Pesti Hírlap, 1845. január-június (418-494. szám)

1845-05-16 / 469. szám

Péntek 400. Majus 16. 1845. pesti hírlap. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házholhordással 5 ft, borítékban 6 ft, postán borítékban 6 ft pp. Előzethetni he­t­en Landerer Lajos kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483­ sz. a., egyébütt minden’cs. kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt pél­d­­nyok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek , ’s egy-egy kis hasábsorért apró betűkkel 5 pengő ki számíttatta.___ TARTALOM. Kinevezések. Gyászhír. Adózás és költségve­tés. I. Kis utazás Szepesben. Törvényhatósági dol­gok: Szathmár (közgyűlés.) Bács (tisztujitás.) — Ve­gyes közlemények: Csontszéngyár-társaság’ alapszabályai (vége.) Magyar gazdasági egyesület. Népnevelési törvényjavaslat. Külföld. Hivatalos jelentések és hirdetések. MAGYARORSZÁG és ERDÉLY. A nagy magy. kir. ndv. Kamara Z­a­u­r­a Károly győri harminczadi­­ellenőrt ugyanott harmiczadossá. P­u­n­­­k­h Károly ujmezei (Neufeld) harminczadost wimpassingi harminczadi­ ellenőrré; ennek helyében a 11- n­e­s Ferc­hendorfi harminczadost hasonló tisztminőségben Ujmezőre ; — Kaim Kamill kassai harminczadhivatali írnokot ugyanott har­­minczadosi helyettessé; végre Pen­etz, varasdi harminczadhivatali gyakornokot nedeliczi tisztirnokká léptette elő. (B. H.) GYÁSZHIR. F. hó’ 7-ken reggeli ötödfél órakor jobb létre szenderült Zágrábban trakostyáni gróf Draskovich Sándor arany sarkantyús vitéz, tüdövész­ okozta hosz­­szas betegsége után , a’ haza’ közjavának szentelt élete’ 42-ik évében. — Kinek szíve honáért hőn dobog, ’s a’hor­­váthoni mozgalmak’ történetében nem egészen járatlan, mélyen érzendi azon veszteség’ súlyát, melly e’ kevés so­rokban rejlik; — a’ boldogult, ki egy ideig a’ nm. kir.hely­tartótanácsnál hivataloskodott, utóbb jószágaira vonulván, élte’ napjait a’ mezei gazdaságnak ’s a’ jótékonyságnak szentelő azon pillanatig, mig a’ mind inkább komolyabb színben fejlődő horváthoni mozgalmak őt a’ politicai véle­­ményharcz’ küzdterére szól­ták; akkor áthatva hona irán­ti kötelességének szent érzetétől, férfias elszántsággal állott azon párt’ élére , melly az ősi horvát nemzetiség ’s a’ magyar nemzetteli alkotmányos kapcsolat’ csorbulatlan fentartását tüze ki működéseinek feladványául; — az álta­la alapított ’s kormányzott zágrábi casinoegyesü­let, társa­dalmi czéljának hű megőrzése mellett , a’ rokonkeblűek’ gyálpontjául szolgálván, a’ szétágazott erők’ központosítá­sára eldöntő hatással volt; — az 1842-diki szerencsétlen emlékezetű tisztválasztás a’ honfiak’ aggályteli sejtelmeit óriási valósággá emelvén, a’ boldogult’ buzgalmát nem­csak nem csökkenté, hanem inkább cselekvőségének uj ru­gójául szolgált; mind ernyedetlen buzgósággal ’s erélyes önmegtagadással működött légyen mind ezen, mind a’ ha­­sonforrású követválasztás’ ügyében orsz.gyűlésen ’s azon kívül, mindenki’ fris emlékezetében él, ki a’Magyaror­szág’ jövendőjére olly lényeges befolyású horváthoni moz­galmak’ fejlődését figyelemmel kiséré; — mindenkor ’s mindenütt, hol a’ jó ügynek védelmére szóval, tettes alka­lom nyílt, az ő neve első helyen ragyogott; — dicső ősei’ elveihez híven ragaszkodván , Horváthon’ javát, érdekét Magyarországétól elválasztani nem tudá; érdekegységek­­ben, a’századok­ szentesitette szövetség’ szilárdulásában ta­láló hona’ felvirágzásának egyedüli biztos rendíthetetlen alapját, ’s ezen áhitatos kegyelettel táplált meggyőződé­sének igazságától lelkesítve, nem volt fáradalom, nem ál­dozat, mellytől nemes keble idegenkedett volna. A’gond­viselés nem engedő neki azon ügynek, mellynek vagyonát, erejét, életét szentelő, végdiadalát szemlélni; de szelle­me, elvei élnek számtalan honosai’ keblében, kik valamint édes atyjával ’s testvéreivel mély fájdalommal kesergik a’ felejthetlennek kora elhunytát, úgy nemcsak emlékét , ha­nem elveit is szent ereklye gyanánt őrzendik viszontag­­ságok­ edzette szíveikben; a’ részrehajlatlan történet pedig honunk’ jelen politicai küzdelmeinek rajzában nem kevésbbé magasztalandja Draskovich Sándornak a’ közhaza iránti ér­demeit , mint azon ős horvát hősökét, kik koruk’ igényei szerint a'harczok’ véres mezején [élelök’ áldozatával szen­­tesiték a’ magyar ’s horvát nemzet közti százados frigyet. — Hűlt tetemei f. hó’ 9-kén a’ Bosjakovina melletti sz.­­mártoni fárában takarittattak el. Szendergő porait béke le­begje körül! 3-ik a’ katonáskodás, 4-ik deperditák, 5-ik a’ közmunkák, 6-ik a’ községi költségek, 7-ik az úrbéri terhek, 8-ik a’ papi dézma. Igyekezzünk ezeket számokban kifejezni, mennyiben pontos statistikai adatok’ hiányában lehet,megközelítőleg. — 1- er A’ hadi adó tesz . . 4,395,744 ft. 38 (% krt 2- or A’ házi adó ... 3,000,000 -------- *) 3- or A’ katonáskodás. — A’ kényszeritett katonai szol­gálat’ terhe roppant nagy, ’s valamint egyes családra nézve súlyosan érezhető , midőn egy munkástagját elveszti, úgy az összes népmunka’ erején nagy csorbát tesz, midőn annyi dolgozó kezek elvonatnak a’ productiv működéstől; nem szólok a’ katonai szolgálat­ érdeméről; a’ statusnak külső bátorsága létének első feltéte , de az bizonyos , hogy a’ katonáskodás, a’ hon’ érdekében viselt teher, melly nálunk egyedül a’ köznépet nyomja , ’s ha hallgatunk is azon áldo­zatról , melly a’ katonáskodásnál magát az életet veszi igénybe, az tagadhatlan, hogy honi viszonyaink között, minden ép, fiatal emberben , ki a’ productiv működés’ me­zejéről kilép, naponként legkevesb 20 pengő kr. vesz el — szabad legyen most ez ősz véget az évnek munkás napjai­val, a’ 300-at sokszorozni, ’s világos leend, hogy egy ka­tona a’ köznépnek termesztő erőösszegeből ’s ez által an­nak összes vagyonából évenként 100 pgő ftot von le. A’ nemzet az 1840-i hongyülésen 38,000 katonát ajánlott, ez összeg a’ 100-at sokszoroztatván világos , hogy a’ ka­tonáskodás’ terhe pénzben fejeztetvén ki, tesz évenként 3,800,000 ft. 4- et a’ deperditált Fényes szerint 900,000. 5- öt a’ közmunkák — eddig elnyúltak a’ végtelenbe, most már törvény által korlátoztatnak, — a’ törvény’ kul­csa szerint egész telkű jobbágyra 12 napot tevén,’s e’ szá­mot Fényes szerint a’ honban létező 250,000 egész j­o­b­­bágy telekkel sokszorozván, a’ közmunkák’ terhe, melly a’ telkes jobbágyságot illeti, egy igás napot egy pengő ftra tevén 3000,000 ft. — Házas és hazatlan zsel 1805-ben 783,364 találtatott, semmi nem bizonyosb, mint­hogy ezen szám azóta jelentékenyen növekedett, de marad­junk ezen számnál , ’s ebből házas zsellérnek­­/hát, há­­zatlannak odát vevén föl, ’s az előbbi számolat szerint egy gyalog napot 20 pkra tevén, ’s a’ törvény szerint egy házas zsellérre 6, ’s egy házatlanra 3 gyalog napot számítván, a’ zselléreket illető teher tesz — a’ tört szám’ kihagyásával 1044,484 ft. 6- ot A’ községi költségek’ fejében vegyük nem többet mint a’ közvetlen hadi és házi adó’ összegének egy tizedét 739,524 ft. 7- er Az úrbéri terhek. A’ közmunkáknál felvett szá­molat szerint vegyük a’ 250,000 egész jobbágytelek’ ter­hét nem hatvan , mint rendesen most már számittatik, ha­nem az ország’ különböző viszonyainál fogva átmérőleg 50 p.ftra, ez fog tenn­12,500,000 ft, vegyünk egy házas zsel­lér után 3 ft 40 Ft,egy házallané után 1 ft 20 krt**) a’két összeg fog tenni 1,653,765 ft. 8. Papi dézma 1,000,000 ft, — összesen 32,033,017 ft. Uraim! 13,140,974 hold föld és 32,033,017 ftnyi teher. Uraim! 10,642,916 lélek és 32,033,017 ftnyi teher. Nem kiáltanak e e’ számok ? Szabad legyen most futó pillantatot vetni ez adók’ bel­­természetére. A’ hadi és házi adó’ megajánlásában a’ köznép semmi részt nem vesz. — A’ deperditák a’ 19-ik századba többé nem illenek. A’ községi költségeket földes ur, szolgabiró határoz­zák , vizsgálják. Az úrbéri tartozásoknál legtöbb helyt elmondhatjuk — Isten mentsd meg a’ földes urat tőlök, de inkább még, sza­badítsd meg tőle a’ földnépet — természetökről Széchenyi, Wesselényi könyveket írtak,’s a’ közvéleményt ellenségük­ké a’ tapasztalás esketi. — A’ papi dézmáról azt mondják, hogy ez már az egyip­­tumiaknál meg volt, korunkban nem léteznek az ausztriai császárságban, Muszka, Franczia-, Spanyol-, Németország­ban , nem Amerikában ’stb. Ezek után azt gondolná az ember, hogy a’ köznépnek minden terhei már megemlitvék, hogy leróván ezeket sza­badon töri meg kenyerét, metszi fel húsát, issza meg borát vagy szeszét, — igen de előbb gabonáját az uradalmi mol­nár megtizedeli, az asztalán nagy ritkán megjelenő marha­húsát az uradalmi mészárszékből, borát az uradalmi csap­­székből véve, ’s megfizette egy részt a’ haszonbért, melly a’ földesúré, más részben a’ nyereséget, melly a’ bérlőé. Sokan azt gondolják, mintha hazánkban közvetett (in­direct) adó nem léteznék,— csalódás, — ama’ roppant ösz­­szeg, mellyet a’ köznép ez után fizet, az európa-szerte is­mert indirect adótól csak annyiban különbözik, hogy ez nálunk egy kiváltságolt test, másutt a’ status’ erszényébe folyik. Statisticai adatok’ hiányában ez összeget igen nehéz lesz számmal kitenni, azonban többféle combinatiok ’s tu­­dakolódások után, a’ legcsekélyebb, mit felvehetünk minden fejre,egy váltó forint,mi e’szerint évenként tenne 4,240,000 pengő forintot. És uraim még ez sem elegendő, az uradalmaké a’ vá­sárjog, az uradalmaké a’hidvámjog, és hány száz ezret forgat be a’ köznép ez után is a’ kiváltságol­ osztály­­pénz­tárába , de felvett elvünknél fogva inkább kevesebbet mint többet akarván mondani, ez összeget itt szándéko­san kihagyok. Ezek után vonjuk össze az eredményeket számokban, 13,140,974 hold földet lakó 10,642,916-nyi nép visz 36,273,017 pengő forintnyi terhet, 32,549,913 hold földet biró 544,572-nyi nemesség semmit, ez az eredmény szá­mokban. Ha valaki ezt b­ebb akarná és tudná szállítani, felhatalmazzuk őt, mert valamint lesznek többen, kik ezt sokallani fogják, úgy mi meg vagyunk győződve, hogy pontos­ nyomozás után az összeg még többre ütne, nekünk pedig azoktól, kik a’ számok felett fejet csóválnak, szabad legyen kérdenünk, hány ember van e’ honban, ki házának ablakait megnyithatja, hogy az isten’ ingyen adományát, a’ tiszta léget is élvezhesse? hány ember van, ki szörszö­­vettel fedi testét? hány, ki gyermekének félére gúnyát sze­rezhet , hogy ez ne sáppadozzon a’ bűzös szobák’ kemen­­ezéje mellett, hogy hideg esse, fanyar szél ne zárja el egyháztól, iskolától? hány ember képes beteg állapotjá­­ban orvos’ segedelmével élni, gyógyszert fizetni? hány ember részesül a’ közoktatásban, és igy kérdéseinket el­nyújthatnék mind azon tárgyakon , mellyek a’ testet éppé, a’ lelket derültté, az elmét műveltté, az érzelmet nemessé teszik, ’s nem mondom fényessé , de elviselhetővé tegyék az állapotot, mellyet a’ sors az emberre mért. Csodálatos, hogy az adómentesség’ igaztalansága any­­ayi századon keresztül megállhatott, de csodálatos­ még, hogy csillogó leplét viseli az igazságnak, a’ jognak, mely­­lyet mesteri kézzel azon elv’ szálaiból szöttenet, hogy a’ kiváltságolt osztály a’ köznépnek azért engedi által a' föl­det , hogy az attól a’ statusnak minden létező, léte­zendő terheit viselje. Uraim! kik ezt hirdetitek! kívánjátok , hogy az elv­nél megállapodjunk, ’s hogy szemközt állítsuk vele ama’ megdönthetsen másik elvet, hogy szerződő felek közt sza­bad akaratnak kell lenni, e’ nélkül nincs szerződés, de le­het hódolata a’ gyöngének a’ hatalmas, meghajlása az éhe­zőnek a’ dőzsölő előtt, remegése a’ szolgának az úri kény’ irányában, vagy uraim kívánjátok, hogy hivatkozzunk a’ históriára ? ott a’ nehéz napokban a’ köznép többet csatáz, többet vérzik mint a’kiváltságosok, ezek kincseikkel el­rejtik magokat a’ városok’ falai között, vagy a’ hegyek kö­zött keresnek menedéket — azt az ellenség eltiporja, más­szor a’ hadak’ súlya egészen a’ köznépet nyomja , mig a’ nemesség az elpuhulás’ ölén kéjeleg vagy idegen szokások párnáin alussza el a’ harczok’ zaját, mondja az utolsó fél­százados história, — és ezeket nem azért hozzuk fel, mint­ha ujjat akartunk volna általuk mondani, de épen azért, mivel igen is ismeretesek mint történeti tények, követke­zéseik alól pedig nincs menekülés. — De most vessünk általános pillanatot, miként áll a’ köz­teherviselés’ eszméje jelen mozgalmaink között. Dicsőségére válik a’ nemességnek, hogy a’ hatszáz ezernyi polgári testet, a’ törvényhozó termekbe be akará vezetni, hogy az eszmét kényszerűsen ő idézé fel, hogy kiviteléért ő küzdött. Sokan azt vélték,hogy magára a’ szó­noklat’harsogó kürtjére meginganak a’ falak, mellyek a’ város’polgárát a’ megye’ nemessétől elválasztják,’s a’ köz­lelkesedés’ lángjain véghez megy az egygyéforradás a’ két elem között, — de kérdjük, e’ szép eszme mellett ki látta a’ reményből kikelő lelkesedést magán a’ polgárság’ kebe­lén azon mértékben, mellyet annak fontossága igényelhe­tett? nem vagyunk egyedül,kik figyelemmel kísérők a’ kér­dés’ phasisait, de lennénk bár egyedül, kik azon bánatos tapasztalást tevők, hogy a’ városreform’ kérdése a’ polgári testet jéghideg részvétlenségéből ki nem ragadta,a’ nemes­ségen pedig majd nem nyomtalan enyésze el. Az anyagiaknak nevezett kérdések’ egész halmazát ölelé fel a’ törvényhozás , ezek is mind megbuktak , és jogunk van legnagyobb panaszt emelni e’ végett; azon­ban szabad talán egypár észrevételt is tennünk. Uraim! csak ne kívánnátok, hogy mert egy, vagy más tárgy­nál anyagi haszon mutatkozik a’nemzetre,az áldozatul hozza *) Fényes Elek a’ házi adó] összegét szinte 4,395,244 ft.38krokra teszi, de bizonyos lévén az , hogy újabb mozgalmainknál fogva a’ megyék’ legnagyobb részében nagyobb takarékosság hozatván be, a’ házi adó a’ hadi adónál jóval kisebb, 's ezért számíttatott az a’ múlt országgyűlésen is közönségesen nem többre mint 3,000,000. **) Igyekeztünk mindenütt kevesbbet inkább mint többet venni fel, ’s azért tevők a’ rendesen apróbb munkákra felhasználtatni szokott zsellérnapszámokat, (a’ házasnak 16, házatlannak 8 napszámát) 10 po­ntra, ’s ezen összeghez járul még a’ házas zsellérnek 1 ft füstpénze. ADÓZÁS ÉS KÖLTSÉGVETÉS. Sors és bűneink a’ százados baj Vörösmarty. Nem akarok azzal vádoltatni, mintha szóözönbe akar­nám elmenteni a’ közös adózás’ fölséges eszméjét, vagy, hogy a’ képzelet’ tévéin bolygok, hol a’ nemzet szép vá­gyak’ hiú vadászatában már amúgy is eltikkadott, ’s azért számokkal beszélek — hol. Hazánkban adómentes föld van 32,549,915 — — — adózóföld . . 13,140,974—*) Észrevételeink’ alapmezeje ez, felette, mint nyomasztó lég, az igaztalanság, hogy a’ 13,140,974 holdföldet lakó 10,642,916-nyi nép minden terheket, a’ 32,549,913 hóld­­földet biró nemesség semmi terhet nem hord.— Ez általános névponton állván, kérdjük most már,­ mellyek a’ terhek, miket nálunk a’ köznép visel? Igen könnyű lesz előszámlálni: l­ő a’hadi adó, 2-ik a’ házi adó, •­ lásd Fényes Elek Magyarország’ statistikája’ 3-dik köt, 23 lapját.

Next