Pesti Hírlap, 1993. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

ORSZÁGOS GAZDASÁGI, KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS NAPILAP A­ VDSZSZ TILTAKOZIK A GYANÚSÍTÁSOK MIATT Túlpolitizált érdekvédelem Gál Rezső, a Villamosenergia-ipar Dolgozók Szakszer­vezeti Szövetségének elnöke és Major Gábor, a szerve­zet elnökhelyettese, a Pesti Hírlap tegnapi számában megjelent Kívülről súgott lépések című írással kapcso­latban a következőket mondták: nem tartják szerencsés­nek, hogy ez az írás megjelent. MUNKATÁRSUNKTÓL A szerző azt írja: sejtése van ar­ról, hogy a VDSZSZ lépéseit kí­vülről súgják. F.z Gál Rezső és Major Gábor szerint nem igaz. A megmozdulásnak van egy tör­ténete, amelyet a kormány in­dított el azzal, hogy az ágazat dolgozóinak megvonják a ta­rifakedvezményét. Az érdek­­védelmi akciót nem kívülről súgták, mert nemcsak a VDSZSZ-ről van szó, hanem a cikkben is szereplő további vállalatok dolgozóinak juttatá­sairól is. Véleményük szerint az események nem jutottak volna a mai helyzetig, ha az első fel­vetésükre és a későbbi tárgya­lásaik során egyértelmű vá­laszt ad a kormány. Csak ez­után következett be a figyel­­meztetősztrájk-felhívás, amit a Munkástanáccsal együtt hirdettek meg. Arról nem is szólva, ha valakinek egy bizo­nyos dologról sejtései vannak, azt jobb lenne dokumentu­mokkal is igazolni, és nem a sajtóból kellene értesülnie, mint ahogy az említett írás szerzője tette. 3. oldal AUSZTRIA KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKE MAGYARORSZÁGON Közös küldetés előtt állunk Az osztrák—magyar kapcsolatok minden területen pozití­van fejlődnek, ám az ilyen jellegű eszmecserék, túl ezen, hozzájárulnak az országok közötti bizalom erősítéséhez, amire feltétlenül szükség van ahhoz, hogy ez a régió a sta­bilitás régiója lehessen. Ezekkel a szavakkal kezdte rövid nyilatkozatát Thomas Klestil, az Osztrák Köztársaság el­nöke Göncz Árpáddal folytatott tárgyalását követően. KEREKES MELINDA A két elnök szót váltott arról is, hogy milyen lehetőségek kínálkoznának a kapcsolatok további fejlesztésére, így pél­dául az infrastruktúra közös fejlesztésére. A magas rangú vendég szavaihoz hozzátéve Göncz Árpád elmondta: éppen az osztrák—magyar kapcsola­tok kiegyensúlyozottsága mi­att a két nap igen rövid a megbeszélésekre, s nem azért, mert problémáink van­nak, hanem mert nincsenek. A két ország nemzetközi kap­csolatrendszere teljesen átfe­di egymást, így az F­FTA-val és az Európai Közösséggel va­ló kapcsolatunk is sok esetben összeszövődik. Éppen ezért — mint azt Göncz Árpád el­mondta — minden kérdés­ben egyformán látjuk a prob­lémákat, és a megoldásokat is. Egymást ismerő jó barátok párbeszédéről van szó, akik egy nyelvet beszélnek, és egyet is értenek. A megbeszélések folyamán felmerült a magyar—osztrák kapcsolatok két örökzöld té­mája: a közúti fuvarozás és a magyar munkaerő foglalkoz­tatása. Az elsővel kapcsolat­ban a nagyobb engedélyek kérését a magyarországi ex­portok növekedésével, más­részt a más országok rajtunk keresztül lebonyolítandó áru­cseréjével indokoltuk. Ter­mészetesen hazánk számára is óriási problémát jelent a kör­nyezetszennyezés, amit a nagy járművek okoznak, ám mint azt Göncz Árpád megfo­galmazta, e kérdésben inf­rastrukturális beruházásokra van szükség, melyet a két or­szágnak közösen kell áttekin­­tenie. 3. oldal­ ­ Thomas Mestll, az Osztrák Köztársaság elnöke és Antall József ma­gyar miniszterel­nök FOTÓ: Németh Gabriella Botrányos brit fegyverek Nem akar elülni a brit—iraki fegyverszállítási botrány: Scott Ijord főbíró tegnap tanúságté­telre szólította fel John Major brit miniszterelnököt és elődjét, Margaret Thatchert, végre kiderí­tendő, mit tudott az Irak egyik fő ellenségének számító brit kormány az elvileg illegális ka­tonai szállításokról. A fordulat előzménye az, hogy tavaly összeomlott egy per, amelyet a Matrix Churchill nevű vállalat ellen folytattak, azzal a váddal, hogy aknagyutacsok gyártására alkalmas gépeket ex­portáltak Irakba. A vádat elejtet­ték, mert Alan Clarke volt védel­mi miniszter vallomásából arra lehetett következtetni, hogy az üzletet a kormány tudtával bo­nyolították le. AZ ÖNKORMÁNYZATI RENDSZER MŰKÖDIK Választási huzavona BEDNÁRIK IMRE Számtalan érv szól amellett, hogy takarékossági megfon­tolásokból egy időben legye­nek a helyhatósági és az or­szággyűlési választások, és fel­vetődött annak a lehetősége is, hogy 1995-re halasztódnak a jövő ősszel esedékes helyha­tósági választások — mondot­ta Baross Péter belügyminisz­ter minap egy helyi televíziós műsorban. Tarnóczky Attila, az Ország­­gyűlés önkormányzati bizott­ságának alelnöke elmondta, minden verzió mellett lehet érvelni, például ha a ’94-es parlamenti választások győz­tesei hozzá akarnak nyúlni az önkormányzati törvényhez, akkor több hónapra lesz szük­ségük az előkészítésre, a tör­vény parlamenti vitájára és hatályba lépésére. Ez szólhat amellett, hogy esetleg ’95-ben lesznek a helyhatósági válasz­tások. Ugyanakkor Tar­­nóczky leszögezte, az önkor­mányzati rendszer apró hi­bákkal ugyan, de működőké­pes. Véleménye szerint nincs szükség kardinális változtatá­sokra, ezért a helyi önkor­mányzatok választását, ugyanúgy, mint a parlamenti választásokat, nem kell elha­lasztani. Hozzátette: a képvi­selő-testületek négyéves cik­lusa biztonságot és kiszámít­hatóságot jelent mind a kép­viselőknek, mind az állampol­gároknak. 1 JL. CompAlmanach ^P^rORGALM' ALMANACH •„ több, mint 2000 szálláshely és más idegenforgalmi egység adataival 500 oldalon & 150 Ft CompAlmanacli Kiadói Kft. Budapest, III. Benedek Elek u. 8. K 1558 Pf. 39. •S 156 5367 FAX 156 7767 Washington és Bős MUNKATÁRSUNKTÓL Albert Gore alelnökkel, An­thony Ixike nemzetbiztonsági tanácsadóval és képviselőkkel tanácskozott Washingtonban Jeszenszky Géza. Az oroszorszá­gi és a boszniai helyzet, a tér­ség kisebbségi problémái ál­lottak az eszmecserék előteré­ben. Jeszenszky Clifton Whar­­tonnal, a külügyminiszter első helyettesével találkozott, és napirenden volt Antall József kormányfőnek az év folya­mán várt washingtoni látoga­tása is. A magyar külügyminisz­terre igen jó benyomást tett Gore alelnök felkészültsége, sokrétű tájékozottsága, még a magyar vonatkozású kérdé­sekben is. Az alelnök igen be­hatóan érdeklődött a magyar kisebbségek számáról, helyze­téről és — környezetvédelmi szakemberként —jól ismeri a bősi problémát. Ennek jel­lemző példája, hogy amikor szóba került a hágai alávetési nyilatkozat, ő vetette fel, hogy ez nem oldja meg a Dunába áramló vízmennyiség kérdé­sét. Jeszenszky benyomása szerint egyébként az amerikai kormányzat csendes diplomá­ciával szorgalmazza a bősi kérdés megoldását, és az EK erőfeszítéseitől vár sikert. 3. oldal Magyar hajó feltartóztatása A román hatóságok szerdán a Dunán feltartóztattak egy magyar és egy orosz vasérc­szállító hajót. A román illeté­kesek azt gyanítják, hogy ra­kományukat az ENSZ tilalmi intézkedései ellenére Jugo­szláviába szándékoztak eljut­tatni. ,A hajókat azért tartóz­tatták fel, mert a két kapitány nem rendelkezett olyan F­NSZ-engedéllyel, amely fel­hatalmazná őket arra, hogy rakományukkal felhajózza­nak a jugoszláviai Duna-sza­­kaszra” — közölte Mihaela Cu­­tus, az illetékes román minisz­térium szóvivője. A szóvivő bejelentése szerint az Iljuskin kapitány nevű orosz teherha­jó gyomrában 7800, a magyar Adony nevű hajón pedig 6300 tonna vasérc van. A két hajó Ukrajnában vette fel ra­kományát. Alkotmányellenes a vagyonnyilatkozat ZIMBER SZILVIA Alkotmányellenesnek találta, és ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság azon tör­vényi rendelkezéseket, me­lyek vagyonnyilatkozat meg­tételét írták elő az állampol­gároknak. A határozatot teg­nap délután dr. Herczeg Géza, a testület elnökhelyettese is­mertette nyilvános ülésen. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az általános vagyonnyi­­latkozat-tételi kötelezettség nem alkalmas az eltitkolt jö­vedelmek feltárására és adóz­­hatóvá tételére, és indokolat­lanul korlátoz olyan alkotmá­nyos alapjogot, mint a szemé­lyes adatok védelméhez és a magántitokhoz való jog. Ezen kívül a testület több ellent­mondást is felfedezett a kér­déses jogszabályokban. 3. oldal OROSZ-SZERB TÁRGYALÁSOK BELGRÁDBAN Két bűnöst már elítéltek MUNKATÁRSUNKTÓL Az orosz külügyminisztérium helyettes titkára Slobodan Mi­losevic szerb elnökkel tárgyalt Belgrádban a boszniai válság­ról. Vitalij Csurkin, aki egyben Borisz Jelcin orosz elnök kü­­lönmegbízottja a jugoszláviai konferencián, azért utazott Belgrádba, hogy megpróbálja elérni: a boszniai szerbek ír­ják alá a boszniai horvátok és muzulmánok képviselői által már korábban aláírt Vancel Orum-béketervet. A tárgyaló felek hosszú és nyílt megbe­szélésükön megvizsgálták a térség békéjével és stabilitásá­val kapcsolatos kérdéseket. A dokumentum szerint a szerb elnök és az orosz külügymi­niszter-helyettes megvitatta az orosz—szerb kapcsolatokat és az együttműködést is. A megbesz­ések után Csurkin a Szarajevó melletti Paléban tárgyalt Radovan Karadzictyal, az ottani szerb kiskirállyal, majd Szarajevóban találkozott Alija Izetbegovic boszniai elnök­kel. Közben Szarajevóban halál­ra ítélték Borislav Herakot hábo­rús bűnei miatt. Társát, Daml­­janovicot ugyanez a sors érte. „Azt csinálhattok ezekkel a nőkkel, amit akartok — mond­ta a szerb börtönparancsnok, majd hozzáfűzte — a legjobb, ha vissza sem hozzátok őket.” A kivégzési engedélyt Borislav Herak megértette, és aszerint is cselekedett. Majd elmesélte a történetet. 2. oldal Fa Nándor révbe ért Tegnap reggel 128 nap és 20 óra után Les Sables-d’Olonne kikötő­jében célba érkezett Fa Nándor a Vendée Globe elnevezésű föld kö­rüli vitorlásversenyen. A kikötő mólója mentén ezrek sorakoztak fel, hogy üdvözöljék a viadal ötödik helyezettjét Az ünneplők között ott volt Székesfehérvár több mint harmincfős küldöttsége is

Next