Pesti Hírlap, 1844. január-június (314-365. szám)

1844-05-16 / 352. szám

Csütörtök rí® «i ,■<» | Május 16 1844. PESTI Megjelenik e’ lap minden héten kétszer: csütörtökön és vasárnap. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással 6 forint , borítékban 6 forint, postán borítékban 1 forint pengő pénzben — előfizethetni helyben Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utczai Horváth-házban 483-dik szám alatt, egyébütt minden császári királyi postahivatalnál. — Az ausztriai birodalom­ a­z egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi császári főpostahivatal útján történhetik. —Mindenféle hirdetmények fölvétetnek,’s egy-egy kis hasábsortrt apró betűkkel 5 pengő krajczár számittatik. TARTALOM. Necrolog. Országgyűlés: Országos ülé­sek a’ RK. é* RRnél május 8., 9. ’s 10-bén (a* bányatörvény folytonos tárgyalása berekesztetik). Országos ülések a' föRR- nél május 8. és 9-kén (évenkinti országgyűlés a' Kir. és RR. e' tárgyban! üzenete ’s felírás! javaslatának tartalmával.) Május 10-kén (a’ kir. városok ügye másodszor) Fővárosi újdonságok. Megyei dolgok: Nógrád (improvisált sajtó-törvény­kezés zsidók irányában, katonatartástól felmentésérti folyamo­dás). Rövid kövi­g­z­atmár-, Komárom- ’s Szeré­m­­böl. — Külföld. -ybritannia és Izland. Frank- 's Spa­nyolhon. Hív. tuu. sek. MAGYARORSZÁG éa ERDClsY. IVeCl’Olog'. April. 29-ik napján halálozott meg 63 éves korában Szászvároson (Erdélyben) odavaló reform, lelkész Hegedűs Sámuel, a’ nagy enyedi és kolosvári tanítói kar­nak egykori dísze, Erdély sok jeles fiának nevelője, classicus műveltségű, terjedelmes tudományú, szilárd és a' sors csapásai közt béketürő, Sokrates lelkületü férfin, kinek emberbaráti ne­mes jellemével, szeplőtlen letekből fakadó tiszta valláso­sságával és értelmi fensőségével érintkezésbe jöni elég volt, hogy az ember a’ szeretet és tisztelet legőszintébb érzelmeivel hódoljon illy egyéniségnek. Irodalmi pályája terméketlenebb volt, mint élete; ez oldalról azonban hihetőleg bővebben fogják mások ismertetni az elhunytat. Hegedűs emléke iránti tiszteletünk adójául legyen szabad megemlítenünk , hogy Körösi Cso­m­a Sándornak lapjainkban megjelent necrologja, melly Hegedűs tollából folyt, lapjainknak egyik legkitűnőbb dísze volt. A’ derék férfiút Erdély sokáig nem fogja feledhetni. Országgyülés. CUM. Orsz. ülés a’ KKr. és Ilis­nél 9 május 8-kán. Tárgy : a’ bányatörvény, mellyek átnézése folytattaték a’ 2-ik czikktöl, vagyis 7. § tól kezdve a’ Ili-ik czikkig, vagyis 60—ik §-ig. Bővebb vitatkozás fejlett ki a’ bánya­vámról (urbura) szóló 10-ik, a’nemes eretek beváltása körűli kir. jogról szóló 17-ik, a’ külön bányaszékek fel­állítását rendelő 35-ik, ezen bányaszékek hatóságáról szóló 55-ik § us g) pontja, ’s a’ bányaügyek felebbvite­­léről rendelkező 59. és 60-ik §§-ra nézve. — Mind ezeknek kerületileg elfogadott szerkezete ezúttal is meg­maradt, azon egyetlenegy változtatással, hogy a’bánáti bányakerület (58. §.) krassói kerületnek neveztetett, mi­vel a’ »bánság“ csak eszmében létezik, ’s nehogy a’ bán­ság alatt valamelly Magyarországtól külön tartomány ér­tessék.— Egyébiránt, a’ kerületi ülésekben könnyeden át­futott bányatörvény az országos ülésekben több gonddal ’s figyelemmel vizsgáltatott. A’ mai nevezetesb indítvá­nyok: 1) A’ 10-ik §-ra nézve: a* bányavám '/to-ed részről, melly a’ választmány által javasoltatik, ’/le-ad részre szállíttassák, mert a’ bányaművelés igen nagy költ­séggel ’s tetemes áldozatokkal járván, a’ magas bányavám elnyomólag fogna arra hatni, valamint a’szerfeletti adó az ipar egyéb nemeire. Zsigmond törvénye szerint, melly későbbi törvények által sem módosíttatott, a’ kormány­nak csak huszadrész jár bányavám-czim alatt; e’ törvé­nyes bányavám tehát továbbra is maradjon meg, mert en­nek mérsékelt mennyiségétől függ nagy részben a’ bányák jövendője , ’s csak leszállított bányavám mellett remélhető a’ bányaművelés felvirágzása. Egyszersmind, minden le­hető visszaélések elhárítására az érczek a’ kormánynak in cludo szolgáltassanak ki. — Maradt a’ szerkezet. 2) A* 17-ik §-ban, melly szerint a’kir. kincstár az érczeket ,,a’ pénzverés költségei levonásával“ köteles beváltani, azon módosítást akarta tétetni B. követe, hogy a’ beváltás „a’ pénzverési költségek levonása nélkül“ történjék, mert azáltal, ha az érez beváltása alkalmával a’pénzverési költség levonatik, a’ szegény bányaművelőkre nagy vesz­teség hárul, ’s rajtok, kik életüket’s vagyonukat felál­dozzák, roppant igazságtalanság történik ; a’ bányavám is csak azon czélból van behozva, hogy általa a’ pénzverés kölségei fedeztessenek. — A’ többség nem pártolá. 3) Megnyittaték a’ kér­ ülésekben bőven megvitatott indít­vány, hogy a’ bányai bíráskodás a’ polgári helyhatósá­gokkal, t. i. megyei ’s városi bíróságokkal egyesittessék ; ha ez Poroszországban lehetséges , miért nem minálunk? a’ territoriális bíráskodás tekintete megkívánja ezt; szük­ségtelenül a’ tisztviselők számát szaporítani nem kell ’stb. Azon b.­városi követ, kinek főképen a’városi kiváltsá­gokból merített argumentumait az e’ tárgybani kér­ ülés­­rőli tudósítás alkalmával bővebben közöltük, most még hoszabb beszédben uyitá meg ellenzését a’ városi ható­ságtól elkülönzött bányabiróság ellen. Elnök­e excja ’s a’ többség azonban a’ szerkezetet védelmező, és az meg is maradt. — De abban meg nem nyugodott ő excja, hogy a’ bíróság választásából ő felségének minden befolyása ki van zárva, ’s ez részben változtatást sürgetett, de ez nem pártoltatott. — 4) A’12-ik czikknél a’ horvát követ óvást tett arra nézve, hogy kapcsolt részek“ a’ szerkezet­ben nem egész czimzettel jelennek meg. Óvása azonban, mint megszokott ’s erő nélküli prokátori fogás, vissza­­utasittatott. — 5) Az 58. §-ban, mint már említék, bá­náti kerület helyett krassói tétetett. — 6) A’ 13-ik czikknél két indítvány történt, t.i. a’ horvát követek a’ ro­­dobói bányaszékhez tartozó horvát megyéktől a’ báni táb­lára kivánák intéztetni a’ fölebbvitelt. Ez ellen azonban nem csak a’ szükségtelen ’s oknélküli elszigetelés tekin­tete , hanem a’ gyakorlat is szólván, a’ mennyiben t. i. a’ horvátországi váltóügyek a’ pesti váltófeltörvényszékre, a’ horvát városok felebbvitt ügyei a’ m. t írnokszékre, ’s minden pereik utolsó fokozaton a’ hétszemélyes táblára hozatnak jelenleg is, noha sokan méltányosságot akartak találni a’ kívánat kielégítésében — a’ szerkezet maradt, a’ mint van. Másik indítvány azt tárgyazá, hogy a’ bánya­ügyekre, mellyek száma úgyis csekély, úgy hogy azo­kat egy referens 20 nap alatt elvégezheti, külön kir. cu­­riai osztály ne állíttassák, ’s azon rendelkezés is, hogy ez osztályhoz „ahhoz értők neveztessenek ki“ mint feles­leges és önmagától érthető, kihagyassék. A’ kérdések, mellyek e’ bíróság elött forognak, igen egyszerűek, mik­hez mélyebb szaktudomány nem kívántatik; a' bíró minő­ségét törvény által megszabni haszontalan akkor, midőn a’ kinevezettekért nem lehet a’ kinevezőt felelősségre vonni; ’s nevetséges dolog minden egyes codex alkotása­kor újra meg újra kimondani a’ törvényben, hogy a’ biró aztán dologhoz értő legyen ám; a’szaktudósok is épen úgy roszul ítélhetnek, ’s zavart okozhatnak, ’stb. — Fe­leltetett ezekre, hogy a’ bányászat nem olly könnyű va­lami, mint sokan gondolják; ha volt is szaktudós, ki roszul ítélt, ebből még nem következik, hogy nem­ szaktudós jól fog ítélni; e­ tekintetből rendeltetett az ügyvédi cen­­sura is; épen az egyik oka dolgaink fonák menetelének, mert állásunknál fogva mindenhez kell egy kicsit tudnunk, és semmit sem tudunk jól, ’s nem kívánunk mélyebb szaktudományt semmiben. Angol ’s Francziaországban, a’ nemzetnek a’ parlamentben mutatkozó többsége szerint parlamentáris kormány által neveztetnek a’ bírák, mégis vannak bizonyos qualificatiók szabva, mellyekkel birniok kell; annyival inkább nálunk, hol a’ kormány önkényesen nevezi választottjait. Hogy ezen qualificatiókra a’ kormány nem ügyel, ’s a’ törvényt nem tartja meg, ez nem argu­mentum ; sőt épen ezért szükség minél több védsántzot, minél több törvényes korlátot emelni elébe. Ha feleletre vonni nem lehetne is, de minél több törvényt sért, annál inkább ellene fordul a’ közvélemény ’stb. Ez utóbbi ok­oknál fogva a’ szerkezet megtartatott. Ezután a’ KK. és KR. átmentek a’ főRR. teremébe ele­gyes­ülésre. CXI.IV. Örs*. ü és a’ KK. és Kis­k­ér •) május 9-ikén 9l/1 órakor. — Folytattaték a’ bá­nyatörvény átnézése, kezdve a’ 14-ik ez­ektől (61-ik §•)• — A’61-ik S-ban azon változtatás történt, hogy nem csak a’ bányabirák, hanem a’ jegyzők is, ha a’ bányajog­ból még ügyvédi bizonyság levéllel nem bírnának, abból a’ kir. tábla bányai osztálya elött vizsgálatot álljanak ki. — A’ 65-ik S-ban a’krassói bánya helyek, Oravicza, Dognánska ’stb. specificus elszámolása kimarad, 's a’ S-as vége igy létetik: „minden egyéb tekintetben akár a’ kras­sói kerületben, akár másutt az országban és kapcsolt ré­szekben bárhol létező bányavám-telepek kivétel nélkül az illető polgári hatóság alá tartoznak.“ — A’ 82 ak­lus után egy új 83-ik §-os jön, következő tartalmú: 83.­­ Ha pedig a’ barátságos egyezés nem sikerülne, (t. i. a’ szük­séges bányai segédszernek a’ földesuraktóli megszerzésé­re nézve) a’ bécs. választott bíróság által állapitatik meg, mellyhez a’ bányamivelő 2 tagot, a’ földbirtokos szinte 2 tagot ’s ezek ötödikül egy elnököt választanak. — E’ sze­rint a’ mostani 83-ik 84-ikké lesz, ’s belőle kimarad ezen kifejezés „polgári ’s bányai hatóság által végbevitt bírói szemle, miután t. i. az előbbi §usban compromissio­­nális bíróság állítatott fel; hanem e’helyett kimondatik, hogy a’ szükséges becsű az előbbi §usban körülírt módon történik. — A’ 84-ik §-ban kimondott azon kötelessége a’földesúrnak, hogy bányai szükségekre, a’jobbágyaik ’s magok szükségén túl fenmaradó mennyiségből, a’ pol­gári hatóság által meghatározandó áron, fát tartozzanak szolgáltatni, kihagyatott, mint a’földesúri tulajdoni jog­nak szükségtelen megszorítása, mellyet csak az kívánhat, ki a’ kincstár jövedelmeit túlságosan szaporitni ’s a’ bá­nyászatot gazdagitni akarja mások megrablásával. Monda­tott ugyanis, hogy kisajátításnak csak nagy szükség ese­tén , közjó tekintetéből, lehet helye; egyébiránt a’ státus egyes emberek kárával nem gazdagodhatik, ha szüksége van valamire, segítsék közadózás útján minden lakosok, de nem csupán egyesek, tulajdonuknak feláldozásával. Ha a’ fát, bányászat kedvéért, erővel el lehet sajátitni a’ földes úrtól, ugyanazon joggal másnemű tulajdont is el­lehetne venni az ipar egyéb ágainak elősegítésére; mert a’ státusnak, bár minden iparágat védeni kell, de soha­sem szabad egyiket túlságosan emelni a’ másik rovására. Illyen áldozatot legfeljebb csak a’ kamara hozhatna saját jószágain, de nem egyes magános földesurak. — Ez okokból a’ szerkezet elvettetett, valamint azon­nyi mó­dosítás is, hogy a’bányáknak a’fára nézve elővásárlási joguk legyen. — Sokan általánosan kétségbe vonták a’ bá­nyászat olly nagy fontosságát, minőt annak a’ bányászati választmány tulajdonitott. A’ bányák inkább csak luxus czikkely az országokra nézve, ’s jövedelem tekintetében hasonlók a’ színházakhoz, mellyekre csak azért költenek a’kormányok, mivel fentartásukat a’nemzet dicsősége kívánja. Nyomorult ország lenne az, melly csak a’ bányá­szatból akarna gazdagodni; Francziaországban 350 millió frank kering, noha arany-ezüst bányái nincsenek, Anglia arany ’s ezüstbányái, ipara ’s kereskedése ; Spanyolor­szág, déli Amerika dúsgazdag aranybányáit bírta és me­rítette , mégis szegény volt. Ezért tehát „sunt certi deni­­que fines“ mellyeken túl a’ bányászatot védelmezni nem kell. — Az elővásárlásra nézve pedig különösen előhoza­tott, hogy affélét, egyedáruságokat gyűlölő, korunk nem szenved meg, annyival kevésbé szaporít. Az elővásárlási jog még roszabb lenne, mint a’ kényszerűétt kisajátítás, mert a’ földesúrral senki sem fogna alkut kötni fájára néz­ve, ha tudná, hogy azt a’ bánya tőle elsajátíthatja; — az illy korlátolt tulajdonú erdőbirtokos tiz öt fát sem adhatna el a’ szomszéd bányatulajdonosok engedelme nélkül, ’s miután erdejét évtizedekig nagy gonddal’s költséggel mű­velte, kénytelen volna fáját bizonyos önkényesen megha­tározott áron oda adni, csak azért, mert valamelly ábrán­­dozónak bányát tetszett nyitni ’s érez után turkálni szom­szédságában. — A’ selmeczi bánya-iskolát illetőleg (97 — 98. §.) indít­­ványoztatott, hogy a’ tudományok magyar nyelven tanita­tása a’ szerkezetben kitétessék. — Ez azonban, mint a’ m. nyelv és a’ nevelés tárgyához tartozó rendelkezés, e’ he­lyen fölöslegesnek tartatott ’s elmellöztetett. A’ 28—ik czikkben (105. § ) előforduló adómentessé­get illetőleg, ismét megújító K. megye követe a’ker.ü­és­­ben bővebben említett indítványát az adómentesség ellen, nem ugyan olly értelemben mint némellyek vették, hogy a’ bányapolgárok, bányajövedelmeiktől az urburán (bánya­vámon) kívül még más adót is fizessenek, ’s hol és a’ men­nyiben jelenleg adómentesek, ezen mentességöket elve­szítsék, hanem csak a’ mennyiben e’­­-ban uj kiváltság­ról van szó, ’s nemcsak a’ bányamivelők magok, hanem a’ bányalisztek, fuvarozók, szénégetők ’s ezek feleségei és családjai is, szóval mindazok, kik a’ bányászattal leg­kisebb összeköttetésben vannak, nemcsak az adózástól, hanem mindennemű országos segedelm­ezéstől minden időre fölmentetnek, ’s igy az adórósi rendelkezés antici­­páltatik, ’s a’ jövő törvényhozás kezei az által, hogy itt a’ bányászoknak ígéret ’s kötelezés adatik, mintegy meg­köttetnek . Noha más részről’s különösen elnök­i excja által is előhozatott, hogy a’bányászatnak különös kedve­zés kell, mi nélkül annak felvirágzását nem várhatni,hogy itt ollyan proemiumról van szó, mellyel az iparnak bizo­nyos ágait sokszor okvetlenül szükséges serkenteni és előmozditani: a’ többség csakugyan kikerülhetlennek látó az adómentességről szóló 105. §-nak ha nem egész el­vetését is, de módosítását, melly a’ csei szerkezet szerint igy fogadtatott el: »105. §. A’ bányavámot adó bányapolgárok bányai jövedelmeikre a’ harmadik czikkben meghatározott bányavámon kívül minden egyéb nemű adózástól és országos segedelmezéstöl teljesen mentegek, a’ bányavámot nem adó polgároknak bányajövedelmeikre, valamint a’ bányatiszteknek és munkásoknak e’ szakbeli keresetükre és foglalkozásukra nézve is, adó tekintetében a’ közterhek felőli rendelkezésig, a’ mostani gyakorlat megtartatik.“ CXLV. Orsz. ülés a’ KR. és Ilii­nél .) május 10. Tárgy: a’ bányatörvénykönyv folytató­lagos tárgyalása. Tanácskozások kezdetén egy bányavárosi követ vissza­­vivén a’ KR. figyelmét a’ 106. § osra, e’ visszatérés kö­vetkeztében több, már előbbi napon átvizsgált ÉS-ban is létezett módosítás, így a’ 106. §. e’ kezdő szavai után: »ha m. a. a’ bá­nyapolgárok,“ következő pótlékmódositás iktattaték: »bá­nyatisztek, ezek segédei és helyettesei úgy a’ bányamun­kások ,“ nehogy az itt előszómtól­ közadóztatási tárgyak- 78

Next