Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)
1843-06-25 / 259. szám
Vasárnap 859. Június 25.1843. pesti hírlap. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő pénzben. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért petit betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. SOCIET* Előfizetés a’ „Pesti Hírlap“ 1§43-ki folyamának 2-dik félévére. Közelgvén a’ félévi előfizetés ideje, bátorkodunk lapjaink olvasó közönségét tisztelettel figyelmeztetni, hogy, ámbár az országgyűlési tudósításoknak olly kiterjedésben, mint azt lapjaink adják, nem más lapokbeli kiírása, hanem saját eredeti kútfők utáni közlése, költségeinket igen tetemesen megszaporító, lapjaink előfizetési díja mégis változatlanul az eddigi marad. — Előfizethetni tehát a’közelgő julius 1-je napjával beállandó félévre Budapesten házhozhordással 5 p.frttal, postán küldéssel pedig 6 p.frttal — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. Landerer Lajos, ____________________________________________________ _____________a’ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Halálozások. Németfalusi Simonffy Dániel szabad királyi Debreczen városa fáradhatlan buzgóságu tanácsnoka ’s titkos levéltár érse , f. évi junius 18-ik napján. —Szitányi Ullmann Fridrik a’ Würtenberg király czirra 6-ik számú huszár ezredben cs. k. hadnagy pedig f. hó 20 kán élte 23—ik évében ideglázban halt meg. — Vezérczikk. (Nemzeti kórállapot IV.) Mielőtt azon módról, mellyet múlt számbani értekezésem végén, mint a’ képviseleti rendszernek helyét most egyelőre nem helytelenül ’s nem méltatlanul pótolhatót emliték ’s annak mikinti alkalmazásáról közelebbről szólanék: egy tekintetet kell vetnünk a’ megyei gyűlések fő életműködéseire, mint a’ mellyeknek kik által ’s mikink gyakorlata körül forog az egész kérdés; ezt pedig megelőzőleg szabadjon néhány köztudaton lévő igazságot — mint a’ kérdéses tárgyunk körül mondandók ’s javallandónak alapját—megemlíteni. Tudva van , miszerint a’ fő sarkok, mellyek körül állodalom léte forog, következők: törvényhozás; — a’ közdolgok folytát rendező határozatok tétele, ’s végrehajtásuk eszközlése, vagyis igazgatás; — köz-és egyéni ügyeknek elitélése, vagyis bírói hatalom; — és a’ hivatalok betöltése. Az is tudatik, hogy ezeknek kik kezébeni ’s mimodoni tétele teszi az uralkodások különböző nemeit; ’s hogy az alkotmányosságnak jelleme ’s föltéte abban áll, miszerint az említett közéletművekben a’ kormányzottaknak is befolyásuk ’s tettleges részök legyen. E’ befolyásnak ’s részvétnek alapja, ’s ész szerinti oka kettő. — Egyik, hogy ezen befolyásnak ’s részvétnek ellenőrsége által a’ hatalomnak önkénye, — ’s abból származó bántalmak ellen az egész,’s annak egyes tagjai a’ lehetőségig biztosítva legyenek; tehát az egésznek ’s egyéneknek, mint az egészet alkotó részeknek érdeke ’s haszna; másik alap: minden egyénnek személyességi, vagyis észszel ’s akarattal felruházottsági minőségéből folyó azon joga, miszerint ama’ két lényeges része mellőzésével ’s kirekesztésével, róla közvetett vagy közvetlen hozzájárulta’s tudata, vagyis inkább hozzájárulhatása ’s tud hatása nélkül határozni ’s rendelkezni nem lehet. E’ szintolly elidegenithetlen , mint szent jogát minden egyén az állományban pontositván, mind ennek összege teszi az egésznek nem kevésbé dicső, mint hatalmas azon jogát, hogy a’ fenemlitett sarktárgyakra nézve országul ’s nemzetül gyakorlandó befolyással bírjon. E’ felhozott két alap és ok vagyis czél közül amaz a’ hasznot, ez a’ jogot érdeklő. Mivel azonban a’ köztársaságban az egésznek ’s egyeseknek értelmi ’s anyagi lehető legnagyobb tökéletesítése,’s boldogitása, azaz valódi haszna a’ főczél, — ’s mivel az egész ’s egyesek jogai ama’ czélrai törekedésnek irányát ’s mértekét szabják ki, azért azon befolyásnak az egész általi gyakorlatában, annyival inkább az egyeseknek abbani részesülésében a’ fő ’s eldöntő tekintet, csak az egész haszna lehet. Olly befolyás sem az egész nemzetnek , sem — ’s még kevesebbé — egyes tagjainak helyesen nem tulajdoniltathatik, melly az egésznek kárára lenne; sőt ama’ befolyási jog mind az egészre, mind egyesekre nézve, akkor és annyiban, a’ midőn és mennyiben az egésznek kárt okozna, korlátozandó. Hol a’ nemzet, vagy annak egy része közdolgokbal befolyása történetileg fejlődőt ki, ’s nem egyszerre merült fel mint ész szüleménye, ’s kor kivánata, ott is elismertette magát az, minek tekintetbe nem-vétele más nemzeteknél , ugyanazon befolyásuk vagyis alkotmányos létezésük megszűntét okozta; hogy t. i. e’ hasznos és illő befolyásban két nagy akadály, és nehézség van; egyik: hogy azon teendőket, ’s főkint azoknak némellyet nagy szám együtt bajosan eszközölheti; a másik, hogy értetleneknek azokbai befolyása káros, túlnyomó súlya veszélyes. A’ dolog természeténél fogva a’ bírói hatalom lévén az, mi legkevesebbé kezeltethetik sokak által, ebben gyakorlottak ős népgyűlések legkevesebb közvetlen befolyást, de mégis gyakorlottak, minek nyoma némelly részben helyenkint mostanra is fenmaradott. A’ többiekre nézve is az említett nehézségek érzete volt az, mi részint okozta, részint segítette azt, hogy ama’ hatalmakbal befolyás gyakorlata, vagy annak egy Risze, egy kisebb szám birtokába került, melly arra a’nagy szám által megbizatott, vagy melly azt kirekesztőn magának tulajdonítani elég ügyes vagy elég hatalmas volt. Érték, helyzeti súly, ’s ész és tudási felsőség majd mindig kivívta magának természetes hatalmát. Népgyűlésekben gyakorlott törvényhozási vagy igazgatási határozatokban ’s rendelkezésekben, valamint választásokban is amazok bírtak eldöntő hatással , ’s vezették a’ reájok hallgató, ’s helyzetük ’s érdekeik által tőlök függő vagy nektek alá rendelt sokaságot. Illy gyakorlatnak folyta ha nem tette is a’ felette sokak és értetlenek hozzájárulta bajának ’s nehézségének tiszta elrendezés általi mellőzését mindenütt mulhatlanná; de mégis gyakorlat létesítette azt, ’s ki is jön fejezve az, minek honi törvényeinkben is némi nyoma van, hogy t. i. a’ „sanior pars“-nak kell határozni. Ujabb alkotmányokban, épen a’ felette nagy szám, ’s az értetlenek befolyása helytelen ’s káros voltának kikerüléséért létesült a’ képviseleti rendszer. Törvényhozásban képviselők általi részvét, ’s ugyanezek által a’ közdolgok ’s igazgatásban részint befolyás , részint a’ feletti őrködés lett a’ nemzetnek hatalombeli osztályrésze. Igazgatásban ezenkívül ’s kivált közvetlen befolyása nemzetnek többnyire nem jutott, az illy hozzájárulát többnyire arra lévén szorítva, miszerint — legalább egy részben — maga által választott hivatalnokok által igazgattatik. A’ bírói hatalomra nézve is illy nemű szokott a’ nemzet befolyása lenni. A’ felette nagy szám ’s értetlenek befolyása veszélyességének említett elismerése ellenszerül állította fel azt, hogy a’közdolgokbal befolyást magába foglaló polgári jogot a’nagy szám csak közvetve, azaz képviselők által gyakorolja. Ez már magában a’ felette nagy számra vonatkozó nehézséget igen könnyítette; de hogy ezen közvetett befolyás is a’ felette nagy szám, vagyis a’ tömeg szerfeletti nagysága által ne terheltessék; és hogy azon befolyás eredménye, azaz képviselők választása egyfelől ne történjék igen nagy sokaság által, mi a’ választásnak jó sükerreli eszközlését akadályozza ’s veszélyezteti; másfelől pedig, ’s főkint hogy az értetlenek ’s helyes érdek nélküliek túlsúlya kikerültessék, befolyása is a’ lehetőségig mellőztessék; — ezen kettős czélból, mondom, szükséges kellékek’s qualificatiok állíttattak fel, mind a’ befolyási jog minimumát, t. i. vagy a’ választók vagy a’ képviselők választását, mind pedig a’ megválaszthatást illetőleg. E’ kellékek ’s qualificatiok feltételezését bármennyire tette is szükségessé az, hogy a’ felette nagy szám, ’s ez által alkotott testnek idomtalan, ’s polgári életműködésre alkalmatlan volta határozottabb mennyiségűvé, ’s szabatosan mozogható alakúvá tétessék; de az okszerű főczél csakugyan az volt, hogy azoknak zárassák ki vagy legalább kevesittessék befolyásuk, kikben helyes értelem vagy üdvös akarat hiányzik; mert értelmesek ’s jótakarók bármi nagy száma sem nagy baj; ’s a’ felette nagy számmal szükségeskép járó kezelési nehézséget, ugyanazon nagy szám, ha értelmes’s jót akaró, épen azért, mert illyen, önkint mellőzné. Bajos lévén az értelmi képesség ’s még bajosabb a’ jóakarat létezését illetőleg közvetlen mértéket ’s ismertetőjelt határozni, közvetett mérték ’s ismertetőjel használtatott. Birtok vagy érték mennyisége, ’s néhol születés vétetett fel illyenn il; azt tévén fel egyfelől, hogy illyenek — arra mind módjuk lévén, mind társasági helyzetök azt magával hozván — értelmi műveltséggel ’s tehát képességgel bírnak; — másfelől pedig, hogy ilyének anyagi ’s szellemi érdekeik által az egésznek fentartásához ’s javához lévén csatolva, bennök üdvös akarat is létezik. Ezen qualificatiók az egyik — de talán a’ kisebb — czélnak, t. i. a’ felelte nagy szám illő kevesitésének teljesen megfelelnek, sőt e’ megkevesitést helyenkint helyességen túl is eszközölték; de hogy a’másik czél kettős irányának, u. m. az értelmesség ’s jóakarat súlya biztosításának mennyire feleltek ’s felelhettek meg, nem vizsgálom. Kettő azonban bizonyos ; egyik: hogy valamint az állományhoz az alkotmány jóvoltábani részvét kapcsol leginkább , úgy a’ birtok a’ fenmaradási ’s fentartási elemet leginkább biztositja; melly biztosíték azonban nem birtok mennyisége, hanem annak biztos volta által feltételezett; a másik, hogy ezen ha nem nagy is, de biztos birtok kezességének létezése mellett, ha az értelmi képesség létezése más után be van bizonyítva, úgy a’ közdolgokbal befolyás legszükségesb kelléke, ’s legillöbb qualificatio megvan, ’s el van maga az érve, minek elérhetésére a* birtoki ’s születési qualificatiok csak surrogátumok. Honunkat illetőleg, sajátságához tartozik alkotmányunknak , miszerint a’ nemzetnek az igazgatásba, ’s közdolgok folytába is közvetlen, sőt nemzeti joggal bíró minden egyén által is gyakorolható vagy gyakorolni szokott befolyása van. Ez részint t.hatósági rendszerünknek szükséges és természetes következése; részint pedig onnan ered, miszerint alkotmányunkat a’ nemzetnek sem királyai nem adták, sem maga azt magának ex professo nem készítette, hanem az király és nemzet hozzájárultával ugyan, de inkább a’ gyakorlat ’s körülmények által készült ’s alakult. Épen ez okozta, hogy a’ törvényhozásra nézve minden nemesnek abbani közvetlen részvéte, szomorú tapasztalások’s tanúságok következtében megszűnt, ’s egy részben képviselet lépett helyébe. De a’törvényhatósági közgyűlésekben közvetlen gyakorlott önigazgatást, valamint a’ választást is illetőleg a’ közvetlen részvét fenmaradt. ’S fen is maradhatott egész az utóbbi időkig, egyfelől azért, mert a’ tömeg tettlegesen tanácskozásokba ’s határozásokba befolyást nem igen gyakorlott, ’s illy befolyásra mások által is nem igen használtatott; másfelől, mivel a’ t.hatósági élet régebben koránsem volt annyira kifejtve; és sem igazgatási, sem közjogi kérdéseket nem igen tárgyalt, — olly fontos kérdéseket, millyeket most körülmények ’s az értelmesebb rész fejlődtsége, ’s a’ kor kivonata naponta szőnyegére idéznek; ’s melly következésdús tárgyak fontossága egy részben olly nagy, hogy az a’ megyei értelmes rész egész tehetségét igényli, sőt gyakran csaknem fölül múlja. Mindezért naponkint inkább tűnt’s tűnik fel képtelensége annak, hogy értetlen tömeg tanácskozzék, ’s határozzon. Azonban épen azon fontos kérdések ’s tárgyak szülte nagyobb részvét, beviteli indulatok, ’s okozott hatás és ellenhatás következtette , hogy a’ sehol el nem maradható ellenvélemények ’s törekvések emberei ’s kolomposai, ügyök kivivására elég gondolatlanok ’s eszélytelenek, vagy lelkismeretlenek ’s gonoszok voltak, a’ nagy sokaságból ’s értetlen tömegből alkotni magoknak — még pedig ámítás és vesztegetés bűnös eszköze áttal — segédhadakat.103 TARTALOM. Vezérczikk. (nemzeti közállapot IV.) b. Wesselényi Miklós. Országgyűlés. Istenhozzátok szép illusiók. Főv. utd. Pozsonyi nld. Megyék: Bihar (felsőbb intézvény a’ t.biró választás és honoratiorok ügyében, megyei körlevelek utasítás a’ bányász törvényszékek iránt, folyamodás és ellenfolyamodás a’háziadó ügyében. Szathmár (folytatás a követválasztás elleni ujabb felirat pártszellemben, utasítások a' kir. előadásokra nézve). Veszprém (követjelentés a’ herendi gyár, ’s a’ titesti biztosító társaság). Thurócz (követjelentés latin nyelven öröm in thesi a’kir. előadások felett, de utasbások mint hajdan). Alsófejér (katonai élelmezés, postabér, tisztválasztási szabályok). Síözintézetek. Adakozások. Magyar kereskedelmi bank. Adakoz. a’ vakok intézetére. Kisdedkórházra. Külf. nap. Nagybritannia és Illand. Frank- és Spanyolhon. Hiv. tud. Hirdetések.