Pesti Hírlap, 1848. július-december (96-253. szám)

1848-09-27 / 171. szám

eg ne vegye rész néven, ha már ma — mert vérünk­­ kissé lecsilapult — aggódva kérdjük tőle: nem vegyült-e e tettei közé a merészség mellé koc­káztatás is? Nekünk önre szükségünk van, ön áldozza fel életét, midőn a vezéri kötelesség és szert ügyünk igényli. Az élet nem a legfőbb jó. De mi, kik bátorságában sohasem kétkedtünk, azon,­­ a katona előtt nem kellemetlen hibáztatást mondjuk ki,­­ hogy september 21-kén a Sz.­Tamást ostromló hős sereg- j­ nek hős vezére, magát kim élte legkevésbé j' hé, s nemcsak ott koczkáztatta éle­­­tét, hol koczkáztatni kellett volna.­ Egy Mészáros, egy Vetter, egy Bakonyi s még ném :­hány név az aldunai táborból, sok reményre jogosít fel­­ igaz ügyünk sikere iránt. Ki ne tudná, hogy ők nevüket soha bemocskolni nem fogják, s legkevésbbé a félelem által. Ha tehát önkímélésre intünk e szép koszorúból vala­kit, azért van, mert bátorságra inteni szemtelenség volna. Éljen, dicső nagy­ hibája mellett is, Mészáros Lázár, a mi hadügyminiszerünk r­e­m. ORSZÁGGYŰLÉS Képviselőház ülése sept. 26-dikán d. e. 11 (olvasd: tizenkét) órakor. Az elnöki jelentések közt előfordult néhány menekült horvát rokonuak folyamodványa, mellyben segélytelen állapotukat előadván, bizottmányt kérnek kineveztetni, melly fentartásukról gon­doskodjék. A ház kérelmüket részvéttel fogadá, s a ministé­­rium által intézkedni fog. Boczkó Dániel békésmegyei képviselő, egy igen nemes hazafius czélu alapítványt jelentett be a háznak, a t. i. azon 5000 pftot, mellyet korábban a hazának kamatos stá­­tuskötelezvények mellett kölcsönképen adott, hozzá csatolván a már eddig kamat fejében kifizetett 125 pf.ot is, most örö­kös alapítványul ajánlja fel olly végre, hogy annak kamatai­ból évenként 5 közvitéznek adassék segély, kik az ország független önállásának s a magyar alkotmánynak védelmében megcsonkittattak , vagy az ezen ügy mellett elvérzett katonák, honvédek és nemzetőrök családai gyámolittassanak. Ezen kamatok hová­ forditásáról a ministérium évenkénti számadá­sát a ház elé terjesztendvén. — A ház e hazafius nemes tett iránt méltánylását jegyzőkönyvileg kijelentetni határozván, — az alapítványt a pénzügyi ministerhez utasítja. Napirend előtt szólásra Nyári Pál iratá fel magát (halljuk). Nyári­ Uraim ! Magyarországgal, és, m­e­g l­e­h­e­t, a dynastiával is vétkes játék űzetik, mellynek eredménye a nemzetiségnek, de még hihetőbben a dynastiának megsem­misítése lehet. Az összefüggés eddig nem állott egészen tisz­tán előttünk,­­ hanem az isteni gondvizelés úgy látszik, ke­zünkbe adta az adatok egy részét, mellyekből a cselszövények összefüggése kiviláglik, — ezeknek hasznát vehetjük mi is,— hasznát veheti a dynastia is, ha nem vétkes. Úgy értesültem, hogy némelly levelek, mellyek Jellachich táborából Bécsbe küldettek, a kormány kezére kerültek, s ezek közt van oly­­lyan is, mellyben Latour minister felszólittatik Jellachich által, hogy ígéretét teljesítse, s küldje minél előbb az árgyu­­kat, azon Latour, ki nem régiben polgári és katonai be­csületszavára állitá, hogy sem a szerbekkel, sem Jellachich­­h­al összeköttetése nincs. Én tehát a ministerelnököt kívánom felszólíttatni, hogy ezen leveleket a ház elébe terjessze. Elnök: Mennyire én értesülve vagyok , levelek csak­ugyan fogattak el, tartalmukat azonban nem tudom. A minis­­terelnök úgy vélekedik, hogy mivel lehetnek köztük ollyanok is, mellyek stratégiai terveket foglalhatnak magukban, azokat általánosan közölni talán nem volna c­élszerű, hanem a had­­ügybeni érintkezésre kiküldött választmány előkérheti azokat, s határozatától függ , mellyiket lehet a ház elé terjeszteni. A választmány d. u. 6 órakor szokott összejőni a m ministerelnök­­kel, azt gondolom, holnapra kimerítő jelentést adandhat a háznak. Apróbb akadékoskodások után a ház ezen előterjesztésben csakugyan megnyugodott, azon különbséggel, hogy ha a had­ügyi választmány lehetőnek látandja, még ma este tartandó ülésben legyen m­g az e részbeni előterjesztés. Irányi Dániel a miniszerelnökhöz azon kérdést is­­ kívánja intéztetni : gondoskodva van-e, hogy azon esetre,­­ ha Pestváros nemcsak álélról, hanem felülről is megtámad- t tatnék, az invasió visszaveressék , meg fog történni. Egyébiránt jelenti szélt, miként Pest város tegnapi gyű­­­­lésében kimondatott, hogy a főváros az alsó részen bármelly támadás ellen meg fog védetni, s a hatóság az egész fővárosi fs nemzetőrséget a kormány rendelkezése alá felajánlja (éljen). Tanárhi Gedeon képviselő, mint szemtanú je­lenti , miként Kossuth Lajos felhívó szavára az e környékbeli nagy magyar városokból lelkes­edve , sőt fanatis­­mussal tódul össze a fegyveres néptöm­eg, s szólé felszólít­tatni kívánja a kormányt, hogy ezen erő netalánt tétovázással le ne hangoltassák. Napirenden volt a kérvényi választmánynak előleges tár­gyalás végett kiadott két folyamodvány : az erdélyi románaj­­kúaké és a rablók által elpusztított Debelliács városból kiű­­zetett várainké. Palócz­i, mint a kérvényi választmány elnöke, elszám­lálja a románajkúak elősorolt panaszait, hogy az új törvények jótékonyságát reájok nézve az erdélyi aristocrátia meghiú­sítja, — hogy noha az urbéri viszonyok megszűntek , mégis 20 éves úri követelésekért exequáltatnak , — a nép barátjai s tömlöczre hányatnak , biráik megbotod­annak, — velők mint­­ marhákkal bánnak , — papjok agyonlövetése boszulatlanul­­ hagyatik, — a katonaállitás olly szigorral űzetik , hogy fiaik kénytelenek voltak megszökni stb. Kéréseik, hogy nemzetiségük biztosíttassák, — a katonai esküformába e helyett ,,a magyar alkotmányra“ tétessék: „Magyarország minden polgárai szabadságára“, (később D­r­á­g­o­s képviselő ezen előadást oda igazítá, hogy a ro­mánok e helyett: „a magyar nemzetiség függetlens­égére“ ezt akarják: „a magyar állodalom és alkotmány függetlensé­gére“). Továbbá kérik, hogy a szökevényeknek adassék sal­­vus conductus a visszatérhetésre. A püspökök magyarázzák meg az oláh papoknak : mi az alkotmány ? stb. A választmány véleménye az , hogy a mennyiben a pa­naszok, nem egyebek puszta kitételeknél, adassanak vissza a ministériumnak. Azonban , minthogy b. V a­y kir. biztos felette el van foglalva, a ministérium küldjön ki egy 3 rész­­rehajlatlan tagból álló választmányt, mellynek egy tagja le­gyen a népnél tekintélyben álló románszületésü egyén. Ezek szedjék össze a panaszokat, s a ministérium, mennyiben a törvényhozás közremunkálását igényli, terjessze a ház elé. Egyébiránt kérelmeik vétessenek fel az unió tárgyában ki­küldött választmánynak már készen lévő munkálatával minél előbb. A katona-állításra nézve megjegyezvén, hogy miután a ház újabbi határozata szerint Conscriptio előtt a toborzást meg lehet kísérteni, az e részben panaszolt szigor nagy mér­tékben orvosolva van. Debelliács város szerencsétlen lakóira nézve a vá­lasztmány azt véleményezi, hogy a ministérium gyűjtsön számukra rögtön országszerte segélyt. Az első szükséget ille­tőleg adjon az országos pénztár is, mennyit lehetséges. Végre a telepítési törvény jótékonyságát legelőször is ezekre alkal­mazza a ministérium. A választmány véleménye ellen senki sem szólt, a viták a román ügyben némelly vádak emelése s elhárítása körül fo­rogtak. A választmány kiküldetését mindenki pártolá. P­á­l­f­i János akként formulázza,­hogy a választmányban vegyen részt egy királyhágóntúli, egy királyhágóninneni magyar és egy román tag. Egyébiránt a kinevezés történjék a ministé­rium által. Ambrus­ képviselő a románok közül Szerb Tivadart ajánlja, a Pap Zsigmond a király­­hágóntúliak közül idősb gr. Bethlen Jánost. Buda Sándor a küldendő román egyén iránt megkérdeztetni kívánja a román ajkú képviselőket. A ház elnöke jelenti , hogy a belü­gyminiszériumtól vett értesítés nyomán, a románok iránti javaslaton az unió­bizott­mány keresztülment, s kinyomatása iránt az intézkedés meg­tétetett. Az ülés 1 órakor eloszlott Hazai mozgalmak: Fővárosi hírek. Ma illy tartalmú placat je­lent meg. „Azon futár-hit én folyó hó 23-án P­u­l­s­z­k­y F­e­r­e­n­c­z külügyminiszeri álladalmi titkár úrhoz azon uta­sítással küldék fel Bécsbe, miszerint levelem vettével azonnal kérje ki ő felségének azon határozott válaszát, mellyel ő az általam kijelölt miniszertársaim megerősítésére és azon felté­telre , melly­hez ezen ministérium megalakulását köté, (t. i. Jellachichnak az országból tüsténti kiparancsoltatását) adui méltóztatik — megérkezett. Ezen felszólításom folytán Pulszky álladalmi titkár úrtól ugyancsak futár által f. hó 24-ről következő választ nyertem: „Ma 8 óra után jött meg méltóságod futára, s tüstént kér­tem audientiát, egy órakor délben rendeltettem Ferencz Ká­roly főherczeghez*, kitől azon választ nyertem, hogy írásban meg fogom kapni ő felségének elhatározását, mert a csend és rend fentartása a fődolog, s szükséges, hogy loyális utón egyen­­littessék ki minden, úgy a mint ő fölsége megígérte“. — Kelt Budapesten september 25-én 1848. — Gr. Batthyány. — Pozsony, sept. 23. A Pozsony városa által ren­delt toborzás jó sikerrel foly; naponként láthatni újabb cso­port fiatal embereket, kik magukat a haza védelmére fel-­­­ajánlják.— Nagy-Szombat városa is indított ide már egy szál­lítmányt, kik a hajdani polgárőrség letett öltözetében jöttek ide. A pozsonyi nemzetőrök is egykori polgárőri frakkjaikat e czélra felajánlották.­­ A tegnapi napon gr. Pálffy József főispán elnöklete alatt itten tartott megyei rendkívüli ülésben is által­ános toborzás indíttatni határoztatott. Több szónokok közt, kik a szükséges szabályok felállítása tárgyában igen melegen és lelkesen szónokoltak , Jankó alispán magát külö­nösebben kitüntette.­­ Ugyancsak tegnap a Ceccopierek egy oszt­álya , Nyitramegye Hurbán ábrándos czinkosai által fe­nyegetett vidékeire indult. Ezen derék csapatok a tótok egy­szeri fellázadása alkalmával már, a békét gyorsan helyreállí­tották, és hihető, mikép most sem igen sokat hagynak ma­gukkal tréfálni.­­ Az itteni nemzetőrök a városi sorompókat is megszállották, hogy a várost történhető megtámadás ellen biztosíthassák. A szolgálat e miatt Pozsony városa nemzetőr­ségére ugyancsak ránehezedett. (Pressb. 7.) — Pécs, sept. 21. A pécsi német újság Kanizsáról vett magánlevelek után azt írja, hogy a Jellachich serege, Neustadter tábornok vezérlete alatt, mintegy 18 ezer főből álló 40 álgyuval, lássa menetekben már a Balatonhoz közeleg, és Sz.-Fejérvél­ ott fog a többi tartal­ék-csapatokkal, mellyek mé­g eddig a m­agyar határt át nem lépték, és a ne­vezett tábor­nok serege hátulját fedezendik, egyesülni.­­ A másik hads­erege Jellachichnak, Rott tábornok vezérlete alatt,Verőc­zében már összevonatott,és ez a Duna jobb oldalát akarja megsszállani. —Szórumból már 8000 veres sapkás, ki­ket Meierhoffer osztrák ügynök pénzzel toborzott, Rott tábo­rnok tartaléks eregéhez csatlakozott. — Baranyame­­gye, írja a nevezett la­p , derék tisztviselői erélye és fáradsá­gos magok feláldozása­­következtében, teljesen csendes, és erősen el van határozva, az ellenséggel szembeszállani (?) — Tata, sept. 23 án. E, különben csendes város, a mai nap egészen harcias szint öltött. Ennek oka a tegnap­előtt estve későn érkezett azon rendelet volt, melly a Tata­­tóvárosi nemzetőrök egy harmadának a komáromi várba őri­zetre való beszállittatását rendeli. Ezen rendelet következté­ben tehát, tegnap, a Tata-tóvárosi nemzetőrségi 8 századból külön-külön 100 s igy összesen 300 nemztőr két hétig Ko­máromban őrizeten leend.­­ Az elmenendő nemzetőrök indu­lása ma reggeli 8 órára volt kitűzve, s összejöveteli helyül a felsővárosi piacz rendeltetett. A kitűzött hel­ye két század, u. m., a fóváros és felsővárosi, többnyire lelkesedett mesterem­berekből s kapatosokból álló, kevés kivétellel a határozott időre megjelent, miért Ghiczi és Huszár századosok elismerést érdemelnek; de nem úgy. Karika százados ur, kinek százada után a más két századnak több mint két óráig kellett várakozni. Ezen késedelmezés majd­nem kitörő rendetlen­séget idézett elő. — Hogy ez többé ne történjék, figyelmez­tetjük nevezett százados urak, hogy mostani hibáját, a tör­téneteket figyelembe vévén, máskor igyekezzék helyrehozni; a polgárokat pedig, hogy nekik, ha jó hazafiak akarnak lenni, nemcsak, hogy nem kell magukat a haza szolgálata előtt vonogatni, sőt a haza illy veszélyes körülményeiben, seregestől kellene ennek védésére tódulniok. A 8 órára tett indulásból az előadottak következtében lett tehát 11 óra; a piaczon tömérdek nép gyűlt össze, és voltak, kiknél a sirás és zokogás sem hiányzott! Két mérföldi távo­zás és sirás!­s megfoghatlan. Hát ha az ellenség örökös rabságba őket elhajtaná, — mit tennétek akkor jó tataiak­? — Végre nem hagyhatjuk most sem említetlenül gr. Eszter­­házy őrnagy lelkes fáradozását, ki semmi fáradságot nem ki­mélve, az ügy körül lelkesedéssel jár el, s bár neveltetésére nézve nagy részben külföldi, de szívre s lélekre nézve igazi magyar. — A napokban a vidéken 2 ilir-forma egyént fog­tak el, kik itt ollyan proklamátiókat osztogattak , miket itten senki sem olvasni, annál inkább­ érteni nem tudott — beki­­sértettek a megye börtönébe. — A tatai önkénytesek száma 45. Ezeket is a napokban szállították a komáromi várba.—A kormány­biztos a katonai ujonczok kiállítása körül erélyesen működik — a szomszéd helységbeli német sógorok ugyancsak szepegnek. _ — Zágráb. A Jellachich hadserege, mellyel ezen rabló-főnök Magyarországot meghódítani akarja, mint a pozsonyi német újság, öreg horvátok elbeszélése után írja, egy a világon még soha nem látott ocsmány tüneményt mutat fel a harczok mezején. Valami 15 —20,000 rendes végvidéki ka­tonaságon kívül, áll csupa rabló, koldus gizgaz csürbéből, egy olly népből, mellyhez képest az ázsiai puszták lakosai csupa gavallérok, kiknek látására magok azon öreg végvi­déki katonatisztek is, kik a végvidékeken születtek, és ott sokáig minden tiszti állomásokon szolgáltak, elálmélkodtak. Soha nem hitték volna, mondják, hogy az osztrák (?) vég­vidéken illy lények lakjanak stb. És ezek az emberek indul­tak meg, a magyarhoni békés, szorgalmas embereket kira­bolni ; ezek hivattak fel az osztrák camarilla által, a ma­gyarországi lakosok nejeit, gyermekeit s öreg szüleit ke­gyetlenül legyilkolni ! Ezen nyomorultakat csak néhány ka­tonatisztek vezérlik, mert 6000-nek van két-három tisztje, de ezek is a bécsi camarilla fő satrapája által tiszti rangra csak most emeltettek. Ezen rabló-csorda előtt a szegény magyar­honi parasztnak semmije sincs biztosságban. Elrabolják ezek még házi főző edényeit is , a mellett, hogy barmait s apró marháit, hol csak hozzáférhetnek, saskeselyükként elraga­dozzák. Szegény Magyarhon ! mivel érdemletted, hogy ezen egyiptom csapással saját fejedelmed nevében látogattaktól! Zágrábban a híres ilir izgató Gál Lajostól „Horvát­ország újraszületése“ czím alatt következő német vers forog közkézen : Unser Bündniss ist geschlossen, Mach’t der Welt es kund All’ Illyrier Bund’sgenossen, Welch’ ein mächtiger Bund, Istrien und Serbien , Bosnien and Dalmatien, Steiern, Kürnthen, Krain, Slavonien und Croatien. Bizony sok szép tartományocska együtt! Ha az ik­rek ábrán­dos terve sikerülne, nem megvetendő korona szállna főnökük olly sokszor, mint mondják, igen is zavaros állapotban len­ni szokott fejére. De él magyar, áll Buda még. — Fogaras vidékei, évi aug. 27-én tartott igazgató bizottmányi gyűlésében hosszú vitát idézett elő Kolozsmegye s városának ismeretes körlevele, mellyben nézeteiket illetők elősorolván, miszerint kívánnák rendeztetni Erdély-kerület kormányoztatását, igazság-kiszolgáltatását sőt. annak e vidék részérőli hason felirattak­ támogatását kérik. A bizottmány tagjai nem óhajtanak több okokból egy középponti kormányt, hanem egy gyors (!) működésű, az egész nemzet veszélyes perlekedési hajlamát teljesen kiirtó kerületi táblát. — Mi nem Izland- s Anglia-féle uniót akarunk. A hadügyministernek a Würtemberg-ezred hazajött szá­­­­zadának ügyét tárgy­azó, innét tett feliratra­ ismeret s válasza nagy lelkesedéssel fogadtatott, valamint egy dörgő „éljen“­­ben tört ki köztiszteletünk, neve említésekor. Követi jelentése az utózó erdélyi országgyűlési követ, pénztárnok Benedek Istvánnak, nagy tetszéssel fogadtatott, valamint neki közbizalom szavaztatott. Kolozsmegye bizottmányának abbeli átirata s egyszer­smind felirati mássa, hogy a Királyhágón inneni kerület tör­vényhatóságainak szerkezete s tisztségeinek rendezése iránt korszerű törvények hozassanak, azon módosítással pártolta­tok, hogy magyarhoni modorban rendeztessenek az e vidéki tisztségek is. I­I 108

Next