Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)
1848-08-05 / 126. szám
Szombat Megjelenik e lap minden pap, holtfít kivéve. Félévi előfizetés a’két fővárosban házhozhordással bérit. néik. 6 frt 30 kr., a' kiadóhivatalból elhordva 6 ft, postán borítékban hetenként 6-szor küldve 8 frt, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng.— Előfizethetni Pesten, szabadsajtó-utczai szabadsajtóudvarban 583. sz. a. a‘ kiadóhivatalban, egyebütt mint:* Hé■ an 126. PESTI HÍRLAP Teljes számú példányokkal folyvást szolgálhatunk* 1 Augustus 5.1848. óta k. poetihivatalstíl. — Az asstr. tere lomba ’s egyéb kir. tartományokba kitldetal kívánt péld. iránt a’ megrendelés csak a’ bécsi os. főposta-hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, ’s egy ■ 4-szer hasábozott apró hetttje sorért, vagy ennek helyéért 5 pengő kr.. a' kettis hasába sorért pedig 10 pesgi kr arcut etik Pest, aug. 4-én. A képviselőház tegnapi ülését, miként irtuk, egy indítvány nyitotta meg, melly felhivá a házat, hogy a német szövetség iránti vonzalmát jelentse ki. Gorove tette az indítványt, utána Teleki László szólt, s végre Kossuth zárá be a tárgyat a ministérium részéről. A ministérium csakhamar alakulása után e szövetséghez követeket küldött. (Pázmándy Dénest és Szalay Lászlót), s hogy e vágy a szövetkezésre természetes és való érdeken alapul, mutatja az, hogy midőn követeink Frankfurtba érkeztek , rokonszenvvel fogadtattak , s szó volt róla, hogy számukra diszhely jelöltessék ki. Azóta e vonzódás még érettebb, mutatja az, hogy nem rég a frankfurti gyűlésen a Magyarország iránti sympathiának kinyilatkoztatása indítványoztatván, felálló 11. a gyűlés. És mi csak szerencsét kívánhatunk magunknak , miután hazánkfiai, mint látszik, párt- és színkülönbség nélkül, megértették, vagy jobban szólva, általérezték ezen szövetségnek úgy természetességét, mint közös szükségét. Hazánkban bizony eddig a német név nem birt nagy népszerűséggel; e név népünknek csak azokat jelentette, kik miatt erejünknek szárnyára nem kelhetünk. E név nekünk ezentúl a német népet jelentse, mellynek minden rendeltetése van a nagyságra, ha akarja; s amellynek egyesülésében a polgárisodott világ örök kezese fog megszilárdulni. S hogy Európának s hazánknak mostani constellátiói között miként tekintsük e szövetséget? annak felvilágosításául Teleki László és azután Kossuth Lajos lelkes beszédeit olvasóink tegnapi lapunkban vették. De a sorok között érezniök kelle egyszersmind áradozni azon részvétet , melly a házat lelkesítette, midőn a ministériumnak ezen politicáját helyeselvén , tömegbeni felkeléssel felelt a frankfurti gyűlésnek , s Nyári indítványára még azt is hozzáadta, hogy az esetben, ha Ausztria a német szövetség ellen nyilatkoznék, arra, hogy a szövetség ellen mi valaha segítsük, ne számoljon. Üdvöz legyen e kinyilatkoztatás ! Talán nem vétünk a szerénység törvénye ellen, ha utána vetjük, hogy egy kis előnyünk nekünk is van ezen üdvözlésre, mert hiszen ezt a német szövetségi politikát mi initiáltuk , s már programtanunkban világosan kimondottuk, hogy ezt Magyarország mostani politikája egyik főkérdésének tekintjük — a — __________ Bécsben , julius 29 én egyszerre híre futott, hogy a magyar ministérium megbukott. E hirre a börzén felszökkentek a papirok. Ministerfalók, értitek ! Csak hirére, puszta hírére a ministeri crisisnek, egy koholt hirre hiztak elleneink. Meddig dolgoztok még az ő kezökre ? — az ORSZÁGGYŰLÉS. Folytatása a képviselőház aug. Ski ülésnek. A frankfurti szövetség kérdése után Keher képviselő javaslatot nyújtott be a háznak azon abnormis állapot megszüntetése iránt, melly jelenleg Erdélyben a kormányszéki thesauráriátus fennállása miatt létez, mi az indítványok közzé soroztatott. Nyári a múlt hó 11-dikén tett indítványa következtében, bemutatja formulázott javaslatát a hűbéri viszonyok megszüntetése tárgyában, kérvén, hogy a házosztályokhoz utasítsa, — Irinyi felolvastatni kívánja, mert a háznak ismerni kell, mit utasít az osztályokhoz. — Kossuth L. pedig jelenti, hogy az igazságügyi miniszer szinte készít e tárgyban törvényjavaslatot, és gondolja, nem lesz ellenére sem az indítványozónak, sem a háznak, hogy, ha ez akkorra elkészül, mikor az indítvány felvétetik, vele együtt vetessék fel. Elnök: Igaz, hogy az ideára nézve: valljon szükséges e valamelly indítványt osztályokhoz utasítni, a ház határoz , de ez már megtörtént, midőn a ház nyári indítványát alakulása első napjaiban elvben elfogadta. Most tehát ki fog nyomatni, s osztályi tárgyalás alá menend. Bakalovics torontáli képviselő,szinte a hűbéri viszonyok megszüntetése iránt nyújt be javaslatot, a minő viszonyok — egészen a XV. század szellemében — egyedül Torontálban állanak fel egy töredék népre nézve, melly eredel tére horvát, s tulajdonkép nemesekből áll, kik azonban most már nemcsak adó alatt vannak , hanem bandériális canon alapján a zágrábi püspöknek is fizetnek, noha a püspök többé bandériumot nem fog állítani, az érintett töredék pedig katolinát csak úgy ad, mint akárki más. Madarász L. alkalmat vesz megkérdeni a cultusa ministert: valljon a muraközi kerületnek a zágrábi püspöki dioeceristok elkülönítésére tett-e már valamit? Mert habár nincs is tudomása, hogy a nevezett püspök a Jellachich-féle mozgalmakat pártolja-e vagy nem, — de az iránt méltó aggodalom lehet, valljon van-e hozzánk rokonszenvvel, vagy a nincs, s szóló annyival inkább felteszi róla, hogy a pártütést gyámolítja, mivel köztudomás szerint a lázadók a püspök javait nem bántják. B. Eötvös József az elkülönítést illetőleg megjegyzi, hogy az nem olly dolog, mellyet a cath. egyház elvei szerint egy napról másikra el lehetne végezni , azonban a lépéseket már megkezdte szóló, s ha eredmény lesz, a házat tudósitni fogja, s törvényjavaslattal álland elő. — Hogy a zágrábi püspöktől valami nagy sympathiát nem várhatunk, ez nem szenved kétséget, sőt a múltra nézve egyes tettei inkább a súrlódásokat nevelték. De hogy utósó időkben Jellachich pártját pénzzel s katonával segítette volna, szóló ezt nem tudja, sőt mennyiben a dolgokat ismeri, ellenkező tudomása van. El nem jövetelét is csak oda magyarázza, mivel szóló minister kötelességévé tette, hogy a lázongás idején dioecesisében maradjon, s a csendet helyreállítsa. És szóló úgy van értesítve, hogy mióta a püspök némelly helyeken megjelent, a papság jobban kezd ragaszkodni hozzánk. Hogy a muraközi járásbeli papsággal a kir. biztos is meg van elégedve, ezt már más alkalommal említette szóló, stb. Felhívja tehát az interpelláló követ urat , hogy ha neki tán adatai vannak, mellyekből a püspök vétkes eljárása kitűnik, tessék azt kezeibe szolgáltatni. Madarász. L. Csodálatosnak tartja-e felhívást, holott egy ministernek sokkal inkább kezeiben vannak minden adatok, mellyek hazánk békéjére tartoznak, —■ egyébiránt a hírlapokra s többi közt a „Közlönyére hivatkozik. A muraközi járás elkülönítése iránt tett lépéseket szóló nem úgy kívánja felfogni, mint a mellyek csupa rendezésre tartoznak , hanem a pártütés szempontjából. Felhívja a cultusminister emlékezetét: nem mindig a magyar-ellenes párthoz tartozott-e a püspök? Csodálja, hogy a minister úr, ki a históriai emlékeket meg szokta őrizni, most a múltra nézve tabula rasaval áll elő ; nem csodálná, ha radical volna stb. Illy mozgalom idejében el kellett volna zárni minden utat, hogy Horvátországba minél kevesebb pénz menjen. Bogdanovics: Múltkor tett interpellátiójában, mellyre feleletet nem kapott, szóló is a püspök múltjára s a hírlapokra hivatkozott, megemlítvén azon tényt, hogy midőn a zágrábi pénztár kiürült, a nevezett püspök legelső volt, ki 2000 ftot aláirt. Perczel. A cultusminister feleletével nincs megelégedve. Midőn a ház minap e tárgygyal foglalkozott, nem akart ugyan a végrehajtásba avatkozni, de megvárta a cultusministertől, hogy biztosításunkra mindent megtegyen, s mégis semmi elhatározó lépés nem történt. Szóló, minister úrtől nem kíván radical elveket, de azt állítja, hogy a zágrábi püspök dicsérgetése, megtagadása azon elveknek, mellyekből a ministérium keletkezett. Szóló is csak az újságokra hivatkozik. Innen tudja, hogy Rajacsics is 1000 lándzsáét állított ellenünk. Politicai eljárás nem bírói szék stb. pártolja Madarászt. B. Eötvös J. Bogdanovicsnak felel. A mit tudott, elmondta, s múlira nézve a püspök eljárására nézve a követúrral egyértelemben van ; mi a jelent illeti : ismétli, hogy semmi ollyan tudomására nem jutott, mi a vádakat bizonyosságra emelné, — és így azon interpellátióra, hogy miért nem confiscálja a zágrábi püspök és káptalan — s az auraniai perjel javait, miért nem tette le, miért nem állítja biró elébe ? (mert felteszi szóla, hogy biró nélkül illyesmi nem történhetnék — mindezekre csak azt válaszolja, hogy múltkor ugyanazon tisztelt követ úr indítványától elállt (felolvassa az akkori jegyzőkönyvből). Egyébiránt bizonyossá teszi az interpellálót, miszerint a tárczájához tartozókban kötelességének tartja felvigyázni, s ha valami történik , miniszertársait azokról tudósítni, minélfogva az intézkedés nem marad el. Paóczi L. jelenti, hogy az általa felvett torontáli indítvány formulázásával készen van, s beadásával csak azért késett, mert a miniszeri vésztörvény-javaslatban egy olly pont foglaltatván, mellynél fogva lázadáskor minden közlekedés s levelezés felfüggesztethetik: ez szélé speciális indítványát feleslegessé tenné. Egyébiránt szélé a torontáli indítványnál tovább terjeszkedett, s különösen a metropolitára nézve azt hiszi, nem lehet semmi kétség, mert miután K. Hrabovszki parancsára is meg nem jelent, miután Rajacsics, mint egy második Capietrán, kereszttel lázítja ellenünk a szerbeket : azt hiszi szóló , hogy illy ember kezében jövedelmet hagyni nem lehet stb. B. Eötvös: Mi Rajaczicsot illeti: a mennyiben hivatalátóli felfüggesztése s másnak kineveztetése forog kérdésben, e részbeni rendeletemet a ház holnap nyomtatásban fogja olvasni. Ga v i na: A zágrábi püspökség torontáli jószágaira azon felvilágosítást adja, miszerint azok a határvidék rendezése alkalmával adattak a nevezett püspöknek , kárpótlásul. A muraközi papság dicséretes magatartását nem a püspök befolyásának tulajdonítja , mint akivel az említett papság nem kellemes lábon áll. Egyébiránt ígéri , hogy ha a cultusminister nem ad törvényjavaslatot az elkülönzés iránt, szóló fogja beadni a magáét. Drágos J. Magyarország román ajkú népéről nyilvánítja, miszerint legyen bár püspök vagy patriarcha , e népfaj hazafias érzelmeire s nemzeti becsület érzésére ellenkező hatást gyakorolni nem fog (éljenzés.) Az elnök végre felteve a kérdést. Interpelláció létetett — úgymond — 1-er az iránt: van-e a ministernek tudomása arról, hogy a zágrábi püspök pénzzel segítette a lázadókat. 2-er a muraközi járás elkülönzése tárgyában és 8-or Rajacsicsra nézve ; a kérdés az: megelégszik-e a ház a ministeri felelettel ? vagy utasítani kívánja a ministert. Másodszori felszólításra felállás utján kimondja az elnök a többséget, hogy a ház megelégszik. Bezerédi László bemutatja indítványát is 1848. 5-ik.czikk 1 §-a eltöröltetése iránt, mellyben a nemesség egyéni szavazatjoga meghagyatik. És most jött a napirend. Kacskovics L. mint az osztályok központi bizottmányának előadója, olvassa előbb a 8-ik sz. alatti miniszeri javaslatot „az elemi oktatásról“ azután a központi bizottmány által összeállított észrevételeket (22-ik sz.) B. Eötvös közoktatási miniszer: Tisztelt ház ! Mindenekelőtt nyilvánítom, miszerint a bizottmányi munkálatban indítványozott módosításokat elfogadom, ennélfogva rövidebb lehetek előadásomban, mintha köztünk véleménykülönbség forogna fenn. Felfogásom szerint az alapelv az, hogy a státusnak kötelessége befolyni a közoktatás rendezésébe. Ezen kötelességéből a státusnak 3-féle jogai folynak első jog az, hogy az egyes polgár nem akadályozhatja a státust a fentebb említett kötelesség teljesítésében , vagy más szóval: a státus kényszerítheti az egyes polgárt arra, hogy gyermekeit nevelje. 2-szer : A státusnak joga van e czélra a szükséges eszközöket előteremteni, tehát joga van a közoktatás költségeit általános adó által pótolni. 3-szor A közoktatás és nevelés fölött a főfelügyelés a státust illeti. — Mi illeti az első jogot, hogy t. i. a státus kényszerítheti az egyes polgárt gyermekei nevelésére, — ez ma már kevesebb ellenvetéssel találkozik, mint ezelőtt, midőn a szülők jogot követeltek maguknak arra, hogy gyermekeiket neveltethessék; miután a tapasztalás megmutatta, hogy az eszím alatt követelt szabadság nem egyéb, mint a gyermekeket a szülők korlátlan zsarnoksága alá vetni (helyeslés.) Sokkal különbözőbb a vélemény, mellyen forog arra nézve: van-e a státusnak joga a közoktatás eszközeit általános adó útján beszerezni ? Ez az oka, hogy ezen természetes elvet Európában kevés helyen látjuk alkalmazva. Természetesnek mondom ezen elvet azért, mert felfogásom szerint a státusnak sem lehet szegényebb polgárait a lehetetlenségre kötelezni, honnan önkényt foly az ingyen oktatás eszméje. Magyarországban eddig azon abnormis állapot létezett, hogy az egyetemen s felsőbb iskolákon kezdve ingyen tanítottak, míg az alsó iskolákban tanítási díj fizettetett. Ez engem csodálatra indítana, ha nem tudnám, hogy ezen intézkedés nagyon is jól illett többi institutióink szelleméhez, mellyek mind oda voltak irányozva, hogy a felső osztályoknak nyújtsanak kedvezést. Azonban ez igy tovább nem maradhat. Mert ha a nevelés a státusnak épen ollyan kötelessége , mint a határok védelme, az amarra teendő költségek nem jöhetnek más tekintet alá, mint egyéb adó.— Hol a közoktatás didactrumon alapszik, nemcsak a szülőket terheli, hanem politikailag is rosz következéseket szül. Mert az illy rendszer mellett, minőt Németország alsó részeiben találunk, mi mondatik ki teherkönnyítésül ? A szegénységi bizonyítvány. És igy már a gyermekek között, az elemi tanulásnál különbség létezik gazdag és szegény között. Mi illeti a 3-dik jogot, a státusnak főfelügyelői jogát, ezt theóriában kevesen vonják kétségbe , de mihelyt alkalmazásra kerül a dolog, végtelen különbség tűnik fel a vélemények között. Vannak, kik a népnevelést a szabadság bázisára kívánják állítani, s a státus részéről minden avatkozást zsarnokságnak tartanak. Mások épen ellenkezőleg, sem egyesnek, sem községnek nem akarják tűrni ez ügybeni befolyását. Az első véleményre nézve nem bocsátkozom cáfolatba, mivel úgy hiszem, kevesen vannak e házban, kik azon nézetet pártolnak. A második véleményre nézve meggyőződésem az, hogy ha szabadságot akarunk , a szülőknek s ezek öszmeségének — a községnek befolyását kizárni nem lehet. S a tapasztalás is azt mutatja, hogy a népnevelés ott virágzik legjobban , hol illy befolyás létez , példa : Amerika, Schweitz, Németország. Ellenben a státus kizárólagos befolyása eredményeit mutatja Francziaország, hol a nép műveltségéhez aránylag az elemi oktatás gyöngébb lábon áll, mint amazokban. — Magyarországban azon felsőség, mellyet a protestáns iskolák a többiek fölött kivittek, nagy részben azon befolyásnak tulajdonítható , mellyet a község a nevelés ügyeire gyakorol. Van azonban egy kérdés, melly discussiók tárgya lehet, — ez a külön vallásfelekezetek állása az iskola irányában. Voltak idők, midőn az egyház az iskolákat tulajdonának tekinté. S természetesnek látszott, hogy a keresztyén, ki magát inkább a jövő, mint a jelen világ polgárának tekinté, azok által készíttessék , kik erre hivatva vannak. Másfelől akkori időkben a világi hatalom is könnyen átengedte, s nem contestálta az egyháznak e jogot, s még ma is vannak státusok, mellyekben iskola és egyház, most is szorosan összeforr. Azonban nem illy absolut modorban szokták felállítani a kérdést, hanem kétfelé osztják. 1) El kell-e különélni a vallásos oktatást a többitől? Az