Pesti Hírlap, 1842. január-június (105-156. szám)

1842-04-07 / 132. szám

szoktak látogattatni ’s­­kis németjj forgóval vég­ződni, melly azonban ritkán tart éjféln­él to­vább. Nekünk ezen „Dilettanten-Musik-Übungen“ ellen, mint a’ meghívó­ jegyeken áll, már csak azért sem illenék szólani, mivel azokba magunk is hiva­talosak voltunk; de mit tehet egy szegény újdonság­­ iró róla, hogy ezen heti gyülekezeteket egy leány­­nevelőintézetben partont nem helyeselheti ’s azokból mind az értékekre mind az egészségre nézve csak vészt és ártalmat következtet, vagy nem elég korán fognak e azon gyönge plánták , mellyek a’ szerető szülőktől gondos ápolásra bizattak, az idő mérges kisérteteivel megismerkedni, és azon veszedelmes szirtekkel, mellyel annyi ezernek ártatlanságát és életesendét felháborítók, hogy azt még siettetni kelljen? midőn az ifjú fogékony elmékben, helyes alkalom által, olly képzelet- és bájingerárt ébresz­tünk, melly naponkint mint a’polypus mindinkább elágazik ’s mélyebb gyökeret ver, semhogy az életfa sérelme nélkül többé kiirtani lehetne­­. • Ezt az ujdonságirónak kellett mondani, ki a’ meghí­vást szívesen köszöni, ’s csak akkor fogadhatja el, ha az említett intézetbe, a’ hasznos ismeretek és tu­dományok különféle ágazataiból adandó nyilvá­­nos próbatérre fog meghivatni. — Múlt hó 22-kén halt meg Bécsben Tüköry József, pesti ácsmester. Ő a’ műtani műveltségnek magasb fokára vivé mes­terségét, ’s az építést kedvelő szülővárosának emel­kedésével nem csak jeles ügyességre emelkedett, hanem jogosan szerzett szép vagyonában, úgy szin­te polgártársai elismerésében is érdemlett jutalmat talált. Az ő tapasztalati ismereteinek és ügyességé­nek köszönhetni, hogy a’p­es­ti hajóhíd, melly ő előtte, mint hidbérlő előtt, mindig idomtalan félkörben állott a’ Dunán, ’s kiegyenesitése a’ folyam ragadó ereje miatt veszélyesnek, sőt lehetlennek tartatott, egyenes vonalban állittaték fel ’s azóta úgy is áll. De ő tapasztalati ismereteit más vállalatok emelésé­re is használta, és jelszavához, mikint semmi nem ékesíti a’ polgárt jobban, mint kezeinek munkája, hű maradt még akkor is, midőn királyának kegyel­me őt nemesi rangra emelte, ’s egy vala bár igen szép vagyona mellett azon kevés eszesek és hálásak közül, kik a’ lajtorját, mellyen fölemelkedtek, ma­goktól el nem lökik. Elhunyt élete 55-ik évében. — A’ pesti testgyakorló-iskola f. hó 16-ik napján fog megnyittatni. Az intézet ez idén is régi helyén, t. i. a’ Kerepesi­ uton levő Beleznayféle kertben maradand. A’ fiúgyermekek tanitási órái: kedden, csütörtökön és szombaton, a’ leányokéi'pedig hétfőn, szerdán és pénteken,délutáni 5 órától hetedfélig fognak tartatni. A’ gyermekek beírása az intézet oktatójánál, Clair Ignácz urnál, történik. — A’ múlt vasárnapi budai casinói közüle­sben gróf Keglevich Gábor ő exc.köz­­felkiáltással elnöknek választatott. — Viszonzás. A’ Világ i. e. 21-dik számában a’ „Fővárosi hírek“ írója néhány elől- ’s nem-elől­­járók által legközelebbi barátaik kedvéért adott igénytelen tánczvigalmunk miatt részvétlen figyel­metlenség ’s vendéghivásbani nemzetiségellenes irány szempontjából gyanusitgata bennünket. Mi azt hive, hogy azon lap, mellyben megtámadtatánk, védelmünkre is nyitva állandó igazolás végett be­küldők viszonzásunkat; de ezt a’szerkesztőség (1. Vi­lág 22. sz.) fölvételre nem méltatta, hanem arra igen, hogy belőle egy-két szót ferdén kiemeljen, a’ dolog velejét pedig elhallgassa, bizonyosan azért, hogy olly igen-igen biztos kútfőjét ne compromittál­­ja. Mi e’ gyanusitgatások elsejét illeti: igaz ugyan, hogy e’ vigalom az nap adatott, mellynek vegén egy fönséges­ felejthetlen halottért a’ gyászima tarta­tott (de nem szombaton, hanem csütörtökön, azaz f. h. 3-án); hogy pedig a’ gyászimával épen egy napra esett, az nem min hibánk , hanem azé, ki a’ hely­beli izraelita község statútumai ’s azon szokás el­lenére ,­­ miszerint hasonló szertatásokról a’ hí­vek előtte való szombaton az egyházi szószékről értesittetnek, — csak az nap reggi 9'/s órakor, ’s pedig ekkor is csak néhány községi tagokkal, kik az Hiedelem szabályait amúgy is ösmerik, tudatá azt, hogy 11 órakor gyászima fog tartatni,’s ki néhány nappal előbb épen maga szólíta fel ben­nünket , hogy vigalomnapul f. h. 3-dikát válasz­­szak. Kár volt tehát ez ellentétet olly gondosan ki­emelni, mert épen a’ legbensőbb részvét ’s figye­lem volt az, mi a’ leverő gyászhit megérkezésekor önkényt elhalasztatá velünk a’már kitűzött vigalmat; de ezt, úgy látszik, a’biztos kútfő szándéko­san elhallgató. — Mi a’ másodikat, t. i. az antinatio- nalismusi gyanusitgatást illeti: ez szintolly rész szán­dékú, mint nevetséges; mert e’ vigalom egy magány­­mulatságnál egyéb nem volt, mellyre — mint zártkö­röknél szokás—természetesen csak a’ legközelebbi ismerősök hivattak meg, a’fővárosi hírek gyüjtöge­­tője által érdeklettek pedig csupán azon egyszerű okból nem, minthogy a’ vigalomadók még eddig nem­­ szerencsések ezeket ollyanoknak mondhatni. M­­i­­ ugyan tudtuk, hogy vannak anyókák ’s nem-anyó­ fi­­ak, kik hálák után a’meg- ’s nem meg-hivottak ! lajstromán szeretnek ragicskálni, de már azt csak i­s gondolni nem mertük volna, hogy'illyesmit a’ meg­fontolás nehéz asztalához is férjen, ha e’ gondolat­ra akaratlanul ia nem vezet bennünket azon szélekig vitt vaskövetkezetességü logics , miszerint egy-két ember ártatlan meg nem hívása miatt (ha még is ki­zárás forogna fen, vagy pedig a’ R e­g é­­ ő álhire lenne való, mintha t. i. magyar meghívó­ jegyek el­­leneztettek volna, holott szóba sem hozattak) nem­zetiség ellen elkövetett bűn kiáltatik fejünkre , ’s az emancipatióra mintegy érdemteleneknek nyilvánítta­tunk. Bizony szerencsénk, hogy álhirek kovácsától nem kérnek tanácsot azok, kiknek kezében fekszik emancipatiónkügye! — Több pesti izraelita. Erdélyi országgyűlés. A’ mart. 5-jei országos ülés folytában. Küküllő megye követe Pálffi János, követtársa gr. Bretfa­lvn Farkastól pártolva, előadá, hogy megyéje mos­tani főispánja hallerkői gróf Haller Ignácz ismételt törvényellenes tettei miatt 9 év óta nem tarthatott tisztujitást, ’s más törvényellenes tetteit főispánjok­­nak. Kéré azért a’ rendeket, hogy e’ sérelmek a' feliratban fölfejtetvén, keressék meg ő felsége a’ tiszt. főispánnak Küküllő megyéből feljebb mozdítá­sára. — A’ KK. és RR. az előadottakat nem találták, kitűzött elveknél fogva, a’ jelen feliratba foglalható­­nak, hanem megvizsgálás éa tudósítástétel végett átadatai határozták a’ sérelmek kidolgozására kine­vezett biztosságnak; — úgy szintén fogaras-vidéki követ gróf Teleki László által utasítványa nyo­mán sérelemkép előterjesztett ’s főleg tisztválasz­tást érdeklő viszonyait azon vidéknek mostani főka­pitánya b. Bruckenthal Károlylyal. — A’ mart. 14-kei 50-dik országos ülésben ő amlga jelenté, hogy újon­nan kinevezett kir. táblai tiszt, bíró b. Apor Ká­rolyt ő felsége királyi hivatalossá méltóztatott kine­vezni, kit a’ KR. „éljen“ kiáltva fogadtak. A’ mart. 16-kai 51-ik országos ülésben újból felolvastatott a’ magyar nyelv ügyében szerkesztett ’s letisztázott föl­irat és törvényczikkjavaslat, ’s aláírva és m­i­n­d h­á­­r­rom nemzet pecsétével ünnepélyesitve, gr. Nemes János vezérlete alatt egy küldöttség által elkülde­­­­tett kir. biztos ő­nmagának, ő felsége szine elibe jut­tatás végett. — Ezután megállittatott a’ Részek tár­gyában szerkesztett felirat, ’s átküldetni határoztas­tott a’ kir. főkormánynak. — Id. gr. Bethlen József meguyitá Kolozsvár indítványát az Erdélytől elsza­kadt részek visszacsatolása ügyében. A’KK. és RR. ezen méltó tekintetet érdemelhető tárgyra azt hatá­rozták, hogy ezen indítvány felett előlegesen tanács­kozzanak , és hogy akkor, midőn a’ mostani felirat­ra feleletet fognak venni, azzal kapcsolatba vétes­sék fel ezen indítvány is. A’ mart. 18-kai országos ülésben tárgyaltatott 1-ször az Erdély és magyarho­ni Krassómegye közti határszéli egyenetlenség tár­gyában jött kir. leirat. A’KK. és RR. elhatározták, a’ választandó biztosok neveit ezúttal törvény­­czikkbe foglalva ő felsége kir. megerősítése alá föl­terjeszteni, azon óvás mellett azonban, nehogy ezen felküldésből jövendőre nézve az ország azon joga, miszerint illyen biztosságokat törvényezikkbe fogla­lás nélkül is nevezhet ki, legkisebb sérelmet szen­vedjen. 2­2-szer: A’ királyi főkormány közlé a’ Részek tárgyában tett feliratra észrevételeit. A’ Részek vissza-nem­ kapcsolhatása iránt felhozott okokat a’ kir. főkormány is pártoló , ’s észrevételei csak némelly stylaris módosításokra terjedtek, mely­­lyek nagyrészint el is fogadtattak. A’ magyarhonnali egyesülést tárgyazó határozatot, mivel e’ kérdés napirenden nem volt, a’ kir. főkormány nem helyes­lé. — A’ Kir. és RR. ragaszkodtak határozatukhoz. 3-szor: Felsőfejéri követ gr. Bethlen Gábor indít­ványára határozattá vált, hogy mivel biztos tudósí­tás szerint közszeretetű főkormányzónk f. hó 23-kán megérkezendik, egy számos tagokból álló küldött­ség menjen ő­nmlga el­be Gyaluig, üdvözlendő az országos KK. és RR. nevében. Ezután kihirdettetett Brennenberg Sámuel, Hűvé József és Ferencz, Dá­niel Mihály, ev. ref. püspök Antal János, Venczel József és Stock Fridrik nemesitő­ levele. — A’ aj magyarhoni Krassó megye, úgy az ezen Nagy Fe­jedelemség és a’ szélbeli illyr-oláh ezred közt fen­­forgó határszéli egyenetlenség tárgyában érkezett kir. leiratra a’ KK. és RR. határozata hitelesített jegyzőkönyv szerint ez: ,,A’ KK. és RR. azon kirá­lyi leiratban említett elvet, mintha e’ tárgyban a’ választás utján kinevezendő biztosokra nézve tör­­vényezikket kellene alkotni, el nem ismerhetik, mert törvényesen jogosítva tartják magokat arra, hogy valamint a’ múlt országgyűlés alkalmával tet­tek , úgy most is szabad tetszésükben áll, akar fel­irat , akar pedig törvényezikk alkotása utján a’ kér­déses tárgyra nézve biztosságot nevezni ki, midőn arra, hogy az illyetén biztosságok törvényczikkbe foglaltassanak, semmi fenálló törvény által magokat kötelezve nem látják. Azonban mivel a’ múlt ország­gyűléskor is a’ rendek által meghatároztatott, ’se’ jelen országgyűlésnek is 14-dik ülése ’s 53-dik szá­ma alatti végzésben kimondatott azon elv, hogy egy országgyűlésen tett választás egy más országgyűlés­re teendő kinevezésnek alapul nem szolgálhat, eb­ből­­kiindulva­ tehát meghatározták*a’­KK. és RR., hogy a’ kérdéses biztosságba titkos szazatolás utján választassanak 9 egyének, kiknek nevök elébe az ezúttal alkotni meghatározott törvényczikkbe ez irat­­tassék: „Nemes Magyarországon Krassó megye, az oláh-illyriai, vagy bánáti oláh ezred és ezen országbeli Hunyad megye határos részein fenforgó határegyenet­­lenségeknek megvizsgálására ’s a’ ha­tárok felett támadott kérdések elintézé­sére munkálkodásuknak az országgyű­lés elébe terjesztendő följelentés köte­lessége mellett következendő tagokból álló biztosság küldetik ki:---- ’stb. — A’ villongás időkben erdélyi közhitelű helyekre le­tett oklevelek tárgyában elnök ő amaga jelenté, hogy épen most kapván kezéhez némelly, e’ tárgyát illető adatokat, átadta azokat egyikitélőm­esternek, hogy a’ BR. onnan kivévén, azokkal megismerkedhesse­nek, ’s előleg tanácskozhassanak. — Ezután beadat­ván a’ szózatok a’ határszéli egyenetlenség tárgyá­ban választandó biztosságra, többséget nyertek: főispánok: Nopcsa László, b. Jósika Lajos , b. Bánffi Miklós; kir. hivatalosok: Horváth Ist­ván, Barcsai László, b. Kemény József; kö­vetek: Szabó József, Sz­ered­ai Ignácz, Meis­ter Sámuel. — A’ mart. 22-kei országos ülésben újból felolvastatván, aláíratott, ’s mindhárom nem­zet pecsétével megerősittetett a’ R­é­s­z­e­k tárgyában szerkesztett felirat, ’s főispán b. Jósika Lajos vezér­lete alatt egy bizottmány által elküldetett kir. biztos ő amagához ő felsége szine elibe juttatás végett, ki is a’ nem sokára visszatérő küldöttség jelentése sze­rint azt haladék nélkül ő felségéhez juttatni ’s érke­zendő kir. válaszát a’ Kir. és RRnek átküldeni ígér­te. Ezután újból felolvastatott a’ villongós időkben erdélyi hiteles helyekre tett, magyarhoniakat illető oklevelek tárgyában érkezett leirat, ’s tárgyalás alá vétetvén, a* RK. és RR. ezen tárgyat előle­ges át­­vizsgálat ’s véleményadás végett a’ törvénykezési osztályhoz választott rendszeres bizottmánynak ad­ták át. Ezután felolvastatott Szamosujvár városa ki­váltsági levele, mellynél fogva a’ sz. k. városok so­rába emeltetett, ’s kihirdetése elhatároztatok; elfo­gadtatván egyszersmind Doboka megye azon indít­ványa, hogy kir. várossá léte következtében mind azon köteleztetéseknek , mellyek az 1791-ki 61.­­ czikkből ’s abban idézett A. C. 111. r. 81. cziméből folynak , alá kellvén magát vetnie, köteles leend keblében úgy erkölcsi mint egyes testületeknek megtelepedhetést engedni. (E. H.) Megyei dolgok. Békésből. Gyula, martius 25. F. hó 7-kén tartatott Békés megye számvevő­széke, mellyen az 1840-ik évi hadi és honi adóról készített számadá­sok vétetvén előleges tárgyalás alá, a’ kivetési és szállítási mennyiségnek az illető községek könyvei­vel lett összeegyeztetése következő eredményeket mutatott: hadi adós kivetés az előbbi évi tartozások­kal együtt 88,031 ft 40 32/4o kr; ebből szállittatott 63,595 ft ll kr, és igy tartozásban marad 24,399 ft 8 23­o kr. Honi adós kivetés a’ fenmaradt tartozá­sokkal együtt 53,048 ft 29 35/*o kr; ebből szállítta­tott 38,409 ft 49 1­­/1o kr, és igy tartozásban marad :8,038 ft 37 30/46 kr *). Különösen a­ honi pénztár ki­adásai egyes részletenként ezekben foglaltatnak: a) tisztviselők fizetésére 7,647 ft 43 30/1­ kr; b) foga­dottak és cselédek béreire 7,299 ft 43 5/46 kr; c) na­pi dijakra 1,309 ft 42 kr; d) irásbelietre 816 ft 35 14/46 kr; e) megye rabjaira 1223 ft 252/*nkr;.fj me­gyei tisztek ’s fogadottak épületeire 5228 ft 46 kr; g) megyei tisztek’s fogadottak lakbéreire 834 ft 53 2%n­kr; hj hidakra 2001 ft 43 16/*o kr; i) csend­biztosok , csendőrök ’s levélhordó katonák számára adott termesztményekbe 805 frt 12 kr; k) véletlen károsodások pótlására 38 ft; l) különfélékre , p. o. selyemfonás, kézművesek árjegyzékei, boltbeliek, mész, tűzi­fa ’stb) 2732.ft 56 12/t,1 kr; m) megyei cselédek ruháztatására 1497 ft 35 24/«» kr; n) kato­nai épületekre ’s tisztek lakbéreire 658 ft 42 kr; o) katonai veszteségek, szállásozás és fuvarbeli teher fedezésére 6314 ft 50 32/,o­kr. — Továbbá az adói szokott számadásokon kivül még több részletes pénz­tárak számadásai is vétettek vizsgálat alá, mellyek­­nek tőkéit nem lesz talán érdektelen külön bemutata­ni: 1) Megyei­­kórház mostani tőkéje 17,789 ft 32 14/,okr , közelebbi évben kamatok, újabb ajánlatok és az eladott bitang jószágok árából bejött ’s vég­­zésileg ide fordittatni rendelt pénzek által szaporo­dott 2742 ft 11 8/4­ krral. 2) Megyebeli r. catholicu­­sok számára Endrődön Vida­ alapította kórház tőké­je 14,633 ft 13 14/4 6 kr, közelebbi évben szaporo­dott 719 ft 27 krral. 3) Rabok dolgozóházának tör­­vényszékileg szabott pénzbeli büntetésekből és el­adott szövetek árából gyarapuló tőkéje 1249 ft 27 %­ kr. 4) Pesti vakok intézetének tőkéje 132 ft 46 32/46 kr. 5) Nemesi fölkelési pénztár tőkéje 1357 ft *) Valami hibának kell lenni a’számokban, mert a’szállított ’s tartozásbani részlegek öszvege a’ kivetett öszveggel sem a’házi, sem a’ hadi adóra nézve meg nem egyezők.— Szerk. 240

Next