Képes Vasárnap, 1940 (62. évfolyam, 1-52. szám)
1940-04-14 / 15. szám
mégis csak megnyerte, sok szociális újítást hozott s javított a farmerek és a munkások sorsán. De a főkérdés az Egyesült Államokban mégis a beavatkozás vagy be nem avatkozás kérdése. Az amerikai közvélemény a demokratikus hatalmakkal rokonszenvez, de ez korántsem jelenti azt, hogy a feltétlen fegyveres beavatkozás híve. A fegyveres beavatkozás sok mindentől függ, függ elsősorban a harctéri eseményektől. Az Egyesült Államok népe rendkívül impresszionista és akaratelhatározását néha látszólag kis események végzetesen befolyásolják. Az elnök pártjának ma két jelöltje van: az egyik ő maga, a másik Garner, az alelnök. A republikánus párt jelöltje Thomas Dewey, New York állam energiájáról ismert főállamügyésze és Van den Bergh szenátor, az elszigetelődési politika egyik fő szószólója. A német Fehér könyv nyilvánosságra hozatalának a fő célja az volt, hogy felhasználhassák Amerikában Roosevelt politikai ellenfelei, kérdés azonban, hogy ezzel a módszerrel célt érnek-e. Ha idegen hatalom folytat propagandát az amerikai nép valamely vezére ellen, lehetséges, hogy ép az ellenkezőt éri el: használ neki, ahelyett, hogy ártana. Az elnökválasztási propagandának egy nagy kérdése van s az amerikai közvéleménynek erre a kérdésre kell felelni: beavatkozzanak-e az Egyesült Államok az európai viszályba, vagy megmaradjanak-e az elszigetelődés állapotában? Európa veszélyes pontjai. Attól a pillanattól fogva, hogy a szövetségesek a szigorított ostromzárt megkezdték, hirtelen két veszélyes pont támadt Európában. Az egyik a dán tenger, a másik pedig a Fekete tenger, illetve a Fekete tenger nyugati része, ahol a Duna belétorkollik. A skandináv államokról Sandler svéd külügyminiszter egyszer ezt A katonaság hősi harca az árvízzel Magyarországon százkét esztendeje nem volt olyan árvízveszedelem, mint ez évben. Katonai segítség nélkül a polgári hatóságok munkája eredménytelen maradt volna. Az ő munkájuk mentette meg az országot a nagyobb katasztrófától. Egész megyéket, városokat és községeket a teljes pusztulástól mentett meg a magyar hadsereg, melynek úgyszólván minden fegyverneme egyformán kivette részét a nagy küzdelemből. Elsőnek jöttek a repülők. Bombázóink tervszerű munkával először a Csepel-sziget északi csúcsánál feltorlódott jéghegyeket robbantották, majd a zajlás megindulásával délen folytatták a jégtorlaszok bombázását. De nemcsak a bombázók dolgoztak teljes sikerrel, a felderítő gépek topográfiai felvételei sokban elősegítették a naponta változó veszedelmes helyzetek felismerését. A szárazföldön és az ártengerben heteken át szakadatlanul folyt a küzdelem. Még emlékezetünkben van a nagytétényi sertéshizlalda veszedelmes helyzete, ahol a betörő vízből közel 25.000 sertést kellett kimenteni. Másik emlékezetes esemény: az er évi gátszakadás. Utász- és árkászszázadok a Duna jobb- és balpartján 16—20 órás szakadatlan munkában gátakat emelnek, életük kockáztatásával mentik a jégből az embereket és ingóságaikat. Szatmár és Ung megyében közel 80.000 hold területen folyik a védekezés. A Szamos és Tisza köze valóságos tenger. A románok a trianoni határon túl átvágták a gátakat és 60 millió köbméter vizet zúdítottak a két megyére. A katonaság a határ mentén 26 kilométeres szakaszon kezdte meg a védelmi munkálatokat. Jóleső megnyugvással szögezhetjük le, hogy a magyar honvédség kiváló tisztikara és legénysége fölényes biztonsággal és teljes sikerrel állta ki a nagy erőpróbát az elemekkel vívott kemény harcban. K. L. mondotta: „Észak-Európa az a karzat, ahonnét a nézők nyugodtan szemlélhetik a világpolitika mérkőzéseit.“ Az idők nemsokára alaposan megcáfolták ezt az állítást. A svéd külügyminiszter valószínűleg arra gondolt, hogy az 1914—18-iki világháborúban a skandináv államok a nagy világégést valóban páholyból nézték. Senki nem bántotta őket és közben kihasználva a háborús konjunktúrát, fényesen kerestek. A skandináv tengernek legfontosabb része a Skagerrak, ez a 340 kilométer hosszú és átlag 100 kilométer széles tengerszoros és a Kattegat. Ezek kötik össze az Északi tengert a Keleti tengerrel A Skagerraknak nagy szerepe volt a világháborúban. Itt zajlott le a világtörténet legnagyobb méretű tengeri csatája 1916 májusban. A skandináv tengereket és a skandináv államokat a vasércért való harc változtatta harctérré. A Duna torkolata és a Fekete tenger a petróleum miatt fontos pont. A Fekete tengeren jönnek át Oroszország petróleumszállitmányai s azok a Dunán folytatják útjukat fel egészen Regensburgig Németországba. A Fekete tenger ma még csendes, de nem tudjuk, mikor lesz szerepe az új világháború most kezdődő zivatarában. Bálla Antal: A narviki ütközetben elpusztult angol torpedórombolók: az 1500 tonnás „Hardy“ és az 1340 tonnás „Hunter“. Keresztély dán király és Alexandra királyné. A norvég királyné és Haakon norvég király. — Alsó kép: az amerikai elnökválasztási küzdelem két legnépszerűbb jelöltje, Gorner és Roosevelt kezet fognak egy gyűlésen. A szolnok-hatvani vasútvonal töltését mossa a tengernyi árvíz. A szolnoki első árvédelmi vonal gátján dolgoznak a katonák. — Alsó kép: katonai pontonon szállítják biztos helyre a gazdák jószágait.