Pesti Hírlap, 1843. január-június (209-260. szám)

1843-06-25 / 259. szám

Vasárnap 859. Június 25.1843. pesti hírlap. Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a­ két fővárosban házhozhordással 5 frt, borítékban 6 frt, postán borítékban 6 frt pengő pénzbe­n. — Előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483-ik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal utján történhetik. — Mindenféle hirdetmények fölvétetnek, ’s egy-egy hasábsorért petit be­tűkkel 5 pengő krajczár számittatik. SOCIET* Előfizetés a’ „Pesti Hírlap“ 1§43-ki folyamának 2-dik félévére. Közelgvén a’ félévi előfizetés ideje, bátorkodunk lapjaink olvasó közönségét tisztelettel figyelmeztetni, hogy, ámbár az országgyűlési tudósításoknak olly kiterjedésben, mint azt lapjaink adják, nem más lapokbeli kiírása, hanem saját eredeti kútfők utáni közlése, költségeinket igen tetemesen megszaporító, lapjaink előfizetési díja mégis válto­zatlanul az eddigi marad. — Előfizethetni tehát a’közelgő julius 1-je napjával beállandó félévre Budapesten házhoz­hordással 5 p.frttal, postán küldéssel pedig 6 p.frttal — Külföldre járatni kívánt példányok iránt a’megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal utján történhetik. Landerer Lajos, ____________________________________________________ _____________a’ „Pesti Hírlap“ kiadó tulajdonosa. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. Halálozások. Németfalusi Simonffy Dániel szabad királyi Debreczen városa fáradhatlan buzgóságu tanácsnoka ’s titkos levéltár­ érse , f. évi junius 18-ik napján. —Szitányi Ullmann Fridrik a’ Würtenberg király czirra 6-ik számú huszár ezredben cs. k. hadnagy pedig f. hó 20 kán élte 23—ik évében ideglázban halt meg. — Vezérczikk. (Nemzeti kórállapot IV.) Mielőtt azon módról, mellyet múlt számbani értekezésem végén, mint a’ képviseleti rendszernek helyét most egyelőre nem helytelenül ’s nem méltatlanul pótolhatót emliték ’s annak mikinti alkalmazásáról közelebbről szólanék: egy tekinte­tet kell vetnünk a’ megyei gyűlések fő életműködéseire, mint a’ mellyeknek kik által ’s mikink­ gyakorlata körül forog az egész kérdés; ezt pedig megelőzőleg szabadjon néhány köztudaton lévő igazságot — mint a’ kérdéses tárgyunk körül mondandók ’s javallandónak alapját—meg­említeni. Tudva van , miszerint a’ fő sarkok, mellyek körül ál­­lodalom léte forog, következők: törvényhozás; — a’ közdolgok folytát rendező határozatok tétele, ’s végre­hajtásuk eszközlése, vagyis igazgatás; — köz-és egyéni ügyeknek elitélése, vagyis bírói hatalom; — és a’ h­i­v­a­t­a­l­o­k betöltése. Az is tudatik, hogy ezek­nek kik kezébeni ’s mimodoni tétele teszi az uralkodások különböző nemeit; ’s hogy az alkotmányosságnak jelleme ’s föltéte abban áll, miszerint az említett közéletművek­­ben a’ kormányzottaknak is befolyásuk ’s tettleges részök legyen. E’ befolyásnak ’s részvétnek alapja, ’s ész szerinti oka kettő. — Egyik, hogy ezen befolyásnak ’s részvétnek ellenőrsége által a’ hatalomnak önkénye, — ’s abból szár­mazó bántalmak ellen az egész,’s annak egyes tagjai a’ lehetőségig biztosítva legyenek; tehát az egésznek ’s egyéneknek, mint az egészet alkotó részeknek érdeke ’s haszna; másik alap: minden egyénnek személyességi, vagyis észszel ’s akarattal felruházottsági minőségéből fo­lyó azon joga, miszerint ama’ két lényeges része mellőzé­sével ’s kirekesztésével, róla közvetett vagy közvetlen hozzájárulta’s tudata, vagyis inkább hozzájárulhatása ’s tud hatása nélkül határozni ’s rendelkezni nem lehet. E’ szintolly elidegenithetlen , mint szent jogát minden egyén az állományban pontositván, mind ennek összege teszi az egésznek nem kevésbé dicső, mint hatalmas azon jogát, hogy a’ fenemlitett sarktárgyakra nézve országul ’s nemzetül gyakorlandó befolyással bírjon. E’ felhozott két alap és ok vagyis czél közül amaz a’ hasznot, ez a’ jogot érdeklő. Mivel azonban a’ köztársaságban az egésznek ’s egye­seknek értelmi ’s anyagi lehető legnagyobb tökéletesíté­se,’s boldogitása, azaz valódi haszna a’ főczél, — ’s mi­vel az egész ’s egyesek jogai ama’ czélrai törekedésnek irányát ’s mértekét szabják ki, azért azon befolyásnak az egész általi gyakorlatában, annyival inkább az egyeseknek abbani részesülésében a’ fő ’s eldöntő tekintet, csak az egész haszna lehet. Olly befolyás sem az egész nem­zetnek , sem — ’s még kevesebbé — egyes tagjainak he­lyesen nem tulajdoniltathatik, melly az egésznek kárára lenne; sőt ama’ befolyási jog mind az egészre, mind egye­sekre nézve, akkor és annyiban, a’ midőn és mennyiben az egésznek kárt okozna, korlátozandó. Hol a’ nemzet, vagy annak egy része közdolgokbal befolyása történetileg fejlődőt ki, ’s nem egyszerre me­rült fel mint ész szüleménye, ’s kor kivánata, ott is elis­mertette magát az, minek tekintetbe nem-vétele más nem­zeteknél , ugyanazon befolyásuk vagyis alkotmányos léte­zésük megszűntét okozta; hogy t. i. e’ hasznos és illő be­folyásban két nagy akadály, és nehézség van; egyik: hogy azon teendőket, ’s főkint azoknak némellyet nagy szám együtt bajosan eszközölheti; a másik, hogy értetleneknek azokbai befolyása káros, túl­nyomó súlya veszélyes. A’ dolog természeténél fogva a’ bírói hatalom lévén az, mi legkevesebbé kezeltethetik sokak által, ebben gyakor­lottak ős­ népgyűlések legkevesebb közvetlen befolyást, de mégis gyakorlottak, minek nyoma némelly részben he­­lyenkint mostanra is fenmaradott. A’ többiekre nézve is az említett nehézségek érzete volt az, mi részint okozta, ré­szint segítette azt, hogy ama’ hatalmakbal befolyás gya­korlata, vagy annak egy Risze, egy kisebb szám birto­kába került, melly arra a’nagy szám által megbizatott, vagy melly azt kirekesztőn magának tulajdonítani elég ügyes vagy elég hatalmas volt. Érték, helyzeti súly, ’s ész és tudási felsőség majd mindig kivívta magának ter­mészetes hatalmát. Népgyűlésekben gyakorlott törvényho­zási vagy igazgatási határozatokban ’s rendelkezésekben, valamint választásokban is amazok bírtak eldöntő hatás­sal , ’s vezették a’ reájok hallgató, ’s helyzetük ’s érde­keik által tőlök függő vagy nektek alá rendelt sokaságot. Illy gyakorlatnak folyta ha nem tette is a’ felette sokak és értetlenek hozzájárulta bajának ’s nehézségének tiszta el­rendezés általi mellőzését mindenütt mulhatlanná; de még­is gyakorlat létesítette azt, ’s ki is jön fejezve az, minek honi törvényeinkben is némi nyoma van, hogy t. i. a’ „sa­­nior pars“-nak kell határozni. Ujabb alkotmányokban, épen a’ felette nagy szám, ’s az értetlenek befolyása helytelen ’s káros voltának kike­rüléséért létesült a’ képviseleti rendszer. Törvényho­zásban képviselők általi részvét, ’s ugyanezek által a’ közdolgok ’s igazgatásban részint befolyás , részint a’ feletti őrködés lett a’ nemzetnek hatalombeli osztályrésze. Igazgatásban ezenkívül ’s kivált közvetlen befolyása nemzetnek többnyire nem jutott, az illy hozzájárulát többnyire arra lévén szorítva, miszerint — legalább egy részben — maga által választott hivatalnokok által igaz­­gattatik. A’ bírói hatalomra nézve is illy nemű szokott a’ nemzet befolyása lenni. A’ felette nagy szám ’s értetlenek befolyása veszélyes­ségének említett elismerése ellenszerül állította fel azt, hogy a’közdolgokbal befolyást magába foglaló pol­gári jogot a’nagy szám csak közvetve, azaz képviselők által gyakorolja. Ez már magában a’ felette nagy számra vonatkozó nehézséget igen könnyítette; de hogy ezen közvetett befolyás is a’ felette nagy szám, vagyis a’ tö­meg szerfeletti nagysága által ne terheltessék; és hogy azon befolyás eredménye, azaz képviselők választása egy­felől ne történjék igen nagy sokaság által, mi a’ választás­nak jó sükerreli eszközlését akadályozza ’s veszélyezteti; másfelől pedig, ’s főkint hogy az értetlenek ’s helyes ér­dek nélküliek túlsúlya kikerültessék, befolyása is a’ lehe­tőségig mellőztessék; — ezen kettős czélból, mondom, szükséges kellékek’s qualificatiok állíttattak fel, mind a’ befolyási jog minimumát, t. i. vagy a’ választók vagy a’ képviselők választását, mind pedig a’ megválaszthatást illetőleg. E’ kellékek ’s qualificatiok feltételezését bármennyire tette is szükségessé az, hogy a’ felette nagy szám, ’s ez által alkotott testnek idomtalan, ’s polgári életműködésre alkalmatlan volta határozottabb mennyiségűvé, ’s szabato­san mozogható alakúvá tétessék; de az okszerű főczél csakugyan az volt, hogy azoknak zárassák ki vagy leg­alább kevesittessék befolyásuk, kikben helyes értelem vagy üdvös akarat hiányzik; mert értelmesek ’s jótakarók bár­mi nagy száma sem nagy baj; ’s a’ felette nagy számmal szükségeskép járó kezelési nehézséget, ugyanazon nagy szám, ha értelmes’s jót akaró, épen azért, mert illyen, önkint mellőzné. Bajos lévén az értelmi képesség ’s még bajosabb a’ jóakarat létezését illetőleg közvetlen mértéket ’s ismerte­tőjelt határozni, közvetett mérték ’s ismertetőjel hasz­náltatott. Birtok vagy érték mennyisége, ’s néhol szüle­tés vétetett fel illyenn­ il; azt tévén fel egyfelől, hogy illye­­nek — arra mind módjuk lévén, mind társasági hely­­zetök azt magával hozván — értelmi műveltséggel ’s te­hát képességgel bírnak; — másfelől pedig, hogy ilyé­nek anyagi ’s szellemi érdekeik által az egésznek fentar­­tásához ’s javához lévén csatolva, bennök üdvös akarat is létezik. Ezen qualificatiók az egyik — de talán a’ kisebb — czélnak, t. i. a’ felelte nagy szám illő kevesitésének telje­sen megfelelnek, sőt e’ megkevesitést helyenkint helyes­ségen túl is eszközölték; de hogy a’másik czél kettős irá­nyának, u. m. az értelmesség ’s jóakarat súlya biztosítá­sának mennyire feleltek ’s felelhettek meg, nem vizsgá­lom. Kettő azonban bizonyos ; egyik: hogy valamint az állományhoz az alkotmány jóvoltábani részvét kapcsol leg­inkább , úgy a’ birtok a’ fenmaradási ’s fentartási elemet leginkább biztositja; melly biztosíték azonban nem birtok mennyisége, hanem annak biztos volta által feltételezett; a másik, hogy ezen ha nem nagy is, de biztos birtok kezességének létezése mellett, ha az értelmi képesség lé­tezése más után be van bizonyítva, úgy a’ közdolgokbal befolyás legszükségesb kelléke, ’s legillöbb qualificatio megvan, ’s el van maga az érve, minek elérhetésére a* birtoki ’s születési qualificatiok csak surrogátumok. Honunkat illetőleg, sajátságához tartozik alkotmá­nyunknak , miszerint a’ nemzetnek az igazgatásba, ’s köz­dolgok folytába is közvetlen, sőt nemzeti joggal bíró min­den egyén által is gyakorolható vagy gyakorolni szokott befolyása van. Ez részint t.hatósági rendszerünknek szük­séges és természetes következése; részint pedig onnan ered, miszerint alkotmányunkat a’ nemzetnek sem kirá­lyai nem adták, sem maga azt magának ex professo nem készítette, hanem az király és nemzet hozzájárultával ugyan, de inkább a’ gyakorlat ’s körülmények által ké­szült ’s alakult. Épen ez okozta, hogy a’ törvényhozásra nézve min­den nemesnek abbani közvetlen részvéte, szomorú ta­pasztalások’s tanúságok következtében megszűnt, ’s egy részben képviselet lépett helyébe. De a’törvényhatósági közgyűlésekben közvetlen gyakorlott önigazgatást, vala­mint a’ választást is illetőleg a’ közvetlen részvét fenma­­radt. ’S fen is maradhatott egész az utóbbi időkig, egyfe­lől azért, mert a’ tömeg tettlegesen tanácskozásokba ’s határozásokba befolyást nem igen gyakorlott, ’s illy be­folyásra mások által is nem igen használtatott; másfelől, mivel a’ t.hatósági élet régebben koránsem volt annyira kifejtve; és sem igazgatási, sem közjogi kérdéseket nem igen tárgyalt, — olly fontos kérdéseket, millyeket most körülmények ’s az értelmesebb rész fejlődtsége, ’s a’ kor kivonata naponta szőnyegére idéznek; ’s melly követke­zésdús tárgyak fontossága egy részben olly nagy, hogy az a’ megyei értelmes rész egész tehetségét igényli, sőt gyakran csaknem fölül múlja. Mindezért naponkint inkább tűnt’s tűnik fel képtelensége annak, hogy értetlen tömeg tanácskozzék, ’s határozzon. Azonban épen azon fontos kérdések ’s tárgyak szülte nagyobb részvét, beviteli indulatok, ’s okozott hatás és ellenhatás következtette , hogy a’ sehol el nem maradható ellenvélemények ’s törekvések emberei ’s kolomposai, ügyök kivivására elég gondolatlanok ’s eszélytelenek, vagy lelkismeretlenek ’s gonoszok voltak, a’ nagy soka­ságból ’s értetlen tömegből alkotni magoknak — még pe­dig ámítás és vesztegetés bűnös eszköze áttal — segéd­hadakat.103 TARTALOM. Vezérczikk. (nemzeti közállapot IV.) b. W­e­s­se­l­é­­nyi Miklós. Országgyűlés. Istenhozzátok szép illusiók. Főv. utd. Pozsonyi nld. M­e­g­y­é­k: B­i­h­a­r (felsőbb intézvény a’ t.biró választás és honoratiorok ügyében, megyei körlevelek utasítás a’ bá­­nyász törvényszékek iránt, folyamodás és ellenfolyamodás a’há­ziadó ügyében­. Szathmár (folytatás a követválasztás elleni ujabb felirat pártszellemben, utasítások a' kir. előadásokra nézve). Veszprém (követjelentés a’ herendi gyár, ’s a’ titesti biztosí­tó társaság). Thurócz (követjelentés latin nyelven öröm in thesi a’kir. előadások felett, de utasbások mint hajdan). Alsófejér (katonai élelmezés, postabér, tisztválasztási szabályok). Síözintéze­­tek. Adakozások. Magyar keres­kedelmi bank. Adakoz. a’ vakok inté­zetér­e. Kisdedkórházra. Külf. nap. Nagybritannia és Illand. Frank- és Spanyolhon. Hiv. tud. Hirdetések.

Next