Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)
1842-04-07 / 132. szám
szoktak látogattatni ’skis németjj forgóval végződni, melly azonban ritkán tart éjfélnél tovább. Nekünk ezen „Dilettanten-Musik-Übungen“ ellen, mint a’ meghívó jegyeken áll, már csak azért sem illenék szólani, mivel azokba magunk is hivatalosak voltunk; de mit tehet egy szegény újdonság iró róla, hogy ezen heti gyülekezeteket egy leánynevelőintézetben partont nem helyeselheti ’s azokból mind az értékekre mind az egészségre nézve csak vészt és ártalmat következtet, vagy nem elég korán fognak e azon gyönge plánták , mellyek a’ szerető szülőktől gondos ápolásra bizattak, az idő mérges kisérteteivel megismerkedni, és azon veszedelmes szirtekkel, mellyel annyi ezernek ártatlanságát és életesendét felháborítók, hogy azt még siettetni kelljen? midőn az ifjú fogékony elmékben, helyes alkalom által, olly képzelet- és bájingerárt ébresztünk, melly naponkint mint a’polypus mindinkább elágazik ’s mélyebb gyökeret ver, semhogy az életfa sérelme nélkül többé kiirtani lehetne. • Ezt az ujdonságirónak kellett mondani, ki a’ meghívást szívesen köszöni, ’s csak akkor fogadhatja el, ha az említett intézetbe, a’ hasznos ismeretek és tudományok különféle ágazataiból adandó nyilvános próbatérre fog meghivatni. — Múlt hó 22-kén halt meg Bécsben Tüköry József, pesti ácsmester. Ő a’ műtani műveltségnek magasb fokára vivé mesterségét, ’s az építést kedvelő szülővárosának emelkedésével nem csak jeles ügyességre emelkedett, hanem jogosan szerzett szép vagyonában, úgy szinte polgártársai elismerésében is érdemlett jutalmat talált. Az ő tapasztalati ismereteinek és ügyességének köszönhetni, hogy a’pesti hajóhíd, melly ő előtte, mint hidbérlő előtt, mindig idomtalan félkörben állott a’ Dunán, ’s kiegyenesitése a’ folyam ragadó ereje miatt veszélyesnek, sőt lehetlennek tartatott, egyenes vonalban állittaték fel ’s azóta úgy is áll. De ő tapasztalati ismereteit más vállalatok emelésére is használta, és jelszavához, mikint semmi nem ékesíti a’ polgárt jobban, mint kezeinek munkája, hű maradt még akkor is, midőn királyának kegyelme őt nemesi rangra emelte, ’s egy vala bár igen szép vagyona mellett azon kevés eszesek és hálásak közül, kik a’ lajtorját, mellyen fölemelkedtek, magoktól el nem lökik. Elhunyt élete 55-ik évében. — A’ pesti testgyakorló-iskola f. hó 16-ik napján fog megnyittatni. Az intézet ez idén is régi helyén, t. i. a’ Kerepesi uton levő Beleznayféle kertben maradand. A’ fiúgyermekek tanitási órái: kedden, csütörtökön és szombaton, a’ leányokéi'pedig hétfőn, szerdán és pénteken,délutáni 5 órától hetedfélig fognak tartatni. A’ gyermekek beírása az intézet oktatójánál, Clair Ignácz urnál, történik. — A’ múlt vasárnapi budai casinói közülesben gróf Keglevich Gábor ő exc.közfelkiáltással elnöknek választatott. — Viszonzás. A’ Világ i. e. 21-dik számában a’ „Fővárosi hírek“ írója néhány elől- ’s nem-előljárók által legközelebbi barátaik kedvéért adott igénytelen tánczvigalmunk miatt részvétlen figyelmetlenség ’s vendéghivásbani nemzetiségellenes irány szempontjából gyanusitgata bennünket. Mi azt hive, hogy azon lap, mellyben megtámadtatánk, védelmünkre is nyitva állandó igazolás végett beküldők viszonzásunkat; de ezt a’szerkesztőség (1. Világ 22. sz.) fölvételre nem méltatta, hanem arra igen, hogy belőle egy-két szót ferdén kiemeljen, a’ dolog velejét pedig elhallgassa, bizonyosan azért, hogy olly igen-igen biztos kútfőjét ne compromittálja. Mi e’ gyanusitgatások elsejét illeti: igaz ugyan, hogy e’ vigalom az nap adatott, mellynek vegén egy fönséges felejthetlen halottért a’ gyászima tartatott (de nem szombaton, hanem csütörtökön, azaz f. h. 3-án); hogy pedig a’ gyászimával épen egy napra esett, az nem min hibánk , hanem azé, ki a’ helybeli izraelita község statútumai ’s azon szokás ellenére , miszerint hasonló szertatásokról a’ hívek előtte való szombaton az egyházi szószékről értesittetnek, — csak az nap reggi 9'/s órakor, ’s pedig ekkor is csak néhány községi tagokkal, kik az Hiedelem szabályait amúgy is ösmerik, tudatá azt, hogy 11 órakor gyászima fog tartatni,’s ki néhány nappal előbb épen maga szólíta fel bennünket , hogy vigalomnapul f. h. 3-dikát válaszszak. Kár volt tehát ez ellentétet olly gondosan kiemelni, mert épen a’ legbensőbb részvét ’s figyelem volt az, mi a’ leverő gyászhit megérkezésekor önkényt elhalasztatá velünk a’már kitűzött vigalmat; de ezt, úgy látszik, a’biztos kútfő szándékosan elhallgató. — Mi a’ másodikat, t. i. az antinatio- nalismusi gyanusitgatást illeti: ez szintolly rész szándékú, mint nevetséges; mert e’ vigalom egy magánymulatságnál egyéb nem volt, mellyre — mint zártköröknél szokás—természetesen csak a’ legközelebbi ismerősök hivattak meg, a’fővárosi hírek gyüjtögetője által érdeklettek pedig csupán azon egyszerű okból nem, minthogy a’ vigalomadók még eddig nem szerencsések ezeket ollyanoknak mondhatni. Mi ugyan tudtuk, hogy vannak anyókák ’s nem-anyó fiak, kik hálák után a’meg- ’s nem meg-hivottak ! lajstromán szeretnek ragicskálni, de már azt csak is gondolni nem mertük volna, hogy'illyesmit a’ megfontolás nehéz asztalához is férjen, ha e’ gondolatra akaratlanul ia nem vezet bennünket azon szélekig vitt vaskövetkezetességü logics , miszerint egy-két ember ártatlan meg nem hívása miatt (ha még is kizárás forogna fen, vagy pedig a’ R eg é ő álhire lenne való, mintha t. i. magyar meghívó jegyek elleneztettek volna, holott szóba sem hozattak) nemzetiség ellen elkövetett bűn kiáltatik fejünkre , ’s az emancipatióra mintegy érdemteleneknek nyilváníttatunk. Bizony szerencsénk, hogy álhirek kovácsától nem kérnek tanácsot azok, kiknek kezében fekszik emancipatiónkügye! — Több pesti izraelita. Erdélyi országgyűlés. A’ mart. 5-jei országos ülés folytában. Küküllő megye követe Pálffi János, követtársa gr. Bretfalvn Farkastól pártolva, előadá, hogy megyéje mostani főispánja hallerkői gróf Haller Ignácz ismételt törvényellenes tettei miatt 9 év óta nem tarthatott tisztujitást, ’s más törvényellenes tetteit főispánjoknak. Kéré azért a’ rendeket, hogy e’ sérelmek a' feliratban fölfejtetvén, keressék meg ő felsége a’ tiszt. főispánnak Küküllő megyéből feljebb mozdítására. — A’ KK. és RR. az előadottakat nem találták, kitűzött elveknél fogva, a’ jelen feliratba foglalhatónak, hanem megvizsgálás éa tudósítástétel végett átadatai határozták a’ sérelmek kidolgozására kinevezett biztosságnak; — úgy szintén fogaras-vidéki követ gróf Teleki László által utasítványa nyomán sérelemkép előterjesztett ’s főleg tisztválasztást érdeklő viszonyait azon vidéknek mostani főkapitánya b. Bruckenthal Károlylyal. — A’ mart. 14-kei 50-dik országos ülésben ő amlga jelenté, hogy újonnan kinevezett kir. táblai tiszt, bíró b. Apor Károlyt ő felsége királyi hivatalossá méltóztatott kinevezni, kit a’ KR. „éljen“ kiáltva fogadtak. A’ mart. 16-kai 51-ik országos ülésben újból felolvastatott a’ magyar nyelv ügyében szerkesztett ’s letisztázott fölirat és törvényczikkjavaslat, ’s aláírva és mind hárrom nemzet pecsétével ünnepélyesitve, gr. Nemes János vezérlete alatt egy küldöttség által elküldetett kir. biztos őnmagának, ő felsége szine elibe juttatás végett. — Ezután megállittatott a’ Részek tárgyában szerkesztett felirat, ’s átküldetni határoztastott a’ kir. főkormánynak. — Id. gr. Bethlen József meguyitá Kolozsvár indítványát az Erdélytől elszakadt részek visszacsatolása ügyében. A’KK. és RR. ezen méltó tekintetet érdemelhető tárgyra azt határozták, hogy ezen indítvány felett előlegesen tanácskozzanak , és hogy akkor, midőn a’ mostani feliratra feleletet fognak venni, azzal kapcsolatba vétessék fel ezen indítvány is. A’ mart. 18-kai országos ülésben tárgyaltatott 1-ször az Erdély és magyarhoni Krassómegye közti határszéli egyenetlenség tárgyában jött kir. leirat. A’KK. és RR. elhatározták, a’ választandó biztosok neveit ezúttal törvényczikkbe foglalva ő felsége kir. megerősítése alá fölterjeszteni, azon óvás mellett azonban, nehogy ezen felküldésből jövendőre nézve az ország azon joga, miszerint illyen biztosságokat törvényezikkbe foglalás nélkül is nevezhet ki, legkisebb sérelmet szenvedjen. 22-szer: A’ királyi főkormány közlé a’ Részek tárgyában tett feliratra észrevételeit. A’ Részek vissza-nem kapcsolhatása iránt felhozott okokat a’ kir. főkormány is pártoló , ’s észrevételei csak némelly stylaris módosításokra terjedtek, melylyek nagyrészint el is fogadtattak. A’ magyarhonnali egyesülést tárgyazó határozatot, mivel e’ kérdés napirenden nem volt, a’ kir. főkormány nem helyeslé. — A’ Kir. és RR. ragaszkodtak határozatukhoz. 3-szor: Felsőfejéri követ gr. Bethlen Gábor indítványára határozattá vált, hogy mivel biztos tudósítás szerint közszeretetű főkormányzónk f. hó 23-kán megérkezendik, egy számos tagokból álló küldöttség menjen őnmlga elbe Gyaluig, üdvözlendő az országos KK. és RR. nevében. Ezután kihirdettetett Brennenberg Sámuel, Hűvé József és Ferencz, Dániel Mihály, ev. ref. püspök Antal János, Venczel József és Stock Fridrik nemesitő levele. — A’ aj magyarhoni Krassó megye, úgy az ezen Nagy Fejedelemség és a’ szélbeli illyr-oláh ezred közt fenforgó határszéli egyenetlenség tárgyában érkezett kir. leiratra a’ KK. és RR. határozata hitelesített jegyzőkönyv szerint ez: ,,A’ KK. és RR. azon királyi leiratban említett elvet, mintha e’ tárgyban a’ választás utján kinevezendő biztosokra nézve törvényezikket kellene alkotni, el nem ismerhetik, mert törvényesen jogosítva tartják magokat arra, hogy valamint a’ múlt országgyűlés alkalmával tettek , úgy most is szabad tetszésükben áll, akar felirat , akar pedig törvényezikk alkotása utján a’ kérdéses tárgyra nézve biztosságot nevezni ki, midőn arra, hogy az illyetén biztosságok törvényczikkbe foglaltassanak, semmi fenálló törvény által magokat kötelezve nem látják. Azonban mivel a’ múlt országgyűléskor is a’ rendek által meghatároztatott, ’se’ jelen országgyűlésnek is 14-dik ülése ’s 53-dik száma alatti végzésben kimondatott azon elv, hogy egy országgyűlésen tett választás egy más országgyűlésre teendő kinevezésnek alapul nem szolgálhat, ebbőlkiindulva tehát meghatározták*a’KK. és RR., hogy a’ kérdéses biztosságba titkos szazatolás utján választassanak 9 egyének, kiknek nevök elébe az ezúttal alkotni meghatározott törvényczikkbe ez irattassék: „Nemes Magyarországon Krassó megye, az oláh-illyriai, vagy bánáti oláh ezred és ezen országbeli Hunyad megye határos részein fenforgó határegyenetlenségeknek megvizsgálására ’s a’ határok felett támadott kérdések elintézésére munkálkodásuknak az országgyűlés elébe terjesztendő följelentés kötelessége mellett következendő tagokból álló biztosság küldetik ki:---- ’stb. — A’ villongás időkben erdélyi közhitelű helyekre letett oklevelek tárgyában elnök ő amaga jelenté, hogy épen most kapván kezéhez némelly, e’ tárgyát illető adatokat, átadta azokat egyikitélőmesternek, hogy a’ BR. onnan kivévén, azokkal megismerkedhessenek, ’s előleg tanácskozhassanak. — Ezután beadatván a’ szózatok a’ határszéli egyenetlenség tárgyában választandó biztosságra, többséget nyertek: főispánok: Nopcsa László, b. Jósika Lajos , b. Bánffi Miklós; kir. hivatalosok: Horváth István, Barcsai László, b. Kemény József; követek: Szabó József, Szeredai Ignácz, Meister Sámuel. — A’ mart. 22-kei országos ülésben újból felolvastatván, aláíratott, ’s mindhárom nemzet pecsétével megerősittetett a’ Részek tárgyában szerkesztett felirat, ’s főispán b. Jósika Lajos vezérlete alatt egy bizottmány által elküldetett kir. biztos ő amagához ő felsége szine elibe juttatás végett, ki is a’ nem sokára visszatérő küldöttség jelentése szerint azt haladék nélkül ő felségéhez juttatni ’s érkezendő kir. válaszát a’ Kir. és RRnek átküldeni ígérte. Ezután újból felolvastatott a’ villongós időkben erdélyi hiteles helyekre tett, magyarhoniakat illető oklevelek tárgyában érkezett leirat, ’s tárgyalás alá vétetvén, a* RK. és RR. ezen tárgyat előleges átvizsgálat ’s véleményadás végett a’ törvénykezési osztályhoz választott rendszeres bizottmánynak adták át. Ezután felolvastatott Szamosujvár városa kiváltsági levele, mellynél fogva a’ sz. k. városok sorába emeltetett, ’s kihirdetése elhatároztatok; elfogadtatván egyszersmind Doboka megye azon indítványa, hogy kir. várossá léte következtében mind azon köteleztetéseknek , mellyek az 1791-ki 61. czikkből ’s abban idézett A. C. 111. r. 81. cziméből folynak , alá kellvén magát vetnie, köteles leend keblében úgy erkölcsi mint egyes testületeknek megtelepedhetést engedni. (E. H.) Megyei dolgok. Békésből. Gyula, martius 25. F. hó 7-kén tartatott Békés megye számvevőszéke, mellyen az 1840-ik évi hadi és honi adóról készített számadások vétetvén előleges tárgyalás alá, a’ kivetési és szállítási mennyiségnek az illető községek könyveivel lett összeegyeztetése következő eredményeket mutatott: hadi adós kivetés az előbbi évi tartozásokkal együtt 88,031 ft 40 32/4o kr; ebből szállittatott 63,595 ft ll kr, és igy tartozásban marad 24,399 ft 8 23o kr. Honi adós kivetés a’ fenmaradt tartozásokkal együtt 53,048 ft 29 35/*o kr; ebből szállíttatott 38,409 ft 49 1/1o kr, és igy tartozásban marad :8,038 ft 37 30/46 kr *). Különösen a honi pénztár kiadásai egyes részletenként ezekben foglaltatnak: a) tisztviselők fizetésére 7,647 ft 43 30/1 kr; b) fogadottak és cselédek béreire 7,299 ft 43 5/46 kr; c) napi dijakra 1,309 ft 42 kr; d) irásbelietre 816 ft 35 14/46 kr; e) megye rabjaira 1223 ft 252/*nkr;.fj megyei tisztek ’s fogadottak épületeire 5228 ft 46 kr; g) megyei tisztek’s fogadottak lakbéreire 834 ft 53 2%nkr; hj hidakra 2001 ft 43 16/*o kr; i) csendbiztosok , csendőrök ’s levélhordó katonák számára adott termesztményekbe 805 frt 12 kr; k) véletlen károsodások pótlására 38 ft; l) különfélékre , p. o. selyemfonás, kézművesek árjegyzékei, boltbeliek, mész, tűzifa ’stb) 2732.ft 56 12/t,1 kr; m) megyei cselédek ruháztatására 1497 ft 35 24/«» kr; n) katonai épületekre ’s tisztek lakbéreire 658 ft 42 kr; o) katonai veszteségek, szállásozás és fuvarbeli teher fedezésére 6314 ft 50 32/,okr. — Továbbá az adói szokott számadásokon kivül még több részletes pénztárak számadásai is vétettek vizsgálat alá, mellyeknek tőkéit nem lesz talán érdektelen külön bemutatani: 1) Megyeikórház mostani tőkéje 17,789 ft 32 14/,okr , közelebbi évben kamatok, újabb ajánlatok és az eladott bitang jószágok árából bejött ’s végzésileg ide fordittatni rendelt pénzek által szaporodott 2742 ft 11 8/4 krral. 2) Megyebeli r. catholicusok számára Endrődön Vida alapította kórház tőkéje 14,633 ft 13 14/4 6 kr, közelebbi évben szaporodott 719 ft 27 krral. 3) Rabok dolgozóházának törvényszékileg szabott pénzbeli büntetésekből és eladott szövetek árából gyarapuló tőkéje 1249 ft 27 % kr. 4) Pesti vakok intézetének tőkéje 132 ft 46 32/46 kr. 5) Nemesi fölkelési pénztár tőkéje 1357 ft *) Valami hibának kell lenni a’számokban, mert a’szállított ’s tartozásbani részlegek öszvege a’ kivetett öszveggel sem a’házi, sem a’ hadi adóra nézve meg nem egyezők.— Szerk. 240