Pesti Hírlap, 1879. június (1. évfolyam, 150-178. szám)
1879-06-01 / 150. szám
z ponti bizottságnak általa előadott határozati javaslatát elfogadásra. György Aladár. Két módosítással fogadja el a javaslatot, mely különösen a nők munkakörét méltányolja. A javaslat elfogadtatik. Következett a III-ik határozati javaslat az egyetemlegesség elvére fektetett önsegélyes szövetkezetek terjesztése tárgyában, melyet a gyűlés a javaslattal együtt elfogad. A budapesti orsz. kiállítás ügyében beadott határozati javaslat előadója Katii volt. Csak azt említjük fel, hogy 1882. évre javasolja a bizottság, mit a gyűlés el is fogad. Következett az V. pont alatti határozati javaslat, az „állami szükségletnek a hazai ipar által való fedezéséről.“ Előadó Csepreghy János. Rövid indokolása után a gyűlés az eredeti szövegezést fogadta el. A tisztelt házból. (Levelek egy képviselőtől.) XLV. Május 31. T. szerkesztő úr! Üres a ház. Primo, mert orsz. ipargyűlés van mostanság Budapesten, hol sok honatyának kell nagymesterkedni. Secundo, mert meleg van, mely ellen nem lehet mesterkedni. Tertio, mert a katonaszállásolás ügye már oly unalmassá vált, hogy a légy is attól döglik az ülésteremben. Mindazonáltal Tisza Kálmán képes volt a termet 10 percre színig megtölteni „szabadelvű“ mamelukokkal. A dolog így esett. A 22-ik §-nál Szilágyi Dezsőnek, ki az agyonbeszélt szakaszt még külön kihagyatni is indítványozta tegnap, mára maradt a zárszava. Készült is egy nagy, de nagy, rettentő nagy beszédre, melyben ismételve a napnál is világosabban be akará bizonyítni, hogy alaptörvényeink szerint a hadsereg felett Őffelsége önhatalmúlag nem intézkedhetik. A neki hevült egyesült ellenzék még titokban kormánybuktatásra is készült. Számított rá, hogy a „szabadelvű“ mamelukhad a meleg miatt nem jön el teljes számban az ülésre s igy az összebeszélt ellenzékek névszerinti szavazást fognak kérni és impozáns többséggel fogják leszavazni Tisza Kálmán minisztériumát. De bezzeg neszét vette ennek Tisza Kálmán ma reggel, vagy még tegnap este és két dolgot cselekedett. Először is megüzenteté az egyesült ellenzéknek, hogy ha Szilágyi Dezső csakugyan elmondja az Ő felsége jogai ellen szándékozott nagy „spech“-et, hát azzal aligha el nem találja játszani Bécs előtt a maga és pártja kormányképességét még az esetre is, ha a mostani kormány megbuknék. Azután meg azt is cselekedte, hogy fogadott húsz bérkocsit, meghagyta a kocsisoknak, hogy délelőtt 10 órára fővárosszerte minden mameluk-honatyát a tisztelt ház előtt felmálházva,szavazatképesen letegyenek , a parlament főkapujánál, ügy is jön. Az ülés kezdetén a kormánybuktatók hosszú képpel nézték a folyosókon ácsorgó temérdek mamelukot, nemkülönben hosszú füllel hallgatók az érkező húsz bérkocsi megújuló moraját és így okoskodtak: „Győzelemre ma már nincs kilátás, ergo nem fogunk név szerint szavazni, a kormányképesség látszatát Szilágyi beszéde kedvéért nem kockáztathatjuk, ergo nem fogunk „Szilágyilag beszélni.“ ügy is jön. — Mégis csak nagy ördög az a Tisza Kálmán, hogy ezt ily szépen kitaktizálta. A többit röviden elmondhatom. Szilágyi nem mondott nagy beszédet, névszerinti szavazás nem volt, a katonaszállásolási javaslatot a ház hátralevő részében brevi mann, rövid vita után elfogadta s aztán ki-ki szökött, ha szökhetett a kérvények tárgyalása elől. Délután 1 órakor a tisztelt ház már határozatképtelen volt s eloszlott. Nem is fog összejönni ünnep után szerdáig. POLITIKAI SZEMLE. Battenberg herceg, mikor még Potsdamban a hadnagyi teendőket végezte, aligha hitte volna, hogy nevét egykor Európaszerte fogják emlegetni. Nincs oly hírlap, melyben nevével ne találkoznánk. Berlini lapok írják, hogy a herceg azon kérdésére, várjon elfogadja e a bulgáriai trónt, Bismarck hggy felelt volna: „Miért ne, fogadja el bátran az efféle mindig kellemes emlék marad az egész életen át.“ Az „Eastern Budget“ nem győz eleget beszélni azon kedvező benyomásról, melyet a fejedelem Andrássy grófra tett. A philippopolitez és lobogó-esetnek diplomáciai utójátéka is lesz, miután a porta e miatt jegyzéket szándékozik intézni a szerződéses hatalmakhoz. Természetesen azt fogják neki felelni, hogy nem Európa dolga ily csekélység miatt kérdésessé tenni a Balkánfélsziget békéjét, s ezzel vége a komédiának. Az eko pasa pedig ezt indokul fogja felhasználni, hogy ezentúl se hangsúlyozza a török főhatósági jogot, így fordul minden rendesen úgy, amint Muszkaország kívánja. Kétségtelen, hogy Orosz- és Németország hivatalos erőfeszítéseket tesz megfosztani Svájcot a menedékjogtól. A Neue Züricher Ztg., mint bizonyosat írja, hogy az orosz és német kormányok, valamint Madridban és egyébütt, úgy a svájci követségi tanácsnál is tapogatóztak a socializmus elleni évrendszabályok behozatala iránt, s erre a következő megjegyzéseket teszi: A legjobb válasz, melyet egy kis állam ily tapogatózásra adhat, abból áll, hogy arra utaljon, miszerint népjogi kötelességeinek mindenkor teljesen megfelel, anélkül, hogy erre figyelmeztetni kelljen ; ha ezt be tudja bizonyítani, akkor annál nyomatékosabban követelheti a maga számára azon szabadságot, hogy belügyeit saját belátása szerint rendezhesse és azokba minden beavatkozást kikérjen magának.“ Bécsben Reussig a német nagykövet, folyvást iparkodik megnyerni Ausztria-Magyarország közreműködését egy nemzetközi socialista razziához, de törekvései eddigelé nagyon csekély sikert arattak. Franciaország belügyi helyzete mind megnyugtatóbb szint élt. A kamra határozata Banqui ügyében lényegesen megjavította a kormány helyzetét, míg a radikálisok egyrészt Clémanceau megfontolatlan fellépése, másrészt pedig a bonapartistákkal való szövetkezésük által nagyon ártottak maguknak és tért vesztettek. Úgy Clémanceau, mint a bonapartisták azzal — alkalmasint nagyon is akaratuk ellenére — lényeges szolgálatot tettek a kormánynak. Másrészt a kormány is minden lehetőt elkövet, hogy az amnestiára vonatkozó minden interpellációt és indítványt megakadályozzon. Június 5-ig körülbelül 3000 kommunard részesül amnestiában, következőleg visszahelyeztetik politikai jogaiba. Blanqui a legújabb hírek szerint csak június 5-ke után kap kegyelmet, s e szerint nem lép politikai jogaiba, s ezentúl se fog bírni szenvedő választó képességgel, volt sötétítve, falait s padozatát szintén gyászlepel borttá. Közepén, az ajtóval szemben sötét menyezet alatt feküdt az elhunyt; koporsója körül lobogtak a magas tartókba helyezett viaszgyertyák, halvány fényt árasztva a ravatalt övező számtalan koszorúra, a koszorúk üde virágaira, s aranybetűs feliratú, fehératlasz szalagjára. Kevéssel öt óra előtt az „Entresprises des pompes funebres“ temetkező vállalat díszruhás szolgái a koszorúkat az egyik gyászkocsira szálliták, aztán a koporsót az udvaron fölállított emelvényre vitték, hol a beszentelő gyászszertartást főt. Klempa Simon terézvárosi prépost végezte fényes segédlettel. Fölhangzott az „Oremus“ s utána a megható „circumdederunt“ szomorú dallama, a nemzeti színház férfikara által énekelve. Az ének végével a koporsó beszenteltetett, aztán ráemelték a második, hatfogatú gyászkocsira, s a hosszú menet megindult, kisérve óriás néptömeg által, melyet több szakasz kirendelt rendőri közeg zárt el a széles sugárút középvonalától. A koporsót két oldalról a magy. hitelbank tisztviselői kísérték kezekben égő gyertyával, közvetlen a kocsi után pedig a megboldogultnak gyermekei és rokonai. A gyászoló özvegyet a fájdalomtól leroskadtan emelték kocsiba. Koszorút az elhunyt koporsójára a következő magánosok és társulatok küldöttek : A magyar hitelbank igazgató tanácsa, a magy. hitelbank, az Arad-temesvári vasút igazgató tanácsa, az arad-tem. vasút igazgató társai, a Franklin-társulat, egykori tanulótársai, Tolnay Lajos, báró Wodianer Albert, a bécsi Rothschild cég, Velleni Wiener Ede, Naisz Gyula és neje, volt tanítványai, a magy. ált. földhit. részvénytársulat, a magy. állami hitelbank felügyelőbizottsága, a magyar állami hitelbank egyesült gőzmalma, a Franklin-társulat hivatalnokai, Zimmermann család, lipótvárosi bank, Hyeronimy államtitkár, a m. földhitelintézet, az első magy. ált. biztosító társulat, Weisz család, Jalics testv., a magyar általános hitelbank tisztviselői, I-ső magy. szálloda részvénytársulat, Cassian Bódog, gőzhajó társulat stb. Számos részvétnyilatkozat is érkezett a gyászoló özvegyhez, így Bécsből Andrássy gróf külügyminiszter s a Rotschild-ház, Berlinből Hasemann, Bleichröder, Erlanger Viktor dr., továbbá Rába-Sz.Mihályról Széll Kálmán fejezte ki táviratilag részvétét. Gr. Andrássy távirata igy szól: Mély fájdalommal értesülök a súlyos veszteségről, mely a közügyeket az ön derék férjének elhunyta által érte. Fogadja legőszintébb részvétem kifejezését. Andrássy. A gyászmenet csak 6 óra után ért a kerepesi temetőbe, hol a megboldogult földi maradványai örök nyugalomra helyeztettek. Béke lebegjen hamvai felett! PESTI HÍRLAP. Pompás piros pünkösdöt, rózsás ünnepet és ünnepi rózsát kíván önnek és olvasóinak Csitt, Weninger Vince temetése. Weninger Vincét ma délután 5 órakor kisérték az örök nyugalomra, sugárúti nyaralójából. A halottas ház előtt már 4 órakor nagy néptömeg sereglett egybe, a család ismerősei s a műveit osztálybeli résztvevők pedig, kivétel nélkül gyászba öltözködve, az udvarkertben gyülekeztek. Félórával négy után érkeztek a testületek, köztük: a Magyar általános hitelbank, a Magyar földhitelintézet, a Franklin-társulat, a Magy. hitelbank egyesült gőzmalmai és a Budap. keresk. bank összes tisztviselői. A minisztériumok, országház, a nemz. múzeum, a magy. tudományos akadémia és az arad-temesvári vasút küldötteik által voltak képviselve. Több pénzügyi tekintély is eljött a végtiszteletre, köztük a bécsi Rotschild báró, Wodianer Mór báró és Reisz Károly lovag a magy. hit. intézet igazgatója. A ravatal a nyaraló egyik emeleti termében volt fölállítva, melynek ajtajáig egész a földszint bejárójától fekete posztó fedte a lépcsőt. A terembe 1879. junius 1 Ünnepély a párisi nagy operában a szegediek javára. (A „Figaro“ után.) A „Figaro“ mai száma is egész sorozatát közli azon adományoknak, melyek a junius 7-ei ünnepélyen ki fognak sorsoltatni és fényesen tanúsítják a franciák nagylelkű részvétét szerencsétlen honfitársaink iránt. A „Bon Marché“ című cég egy bronz illatszerégetőt küldött, melynek értéke 1500 frank. Saintin festész egy gyönyörű női tanulmányfejet, melyet a „Figaró“ 800 frankra becsül. Ha 11 e z d’Arros gróf a villanydelejes rajzon feltalálója, érdekes készülékének egy példányát, melynek segélyével Chegaray úr, az ügyes rajzoló, a közönség szemei előtt el fogja készíteni az ünnepély rajzát, mely azonnal ezer meg ezer példányban többszörösítve kiosztatik a jelenlevők közt. A Ha 11 e z d’Arros gróf által felajánlott készülék ébenfából van, és tökéletes mássa annak, melyet a brazíliai császár rendelt meg nála. A színházigazgatók jegyeket sorsoltatnak ki legérdekesebb előadásaikra. A Folies Dramatiques színház igazgatója egy bérletjegyet ajándékozott, mely 1879 szept. 1-től 1880 ápril 10-ig érvényes. Carvalho ur az opera comique igazgatója, hol folyvást telt ház előtt adják Mozart „Varázs fuvolyáját“, egy első emeleti páholyjegyet adományozott a nagy vonzerejű dalmű két előadására. Végre, mintha az ásványvizek akarnák helyreütni a Tisza által okozott rombolásokat, a pougesi alkali és vastartalmú fürdők társulata két bont ajándékozott, melyeknek nyerői fel lesznek jogosítva: 1. Szabad oda és visszautazásra (I-ső osztályú vasúti jegygyel) Páris és Pouges közt; 2) kapnak szabad lakást és teljes ellátást bármelyik szállodában; 3) szabadon használhatják a fürdőket; 4) ingyen látogathatják a kaszinót és színházat, hol a párisi Renaissance színház tagjai fognak működni. Mindez egyértelmű 21 napi teljes és kényelmes fürdői ellátással, vagyis legalább 1500 frankkal. Megemlítjük végül, hogy a rendőrfőnökség a a tombola megtartását véglegesen engedélyezte és hogy a köztársaság elnöke Gré v y úr megígérte hogy jelen leen az ünnepélyen.