Pesti Hirlap Vasárnapja, 1931. január-június (53. évfolyam, 1-26. szám)

1931-05-24 / 21. szám

zett. És ha már ott volt, részt­­vett egyszerű­ étkezéseiken is, za­varukon és elfogódottságukon pedig úgy igyekezett enyhíteni, hogy közvetlen modorán eltréfál­kozott velük. De nemcsak IX. Fiusnak volt kedvelt nyaralóhelye Castel Gan­­dolfo: előtte sok, sok pápa üdült itt, a rekkenő római hőség elől a palotácskába és az azt körülvevő gyönyörű kertbe menekülve. Még Vili. Villán pápa épít­tette ezt a kis palotát, abban az időben, amikor firenzei bíboros volt. Akkor Maffeo Barberini­­nek hívták és a Barberini-csa­­lád címerének aranyméhei dí­szítik még ma is a nagy kapu­félfát. Castel Gandolfot válasz­totta nyári pihenője helyéül a nagy firenzei bíboros,­­ valószí­nűleg már azért, hogy nyáron is Róma közelében lehessen. Ami­kor aztán fejére tették a tiarát, hozzávásárolta palotájához és kertjéhez Monsignore Visconti villáját, amely szomszédos volt az övével, de amelynek nagyobb múltja volt az övénél. Ezt ugyanis még Publius Claudius építtette, Domicianus császár nagyobbíttatta meg és Cicero is elragadtatással beszélt róla. VIII. Orbán pápa új palotát építtetett itt, még pedig a nagy Carlo Maderno tervei szerint és nyá­ron ideköltözött egész pápai udvarával, ő volt az első pápa, aki bulláját innen keltezte: „Arce Gandulphi.“ Utódai követték példáját, itt töltötték a nyarat és Castel Gandolfo egyre szépült és nagyobbodott, annyira, hogy templomát például nem kisebb művész építette, mint Bernini. Amikor a bolognai Lambertini bíboros XIV. Be­nedek néven Szexti Péter trónusára került, akkor érte el ez a „kis Vatikán“ legnagyobb fénykorát. Márvány, arany, lapis lazzali díszek ékesítették, a svájci gárda állt itt őrt és a pápa itt fogadta a bíboro­sokat. Az ő uralkodása alatt kezdtek uralkodó királyok és császárok is idejárni és Castel Gandolfo vendégül látta III. György angol királyt is. Az utolsó pápa, aki itt töltötte nyarát , Pio Norm volt. Aztán bekövetkezett a szakadás az Egyház és Italia Unita között. A kis pápai palotát be­zárták és csak egy őr lakott a kertész­lakban, akinek voltaképpen a palota fölött kellett volna őrködnie, de aki­nek­­ semmi dolga sem volt. Csak a kertet gondozták, úgy ahogy, mert hi­szen ez a kert egymaga nagyobb, mint az egész „Vatikán Állam“ Rómában és egész kertészsereg kellett volna kar­bantartására. Ezzel pedig jóformán senki sem tö­rődött. A Villa Barberini-t és a pápai pa­lotát — így mondják Castel Gandolfo vénei — földalatti alagút köti össze és ha majd XI. Pius a hatalmas kertben óhajt sétálni, a kis palotából ezen az alagúton juthat el a kertbe, anélkül, hogy az után kellene áthaladnia. Hetvenéves álmából most kezd ébre­dezni „a pápák Versaillese“, hogy is­mét pápai nyaraló legyen belőle. A régi Via Appia, amely Castel Glandolfoba vezet. A Castel Gandolfo-i pápai nyaraló, a romantikus kerttel és tóval. Balla Ignác.

Next