Pesti Hírlap, 1879. június (1. évfolyam, 150-178. szám)
1879-06-01 / 150. szám
1879. június 1. kormány is jóváhagyta, a szerb megbízottak meghívása a legközelebbi napokban fog megtörténni. A tárgyalásokat valószínűleg július hónap második felében Bécsben kezdik meg. — Fenntartással közöljük e hírt, mely a „BudapesterKorrespondenz“ megbizhatlan forrásából ered. A horvát tartománygyűlésről, Zágrábból távírják aP. Lloydsnak. A horvát tartománygyűlés június 14-kén nyittatik meg és a legközelebbi ülésszak valószínűleg hosszabb ideig fog tartani. A horvát regnikoláris deputáció jun. 10-kén ü össze, hogy az albizottságnak jelentését, a magyar albizottsággal létrejött egyezményre vonatkozólag tárgyalás alá vegye. Ludvigh felügyelő Brassóból távírja, miszerint a román kormánnyal a predeali állomás iránt a jegyzőkönyv tegnap , az üzleti szerződés pedig ma íratott alá. A szegedi királybiztosság szervezetére nézve véglegesen megállapodott a minisztertanács. Királyi biztosul Tisza Lajos szemeltetett ki (Tehát mégis! Szerk.) s a kinevezési okmányt már ő felségéhez felterjesztették. Szintúgy meg vannak már állapítva a részletes utasítások. A királyi biztos mellé adott tanács tagjaira nézve — egynek kivételével — hasonlag létrejött a megegyezés. A névsor mindazáltal csak akkor lesz közölhető, midőn az utasítások az illető jelölteknek hivatalos tudomására jönnek. Az időpont, melyben a királyi biztosság működését Szegedentényleg megkezdendő, szóval a királyi biztos eutazása, egyelőre a június 8-át követő hét elejére van kitűzve. M Most már igazán nem tudjuk hányadán vagyunk a szerb püspöki kar magatartásával, szemben a magyar nyelv kötelező oktatásáról szóló törvény ellen a felséghez intézett szerb petícióval. A hírt a „Zasztava“ közölte először. A „Szibszky Národ“ azonnal megcáfolta, ma meg ismét az „Egr“-ben a következő újvidéki táviratot olvassuk tegnapi ketettel: Részben Flatz újvidédéki főispánnak kárhozatos és minden jóravaló hazafit megbotránkoztató politikája, részben pedig Ivacskovics pátriárcha demoralizáló példája következtében, a „Zasztava“ örömmel jelenti ma, hogy a Polyt által szerkesztett föliratot kevés kivétellel a szerb egyházi és iskolai hatóságok és más testületek minden tagja aláírta. Van köztük számos penzionált katonatiszt és az ismeretes városi hivatalnokok. A „Nedelnyi Liszt“ szerkesztősége is ott figurál, továbbá a közjegyzőség is. Oda érkeztünk, ahol 1868-ban voltunk, azzal a különbséggel, hogy most Flatt főispán pártfogása alatt állanak a főizgatók.________ sakktáblájáról az „alkalmatlan sakkfigurát“ és a méltóságos Ráthot ültette helyébe. S a képviselőházban ? Nos ott Házmán csak oly jámbor szerepet vitt, mint a minő a polgármesteri székben vala a foglalkozása. Hű mamelukja volt a kormányoknak s részt vett minden tranzakcióban, együtt a többivel. Elméletben barátja volt minden szabadelvű intézkedésnek, de mikor tettre került a dolog, derure-borura megszavazott minden kormányjavaslatot szó nélkül, akár voltak azok szabadelvűek, akár nem. Ezért aztán az „alkalmatlan sakkfigurát“ itt is felismerték benne választói és a legközelebbi alkalommal letették a parlamenti sakktábláról s helyébe ültették a Házmánnál is egyszerűbb, de tevékeny és ambiciózus Kerntler Ferencet. Házmán mint volt polgármester nyugdíjat kapott a fővárostól, mint volt mameluk pedig a napokban választatott be a hálás Tisza-kottera által a tiszavidéki vasúttársulat igazgató tanácsába, mely tudvalevőleg szintén elég szép nyugdíjt képvisel. Most aztán csakugyan nem igyekszik szerepelni sehol, még a tisztelt közgyűlésen se. Marad, ami maradhatott volna: jó ember. A sakkjátszmát más figurák folytatják. Nem találják önök, hogy ez a rajz száraz és unalmas? Épen olyan, mint Házmán Ferenc. PESTI HÍRLAP. Szükséges volna, hogy illetékes helyről értesítsék a közönséget, melyik verzió felel meg a valóságnak. Bécslef it jelentik a „P. Lloyd“-nak. Alaptalan az a hír, hogy a porta felszólalt a Vatikánnál egy Bosznia és Hercegovinára vonatkozó konkordátum megkötése ellen, azon indokolással, hogy e jog csak a szultánt illeti meg. Egyáltalán nem szándékoznak egy ilyen konkordátumot kötni, ha azonban ez mégis megtörténnék, Törökország nem tehetne ellene kifogást, mert a konvenció 2-ik cikke a fenálló vallásfelekezetek vallási szabadságára és vallásgyakorlatára való felügyeletet Ausztria- Magyarországra bízza. A gácsországi állomásokból Szegedre való faszállításra nézve, az alábbi vasutak következő díjkedvezményes árszabást állapítottak meg: 1) Az osztrák állami vasút, Tiszavidéki vasút társulat, és a Duister vasút, tonna és 1 kilométerenként..........................11.9 krt 2) A lemberg- cernovici, és főherceg Albert vasút tonna, és 1 kilométerenként 13.2 krt .) A magyarészakkeleti vasút legenyeszerencsi 62 kilom. hosszú vonalára nézve: 13.84 krt. Egy szó az iparosokhoz, de a közönséghez is. A magyar ipar méltán büszke a székesfehérvári kiállításra, melyen hazánk iparosai diadalt és örömünnepet ülnek, s melyről a külföldi vendégek is teljes elismeréssel nyilatkoznak. Hanem naponkint érkeznek panaszok a gyér látogatás miatt. A nagy közönség nem részesíti kellő pártolásban e nemzeti vállalatot. Méltán nevezhetjük igy, mert nemzeti az a szó legnemesebb értelmében. E részvétlenség pedig kötelességmulasztás. Kötelességmulasztás elsősorban magunk iránt, mert ha valamikor, úgy most áll kötelességében a nemzetnek tanúsítani részvétét tettleg is az ipar iránt, melynek fejlesztése és emelése, mint tegnapi vezércikkünkben kimutattuk: közgazdasági és társadalmi viszonyaink javulásának talán egyetlen eszközét képezi. Szomorú tünemény, hogy még most se viseltetünk a kellő figyelemmel és érdeklődéssel a hazai ipar ügye iránt, pedig a székesfehérvári kiállítás nem csupán üres látványosság, melyet az ember elmegy megnézni, hogy mondhassa, hogy ott volt és alamizsnakép odaadta az 50 krajcár belépti díjt, hanem valódi tükre iparunk mai fejlettségének és egyúttal örvendetes tanújele annak, hogy most már e téren is megállhatunk a magunk lábán és hogy a magyar iparnak van biztos jövője. Felhívjuk a közönséget újólag a székesfehérvári kiállítási megtekintésére, ne mondhassa rólunk a világ, hogy csak szóval tudunk lelkesülni közdolgokért, hanem ha tettre kerül a sor, csakhamar kialszik a szalmatűz. A fővárosban egybegyűlt iparosokhoz is van szavunk. Azok akik vagyoni állásuknál fogva tehetik, adjanak össze pár ezer forintot és küldjenek minél több iparossegédet Székesfehérvárra, nem mulatni vagy a kíváncsiságot kielégíteni, hanem tanulmányozni a szakmájukba vágó cikkeket, hadd lássák mi az, amiben a külfölddel kiállhatjuk a versenyt, mi az amit el kell sajátítanunk, s mi az amit talán az ország egyik vidékén jobban készítenek, mint másutt, stb. Csak így fogjuk aztán tapasztalhatni a székesfehérvári kiállítás nagy hasznát az életben és eredményeit jövő kiállításainkon. De általában csakis igy lehet haszna és eredménye és csak igy érhető el a cél, mely a hazafias mű létrehozói előtt lebeget. " Az országos iparos kongresszus. I. nap. " A hét év előtt tartott első országos iparos gyűlésnek, ma délelőtt 9 órakor következett folytatása a vigadó dísztermében. Az öszszegyűlt diszes közönség közt igen sok orsz. képviselőt láttunk, kik kerületeik iparos társulatainak fölkérésére ezeket képviselték, így ott voltak Szilágyi Dezső, Apponyi Albert, gróf, Orbán Balázs, Vécsey Tamás, Chorin, Bakay, Hegedűs, Márkus, Helfy, Mocsáry stb. orsz. képviselők és Ráth Károly (iparos, orsz. képviselő), ki az ülést megnyitja és az előkészítő bizottság nevében üdvözli a II. orsz. iparos kongresszust. Göndöcs Benedek apát mint korelnök rövid beszéd után felhívja a gyűlést a tisztviselők megválasztására, ajánlván. Elnökül: Ráth Károly, alelnökül: Bakay Nándor, Streitmann József,jegyzőkül: Mudrony Pál, Gelléry Mór, Fritz Péter és Frecskay János urakat, kik közfelkiáltással meg is választatnak. Elnök elfoglalván székét a tanácskozások sorát megnyitja, bejelentvén a 12 különböző, az iparosokat és ipart érdeklő beadványt. Áttérvén a napirendre, első tárgy volt az ipartörvény módosítását célzó határozati javaslat, melyet Mudrony Soma előadó terjeszt elő és indokol. A kongreszus célja és különösen e módosításoké, hogy a fegyelmetlenség, a léha felületesség, a munkátlanság, mely lábra kapott, szűnjék meg ; hogy az iparos osztályból derék, becsületes munkás iparosok kerüljenek ki, kik díszére, becsületére válnak a magyar iparnak; hogy ezen az úton az iparos osztály szellemileg, erkölcsileg, vagyonilag és társadalmilag emelkedjék, hogy igy a haza bennök erős támaszt nyerjen. Maga a javaslat a következő: Mondja ki a H. országos iparosgyűlés, I. hogy az 1872-ki ipartörvénynek gyökeres átvizsgálása és módosítása szükséges és pedig főleg két irányban, u. m. 1. azon irányban, hogy az iparral foglalkozók közös szakérdekeiknek előmozdítására oly kötelező társulatokban szereztessenek, melyek az iparral foglalkozók összeségét felöleljék és melyek keretéből magát egy iparűző se vonhassa ki; 2. azon irányban, hogy a szakmabeli kiképzést, valamint a készülő iparosok szellemi és erkölcsi nevelését a létesítendő ipartársulati szervezet útján hatályosan előmozdítani és ellenőrizni lehessen. II. A létesítendő szervezet a gyakorlati élet kívánalmaihoz képest háromfokú közegekből álljon.* 1. az érdekazonosságban álló iparosok közvetlen közreműködésére támaszkodó helyi és lehetőleg szakmai csoportokból (kötelező ipartársulatok). 2. Eme csoportok képviseltetése útján az ország nagyobb iparos központjain alakítandó másodfokú testületekből (iparkamarák). 3. Az egész iparszervezet működésének egyöntetű vezetését lehetségesítő központi közegből (központi ipartanács). III. A kötelező ipartársulatok oly testületi jogokkal és hatáskörrel látandók el, amikőt hatályos működtetésük megkíván. Ennek kapcsában szabályozni óhajtja a tanoncok szegődtetése, tanítása s felszabadítása; — a munkás és munkaadó közt felmerülő viszonyok szabályozását, s az ipartársulatok némely jogkörét. Az élénk helyesléssel fogadott javaslathoz Streitmann József (Gyöngyösről) ajánl egy módosítást, mely szerint mondja ki a II. iparos gyűlés, hogy 1önnálló iparos csak az lehet, aki az ipart tanulta és 22 éves, 2.) írni és olvasni tud. 3.) hogy minden kisebb iparvárosban, ahol 500 iparosnál több nincs, csak egy általános ipartársulat alakulhat. Az ezt követő élénk vitában Földy Ferenc, Csepreghy János, Szabó Ferenc, Nagy István, Busbach Ádám, Szandics újvidéki tanár, és Galgóczy Károly vesznek részt, különböző szempontokból tekintvén a felmerült kérdéseket. Elnök erre röviden összefoglalván, felteszi a kérdést, be akarja-e rekeszteni a gyűlés a vitát. Egyhangúlag elfogadtatott. A szólásra joga van még Mudrony Soma előadónak, ki röviden még egyszer indokolja a bizottság javaslatát és azt elfogadásra ajánlja. A gyűlés erre a bizottság javaslatát egyhangúlag, Streitmann indítványát pedig túlnyomó többséggel elfogadta. Az ülést délután 3 órakor folytatják. Délután 3 órakor folytattatott az ülés Szőnyegen forog az iparos szakoktatás szervezése. Steinacker előadó beszédében az iparos szakoktatást teljesen újjá akarja szervezni. A kormányok többféle mulasztásait a tárgy gyakorlati ismeretének teljes hiányában látja. Részletes indokolás után ajánlja a köz.