Pesti Hírlap, 1992. november (1. évfolyam, 222-246. szám)

1992-11-02 / 222. szám

Az elnök nem egyenlő a demokráciával 3. oldal A népi gondolat 6. oldal Piros lapok a sajtónak 9. oldal Magánvélekedés tündérekről, politikusokról, politikáról 13. oldal Kádár Béla Oroszországban Kádár Béla külgazdasági miniszter magyar kormányzati szakértők és üzletemberek társaságában tegnap Oroszországba utazott. A miniszter megbeszélést folytat az Orosz Föderáció nemzetközi gazdasági kapcsolatokért felelős állami vezetőivel. Valerij Maharadze miniszterelnökhelyettessel és Pjotr Aven külgazdasági miniszterrel. Moszkvai tárgyalásait követően Baskíriába és a Tatár Köztársaságba látogat, ahol a kétoldalú gazdasági együttműködésről és a fejlesztés lehetőségeiről tárgyal. A felek várhatóan több megállapodást is aláírnak. PARLAMENT Fókuszban az adótörvények B.I. Az Országgyűlés e heti ülésén a képviselők megkezdik az adótörvények tárgyalását, várhatóan lezárják a bányászatról szóló törvényjavaslat általános vitáját, s folytatják a magzatvédelmi törvényjavaslat, valamint az idei pótköltségvetés és az államháztartás helyzetéről szóló előterjesztés vitáját. Az elképzelések szerint határozat születik a kormány foglalkoztatáspolitikai koncepciójának benyújtásáról, módosul a házszabály, mentelmi ügyeket tárgyalnak a képviselők, és elosztják a nemzeti és etnikai kisebbségek részére elkülönített idei tartalékalapot. Hosszú határozathozatali procedúra várható a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvényjavaslat ügyében. 1. (151.) ÉVFOLYAM 222. SZÁM 1992. NOVEMBER 2., HÉTFŐ ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP Austrialotto Nyerőszámok: 5, 22, 23,31, 33, 45, pótszám: 37 A MUNKATERÜLETRE MOST SEM ENGEDTÉK BE A TÜNTETŐKET A dunacsúnyi projekt BÉKEMENET RENDŐRI FELÜGYELETTEL Riadt őzek, menekülő nyulak futkostak a dunacsúnyi határban most szombaton a csaknem négyszáz fős magyar tüntető menet szeme láttára. A helyüket nem lelő vadakat azonban nem a csúnyi éptkezéshez tartó, csöndesen poroszkáló magyarok riasztották föl, hanem az építkezés hónapok óta tartó csatazaja, az ormótlan teherautók, munkagépek állandó robaja. Az építőktől megbolygatott táj az állatokkal üzent ezen a szombaton: vigyázzatok, amit most tesztek a földdel és élőlényeivel, az jóvátehetetlen. Az építkezésig a szántóföldeken át jó három kilométeres, felázott dűlőút vezetett. Ám a tengelyig érő sár, az átlábalhatatlannak tűnő pocsolyák se tarthatták vissza a menetet, hogy eljusson a Duna-part szégyenéig, a mindent letaroló, állatot, növényt se kímélő építkezésig. Az előző hetek hasonló magyar, osztrák és szlovák békemenetein már szinte megszokott szlovák rendőri kíséret alig zavart bárkit is. Igaz, odafelé félig tréfásan, félig komolyan hallatszottak hangok a menetből: lesznek kutyák, lovasrendőrök, lesz-e lökdösődés, csihipuhi az erőmű bejáratánál, és vajon meddig engedik a menetet. A kósza félelmeket azonban semmi sem igazolta. A menetet hűségesen kísérő szlovák „szerv” képviselői nyugodtan, bámészkodó kíváncsisággal figyelték a történteket. Az ő kezük is, akárcsak a tüntetők egyike-másika, távcsövet szorongatott, s élő párbeszéd helyett a szlovákok és a magyarok szorgalmasan fürkészték egymást. Pozsonyból elküldték Brüsszelbe az Európai Közösség illetékes bizottságának azt a háromoldalú (közös piaci—cseh-szlovák—magyar) szakértői bizottsági jelentést, amely felmérte a dunai erőműépítés pillanatnyi állapotát — közölte tegnap Dominik Kocinger, az építkezés szlovák kormánybiztosa. A jelentés felsorolja, milyen árvízvédelmi, hajózásbiztosítási és objektum-állagmegőrzési munkákat kell folytatni és befejezni, illetve milyen feltételek mellett lehet esetleg felfüggeszteni néhány egyéb munkálatot. Kocinger hozzátette: személyesen nagyon örül annak, hogy a bősi erőmű kérdése szakértői kezekben van, és hogy az EK konkrét információkat kap a jelenlegi állapotról. 3. oldal KOCSIS KLÁRA HÁBORÚ ÉSZAK-OSZÉTIÁBAN Moszkva békíteni akar Több tucat sebesültje s legalább tíz halottja van már a péntek este óta tartó északoszétiai összecsapásoknak. Az ingusok — akik történelmi fővárosuknak tartják, s visszakövetelik az északoszét terület központját, Vlagyikavkazt — páncélozott harcjárműveket és tüzérséget küldenek a térségbe. A helyi parlament elnöke, Aksarbek Galazov rádió- és tvbeszédet mondott, amelyben tűzszünetre és a konfliktus békés rendezésére szólította fel a feleket. Hasonlóan nyilatkozott az Észak-Oszétiába érkezett Georgij Hizsa orosz miniszterelnök-helyettes is, ám egyben leszögezte: az ingusok által követelt határkiigazítás zsákutca lenne, csak még nagyobb háborúhoz vezetne, s ezt az orosz kormány nem engedheti meg. Hizsa azt is elmondta, hogy a már odavezényelt 3000 fegyveres mellett Moszkva további két ejtőernyős ezredet küld a térségbe: a csapatok azt a feladatot kapják, hogy a szemben álló felek között foglaljanak állást, egyfajta ütközőövezetként. Eközben Moszkvában Jelcin elnök vezetésével sürgős ülést tartott az orosz nemzetbiztonsági tanács. A megbeszélésen az észak-oszét helyzetről volt szó. A probléma annál is fontosabb Moszkva számára, mert Jelcin hatalomrajutása óta ez az első eset, hogy Oroszország határain belül alakuljon ki fegyveres konfliktus. Török—kurd viszály A török hadsereg egységei harckocsik és repülőgépek segítségével Irak északi részén elfoglalták az ankarai kormány ellen küzdő Kurd Munkapárt (PKK) egyik jelentős támaszpontját, s legalább ezer gerillát megöltek. Ezt a török televízió jelentette, hozzátéve: a támadás idején 2000-2500 fegyveres volt a táborban. A halálos áldozatokról szóló adatot egyelőre más forrásból nem erősítették meg. Egyébként Törökország két héttel ezelőtt több mint hú,szezer katonát küldött Irak északi területeire, így próbálta meg kiűzni az ott rejtőzködő mintegy 8000 PKK- fegyverest. A '39-ES PAKTUM LENGYELORSZÁGBAN Már nem titok a titok Az orosz vezetés átadta Lengyelországnak az 1939-ben kötött Ribbentrop— Molotovpaktum hat titkos jegyzőkönyvének fénymásolatát. Annak idején a szovjet—német meg nem támadási egyezményhez csatolt, ám titokban tartott megállapodások révén került sor Lengyelország felosztására, illetve Litvánia orosz annexiójára. Moszkva nemrégiben még a titkos jegyzőkönyvek létét is tagadta. A dokumentumokat Szergej Sztankevics, Jelcin elnök politikai tanácsadója adta át Moszkvában a katyni áldozatok szüleit tömörítő lengyel társaság elnökének. (Katynban a II. világháború idején lengyel tisztek ezreit végezték ki a szovjet titkosszolgálat emberei Sztálin utasítására.) A lengyel szövetség vezetője egyébként levelet hozott Jelcinnek Walesa lengyel elnöktől. Ebben Walesa olyan további dokumentumokat kér, amelyeket esetleg szintén az orosz levéltárakban lehetne megtalálni, s amelyek fényt derítenének például az 1944-es varsói felkelés máig tisztázatlan mozzanataira, vagy a londoni száműzetésben működő akkori lengyel kormány fejének, Sikorski tábornoknak rejtélyes, 1943- as repülőszerencsétlenségére. Lehetséges olasz revízió Triesztben több ezren vettek részt egy fáklyás tüntetésen és felvonuláson, tiltakozva a kormány álláspontja ellen a határkérdésben. A triesztiek azt követelik, hogy a kormány ne ismerje el automatikusan a trieszti határ kérdéséről Jugoszláviával kötött osimói szerződést, hanem kezdeményezze Szlovéniával annak újratárgyalását. Giulio Staffieri trieszti polgármeter bejelentette, hogy népszavazást rendeznek a városban, a szerződés felülvizsgálatát követelve. Emilio Colombo, olasz külügyminiszter, miután fogadta a város képviselőit, kijelentette: az olasz kormány tudomásul vette Szlovénia július 31-iki nyilatkozatát, amelyben Jugoszlávia jogutódjaként a szerződés érvényességét szögezte le. „Ez nem jelenti azt — tette hozzá a miniszter —, hogy nem lehetséges a szerződés néhány pontjának módosítása kölcsönös egyetértéssel, kivéve a határkérdést, amelyet e szerződésen kívül olyan nemzetközi okmányok is szentesítenek, mint a helsinki és párizsi záróokmány”. Triesztben csak a szélsőjobboldal sürget egyértelműen határrevíziót, a mozgalom többsége megelégedne anyagi kártérítéssel is a jugoszláv kommunista rendszer idején államosított vagyona után. Az isztriai olaszok jelentős része Horvátországhoz tartozó területen élt, így a kérdés a zágrábi vezetést is érintheti. HORVÁTORSZÁGI ÉS BOSZNIAI KRAJINAK Nagyszerb álom Közös állam megalakításáról döntöttek a boszniai, illetőleg a horvátországi szerbek önhatalmúlag létrehozott parlamentjei. Az erről szóló nyilatkozatot a boszniai Prijedorban fogadták el. „Szerb Krajina” és a „Boszniai Szerb Köztársaság” a dokumentum értelmében közös védelmi politikát folytat majd, vám- és pénzügyi unióban áll egymással, valamint egységes törvényhozást működtet, sőt címereit is egységesíti. A végső egyesítésről a két önkényesen kikiáltott szerb köztársaságban rövidesen népszavazás útján döntenek. A tervek szerint a népszavazást követően felszólítják az egykori Jugoszlávia területén élő szerbeket, hogy csatlakozzanak az új államalakulathoz — jelentette ki Momcilo Krajisnik, a boszniai szerbek parlamentjének elnöke. 2. oldal POLGÁRHÁBORÚ ANGOLÁBAN UNITA kontra kormány Több mint kétszázan vesztették életüket Luandában azt követően, hogy harcok robbantak ki az UNITA ellenzéki szervezet és a kormány fegyveresei között. Lángokban áll az UNITA luandai központja, a Turismo nevű szálloda, miután az éjszaka a biztonsági erők levették az épületet és elfoglalták alsó szintjét Több UNITA-fegyveres a szomszédos templomban keresett menedéket a kormánykatonáktól. A Turismo szálloda volt az UNITA székháza a szeptember végi angolai választások idején. A párt vezére, Jonas Savimbi azóta sem volt hajlandó elismerni, hogy szervezete vereséget szenvedett a választásokon. Azzal vádolja a kormányt, hogy meghamisította az eredményt, de az ENSZ helyszínen tartózkodó megfigyelői nem észleltek szabálytalanságot a választások lebonyolításában. Az UNITA főtitkára egy telefoninterjúban azzal vádolta a kormánypártot (MPLA), hogy tüzet nyitott annak tüntetésnek a résztvevőire, amelyet az UNITA szervezett. Hozzátette, hogy azóta folyamatosan lövik, bombázzák őket, de az UNITA harcosai sikeresen ellenállnak. Az angolai rendőrség parancsnoka ugyanakkor úgy nyilatkozott, hogy Luandában ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet, de egyes külvárosokban előfordulhatnak összecsapások.