOLYAM, 134. SZÁMÁRA 1 FORINT 1973. JÚNIUS 10., VASÁRNAP BÚZÁRÓL, GYÜMÖLCSRŐL Még kiheverhetők az aszálykárok Eső utáni körkép a határból Sok szó esett az elmúlt hetekben az időjárásról, az aszályról, s örültek is jócskán a mezőgazdászok, amikor végre valahára, közel a 24. óra 60. percéhez, megérkezett az áldásos eső. Most hát a célszerűség is úgy kívánja, hogy igyekezzünk fölmérni, miként is alakul e viszontagságok után a mezőgazdaság helyzete. Mindenekelőtt essék szó szántóföldi növényekről, azok a közül is a gabonáról. Az őszi kalászosokat valamelyest megviselte a meleg, sok helyütt megsárgultak a búzák, de az idejében jött csapadék ismét biztató terméskilátásokat ígér. Az eső különösen a búzának tett jót: segíti a szemképződést, de a rozs, az árpa már szőkülő kalászaiban is teltebbre kerekednek a szemek, sőt ha az elkövetkezendő két hétben a minapihoz hasonló, változékony időjárás alakulna ki, s egyszer-egyszer borongós idő váltaná föl a napfényes órákat — nagy melegre már nincsen szükség —, akkor Pest megyében akár rekordtermést is betakaríthatnának az 50 ezer hektárnyi búzatábláról, a 10—10 ezer hektár ősziárpa- és rozstermő területről, s megerősödnének a tavaszi vetésű gabonák, az árpa és zab is. De hagyjuk a feltételes módot, a jövendölést, mindenesetre említsük meg, hogy két hét múlva nekirugaszkodhatnak az elsőként érő árpának a kombájnok. Kezdődnek a gépszemlék a gazdaságokban, egyre sürgetőbb teendő, üzemképes állapotba helyezni valamennyi, aratáshoz szükséges gépet, berendezést, kombájnokat, szállító- és szárítóeszközöket, s különösképp a magtisztítókat, hiszen az idén várhatóan igen poros, kevert lesz a gabona. Az egyéb szántóföldi növények fejlődését vizsgálva kitűnik, hogy gyenge burgonyatermés várható, elsősorban azokban a gazdaságokban, ahol nem a megfelelő időben s technológiával végezték a kiültetést — gyenge minőségű földbe, száraz talajba telepítették a krumplit. Közepes fejlettségű a cukorrépa. A szárazság megakadályozta, hogy a földekre kiszórt műtrágyákat fölvegyék a növények, nem sokat használt a vegyszeres gyomirtás sem az eső hiányában. A nyárutói csapadék még hizlalhatja a répát, de a megye számos területén meglehetősen hiányosak a táblák. A napokban fizette ki az Állami Biztosító az április 10-i homokvihar pusztítását ellensúlyozó kártérítést, 3 millió 310 ezer forintot vettek föl a gazdaságok. A legnagyobb kár a gödöllői járásban érte a cukorrépa-ültetvényeket. A lucerja, első kaszálása után, szépen sarjad az utóbbi napok zivatarainak köszönhetően. A kertészetekben befejeződött a paradicsom és paprika kipalántázása — e munkát is hátráltatta a szárazság —, mág hátravan a k’ betűs zöldségek, így a káposzta, kelkáposzta palántáinak kiültetése. Vetik az uborkát is. S a gyümölcsösök? A virágzáskori kedvezőtlen időjárás miatt kevés a cseresznye és a meggy, gyenge termést várhatunk kajsziból. Az őszibarack késői sárga húsú fajtáitól sem várnak nagy hozamot a kertészek, más fajták azonban — különösen a budai hegységben, amelynek meszes talaját kedveli ez a gyümölcsünk — jó termésre számítanak. Erősen csökkent a szamóca termésterülete, s még a hagyományos epres vidékeken is visszaesett a perzselő kora nyár miatt az első, értékes termés. Talán ezután több kerül ebből az illatos gyümölcsből majd a piacra, hiszen június végéig folyamatosan virágzanak és teremnek a szamócáskertek. Egyelőre — bár a meleg ezeket sem kímélte — szép termést ígérnek Naszályhegy, a Börzsöny,a a Pilis lankáinak málnásai. Mindent összevetve: még az aszály által leginkább megviselt délkeleti megyerész — a gödöllői, a monori és a dabasi járás, kisebb részben a Cegléd környéki területek — gazdaságai is kiheverhetik az idő előtti kánikula megrázkódtatását. A. Z. Év végére elkészül Év végére átadjál Cegléden, a Marx utcában a képen látható hétemeletes OTP-lakóházat, melynek földszintjén 700 négyzetméter alapterületű ÁFÉSZ lakberendezési áruházat alakítanak ki. / "i " Gárdos Katalin felvétele Július elején Koszigin Ausztriába látogat Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke július 2. és 5. között hivatalos látogatást tesz Ausztriában — közölték Moszkvában hivatalos helyről. KISSINGER HAZAREPÜLT Le Duc Tho és Kissinger szombati találkozója, amely több mint négy és fél óra hosszat tartott, a korábbi várakozásokkal még nem vezetett ellentétben megegyezéshez. A tárgyalásokat egyelőre szakértői szinten folytatják. Kissinger szombaton este visszarepült Washingtonba. Le Duc Tho továbbra is Párizsban marad. Egy hordozórakéta - nyolc szputnyik A Szovjetunióban pénteken egyetlen hordozórakétával nyolc szputnyikot bocsátottak fel a világűrbe. A Kozmosz— 564, —565, —566, —567, —568, —569, —570 és —571 jelzésű mesterséges holdakon tudományos berendezést helyeztek el, amely folytatja a világűr kutatását. Csütörtökön, 14-én kezdődik a nyári ülésszak A tavalyi pénzügyi mérleg az országgyűlés előtt Mint megírtuk, az Elnöki Tanács június 14-re összehívta az országgyűlést. Esztendőről esztendőre visszatérő, hagyományos témája a nyári ülésszakoknak az előző év pénzügyi programjának, zárszámadásának elemzése. A mostani ülésszakon — a napirendi javaslat szerint — ugyancsak az államháztartás tavalyi költségvetésének végrehajtását, pasztalatait vitatják meg aképviselők. A képviselők már a kézhez kapták a Magyar Népköztársaság 1972. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló jelentést, amely megvonja mögöttünk levő esztendő pénzügyi mérlegét, összeveti a terveket és a megvalósult eredményeket. A jelentés tartalmazza valamennyi, a költségvetéssel kapcsolatban levő gazdálkodó egység elmúlt évi tevékenységének tapasztalatait, s közli helyi mérlegek népgazdasági a szintű összegezését is. Nem pusztán a kiadások és bevételek számszaki egyenlegéről szól, hanem felsorakoztatja azokat az úgynevezett naturális mutatókat is, amelyek az egyes ágazatok fejlődéséről tanúskodnak. Az 1972-es állami költségvetés végrehajtásának tapasztalatait az elmúlt napokban nyolc parlamenti állandó bizottság — az ipari, a mezőgazdasági, a kulturális, a kereskedelmi, a szociális és egészségügyi, a jogi, igazságügyi és igazgatási, az építésügyi és közlekedési, valamint a terv- és költségvetési munkacsoport — vette górcső alá. Az üléssorozaton félszáz képviselő fűzte hozzá véleményét a kiadások, bevételek alakulásához. Egyöntetű vélemény volt, hogy a negyedik ötéves tervidőszak „derekán” leszűrhető tanulságok, tapasztalatok és következtetések alakítói, formálói lehetnek a következő esztendők költségvetésének. A bizottságok tagjai örvendetes tényként állapították meg, hogy tavaly megfelelő növekedési ütem jellemezte a népgazdaság fejlődését, amely lehetővé tette az életszínvonal tervszerű, kiegyensúlyozott emelkedését. Más-más megfogalmazásban ugyan, de minden bizottsági ülésen elhangzott azonban, hogy az eredmények egyben még elvégzendő feladatok sokaságának hordozói is. A kedvező gazdasági tendenciák erősítése mellett határozott lépéseket kell tenni a negatív jelenségek visszaszorítására, javítani kell a jövedelmezőséget. Fel kell számolni a költséggazdálkodásban tapasztalható törekedni kell hiányosságokat, a korszerű üzem- és munkaszervezés bevezetésére, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására, a beruházási tevékenység hatékonyságának fokozására, a rendelkezésre álló erőforrások még ésszerűbb hasznosítására. EKHT A haderőcsökkentési értekezletet előkészítő bécsi konzultáció résztvevői már a záróközleményt szövegezik. TU—144 Gyászszertartás Szombaton a francia légierő Le Bourget-i támaszpontján gyászszertartást rendeztek a szerencsétlenül járt TU—144 repülőgép személyzete földi maradványainak hazaszállítása előtt. A szertartáson magas rangú személyek vettek búcsút az elhunytaktól, majd a holttesteket szállító repülőgép elindult Moszkva felé. Kurth Waldheim, az ENSZ főtitkára fogadta Dégen Imre államtitkárt, aki a magyar vízügyi küldöttséget vezeti amerikai tapasztalatcsere útján. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Szarka Károly nagykövet, hazánk állandó ENSZ-képviselője is. Dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter is részt vett a detki Szabadság Termelőszövetkezet sörpalackozójának szombati avatóünnepségén. Nagy Mária, az MSZBT főtitkára, aki a Szovjet—Magyar Baráti Társaság meghívására Ukrajnában tett több napos látogatást, hazaérkezett. Bartha János ottawai magyar nagykövet nyitotta meg a kanadai főváros kultúrközpontjának nagy szalonjában a Petőfi-évforduló alkalmából rendezett kiállítást. *