Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-05-16 / 881. szám

állomás melletti palotai vendéglőben fogja a’ közönséget mulattatni. — Sokat írtak az újabb időkben E. B. és bandája ellen, de a’ közönség mindenütt nagy tetszéssel hallgatja 's kiséri őket. Az ellene kikelők egyikének E. B. megtalálta ígérni, hogy viszonzásul ezután minden hónapban egyszer éji zenével tisztelendi meg. Talán a’ többiek is illy kitüntetésre sóvárognak. Kár fáradniok, mert nem kapnak semmit. — Q l'ÉrvényhatéHájKl SOMOGYBÓL, május’ 12-kén. Tisztelt szerkesztő úr ! Meg nem állhatom, hogy az ismerni régen óhajtott ’s legközelebb tartott somogyi közgyűlés’ eredményéről önt ne tudósítsam, mit annál biztosabban hiszek somogyi levelezője’ irányában tartozó méltányosság’ megsértése nélkül tehetni, minthogy többek között vele is szerencsém lévén megismerkedhetni, mindketten úgy találtuk, hogy a’ tárgyban, melly úgy a’ közgyűlés’ legérdekesebb része, mint jelen tudósításom’ főanyaga leend , nekem , mint idegen megyebelinek ’s igy az illetők’ irányában, elfogultsággal kevésbbé vádolhatónak, lehet talán némelylyeket elmondani, miket a’ somogyiak saját házukban ’s önmagokról csupa szerénységből elhallgatni kénytelenittetnének, ’s miket nekem elmondani, már csak önnek adott szavam’ beváltásánál fogva is, ép’ annyira kötelesség , mint a’ mennyire nem felesleges távolabb levő ügyrokonainknak a’ közös érdek’ tekintetében tudniok. Tehát május’ 1-ső napján Somogymegye’ rendes évnegyedes közgyűlést tartottak, melly alkalommal, némelly megyebeliek’ megjegyzése szerint, a’ szokottnál nagyobb számmal megjelent RR. ’s azok között nem csekély számú közrendü nemesek , leginkább azon okból sereglének a’ megyevár’ teremébe olly szép tömegben, mivel Somogy’ rendes , a’ levéltár’ rendezését illetőleg, a’ rendezési díjfizetést igazsággal megegyezőleg, a’ nm. helyt, tanácshoz intézett felterjesztéshez képest,a’ misera plebs contribuens’ terheltetése nélkül ókajták eszközlésbe venni, ezen költségnek a’ nemesek általi viselése’ tekintetéből május’ 1-ső napján marcalis gyűlés határoztatott.Oly értelemben hozott előbbi végzésnek felolvasása után, T. K. exfőbiró ur, kit a’ patriarchalis somogyiak általánosan papának neveznek, emelt első szót a’ gyülésileg már meghatározott azon körülmény’ ellenében, miszerint a’ rendetlenségben levő levéltár’ rendbeszedése szükségesnek ítéltetett; okoskodásának fonala azonban nem annyira a’ rendezés’ szükségének czáfolatára, mint inkább közvetve, azon ismeretes rémkép’ előidézésére volt czélozva, miszerint minden legkisebb tehernek a’ nemesség általi fedezését alkotmányellenesnek mondván , a’ napirenden levő tárgyat az adó’ eszméjével azonitani ’s igy a’ megye’ rendeinek már határozatilag kimondott óhajtását megbuktatni törekedett. Nem akarom állítani, hogy a’ nem elvrokon ’s személyében általam mégis igen tisztelt T. papa, sajátságos véleményének majoritásra emelő buzgóságában, túlhaladta volna a’ közgyűlési tanácskozásokban kiszabott korlátokat, és épen azért, mert ezt állitani nem akarom, nekem úgy tetszik, mintha tettlegesen megczáfolva láttam volna az említettem egyéniség’ irányában valahol nyilvánosan emelt azon vádat, miszerint a’ szűz vállak mellett egyik szomszédmegyében kolomposkodó ’s olly annyira ismeretes Fel azonittatván , mint ennek hű mássa mutattatott fel a’ közönségnek, mert valóban — mind a’ mellett , hogy jelen körülmények között optimismussal saturálva nem lehetek , Somogymegye’ tanácskozó közönségét azon szerencsésb helyzetű megyék’ egyikének hiszem, mellynek összegben ’s egyesleg tekintett miveltsége sokkal magasabb fokon áll, hogysem közöttük a’ köznemesség’ csábitó megvesztegetésére csak egyetlenegy miveltebb egyéniség is találkoznék; és e’ tekintetben T. K. ur’ irányában tartozó méltányos megismerés mondatja velem azon véleményt , miszerint Somogynak Fasa nincs, és csalhatatlanul ezen körülménynek kell tulajdonítani , hogy a’ jelen volt köznemesség T. K. véleményétől elfordulva, F.— I.— köznemesnek dicséretére való tisztességes szónoklata mellett, Z. A. abbeli kifejtett nézeteihez csatlakoztak, miszerint a’ megyei levéltár’ rendbeszedése leginkább a’ kisebb értékű nemességet érdekelvén , miután ezeknek úgy, mint a’ nagyobb birtokosoknak, nincs tehetségükben magánylag lekötelezett tisztviselő által őrzött saját levéltáruk mellett a’ megyeit nélkülözni , a’ szegény adózó nép’ irányában pedig alig volna valami felhozható , mi a’ közteher’ e’ nemébeni részesítését motiválhatná : igazság’ és méltányosság’ tekintetében tehát arra szavazott, hogy a’BB-nek már kimondott óhajtásához képest, a’ levéltár’rendezésére szükséges költségek aránylagos kivetés’útján fedeztessenek. Adja isten, hogy a’ somogyi nemesség, a’ műveltség’ és humanitás’jelen századában, Sz.—I.— tisztelt barátom’s vele együtt elvrokonaink’ üdvös vigasztalásául ’s más sok megyebeli nemeseknek követésreméltó példányul szolgálhasson , ’s majdan akkoron , midőn a’ nemzetcsalád’ közeljövő nagy épületének felállítása, az adó’ kérdése tűzetik ki napirendre, önmagához következetesen, a’ közös édesanya’ hű gyermeke maradjon. Szükségtelen mondanom, hogy, a’ most említett kedves jelenet’ következtében, igen csekélyön aránylag azoknak száma, kik repartitio helyett isten’ áldásával nem igen dicsekedhető alamizsnaszerű szabad ajánlatra szavaztak , mihez képest a’ tárgy fölött leginkább azon kérdés volt eldöntendő , hogy a’ rendező általános vagy évi fizetés mellett lesz-e jutalmazandó ? mire nézve az aránylagos kivetés mellett szavazott a’ többség azon tekintetből, hogy uj hivatalt állandósítani épen úgy nem akar, mint e’részben a’ megye’ rendes és a főispán között a’ választás és kinevezés fölött netalán támadható jogkérdést vitatkozás tárgyává tenni, igen természetesen a’ vállalkozó’ munkájának általános jutalmazásában állapodtak meg. Mivel pedig a’ rendezési költség egyelőre megállapítható nem lenne, elhatároztatott, hogy a’ meghatározandó évek alatt bevégzendő rendezési munkáért igénylendő díj iránt szerződés köttessék, köttessék pedig azon világos kijelentéssel, hogy a’ fizetés’ részletei a’ munkához mért arány szerint feloszlatván , minden részlet’ kifizetése csak az ahhoz kötött rendezési rész’ elkészítése ’s e’ czélra nevezendő küldöttség’ megvizsgálása után tétessék. Mihez képest a’ levéltár’ rendezése körüli javaslatadásra, a’ m. alispán’ elnöksége mellett megbízott választmánynak feladatott, hogy mind a’ már jelentkezett, mind a’ még jelentkezőket e’ végzés’nyomán hivja fel, hogy ezek a’ levéltárt ’s a’ rendezési utasítást megtekintvén , ’s ekként a’ teendőkről tudomást szerezvén , foglalkozásukért igénylendő dijak iránti írásbeli határozott nyilatkozatukat a’ i. e. julius’ 30-kán Kaposvárott összeülendő küldöttség’ elébe terjesszék; a’ küldöttség pedig megvizsgálván a’ beadandó nyilatkozatokat, ’s az illető vállalkozók’ képességéről magának elegendő tudomást szerezvén, eljárásáról a’jövő közgyűlésre véleményes jelentését adja be. — A’ végzésnek ekképeni kimondása után igen különösen tűnt fel. T. — papának azon nyilatkozata, miszerint ő reá, mint a’ többséggel nem szavazóra nézve, a’ BR’ végzése kötelező erővel nem birhat, ’s azért bizony ő fizetni nem fog. Mire azonban a’ derék főjegyző felolvasó az 1486: 64-dik t.czikkelyt, és száz szónak is csak az lett vége , hogy T.— papa fizetni fog. — A’ szőnyegen volt tárgyak közül kiemelendőnek vélem még a’ nm. helyt. tanácsnak abbeli intézményét, melly szerint a’ megyét ismételve oda utasítja, hogy magát a’ határőrségi egyének’ mesterségtanulására nézve hozott korlátozó rendszabályokhoz alkalmazza. E’ tárgyra vonatkozólag Somogy’ rendei nem vonják ugyan kétségbe, hogy a’ határőrségek törvény által honvédelmi katonai lábra állíttatván , a’ fegyveres szolgálatot tevők katonai hatóságuk’ bizonyítványa nélkül el nem költözhetnek, ’s ezeknek visszakövetelését eddig is jogszerűnek ismerték , a’ mennyiben azonban a’ véghelyek szinte honi törvényeink’ utalma alatt volnának, a’ mint egy részről meg nem ismerik a’ BR., hogy a’ véghelyek törvényeink’ szellemétől különböző sajátságos szabályok szerint korlátoztathatnak, úgy más részről törvényes meggyőződésök, hogy minden szabálynak a’ törvény’ szellemével és honvédelmi rendeltetésükkel egyezőnek kell lenni, ’s e’ szerint a’ véghelyek lakosai az 1790: 36. t. értelmében sem földhöz kötött jobbágyoknak nem tekintethetnek, sem mesterség’ tanulásában nem korlátoztathatnak. Mihez képest az idézett rendszabásokhoz segédkezekkel nem járulhatván , a’ nm. h.-tanács újabban megkéretni határoztatott, hogy a’ véghelyiek’ mesterségtanulását korlátozó intézményétől elállani méltóztassék.— Egyszersmind pedig az országgyűlési tárgyakkal foglalkozó választmányt oda utasítottuk, hogy a’ véghelyek’elrendezése’érdemében javaslatot adjon. Végre még meg kell említenem, miként a’ Balaton’ lecsapolása’ tárgyában tett jelentés’ nyomán értesittettek a’ megye’el, miként Fejér és Tolnamegye' küldötteivel az egyezkedés nem sikerült ugyan, de a’ megyebeli balatonvidéki birtokosok ’s a’ veszprémi káptalan között a’ kilitsi malom’megszüntetésével czélbavett lecsapolás iránt a szerződés megköttetett, ’s ez bemutattatván, a’ társaság’ óhajtásához képest, az ásatási költségeknek a’ megyei lakosok’ javára háramlása végett az illető tisztviselőknek meghagyatott, hogy e’ körülményről a’ munkás népet értesitsék, ’s e’ keresetnyujtó alkalom’ használatára hivják fel, az első alispán’ elnöklete alatt kirendelt küldöttség pedig az egyezség’ sikeresitésének előmozdítására utasittatott, és végül, szomszéd Veszprémmegye, jelen határozatnak átküldése mellett, kivonatához képest értesittetni és felhivatni határoztatott, hogy az ásatandó vonal által tervezett határkérdés’ kiegyenlitésére nézve közremunkáló küldöttséget rendeljen ki. — Horváth Tivadar: Irodalmi értesítő. Az országgyűlés’ rendezése’ ügyében. #) Az országgyűlés’ rendezéséről írott röpiratomban főczélom volt minél rövidebb lenni, ’s inkább csak kimutatni , mint meg is mutatni az elveket, miután a’ munka úgy sem volt avatatlanok’ számára írva , kiknek minden elemi dolgot szélesen , hosszasan ki kellene fejtegetni. Fő okom volt pedig , mivel, mint jó drámában kell lenni, nem beszéddel, hanem dologgal akartam győzni ; egész javaslatot akartam előterjeszteni, mellynek keretét, átnézetét, hatását tetemesen véltem könnyíthetni, ha nincs sok szóba fulasztva , vastagon sok papírba göngyölve , ’s egyfolytában el lehet olvasni, melly esetben az olvasó’ felfogása nagyon könnyítve van, nem lévén az alatt figyelme semmi által félrevonva, megzavarva, ’s az egész egyenes, világos fonalban lévén előtte. Ila minden részletnek, melly röpiratomban van , kimerítően igyekeztem volna alapelvét megmutatni, igen terjedelmesnek kellett volna lennem. Különben is minden dolognak csak egy főoka szokott lenni, mellyet, ha az ember tisztában van eszméje iránt, nem nehéz röviden előadni. A’ könyveket nem annyira az okok, mint a’ szavak szokták vastaggá tenni. *) Lásd Irinyi József illy tartalmú röpiratát. — Szerk. A’ B. —P. Hiradó 590 dik számában, röpiratom’ némelly kimutatott elveit ostromolván, nem lesz helytelen ez ügyben egypár szót váltani. A' Hiradó röpiratom' érdemének tartja, hogy a’létező eszmezavart az országgyűlés’ rendezése iránt megtámadtam. Elkülönítem az országgyűlés’ reformjának kérdését, a’ tulajdonképeni rendezési, vagy is rendszabályi (reglementaris) résztől. A’ B. — P. Hiradó e’ részben velem egy véleményben van ; de úgy találja, hogy ezen vonalon némellykor mégis túlmentem. Lássuk tehát: Mit a’ BP. Híradó az iránt mond, hogy az országgyűlésnek Pesten és minden évben leendő tartása törvényben mondassák ki, nincs kifogásom, mert hiszen, úgy látszik, neki nincs kifogása. Az érintett czikk’ írója ugyan a’ conservativ párt’ régi iskolájából is hoz elő némelly elveket, például a’ Pesten tartandó országgyűlés iránti törvényre , hogy ez forradalomszülte charták’ példájából van merítve , a’ mi alkotmányunk pedig nem illy alapokon nyugszik. Nekünk természetesen minden illyen ellenvetésekre örökké csak azon alapelvre való visszatérésben van feleletünk . Mit kíván a’ tiszta alkotmányosság’ fogalma? Midőn azonban rögtön ezután Angliát említi a’ tisztelt czikkíró, hol „ugyanazon czél, a’ dolgok’ természetes kifejlődésénél fogva, parancsoló törvény nélkül is eléretett“, ki vagyunk békülve, mert hiszen ebből világos, hogy B.P.Hiradó is egyetért velünk lényegileg , azaz nincs maga a’ tiszta alapelv ellen kifogása. Hasonlóan van a’ dolog az évenkénti országgyűléssel is. Legelőször is meg kell jegyeznem, hogy a’ B. P. Hiradó’ állítását, mintha „az országgyűlés’ prorogatiójának vagy minden évben történendő megújulásának eszméje iránt“ nem volnék tisztában, egyáltalában nem vehetem magamra. Czikkiró félreértette szavaim’, midőn röpiratom’ ezen kitételéből : „Hogy az országgyűlés habár több évre, például háromra, hivatik is össze , vagy is három évre választatnak a’ követek, minden évben tartassanak, például négy hónapig, ülések.“ Most veszem ugyan észre, mi annak idejében fel nem tűnt, miszerint a’ „habár“ kétértelmű , de a’ következők eléggé megfejthették volna czikkírónak, minő értelemben vettem én azt. Világos azokból, hogy nem minden évben való megújulását, hanem évenként tartandó ülését kivánom a’ három évre öszszehivandó országgyűlésnek. Az „ülés“ szó nem történetesen volt használva, hanem egyenesen a’ „session“ franczia szó’ értelmében, melly alatt az öt évre összehívott parlament’ (országgyűlés) évenkénti „üléseit“ érteni szokták. Itt is hoz fel a Hiradó a’ conservativ párt’ régi iskolájából némelly elveket, például, midőn még arról okoskodik, hogy tulajdonképen hol van nálunk a’ főhatalom (souveraineté), ’s ha valljon nálunk is a’ monarchia korlátozza-e a’ parlamentet, mikép’ Angliában, avagy csak az országgyűlés korlátozza a’ monarchiát, holott a’ tisztelt czikkirótól, kit komolyan haladó conservativnak, vagyis, európai értelmében véve e’ szót, valódi alkotmányos conservativnak hiszünk, feltesszük, és megvárjuk, hogy az alkotmányos élet’ bizonyos alapelveit távolról se vonja kétségbe, sőt mennyiben netalán még mások elismerni vonakodnak, nyílt bevallásával, elismerésével ne kételkedjék annak ügyét előmozditani. Midőn azonban csakugyan igy szól a’ Hiradó : „Nem akarjuk mondani, hogy a’ szükséges előzmények mellett hazánkban a’ törvényhozás gyakrabban , sőt esztendőnként ne tanácskozzék,“ ismét ki vagyunk békülve, mert hiszen ebből ismét világos, hogy a’Hiradó is egyetért velünk lényegileg; maga a’ tiszta alapelv ellen nincs kifogása. Örvendek továbbá, hogy a’tisztelt czikkiró velem egészen egyetért a’ kerületi ülések’ ügyében, azaz hogy ezek ne eltöröltessenek, hanem csupán rendeztessenek, és mint előkészítő tanácskozások ezentúl is megtartassanak, sőt a’ felsőháznál is megállapittassanak. Nem lévén természetesen lényegesen szükséges, hogy ezen előkészítő ülések, habár csak az alsóháznál is, kerületi üléseknek neveztessenek; de ez már történeti név. És csak itt megy át a’ Hiradó tulajdonképeni tárgyára, mondván, hogy azon kívánság, miszerint a’ kormány’ tagjai, mint ilyenek, résztvehessenek a’ tanácskozásokban, már némileg a’ szabályzat’ kérdésén kívül áll. Czikkiró e’ részben, úgy látszik, egy kis tévedésben van; röpiratom a’ fejedelem és országgyűlés közötti viszonyt törvény által kívánja meghatároztatni. A’ felsőház’ kezdeményezési joga iránt az adó’ ügyében, ismét sajnálattal látjuk a’ különben felvilágosodott „ifjú conservativ“ czikkirót régi iskolai módra antiquárrá válni, ki Amalfi-romok között keres a szabályokat új igények’ számára; azaz historicus, jogtudós, legista igyekszik lenni ott, hol státusférfinak kellene lenni. Czikkiró azt hiszi, a’ külföldi példa nincs egészen helyesen felfogva e’ részben. Angliát illetőleg az angol történetre utal, hol „könnyen feltalálhatni, hogy az alsóház’ kizárólagos adókezdeményezése történetileg igen kétes alapon nyugszik, ’s fenállását, ámbár a’ felsőház azt elvileg határozott végzés által soha el nem fogadta, tettleg az összeütközés’ kikerülése’ vágyának köszönhetni.“Czikkiró azonban feledé, hogy sehol jobban, mint épen itt lehet azon , úgy hisszük általa is igen fontosnak tartott, észrevételt reá olvasni. Az angol alkotmányosság’ legszebb , legjobb oldala, hogy történetileg fejlődött; életben él , ’s nem papirosra íratott erőhatalommal. ’S igen csodálatos, hogy miért Angliát legjobban dicsérik, mi annak valósággal legszebb, legjobb oldala, most ellenünk hozatik fel, mondván, hogy ezen elv valósággal életben van ugyan Angliában, annak szükségére tanít.