Pesti Hírlap, 1847. január-június (805-905. szám)

1847-05-04 / 874. szám

Redd 8*4. Majus 41847. Megjelenik e’ lap minden héten négyszer: vasárnap, kedden, csütörtökön és pénteken. Félévi előfizetés a’ két fővárosban házhozhordással 5 ft; borítékban 6 ft; postán borítékban 6 ft pp. — Előfizethetni helybe L­a­n­d­e­r­e­i hajós kiadó-tulajdonosnál, hatvani utcza Horváth-házban 483. sz. a., egyébütt minden kir. postahivatalnál. — Az ausztriai birodalomba ’s egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi cs. főpostahivatal’ útján történhetik. — Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy 4­s­z­e­r hasábozott apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 9 pengő kr, a’ k­e­tt é­s hasábu sorért pedig 10 p. kr számittatik. TARTALOM. Hív. közrem. Névváltoztatások. Adatok kir. városaink’ múltját és jelenét illetőleg. — M. Academia. Erdélyi országgyűlés. Külföld. Danavizállás. Hirdetések. MAGYARORSZÁG ÉS ERDÉLY. Ő felsége néhai Povazanecz József szegedi kir. fősóhivatali pénztárnok’ hátramaradt özvegye — ’s József, nép. János, Farkas és Flóra gyermekei’ vezetéknevöknek „Rözsényi“-re változtatását ke­gyelmesen megengedni méltóztatott. — IB.—P. H.) Ő felsége méltoztatott legkegyelm. megengedni, hogy L­e­i­m­b­e­r­­ger Mihály Léphegyi-re, Krén János pedig Tormády-ra vál­toztathassák vezetékneveiket. Adatok királyi városaink’ múlt­ját és jelenét illetőleg. Érdekesnek tar­tottuk ez összeállítást a’ P. Zeitung után , némileg rövi­dítve közleni. Sok tanúság foglaltatik e’ czikkelyben a’ múlt idő’ jellemzésére, sok érdekes adat az események’ fejlődésének ismeretéhez. Ei azonban ez adatokban vagy védoket kutat az újabb kori alkotmányos fogalmak’ támo­gatására, vagy —miként conservativeink — a’ mintát ke­resi bennök, mellyhez kell visszatérni a’ törvényhozónak, egyiránt téved mindenik. Egyes nemzet’ története külön­­véve több tanúságot nyújt arra, mit nem kell tennie a’ nemzetnek, mellynek eseményeit tárgyalja, mint, — egyéni jellemeken kívül, — követésreméltót mutathat. Azon kor, mellyben túlsúlylyal birt a’ törvényhozási bölcseség fölött az események’ alkotó hatalma; midőn minden elem külön létezésért küzdött ; ’s midőn azon kevés általános formulák mellett, mellyeket Justinian’ codexéből ’s a’ merev egyházjogból vont el a’ tudomány, olly széles mező nyílt a’ részletes és esetlegesnek, azon kor, mondjuk, bármi következzék az elősorolt adatokból, követési pél­dányul nem szolgálhat e’ kornak, melly különböző civili­­zatióval, tisztultabb fogalmakkal és általánosabb szem­pontra emelkedő nézetekkel bir az emberi társaság’czéljai és eszközei körül. Ha az elősorolt adatokat kérdezitek , maga azon kor, mellynek életszabályait követnünk ajánl­játok, sokkal igénytelenebbnek fog mutatkozni követelé­seiteknél. Régibb törvényhozásaink nem voltak alkot­­mányozók. A’ közélet’ egész rendszere a’ törvényhozás’ teremein kivül alakult a’ városokban, ’s mig részint ön­alkotta , vagy külföldről hozott statútumok ’s szokás és hagyományok által szabályoztatók, az egybegyült rendek főleg csak arra ügyeltek, hogy a’ határvonalak, mellyek a­ kasztokat elkülönték a’ birói illetőség’ kérdésénél ’stb. össze ne zavartassanak, vagy legfölebb idegen népfajok’ elnyomása ellen otalmazák a’ városok’ magyar lakosait. Többre régi törvényhozásaink alig terjesztők figyelmüket. Ki azt véli, hogy a’ jelenkor’ törvényhozásának ennél nagyszerűebb feladat nem jutott: nem ismeri a’ jelen’ igényeit, ’s azt hiszi, hogy más nemzetek’ történeteiben ránk nézve semmi tanuságos nem foglaltatik. Az ki akarja szakítani e’ nemzetet az emberiség’, a’ nemzetek’ közös családi kapcsolából; ’s a’ múltnak kedvéért ignoralja, hogy korunknak is van históriája. — De lássuk az adatokat. * * *. Jelenleg Magyarországban , Fiumét és Buccarit is ide értve , királyi város van 50, mellyek királyi meghívó levéllel meghivatnak a’ magyar országgyű­lésre. Van ezeken kivül még 3 szabad város, tudniillik: Pécs, Eszék és Arad, mellyek törvénybe iktatva nem lévén , országgyűlési joggal nem bírnak. Ezen 53 sz. k. város megyei hatóság alóli kivétetését mind kir. kiváltságlevélnek köszöni. I. Leopold alatt, a’ 17 század­ban, törvény hozatott a’ kir. városok’ szaporítása ellen. Ezen törvény’ bevezetésében félelmét nyilvánítja a’ ne­messég, mikép’ több kir. városoknak a’ török járom alól felszabadulta’ következtében, a’ negyedik rend nemcsak egyenlő a’ többi rendekkel, hanem azok felett túlsúlyra emelkedés’ veszélyével fenyeget, ’stb. Ezen törvény’ ho­zatala után is azonban beczikkelyeztettek, ’s igy országos rendi álláspontra emeltettek a’ következő városok, u. m. Debreczen, Szathmár-Németi, Zágráb, Győr, Komárom, Újvidék, Zombor, Temesvár, Szabadka, Pozsega, Károly­­város, Fiume és Buccari. Eszék ellenben és Arad szabad városi kiváltsággal országgyűlési jog nélkül ruháztattak fel, mig Pécs ama’ törvény’ hozatala előtt is már a’ kir. városokhoz számíttatott. De nemcsak a’ városoknak a’ fejedelmek általi királyi várossá emelésére , hanem arra is van példa , hogy királyi várost is ezen már létező kiváltságától a’ királyok megfosztottak. Tudva van ugyan is, hogy a’ most létező kir. városokon kivül hajdan hasonló kiváltsággal birtak még, Visk, Huszt, Técső, Hosszumező, Lipcse, Rózen­­berg, Lubló, Segesd, Csurgó, Sáros , Ófalu, Göllnicz, Zsolna, Gyöngyös, Karánsebes ’stb. Nyitra, szinte kir. város a’ 13 században, ezen kiváltságát csak 30 évig él­vezte , mert a’ király által Paschasius püspöknek aján­dékoztatok. Eger’ szabadsága is csak kevés ideig tartott, megtiltván I. Leopold a’ tanácsnak és polgároknak, a’ sz. kir. városi czimmel élhetést. De illy kir. városi kiváltság’ megsemmisítésére a’ törvény is nyújt példát. Visegrád’ szabadságlevele a’ 15 században széttépetett. Megtörtént továbbá , hogy szükség’ idején a’ kir. városok a’ király által külhatalmaknak el is zálogosittattak , egynémellyek Lengyelországnak, mások pedig Ausztriának , mig nem végre ezen, koronához tartozó javaknak elidegenithetlen­­sége törvény által kimondatott. Voltak olly kir. városok, mellyeket a’ királyok magánosoknak ajándékoztak, mint II. Lajos nejének , Mária királynénak, élelmezésére ado­mányozta : Körmöcz, Selmecz, Besztercze-bánya, Baka­bánya, Bélabánya, Újbánya, Breznó-bánya, Korpona , Huszt és Ó-Budavárosokat, több más mezővárosokkal együtt. Miután látjuk, hogy a’ sz. kir. városok’ szabadalmi levelei eredetöket honnan vették, lássuk már most, hogy a’ városok ezen kegy’ megnyerése’ következtében minemű tartozások’ teljesítésére köteleztetnek. Ezek kétfélék, vagy ollyanok t. i., mellyek a’ státust általában, vagy pedig ollyanok, mellyek a’ fejedelmet különösebben illetik. A’ státus’ szükségeire fizették a’ kir. városok adókép’ a’ k­a­­marai hasznot (lucrum camerae) de csupán csak az általok birt nemesi javaktól; az adózási teher a’ városo­kon ma is rajtok fekszik, ’s az adó­zások porták szerint vettetik. Ellenben az uj honvéd — rendszer’ behozatala óta némelly jelentékenyebb teher alól fölmentettek. Ne­mesi felkeléskor ugyan­is minden egyes kir. város , mint egy nemes személy, kiállít egy lovast és 6 gyalogot; kö­teleztetnek azonban kebelükben a’ közbátorság’ fentartá­­sára fegyveres katonaságot állítani. Törvény parancsolja továbbá nekik, háború’ idején, a’ hadi szerek’ szállítását, törvény teszi kötelességükké az ujoncz-állitást, katona­­szállásolást ’s bizonyos mennyiségnek tartását , melly utóbbi tehertől, szorgos szükség’ idejét kivéve, csak a’ bányavárosok mentesek. Mi a’ fejdelem iránti tartozásaikat illeti, megjegyez­vén , hogy a’ koronázási ajándékhoz ők is járulni tartoz­nak , fizetik ’s csupán egyedül a’ kir. városok, az úgyne­vezett királyi bért, melly hajdan királyi taksa vagy collectának neveztetett. Ezen királyi bér’ fizetése is egy bizonyság a’ kir. városok’ koronátok függési viszonyára. Már a’ 14 században előfordul a’ kir. városoknak, királyi és királynék­a felosztása. Két törvényt egyenesen oda lehet értelmezni, hogy a’ kir. városok’ földesura a’ király, egy a’ kir. városokat a’ király’jövedelmei közé számítja; IV. Béla által Nagy-Szombatnak adott egy kiváltságlevél pedig ezt nyilván bizonyítja. A’ királybér hajdan nagyobb volt, mint jelenben, mert a’ budai városi jog (Stadtrecht) szerint felment az a’ 15. században 4 ezer arany forintra, sőt reájok a’ király, ha a' szükség kivánta, ezen kivül még rendkivüli adót (taxa) is vetett. Ezenfelül tartoztak, a’ Zsigmond király’ végzeménye szerint, adni a’ király­nak , a’ kiváltságokban előszámlált uj évi ajándékokat, valamint ugyanakkor a’ kir. ajtónállónak 6 fiot. Átutazás’ alkalmával, a’ látogatással megtisztelt város tartozott gon­doskodni a’ király és királynéra nézve gazdag ebédre és vacsorára szükséges élelmi­szerekről , és ezenfölül mind­egyik ezed készítményéből egy darabot péld. a’ szűcs egy bőrt, a’ zablakészitő egy zablát ’stb. a’ k. lovászmester’ ke­zébe szolgáltatni. — Azonban minden különbség mellett a’ tartozások’teljesítésében,a’népességi viszonyokban és egyes kiváltsági kedvezményekben, mégis nálunk a’ középkor­ban minden k. városban ugyanazon alapformája volt a’ hely­hatóságnak, választásnak és igazgatásnak. Származott ez onnan, hogy 4 városnak, u. m. Buda, Fehérvár, Korpona és Zágráb’ szabadságlevelei szolgáltak a’ többiek’törekvései­ példányképéül és czélpontjául. Így történt, hogy Sopron, Kassa, Komárom, Szeged, Debreczen, Bártfa, Kis-Sze­­ben, Kolozsvár, Pozsony, Körmöcz , Beszterczebánya, Maros, Gyöngyös, Karánsebes, Lippa,­ Eperjes, Pri­­vigye ’stb. Budaváros’ kiváltságával­ felruháztatásukért esedeztek; Győr és Szathmár, Fehérvár’kiváltságát kap­ták. Ez által tehát, valamint a’ budai városi jognak álta­lános átvétele’ következtében történt, hogy a’ sz. kir. városok’ helyhatósági életében azonegy typus uralko­dott. — A’ budai városi jog (Stadtrecht), a’ 8. sz. város, u. m. Buda , Pest, Kassa , Bártfa, Nagyszombat, Po­zsony, Eperjes és Sopron’ szabályai, valamint Zsigmond­­nak Budaváros’ részére adott kiváltságai azt mutatják, hogy már akkor a’ polgárra lehetősre a’ sz. k. városokban census volt felállítva. Ugyanis polgár csak az lehetett, ki erkölcsi jó magaviseletén kivül még gazda volt, ’s vagy egy házzal, vagy más ingatlan örökséggel birt , vagy végre ki jó magaviseletére, hűségére ’s a’ terhek’ teljesit­­hetésére elégséges kezességet állított. Jön ugyan elő példa a’ tömeges polgárrá tételre is, de ez csak a’ király’ megegyezésével történt. A’ polgárok közül választattak aztán 100-an, kik a’képviselő községet képezték. Vá­lasztattak ezek a’ czéhekből, három vagy négy mind­egyikből. Mikép’ a’ fentebb említett 8. k. városok’ szabá­lyaiból kiviláglik, ’s miként ezt Mátyás király’ kiváltság­­levele, mellyet 1488. Kolozsvár’ részére kiadott, bizo­nyítja, a’ választási jogot a’ biró és az eskütt polgárok, azaz a’ tanácsnokok gyakorolták. Az egyesült tanácsnak volt joga , a’ már meglevő 100 választó polgárokat meg­erősíteni , a’ hibázókat kipótolni, vagy a’ törzsökös pol­gárok közül egészen újakat választani. Ezen 100 válasz­tott polgároknál is ugyanazon képességek kivántattak, mint: hibátlan magaviselet, egy házzal­ vagy más fekvő vagyonnak­ birás és szükség’ esetében elfogadható kezes­ség. A’ tanács által illykép’ választott vagy kiegészített választó polgárság választotta aztán minden év’ György­­napján a’ tanácsot, melly a’ bíróból, 12 eskütt pol­gárból (senatores) vagy a’ villicusból és 12 tanács­nokokból és írnokból állott. Zágrábban a’ városi elöl­járó podestának, másutt igazgatónak (rector) is nevezte­tett. Eskütt polgárokká, azaz tanácsnokokká csak tör­zsökös polgárok vagy házzal ’s más fekvő vagyonnal bírók vagy végre ollyanok választattak, kik elégséges kezessé­geit állíthattak. Az elválasztott, tartozott a’hivatalt 3 mark városi érték’ büntetése alatt elfogadni, melly büntetés a’ 3-ik választás és vonogatás’ alkalmával annyira is nagyob­­bittatott, hogy a’hivatalt elvállalni nem akaró a’polgári jo­got és községbeliséget egy évre elvesztette. A’biró-válasz­­tásnál megkivántatott, hogy az elválasztandó, a’fent több­ször említett képességeken fölül, választása előtt legalább 6 évet tanácsnoki minőségben töltött legyen, sőt némelly városok’ szabályai 4 ősök, természetesen polgári ősökről is szólanak. A’ biró is tartozott hivatalát 5 városi érték szerinti mark’ büntetés’ terhe alatt elfogadni, harmadszor szinte egy évi száműzetéssel lakott. A’ bírót illette, a’ ki­sebb pénzbeli perek’ elitélésére a’ tanácsnokok közül egy pénzbirót (Geldrichter) tetszése szerint kinevezni, ’s a’ megürült tanácsnoki helyet új kinevezéssel betölteni. Ugyanaz időben a’ megidézéskor ’s több illyes esetekben, mindegyik kézműves osztályból a’ biró mellé egypár pol­gár választatott. A’ választó közönségben, mikép’ IV. Béla király’ kiváltságlevele mondja, a’ nagyobb és értel­mesebb rész határozott. A’ király gyakorlotta a’ jogot­­vagy személyesen, vagy a’ tárnok, vagy a’ királyi várnagy által, a’ tanácsbeli személyeknél birtoktalanság’ esetében megkivántató kezességet megvizsgálni, ’s azt vagy elfo­gadni vagy pedig visszavetni. Továbbá kötelessége volt minden városnak, az elválasztottakat a’ királynak be­mutatni , ki András királynak Győr’ részére kia­dott kiváltságlevelénél fogva, a’ villicus megerősíté­sét, IV. Béla’ Nagy-Szombat’ részére adott kiváltságle­velénél fogva pedig, alkalmatlan volta’ esetében hivatalá­tól­ letétethetését magának fentartotta. Nagy-Bánya (Frauenbach) és Felső-bánya városoknak I. Lajostól nyert kiváltság-levelei a’ tanács’ élére a’ királyi grófot és urbu­­rariust teszik, hogy együtt igazgassák és képviseljék a’ várost. Loppena ugyancsak I. Lajostól bizonyos Petrik nevűt kapott örökös polgármesterül; szinte Bártfán a’ birói hivatal Lőrincz nevűnek örökösen adatott. Végre a’ tárnok’ vagy k. várnagy’ beleegyezése nélkül a’ választó közönség a’tiszta és finom ezüstöt 100 mark büntetés alatt össze nem gyűjthette. Már kérdésbe tehetjük, hogy mit szóltak a’ későbbi törvények ezen ekkép’ kifejlődő kiváltságos állapothoz ? Csak azt, felelet, hogy a’ kir. városok ezen kiváltságos szabadválasztási jogában a’ tanácsnak fentartassanak. Nem foglalatoskodva a’ választási jog’ és mód’ egyes rész­leteivel , csak annyit mondtak, hogy a’ városi hivatalok vallás és nemzetiségi különbség nélkül töltessenek be, el­lenkező esetben 2000 magyar forintnyi büntetést rendel­vén. Végre a’ múlt században, egy, II. Károly alatt ho­zott törvény elismeri a’ király’ jogát, biztosai által a’ ta­nácsi rendre felügyelhetni. — Ama’ szabadalmi levelek’ kelte ’s eme’ törvények’ hozatala óta, újabb kiváltságle­velek és számos kir. resolutiok a’ városok’ kormányzási és választási módján, a’ haladás’ szellemében, több változ­tatásokat tettek. Az egész tanács’ időszakkénti újra vá­lasztása, csak a’ 3 főbb tisztviselőre , u. m. polgármes­ter, biró és városi kapitány, szok­ttatott; a’ tanácsnokok’ hivatala életfogytig kiterjesztetett, hanem a’ számadás­alatti tisztviselők, kik a’ tanácson kivül vannak, válasz­tástól függőkké tétettek. A’ tanács­ választása, viszo­nyosság nélkül, a’ választó polgárság’ kezébe adatott, ’s csak ezen utóbbinak hagyatott meg a’jog, a’keblében történendő hézagokat kiegészíthetni. A’ választó polgá­rok is egész életre választatnak. Ha a' király a’ városi tisztujitás’ vezetését a’ tanácsnak átadni nem akarja, kir. biztosát küldi ki, ki a’ megürült hivatali állomásokra ki- 70

Next