Pesti Hirlap Vasárnapja, 1933. január-május (55. évfolyam, 1-22. szám)
1933-01-08 / 2. szám
38 SVÉDORSZÁGI tájkép Bajos volna eldönteni, hogy ama két ország közül, mely Európa legészakibb félszigetét, Skandináviát birtokolja, melyik szárnyalja túl tájképi szépségekben, néprajzi és kulturális érdekességben a másikat. Kettőjük közül minden bizonnyal Norvégiával bánt mostohábban a természet. Csupa vad hegyet, terméketlen, hóval, jéggel borított magasföldet, fjeldet juttatott neki osztályrészül, ahol nincsen vegetáció és a föld nem nyújt az embernek megélhetést. Területének 15%-a meddő, csupasz hó- és jégvilág. De kárpótlásul olyan táji szépségekkel halmozta el, melyeknek hiába keresnek párját a világon. Bájos fjordok gyöngysorával csipkézte Norvégia partjait, a norvég hegyek téli panorámája pedig álomszerű látvány. Svédországnak nincsenek fjordjai és oly pompás havasai, mint szomszédjának, de vannak gyönyörű fenyvesekkel borított hegyoldalai, melyek között szeszélyes kanyargású folyók iromlanak, minduntalan sellőkön, rohanókon, zuhogókon bukva át vagy hatalmas tavakká bővülve ki, melyeket csatornahálózat köt össze. A jégárak, melyek valaha ellepték az egész Skandináv-félszigetet, teleszórták a síkságokat vándorkövekkel, melyek olyanok, mintha óriások hullajtották volna őket szerteszét játékos kedvükben. Deukarion és Pyrrha legendája jut önkénytelenül eszünkbe, akik az özönvíz után, Zeus tanácsára, köveket hajigáltak maguk mögé s így újra teremtették az emberi nemet. Dél felé, az enyhülő éghajlat alatt, már változatosabb a kép: pompás szántóföldek, kertek, zöldelő rétek között robog a vonat, kergeti egymást a sok bájos svéd falu, a maga sajátos, szines életével. Lépten-nyomon felötlik egy-egy ódon várrom, poétikus fekvésű, régi nemesi kastély, a mozgalmas svéd történelem megannyi megköveselt darabja. De a múlt csendes emlékei között már ott harsog, ott hivalkodik a legmodernebb jelen : gyárak, ipartelepek szökkennek ki a földből, villanytelepek üvegépítményei csillognak a vízesések felett és búgó turbogenerátorokban százezer Voltos árammá változik a zuhatagok ereje. Stockholm repülőgépről.