Pesti Hírlap, 1849. január-július (254-332. szám)

1849-06-10 / 311. szám

Vasárnap Mt(]«]«mir e lap mindennap, kátéit kivív«. Félévi előfizetés a két fővárosban házholhor­­dással borit. nélk. 0 ft S0 kr, a kiadóhi­vatalból elhordva 6 ft, postán borítékban he­tenként 6-szor küldve 8 ft, 4-szer küldve pedig 7 ft 12 kr peng. — Előfizethetni Pes­ten, szabadsajtó-utcza Horváth-ház 183. szám alatt a kiadóhivatalban, egyebütt minden 311. PESTI HÍRLAP. Junius 10. 1849. postahivatalnál. — Az auszriai biroda­lomba s egyéb külf. tartományokba küldetni kívánt péld. iránt a megrendelés csak a bé­csi cs. főposta - hivatal utján történhetik. Mindenféle hirdetmények felvétetnek, s egy 4-szer hasábozott apró betüjü sorért, vigy ennek helyéért 5 pengő kr. a kettős 1 a­­lábú sorért pedig 10 pengő kr. számíttat­ik. S feltüzelési feliihás a „Pesti Hírlapi július-decimb­ri második félévi folyamra.­­ - Megjelennek e lapok hetenként hatszor. Előfizetési ára félévre Budapesten házhozhordással boríték nél­kül 6 ft 30 kr, a kiadó­ hivatalból elhordva 6 ft, postán hetenként 0-szor küldve 8 ft, kevesebbszer küldve 7 ft 12 kr pengőben.­ Előfizethetni a Pesti fhirlap kiadó hivatalában (szabadsajtó-utcza, szabadsajtó udvar 583. sz. c. földszint) és minden postahivatalnál.­­ Länderer és Heckenast, a Pesti Hírlap kiadó-tulajdonosai. Hivatalos rovat. A nemzet nevében a nemzeti gyűlés által az adóról törvény alkottatott, melly szóról szóra ekképen következik. (Vége.) IV. Fejezet. Keresetadóról. 1. §. Keresetadó fizettetik mindazon jövedelemágaktól, mellyek ház- vagy földadó czim alatt meg nem adóztattak. Ezektől a tiszta jövedelem 7 és fél százalékát a tulajdonos fizeti. 2. §. Hivatalnokok, úgy egyéb köz és magán szol­­gálatuak, — az állandó katonai szolgálatban levők kivé­telével — fizetéseik összes értékéből egy harmadrész le­vonatván , a fenmaradt kétharmadrésznyi összegnek 7 és fél százalékával fognak megadóztatni. 3. §. Azok, kik pénzbeli fizetésen kívül szállásbérrel, ingyen szállással vagy élelmezési járulékkal láttatnak el, ezeknek értéke pénzben számíttatván, és a pénzbeli fizetéshez adatván, az ekép számított összes járandóságaiknak két­harmada után fizetendik a 7 és fél százaléknyi adót. 4. §. Haszon­bérlők s haszonbérül fizetni kellő összegnek 25 százlék­ját fizetendik. 5. §. Kézi munkások ezen adófolyamra fizet­nek : a) Pesten 1 ft 55 krt.; b) Külön képviselettel biró volt k. városokban 58 krt.; c) Többi volt k. városokban s külön képviselettel biró mezővárosokban 46 krt.; d) Azon városokban, mellyek választókerületi főhelyekül a törvény által kijelöltettek, hatósági székhelyek, vagy 6.000 lélek­ből álló lakossággal bírnak 30 krt.; e) Egyéb más helye­ken 15 krt. 6. §. Mesteremberek és kézművesek, ha le­gény nélkül dolgoznak, az 5 -dik §. értelme szerinti illető­séget kétszeresen, ha legénynyel, négyszeresen, s azonkí­vül minden legénytől kétszeresen fizetendik. 7. §. A ke­reskedők megadóztatására nézve is a tiszta jövedelem 7 egy kettőd százaléka adózási kulcsul szolgáland. A tiszta jövedelem kiszámítása megbírálandó önbevallás alapján történik. 8. §. Ennélfogva a tónokok által köröztetendő ívben, minden egyes kereskedő, kereskedéséből bevett évi tiszta jövedelmét lelkiismeretesen bejegyezni köteles. 9. §. Ezen bevallások megbirálása végett mindazon váro­sokban, mellyekben kereskedői testületek léteznek, az illető kereskedői testületek, — a testületek nagyobb vagy kisebb voltához képest, 2—6 tagokat választanának, kik azonnal a törvényhatóság elnöke vagy annak helyettesé­nek előülése alatt összeülvén, a bevallásokat bírálat alá veendik. 10. §. Ott, hol kereskedői testületek nem létez­nek , a jónak a körülményekkel ismeretes egyének meg­hallgatása után fogja a tételek bírálatait végrehajtani. 11. § Ezen a bírálók, s illetőleg a tónokok által megálla­pított összegek szerint fog a befizetés történni, az érdek­letteknek fenhagyatván az I. Fejezet 11. §. szerinti folya­­modhatás. 12. §. A dohánnyal és szivarral kereskedők, ezen kereskedés neméből befolyó tiszta jövedelmek után, a többi kereskedési nemekre megalapított 7 egy kettőt százalék helyett 15 százalékkal fognak megadóztatni. 13. §. Minden egyéb tudományos, művészeti, iparüzlettel foglalkozók évi lakbérük 10 pre. megfelelő adót fizetnek, ha lakbért nem fizetnek, a fizetendő adómennyiség ni. Fe­jezet 2. §. szerint fog kiszámítatni. 14. §. Az ingatlan ja­vakon fekvő pénztőkék akként fognak adózni, hogy az adósok, kik az egész értékük után adóztatnak meg, a tör­vényes kamatoknak 7 és fél száz tők­ét lehúzzák. V. Fejezet. Pálinkaadóról. 1. §. A közönséges pálinkás kazán, a kazán nagysága szerint, akónkint rovatik meg : a) melly kazánon törköly, söprő vagy más gyümölcs­ből főzetik pálinka, 4 akó nagyságig fizet 1 ftot, ezen fe­lül minden akó 30 krt; b) a melly kazánon kolompérból főz­etik pálinka, minden akó után egy forint adó fizette­tik ; c) ha bárminemű gabonából főzetik pálinka, a kö­zönséges kazán minden egy akó tartaléka 3 ftot fizet. 2. §. Gőzgépek a főző edény (Blase) nagysága után ro­hannak meg és pedig : a) melly gépen gyümölcs vagy seprő főzetik, minden akó után 1 ftot; b) melly­ben ko­lompárból főzetik, minden akó után 3 ftot; c) mellyen gabonából főzetik, minden akó után 6 ftot fizet adó fejé­ben. 3. §. Nem eladásra, hanem egyedül házi szükségre egy akósnál nem nagyobb kazánon főzők; bárminemű anyagból főzzenek is, 1 frt adónál többet nem fizetendő­ek. 4. §. A külföldről behozandó pálinkának minden adójáért behozatali vámkép 3 frt. 12 kr. p. p. fog az 1849-ik évi junius 1-ei napjától fizettetni, a szesztől a fok emelkedése szerint a fizetendő vám aránylag emelendő. VI. Fejezet. Italmérési adóról. 1. §. Az italmérésért, az azzal foglalkozók a IV. Fe­jezet értelme szerinti rendes adón kívül italmérési adót fizetnek, még­pedig : a) Pestvárosban az illető vendéglősök és italmérők négy osztályba sorozandók : 1- ső osztályban sorozottak fizetnek - 120 frt. 2- ik „ „ „ - 80 — 3- ik „ ,, „ - 40 — 4- ik­­, „ „ - 20 — b) városokban, nem különben főbb or­szágutak mellett levő korcsmák és foga­dók, úgy nyilt italmérési helyek, négy so­rozatba osztandók: az l-ső sorozatbeliektől fizettetik. - 60 — 2- ik ,, ,, ,, - 40 — 3- ik „ „ „ - 20 — 4- ik ,, „ ,, - 10 — c) egyéb helyeken a nagyobb korcs­mák után fizettetik - - - 10 — Kisebbek után - - - - — — 2. §. Az ország városainak s vidékeinek italmérési te­­kintetbeni osztályozna, úgy az alosztályok megalapítása az illető hatóságok meghallgatása mellett, a pénzügymi­­nisterium teendőihez tartozandik. VII. Fejezet: Távolléti adóról. 1. §. Azok, kik Magyarországban már egy év óta fél­évet nem töltöttek, azon mennyiséget, melly az adóból reájuk és birtokaikra vettetik, háromszorosan tartoznak lefizetni. 2. §. A fentebbi háromszoros adózás terhe alól kivétetnek: a) Kik 24 éves korukig iskolai tanulásért tar­tózkodnak az ország mondott határain kívül. b) Kik ta­pasztalás végett a kormány engedelme mellett utaznak, illy okból akár egyszerre, akár ismételve 2 évi időszaknál többet nem fordítottak. c) Kik közhivatalnál vagy kor­­mánymegbizásnál fogva tartózkodnak az ország határain túl, a­míg illetén alkalmaztatásuk tart. d) Kik gyöngél­kedő egésségük helyreállítása miatt kormányengedelem mellett az ország határain kivül tartózkodni kénytelenit­­tetnek. Perényi Zsigmond m. k. Almási Pál m. k. a felsőház másod elnöke, a képviselőház em­. Melly törvény a nemzet nevében általam ezennel ki­­hirdettetvén, rendelem és parancsolom, hogy annak en­gedelmeskedni, azt megtartatni és illetőleg megtartani mindenki kötelességének ismerje. Egyszersmind pedig annak végrehajtásával a pénz­ügy-, illetőleg a belügyminister bizatik meg. Kelt Debreczenben, junius 1-én 1849. Kormányzó Pénzügyminister Kossuth Lajos. Duschek Ferencz. Perczel Mór tábornok a kormányzó úrhoz már 30-ról következő jelentést intézett: Titel alatti táborozásom eddigi történeteiből van sze­rencsém következőket kiemelni: Bene alezredes dandára, melly 4 század gyalog, s 2 szá­zad lovasságból állt, és 2 három fontos ágyuval rendelke­zett, f. hó 24-én reggel 6 órakor Tittelből meglepetett, azonban sikerült mégis szerencsésen visszaverni az ellen­séget. Az ellenség megerősítvén magát egy üteggel s 2 zászlóalj gyalogsággal, délután 2 órakor ismételte a táma­dást Periasz ellen olly hévvel, hogy a folytonos tüzelés miatt csapataink a töltésből kifogyván, s ezenkívül még egy ágyunk is megsértetvén, Bene alezredes kénytelen volt Perlaszt elhagyni, s visszavonulni. Ez alkalommal a dandár mintegy 70 embert veszített. Mihelyt ez iránt Kholmann ezredes értesült, rögtön elküldötte Kis százados szárnysegédét és Scorutovoszky táborkari századost Bene alezredeshez, hogy Perlasz visz­­szafoglalása munkáját vezessék és igazgassák, egy­úttal oda utasítván Derra őrnagyot, hogy egész dandáréval, s Kis őrnagyot, hogy 2 ágy­uval segítse a czélzott támadást. Erre Bene alezredes t.hó 26-án, miután Kis őrnagy 2 század gyalogsággal s 3 ágyúval megérkezett, nem várva a távolság miatt csak későn érkezhető Derra dandárét, Perlaszt újra megtámadta, s az ellenséget, melly három­szor reallírázta magát, s háromszor erőködött visszaverni csapatainkat, meg és diadalmasan kiverte, s ugyanott magát elhelyezte. Következménye len, hogy az ellenség egészen visszahúzódott, s maga után leégetvén a hidat, ezáltal igyekvék magát a további üldöztetés ellen bizto­sítani. Az ellenség embertelenségének újabb tanúsága az, hogy Perlaszon Bene alezredes 8 gyalog katonát talált, kik félig a földbe beásva égettettek meg. Különösen kitüntető magát ez alkalommal Kis száza­dos, Kholman ezredes szárnysegéde, és Scorutovoszky tá­borkari százados. Herkulovics őrnagy f. évi május 26-tól 0­0 Isováról kelt, s Bem altábornagy­hoz intézett tudósításának kivonata. Cherim pasa török hadosztályi parancsnok, tegnap a határra lővén, értekezni kívánt a magyar sereg parancsno­kával.Több tisztekkel egyetemben azonnal a határra siet­tem a pasa üdvözletére, s újólag biztosítom őt szomszédi barátságos indulatunkról, egyszersmind azon óhajtást fe­jezve ki, miszerint jövőben is minden el fog követtetni a jó egyetértés szilárdítására, s hogy minden körülmények között testvérkezet fogunk egymásnak nyújtani. Mire a pasa azon reményét fejezé ki, miszerint mindig baráti ér­zelemmel leendőnk egymás iránt. A határt török csapa­tok szállották meg Omer pasa vezérlete alatt, kinek főha­diszállása jelenleg Bukarestben van. Az Oláhhonban szál­lásoló török katonaság számát 25 ezerre teszik.­­ Puch­­ner Bukarest felé vette utját, hogy pénzt kerítsen katonái számára, kiknek nyugtatvány mellett élelem többé ki nem szolgáltatik. A pasa továbbá arról is értesített, miszerint 4—5 nap múlva az átmenet szabad leend; ez idő alatt t. i. az osztrákok hihetőleg elvonulandanak. Mondá to­vább, hogy ne aggódjunk az oroszoknak hazánkba beütése fölött. Végül midőn elvált tőlünk, biztosított őszinte ba­rátságáról s igére, miszerint Bem altábornagy levelére válaszát mielőbb átküldendi. Luzsinszki Pál k. biztos ország kor­mányzó úrhoz jun. 5-ről következő tartalmú jelentést intézett: „Ma olvassuk levelét Erdély egyik tisztjének, ki az ellenség által Gallicziában elfogatván, tegnap előtt, épen midőn az oroszok parancsot kaptak Gácsországból vissza­vonulni, rést kapott a megszökésre. Szerinte az oroszok, egyik tartományukban kiütött nagyszerű lázadás elnyo­mása végett hivatnak vissza. A zsidók ott azt beszélik, hogy Odessában kiütött a pestis. Gróf Csáky főispán pe­­­dig a Szepességből azt irja, hogy egy haszonbérlője oszt­rák törzs­orvostól halla, miszerint a muszkáknak hazánkba betörését a franczia cabinet közbenvetése akadályozta volna meg. Azon küldöttség, mellynek Pest városa részéről De­­breczenbe kellett vala mennie, ott a kormányzónak hó­dolatát és háláját kijelentendő, de a mellyet a később bekövetkezett szomorú események itt tartottak, tegnap járt végére kedves feladatának, és szónoka Horváth Ká­roly főjegyző következő szavait intézé a kormányzó úrhoz : Magyar birodalmi kormányzó elnök! A sajtolt, mélyen megalázott és kiszenvedett, de meg nem tört Pest városának küldöttei állanak ön előtt. Küldöttek minket polgártársaink, hogy tolmácsoljuk érzelmeiket ön iránt; küldöttek, hogy megmondjuk azon örömet, melly a nemzet függetlenségének kimondásai és önnek országkormányzóvá választásával kebleinket eltöltő. Soha küldöttek nem bízattak meg a nép magasztosabb, őszintébb, általánosabb, igazabb érzelmeinek elmondásá­val, mint mi; és mégis, kormányzó! ha emlékeze­­m e nép örömének nagyszerű nyilvánulására, határtalan özö­­nére visszatér, nincsenek összefűzhető gondolataim, nin­csenek szavaim, ön­kormányzó elnök­, látta a börtönből, a szolgaság lánczaiból felszabadult, a tűz­próbán keresztül ment, és a

Next