Pesti Hírlap, 1848. január-június (1011-1054., 2-95. szám)

1848-06-10 / 79. szám

Szombat Megjelenik e’ lap minden héten hatszor ;vatalból elhordva 6 írt, postán boritokban 583. az. a. a kiadóhivatalban, egyebütt min posta-hivaltal utján történhetik. Mindenféle brrilus 10.1848. szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton; félévi előfizetés a két fővárosban házhozhordással boríték nélkül fi írt 30 kr, a" kiadékoz küldve 8 frt, kevesebbszer külsve pedig 1 ti 12 kr pengőben. — Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai szabadsajtó udvarban Iziál. — Az ausztriai birodalomba 's egyéb külföldi tartományokba küldetni kívánt példányok iránt a’ megrendelés csak a' bécsi cs. főternek, 's egy 4-szer hasa bűzött apró betüjü sorért, vagy ennek helyéért 5 pgö kr, a' kettős hasábu sorért pedig 10 pgö kr számit tatik. Hivatalos rovat. Hadügyministeri felszólítás valamennyi magyar hadvezérhez , sor- és határőr- , gyalogos lovas ezredekhez és a csajkás zászlóaljhoz, nemkülönben több pattantyúsi, vezérkari, mérnöki, tűzaknászi és utászi tisztekhez. Szándékom annak idején a hadseregnél az egyenruházási, fegyverkezési és kiszerelési tekintetben, a hadvezértől fogva le a közvitézig , a kor szelleméhez alkalmazott czélszerű változásokat és módosításokat tenni; annak folytán felszólítom a stb. stb. , miszerint a szakértő egyéneivel az eszmecsere és súrlódás nyomán kifejlesztett véleményét az illető mintarajz hozzácsatolása mellett ide aláterjessze. Alapelvül és zsinórmértékül szolgáljon : ez észerűség, nemzetiség és olcsóság, hogy tudniillik az utósóra nézve a tiszteknél minden vagyonnak lehetőleg megfeleljen, s a vagyonos inkább a vagyontalanhoz alászálljon. Többrendű tervezetek és mintarajzok is előterjeszthetők. — Budapesten, nyárelő 4-én 1848. Mészáros Lázár, hadügyminister. Kém hivatalos rész. Pes. jun. 10-én. Dolgaink haladnak. Reményünk a szerencsés kibontakozáshoz — bár helyzetünk lévén akasztó volt — naponként növekedik. Csak ne kívánjunk a végzettől olly kegyelmet, mellyre erőd és nemzet nem is vágyik, — ne kívánjuk, hogy küzdés nélkül jussunk dicsőséghez, fáradság nélkül jóléthez. A germán mesében vannak jó gnommák, kik az ember háza körül, mielőtt fölébred, már mindent kitakarítanak; az arab ezeregy és tündérei örömmel látják el a szegény herczegeket, kik menyasszony után vándorolnak, gyémánt és rubin kövekkel; keresztyén hitregéinkben pedig gyakran történik , hogy a harcba kéi szülő lovag alakjában szent György veri meg az ellenséget, s a bámuló hős, ki tulajdonkép semmit sem csinált, fényes diadalünnepek között hordatik a nép vadain. De a Valódi élet illy csodákat nem űz , s legkevésbbé a nem-zetekkel. A szabadság és jólét áldozatot s erőfeszitést igényel. Ne örvendjen az a nép, melly könnyen jut az emberiség legfőbb kincseihez; mert minél kevésbbé volt saját sorsának teremtője, annál több oka van aggódni, hogy amit nyert, nem otalmazhatja meg. Nekünk az európai viszonyok eddig igen kedveztek, máris a Polycrates aggodalmai lephetnek meg, ki tengerbe dobta drága gyűrűjét, föl akarván valamit áldozni, miután megsokalta a véletlen pártfogását.De, hála az égnek, mi, mig a világesemények veszélyeket hárítottak el, melylyektől félni volt okunk, egy perczig sem éltünk s azon illuzióban, hogy nem fog karunkra és házasságunkra szükség lenni. Mindennap több erőt gyűjtünk, de mind inkább hozzászoktunk csak magunkra támaszkodni. A gyalog önkénytesek száma már néhány nap alatt a tízezerig fölhág. Úgy hisszük , lovas csapatok is fognak állíttatni. A m ministerelnöknek a székely nemzet- hez küldött rendeleteit ő felsége utólagosan helyehagyta, 38 rövid időn a legerélyesebb magyar faj tűzlelkü fiai Szeged felé indulnak. Egy gordiusi csomó — értjük fináncz viszonyainkat — mielőbb megoldatik, a nélkül, hogy az o olly erőszakos módon történjék, mint hasonló körülményekközt szokás. v Fegyver és pénz : ez jelszava helyzetünknek, — ez a fa sibolett, mellyet ha soha nem feledünk, biztosan haladhatítunk, mig t. i. a vakmerőségtől vagy a tulovakodástól egyaránt őrizkedni fogunk. Egy hebehurgya lépés szintúgy compromittálna, mint fia tétlenség; a tuló kímélet szintúgy mint a tulszigor. Kétfelé fordítsuk tekintetünket: Bécsre és Zágrábra. Mind a két város dynastiánkra veszélyt, ránk tengerbajt tékozhat. Bécsben olly pontra érkeztek a dolgok , hol többé megállás nincs. Ott a kormány csak név szerint létezik.Szilárd pártok helyett cselszövények és gyermekeszű gombolatlanság vették át a hon megféltőbb érdekeinek kezelését. A A vidékek a fővárostól elszakadnak. Minden ipar pangá ra kereset forrásai csökennek. A veszteség, melly a gyár áltulajdonosokat és mesterembereket éri, ezer apró cator- trinákon terjeszti a népnyomort és a forradalmi szellemet. ÉlKözel harminczezer napszámos van kenyér nélkül és fildbőszitve. Azon állapot, hogy a proletáriusnak Bécs mestereként foglalatosságot s nagy napibért keressen, nem tarthat et sokáig. Tudják ezt azok, kik a szlavismus titkos zsoldosai, s azok, kik fejecskéjükbe vették, hogy ha Bécs bizonyos eszmék mellett nyilatkoznék, Frankfurt okvetlenül kezébe ragadná a vezéri zászlót, a Rajnán innen a Rajnán túli dolgok rendét nyitná meg. E remény igen otromba arra, hogy belőle egy kis valót gyártani lehessen. Aki a frankfurti szellemet ismeri , meg van győződve , hogy a bécsi aula semmi fiatal hévvel nem fog Gagernből Heckertet , Mittermeierből Döringet , Welckerből Henveghet önteni, s nem fog egy alig képviselt pártot többséggé emelni. Azonban már az isten azzal verte meg Bécset, hogy valódi erejéről tisztába ne jöhessen, czéljai fonákok, s törekvései gyümölcstelenek vagy ártalmasok legyenek. Ez egy nagy végzet, melly— mint Bankó lelke megjelent a lakomán— ott van a bűnös és eszeveszett tervek közt, s mindent keresztüljár, mindent elferdít, mindent más világításban tüntet föl. Semmi kétségem nincs, miként Bécs forradalomra készül, Bécsnek forradalomba kell sodortathatni, s e forradalomnak a proletariusok keze által kell azon tényeket előidézni, mellyek e főváros befolyását megntani, vagyonát elpazérolni, hitelét semmivé tenni ?Ják is nekünk , kik elég békével élvezzük az alkotmányos szabadság malasztjait, kötelességünk tehát, éber figyelemmel őrködni. Szünetlen kitételve lehetünk két kellemetlenségnek ; egyik az idegen nép-öpredék csődülése hozzánk; másik olly agitátoroknak érkezése, kik a világszellem, világszeretet és világbolilogitás érzelgéseivel vagy ürügyek alatt Pestet is Bécs majmává akarnák tenni. Mi ugyan sem az iskolagyerekek utópiájáért, sem az „agg Sláva anyának“ megszerzendő országaiért s fellegekre festett álmaiért, — miket minden szél elhord — nem fogunk egy hónap alatt két lázadást csinálni, mint a szomszéd főváros, de mégis át nem láthatom, mert kelljen csendesen eltűrni, hogy idegen izgatók háborgassák azon egyetértést és rendet, melly nálunk naponként erősebb gyökeret ver ? Szoros feladata tehát rendőrségünknek, a keresetnélküli idegenek betódulását gátolni, és hatályos eszközökhöz nyúlni azon emissáriusok irányában , kik titkos czéljaikra nálunk akarnak bujtogatni. A törvény szigorát a rend védelmére használni kettős kötelességünk most, midőn királyunk hosszasabb ideig szándékozik fővárosunkban mulatni, s midőn az országgyűlés termének ajtai rövid időn meg fognak nyilni. De Bécs csak aggodalmakat okozhat, mig Zágráb veszélyt. Horvátország hazánknak tán még gyöngébb oldala, mint Angliának Izland. Azonban több kedvező körülmény játszik kezünkre. Jellachich, miután Styriában rabolt, és Innsbruckban hihetőleg rém fog megjelenni, levetette álarczaját. Fönn is olly jól ismerendik őt, mint mi ismerjük első tetteiből. Gay, ha Milos herczegnek — kinek közhír szerint több évig fizetett embere volt — kifosztásában részt vett, lehullott azon magas helyzetből , hová őt néhányuk fanatismusa emelte. A horvát lázadók , kik kriptákból zsákmányoltak kincseket , kik minden vagyonost üldöztek , soha az európai közvéleményt félre nem vezethetik , s többé nem ámíthatják a világot azzal, hogy szent jogért és magas érdekekért harczolnak. Pénzük naponként fogy. Országuk szegény. A nép türelmét az igazságtalanságok és zaklatások kimerítik. Ila, mint más alkalommal mondom, Pétervártól Broodig és Gradi.káig annyi katonát vonunk össze, hogy határunkra a lázadás be nem nyomulhat, ellenben mi minden perezben Croatiában teremhetünk , akkor Ikzabovtzky a legelső kedvező körülményt használhatja a fölbomlott rend helyreállítására. — K. Zs. Az országgyűlési rendszabályról. A közelebb összeülendő országgyűlésnek első teendője, nem pénz, nem katona, hanem a házak rendszabályainak elkészítése leend. Az alsóház egészen új elemű , szerkezetű lévén, miután korunk eszmékben és szenvedélyekben olly gazdag, hazánkfiai olly beszédesek, lehetetlen volna a tömérdek szertehúzó indítványozásról, zavaros, hosszú és bonyodalmas vitáktól megszabadulni, ha, egy jó, helyes tapintatú, bölcs elnökön kívül, mindjárt az első tárgyalásnál rendszabály nem lesz. A házak legelőször is a legidőbb tag elnöklete alatt ülvén össze, a tagsági igazoláshoz látnak, s ezután megválasztják rendes hivatalnokaikat akkor jó a válaszfelirat tárgyalása. Nem tudom, minő példát fognak e részben országgyűlésünk házai követni, ha angol példa szerint semmi különös fontosságot nem akarnak annak tulajdonítani , akkor természetesen egy rövid ülés alatt megvan az egész; ha azonban ezt alkalmul akarják használni a főkérdések megvitatására, akkor nemcsak tárgyalása, hanem készítése sem lehet a válaszfeliratnak rövid és rögtönözött; bizottmánynak kell a szerkezet elkészítésével megbizatni , melly a miniszerektől szükséges felvilágosításokat kérhessen. Míg ezen bizottmány munkájával elkészül, ezen időt legczélszerűbb volna rendszabály-készítéssel elfoglalni. Mindenesetre azonban szükséges, hogy a ministérium, rendszabály-javaslat készítésén kívül, még bizonyos előleges rendszabályokat is dolgoztasson ki, a házak alakulása iránt. Az 1848-ik IV-ik t.cz. tesz ugyan némi rendelkezés az elnökség körül , mondván , hogy az elnök megválasztása előtt a legidősebb tag foglalja el az elnöki széket, de ez csekélység, s nem elegendő, hogy a házak megalakulhassanak. A házak , az előleges megnyitási czifraságokon kívül , semmit sem tehetnek , még csak elnököt sem választhatnak , a tagok igazolása előtt. Mikép történjék ezen igazolás, ez iránt mindenesetre kell a ministériumnak valamelly előleges rendszabályt kiadni; meg kell határozva lenni például, hogy a házak ennyi meg ennyi részekre, igy meg igy oszlanak fel, mellyek megvizsgálván a megbízó leveleket, jelentést tesznek a házaknak, s mivel egyes tagnak meg nem jelenése a dolgok folyamát meg nem akadályozhatja, azt is meg kell határozni, hány igazolt tagnak kell lenni mindenesetre, ha ezen szám a kifogásnélküliekből ki nem telnék is egyszerre, hogy a rendes elnök választásához lehessen fogni, s ha azon mód fogadtatik el, hogy bizottmány készítse el a válaszfelirat-javaslatot, melly idő alatt aztán a házak az állandó rendszabályokat megállapítanák a kormány javaslat tárgyalás alá vételével, akkor ezen bizottmány alakítása módját is meg kell határozni az előleges rendszabálynak. A kormánynak tehát két munkával kell előállani : 1) Rendszabályjavaslattal, mellyet a házak fognak állandóan megállapítani; s 2) előleges rendszabállyal a házak alakulása iránt. — Irinyi József.*) Nyilatkozat. Valamellyik lap közelebbi számában az vola olvasható , hogy én a kecskeméti egyik választó kerület követségét elvállalni ígérkeztem. Nem lévén kedvem nevemet választási cselszövények- ben eszközül fel Haszudhaun, a dolog iránt nyilatkoznom kell. Néhány nap előtt három kecskeméti polgár jött hozzám — magokat választó társaik küldöttetek mondva,— azon megkereséssel, hogy a kecskeméti egyik követséget vállalnám el. Szavamat még senki másnak nem adván, szívesen megígértem. Pár nap múlva Király Károly és Bene Sándor urak Kecskemétről látogattak meg, s azt nyilatkoztatták, hogy említett felszólittatásom nem egyéb cselszövénynél, melylyel egy párt , melly Kecskeméten múlt országgyűlési követségemnek is ellene volt, bizonyos népszerű követjelöltek megbuktatására gondolt ki, anélkül, hogy irántam valaha bizodalommal viseltetett volna, vélvén, hogy nevem felléptetésével a nép jelöltjeit leléptetheti. Mi s mennyi igaz van a dologban ? nem tudom, mert Kecskeméttel soha legkisebb érintkezésben sem voltam, s ha egyenesen s váratlanul fel nem szólittatom, érintkezésbe jöni eszembe sem jut. De annyit gondolok észrevenni, hogy vagy egyik, vagy másik oldalról a dologban caelszövény van, mellybe magamat eszközül belevonatni nem engedem. — Csinálják el a jó urak aprócska bajaikat magok között, de annyi tekintetet gondolom megérdemlettem volna, hogy országos dolgoktól igénybevett személyemet, ismeretlen játékukba ne vonogassák. Illy körülmények közt, gondolom, jogom van kijelenteni, hogy valamint a kecskeméti követséget ambitionálni soha eszembe nem jutott; úgy magamat kimesterkélt szavammal kötelezettnek nem érezhetem ; s ha épen akadna választó kerület az országban, — melly engem követévé választani jónak látna — a mibe ugyan én a legtávolabbról sem avatkozom— a választáséi- vagy nem vállalására szabadságomat csorbitlanul fentartom. Budapest, junius 8-kán 1848. — Kossuth Lajos s. k. Hazai mozgalmak: Horvátországból küldöttség volt Innsbruckban , s ő felsége — miként hitelesen értesítve vagyunk — ekkér méltóztatott válaszolni a küldöttség kérelmezésére : „Örömmel veszem a hűségnek és ragaszkodásnak általatok nyilvánított érzelmeit ; mi az ideiglenes alkotmányt illeti, mellyet kértek : miután a magyar korona alatt egyesült tartományok kormányzásának egységét a 1eg i ( *) Ezen czikk írója, ki közhír szerint képviselőink koszorújában foglaland helyet, a múlt évben a ház rendszabályairól érdekes röpiratot adott ki. Szándékunk e fontos kérdésben, melly minél több megvitatást igényel, tőle — mint ki azzal sokat foglalkozott — még néhány czikket közleni. S aztán magunk is el fogjuk utóbb a ház rendszabályinak főbb tárgyairól igénytelen nézeteimket mondani. — Szerk.