Pesti Hírlap, 1993. április (2. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-01 / 76. szám

2 NEMZETKÖZI ÉLET Pestits Hírlap 2. (152.) ÉVFOLYAM 76. SZÁM 1993. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK/ CÁFOL AZ RMDSZ SZENÁTORA A kormány alibit keres Amint arról tegnapi lapunkban beszámoltunk, Victor Hrebenciuc román kormányfőtitkár meglepően új változattal szolgált a székelyföldi megyékbe kinevezett prefektusokkal kapcsolatban. Hrebenciuc kerek perec azt állította, hogy a kormánypárt és az RMDSZ közötti tárgyalások Verestóy Attila szenátor és társai meg nem jelenése miatt hiúsultak meg. A vád elhangzott, valóságtartalmáról Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátort kérdeztük telefonon. SZONDY ZOLTÁN — Hrebenciuc állítása nem felel meg a valóságnak. Hajdú Gábor, Magyari Iajos, Verestóy Attila és jómagam az elmúlt héten kedden tárgyaltunk Hrebenciuckal. Ő elmondta, a kormányra nagy nyomás nehezedik az Román Nemzeti Egységpárt részéről, s azt szorgalmazta, hogy próbáljunk inkább velük és a Demokratikus Nemzeti Megmentési Fronttal tárgyalni a prefektusok ügyében, lehetőleg sürgősen, mielőtt a döntés megszületne. Ha valami közbejön, mondta Hrebenciuc, engem fog értesíteni. Vártam a hívásukat, de hiába. A kormány szerdán határozott, de ezt a tévéhíradó sem közölte. Csütörtökön annyit tudtam meg, hogy a kormányülésnek három napirendi pontja van: a földtörvény alkalmazása, a korrupció visszaszorítása és „közigazgatási kérdések”. Még akkor sem sejtettem, hogy az utóbbi kifejezés a prefektusok kinevezését takarja. — De a döntés már megszületett... — Igen. Csütörtökön beszéltem Oliviu Ghermannal, a DNMF alelnökével. Nos, ő, a kormánypárt egyik vezetője azt mondta, semmit sem tud az egészről. Megkeresett Hrebenciuc is, és megmondtam neki, nem volt szép eljárás a megkerülésünkkel dönteni. Azt felelte, hogy nem volt más megoldás: „Kezem-lábam meg volt kötve az RNEP részéről, ők támogatják a kormányt, ti nem.” — Ön szerint miért állított valótlanságot Hrebenciuc? — Gondolom, érzékelni kezdte a döntést követő feszültséget, elkezdődtek a tiltakozási hullámok. Azt nevetséges állítani, hogy Verestóy távolléte akadályozta meg a konzultációt, hiszen a tárgyalásokat én kértem a háromszéki választók nevében. Ők aggódtak ugyanis a prefektus kinevezésével kapcsolatban, utólag kiderült, aggodalmuk jogos volt. MA TILTAKOZÓ GYŰLÉSEK LESZNEK Nyilatkozatháború prefektusügyben MTI: Ion Iliescu román államfőnek az elnöki szóvivő közvetítésével a román sajtóban tegnap ismertetett nyilatkozata arra hívja fel a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget, hogy „tartózkodjék mesterséges feszültség keltésétől a Hargita és Kovászna megyei prefektusok kinevezése kapcsán, alkalmazkodjék a jogállam követelményeihez, az európai demokratikus értékekhez, a politikai funkciójának gyakorlására vonatkozó alkotmányos normákhoz, és ebben az értelemben vonja vissza március 27-i nagyváradi nyilatkozatát”. Traian Chebeleu szóvivői nyilatkozata kitért Tőkés ílászló püspöknek, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének a romániai „etnikai tisztogatásra” vonatkozó nyilatkozatára, amely — így Chebeleu —iszonyú valótlanságával elborzasztotta a román és a nemzetközi közvéleményt”. Az RMDSZ Szövetségi Képviselőinek Tanácsa minapi nyilatkozatában kifejtette, hogy a román prefektusok kinevezése „betetőzte a megyei adminisztrációban az etnikai tisztogatást”, továbbá azt mutatja, hogy „a magyarokat továbbra is másodrangú állampolgárokként kezelik”. A testület úgy foglalt állást, hogy indokoltnak tartja a tiltakozás különböző formáit, például a polgári engedetlenséget. A nyilatkozat nyomán hétfőn a székelyföldi területi RMDSZ-szervezetek mára tiltakozó gyűléseket hirdettek meg Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Székeyudvarhelyen, Gyergyószentmiklóson és a térség más központjaiban. Tavaly nyárig a két megye élén magyar nemzetiségű prefektusok képviselték a kormányt. BOSZNIAI MÉSZÁRLÁSOK Két bűnöst már elítéltek folytatás az 1. oldalról A háborús bűnös Borislav Herak szövege: „Megálltunk egy kis hídnál, mondtam Fatimának, hogy szálljon ki. Elkezdett távolodni tőlünk, s amikor három méterre volt tőlünk, lelőttem, azt hiszem hátul, a feje tetején találtam el.” Herak még 11 ilyen esetet ismert el a szarajevói börtönben, s vallomása szerint 19 nőt erőszakolt meg összesen. A szarajevói bíróság halálra ítélte, Damljanovac társával együtt, azzal, hogy az utóbbi nem ismerte el bűnösségét. Azt mondta, hogy a börtönben erőszakkal kényszerítették arra, hogy beismerő vallomást tegyen. Azt azonban elismerte, hogy néha rémálmai vannak. Egyébként Herak beismerő vallomása szerint végignézte, hogy egy szerb osztag egy boszniai szántóföldön agyonlőtt 120 nőt és gyermeket. Majd az elhurcolt férfiakat meggyilkolták, és egy vasmű kemencéjében égették el a hullákat, sőt volt olyan áldozat, aki még élt, amikor a lángok közé dobták. Herak azt mondta, hogy felettesei buzdították őket: erőszakolják meg a nőket, aztán vigyék őket valamilyen elhagyatott helyre, és ott öljék meg őket. A szarajevói bíróságot az ügyvédek arra szólították fel, halassza az ítélethozatalt nyugodtabb időkre, amikor megalapozottabban lehet végezni a bizonyítást , hiszen a rengeteg áldozat és a kegyetlen bűntények hatására, úgy látszik, másként gondolkoznak a bírák is. Mindenesetre a bűntény az bűntény. Borislav Horák, a háborús bűntő, de hol a többi? FOTÓ: MTI KÜLFÖLDI KÉPSZERKESZTŐSÉG Ebéd a gondok asztalánál MTI* A hét végi, kétnapos vancouveri amerikai—orosz csúcstalálkozó végül is összesen jó 24 órán belül lebonyolódik — tűnik ki az előzetes programból. Mindkét elnök csak szombaton érkezik majd a Csendes-óceán partján lévő kanadai városba. Borisz Jelcin lesz az első, így vele folytat elsőnek megbeszélést a házigazda, Brian Mulroney kanadai miniszterelnök, aki egyébként már bejelentette lemondását, és utolsó hónapjait tölti tisztében. Bill Clinton gépe helyi idő szerint szombaton délelőtt száll le Vancouverben, majd ő is találkozik Mulroney-vel. A két elnök azután a házigazda tiszteletükre adott ebédjén kezdheti meg az eszmecserét, majd délutánra irányozták elő az első, három és fél órás tárgyalási fordulót. Megbeszéléseik nyilván a két elnök vacsoráján is folytatódnak, egy vancouveri luxusétteremben. Vasárnap délelőttre tűzték ki a második, háromórás tanácskozást, majd a két elnök helyi idő szerint fél kettőkor közös sajtóértekezleten számol be találkozóikról. A tízórás időkülönbség miatt ez azt jelenti, hogy az európai közönség hétfőre virradó éjjel kapja majd az első tudósításokat a sajtóértekezletről. Annyi bizonyosnak látszik, hogy Clinton nem kíván — és tud — a korábban előirányzott 700 millió dollárnál sokkal nagyobb segítséget felajánlani, hanem a Jelcinnek szánt támogatás zömét az IMF-től és a többi nyugati országtól, elsősorban Japántól várja. Amerikai törvényhozók máris jelezték, hogy az ország helyzetében — ismerve a lakosság hangulatát — nincs mód a segélyek emelésére. Egyes törvényhozók javaslatát, hogy csoportosítsanak át az Izraelnek és Egyiptomnak sok éve kiutalt évi 5 milliárd dollárból, a kormány határozottan elutasította. A VISSZAESÉS NEM ÚJKELETŰ Orosz remények és kudarcok Hosszasan lehetne sorolni az orosz kormányt mostanában érő vádakat. Ezek közül talán a legkomolyabb a lakosságot sújtó drámai életszínvonal-zuhanás. Az első és nyilvánvaló tény, hogy a visszaesés nem egy vagy két évvel ezelőtt kezdődött, hanem már a hetvenes évek végén. Kezdetben lassú, éppen ezért tulajdonképpen észrevétlen volt a folyamat, hiszen lassan emelkedtek az árak, és fokozatosan romlott az ellátás. A vidék lassacskán elfelejtette, milyen is húst és vajat vásárolni jegy nélkül. A nyolcvanas években csupán felerősödött ez a tendencia. ANC HÍRPANORÁMA Az életszínvonal csökkenésének második szakasza 1992 elején, az árak felszabadításával kezdődött. A hivatalos árindexből kiindulva elmondhatjuk, hogy a lakosság bevételeinek vásárlóértéke 1991 decemberéhez viszonyítva több mint harmadára csökkent. A legutóbbi ilyen katarzist a lakosság a háború utáni pénzreform végrehajtásakor élte át. S végül a harmadik — nem annyira látványos, ám kétségtelen tény: 1992 márciusától szeptemberéig az ipari szférában több mint két és félszeresére emelkedtek a bérek, a költségvetési intézményekben több mint négyszeres volt az emelkedés, a havi nyugdíj összege pedig a korábbinak a háromszorosa lett. A fogyasztói árak hivatalosan viszont csak két és félszeres emelkedést mutattak. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy az említett hónapokban sikerült lefékezni a reáljövedelmek zuhanását. Emlékezzenek csak vissza, hogy már 1991 decemberében, az árliberalizálást megelőzően felemelték a nyugdíjakat és a segélyeket, valamint a költségvetési intézményekben foglalkoztatottak bérét. 1992-ben többször is emelték a pedagógusok, egészségügyi dolgozók és művészek bérét, és a nyugdíjakat és segélyeket is igyekeztek az infláció üteméhez igazítani. A visszaesés negyedik tényezője a már 1990 óta tartó termelés-visszaesés. Egyre kevesebb közszükségleti cikket gyártanak a hazai üzemek, és szűkült az import is. Az árliberalizálás előtt ezt elsősorban a boltokban lehetett nyomon követni: a jövedelmek növekedésével egyenes arányban ürültek ki. Az áru nagy része pult alól, az akkori viszonyoknak megfelelő „piaci” áron talált vevőre. Gyakorlatilag a teljes kenyér- és tejmennyiség rögzített és igen alacsony áron került forgalomba. Ezt csak hatalmas állami dotációkkal lehetett elérni, ami a költségvetési hiány dinamikus emelkedéséhez vezetett a Rizskov-kormány idejében. 1992 januárjában megváltozott a helyzet. Az árcédulák kezdték tükrözni a fizetőképes keresletet és az árukínálat egyensúlyát. Más szóval: minél kevesebbet gyártanak, annál többe kerül. Ezért nem meglepő az árak drasztikus emelkedése. A szociális problémákkal foglalkozó szakemberek számára mindig is világos volt, hogy még a legminimálisabb életszínvonal-emelés sem hajtható végre valamelyes poizitív gazdasági dinamika nélkül. A gazdaság dinamizálása azonban egyelőre nem sikerült. A legtöbb, amit a Gajdarkormány megtehetett: megakadályozni a kritikus mértéket öltő elszegényedést a makrogazdasági átalakulás egyidejű meggyorsításával. Sajnos, ezek az átalakulások sem történtek meg. Szeptemberben újfent megugrottak az árak, amelyeknek kompenzálása egyet jelent a hiperinfláció beindulásával. Vajon miért nem tudta kihasználni a kormány a rendelkezésére álló lehetőségeket? Először is azért, mert túl optimistán ítélte meg Oroszország áttérését a piaci viszonyokra. Azok az átalakítások, amelyeket a tavalyi év első három hónapjában hajtott végre Jegor Gajdar, teljes mértékben megfeleltek a gazdasági liberalizmus előírásainak, ám előkészítetlen talajra hullottak. A kormány különféle ellenzéki csoportosulások nyomására már áprilisban kénytelen volt letérni a kijelölt útról. Már ekkor világossá vált, hogy az életszínvonal-politika is kudarcra ítéltetett. Hogyan tovább? Kockázatos lenne jóslatokba bocsátkozni arra vonatkozóan, mit érhet el az új kormányfő, merre fordul az ország hajója a végrehajtott és várható személycserék után. Amit viszont már most meg kellene tenni, az a következő: először is újra kellene osztani a szűkös állami tartalékokat a valóban rászorulók között, ezt követően ki kellene dolgozni a természetbeni segélyezés rendszerét is, hogy a legszegényebbek garantáltan hozzájussanak a legszükségesebb élelmiszerekhez. iti Százezer visszaküldött palesztin MTI. Több ezer ciszjordániai palesztint küldtek vissza tegnap reggel az izraeli hatóságok a megszállt terület határán létesített ellenőrző pontokról, mivel Jichák Rabin kormányfő kedden elrendelte a Jordán folyón túli terület lezárását. A határozat következtében több mint százezer palesztin nem juthatott el a zsidó államban lévő munkahelyére. Az intézkedésre azt követően került sor, hogy kedd hajnalban a ciszjordániai Hadera városában agyonlőttek két izraeli rendőrt. A SZLOVÁK ÁLLAMFŐ PRÁGAI LÁTOGATÁSA Történelmi esemény CSÉFALVAY ILDIKÓ, PRÁGA Michal Kovác, a Szlovák Köztársaság elnöke, aki a szlovák kormány pénzügyminiszterének és külügyminiszterének kíséretében érkezett Prágába, tegnap délután hazautazott Csehország fővárosából. Kétnapos, hivatalos látogatását először Prágába utazása előestéjén ő maga minősítette történelmi jelentőségű eseménynek, mondván, hogy ő lesz az első szlovák köztársasági elnök, aki Prágába látogat; később aztán Václav Havel, a Cseh Köztársaság elnöke is osztotta véleményét, sőt a cseh parlament képviselői is. Václav Klaus, a cseh kormány elnöke viszont nem, vagy legalábbis nem mondta ki fennhangon, hogy ő is történelmi jelentőségűként értékeli Michal Kovác látogatását. Václav Havellel és a cseh parlament képviselőivel hivatalos látogatása első napján folytatott megbeszéléseket a szlovák államfő. Kovác és Havel megegyeztek, hogy ezentúl rendszeresen, évente legalább háromszor találkoznak majd, és, hogy mindketten javasolni fogják hazájuk kormányfőjének, hogy mielőbb írjanak alá a két ország között a legnagyobb feszültséget okozó, a volt Csehszlovákia vagyonának elosztásáról szóló alapszerződést, valamint az ehhez kapcsolódó járulékos szerződéseket is. Csehország és Szlovákia pénzügyminiszterei ugyanezen a napon aláírtak két szerződést. Az egyik a cseh-szlovák határon létrehozandó vámátkelőhelyekről, a másik pedig a vámátkelőhelyeken való együttműködésről szól. Tegnap reggel Szent Vencel Vencel téri lovasszobrát koszorúzta meg Michal Kovác, majd Václav Klaus meghívására munkaebéden vett részt. Az ebédet követően a cseh kormányfő kijelentette, lehetséges, hogy április 15-e táján aláírják a közös vagyon elosztásáról szóló alapszerződést, és az ehhez kapcsolódó járulékos szerződéseket is. A közvetlenül a hazautazása előtt megtartott sajtótájékoztatón Michal Kovác sikeresnek és nagyon hasznosnak nevezte kétnapos prágai útját. Egy kérdésre válaszolva elmondta, hogy a szlovákiai részvénytulajdonosok vagyonjegyes privatizációból származó csehországi értékpapírjainak problémáját valamelyik, az említett alapszerződéshez kapcsolódó járulékos szerződésben oldják majd meg.