Pesti Hírlap, 1879. november (1. évfolyam, 301-330. szám)

1879-11-01 / 301. szám

mám irányában, s maradandó elismerésemet biz­tosította magának. Kelt Gödöllőn, 1879. évi okt. hó 26-án. F er e ne József, s. k.“ A Györ-budai vasút. A Győrbudai vasútvo­nal végleges tervezete, mint a­­Pester Lloyd“ értesül, november végéig elkészül s az engedélyezést kérő folya­modványt közvetlenül e tervezet elkészülte után be fog­ják nyújtani. Mint a nevezett lap értesül,a kormányh. részéről az engedély megadása semmi nehézségbe nem fog ütközni s igy a kormány erre vonatkozó törvény­­javaslata szintén a lehető leggyorsabban fog a törvény­elé terjesztetni. A folyamodók nagyobbrészt a nyugati vasút érdekeltjei: vásonkeői Zichy Ödön gróf, Fackh Károly lovag és Fuchs Miksa, tehát az említett vasút­­társulat elnöke, vezérigazgatója és forgalmi igazgatója. A kormány a vállalatban a részvénytőke felét meghaladó összeggel, tehát több mint négy millió forinttal szándé­koznék részt venni. Hogy az üzemvezetésben szándékolt változtatás, mint minden engedélyezett vasútnál, a kor­mány beleegyezését szükségli, az természetes. Tóth Vilmos, a közös legfelsőbb állami számvevőszék újon kinevezett elnöke , felsége kezeibe a hivatalos esküt Orczy báró miniszter jelenlétében tegnap délelőtt 11 ó­a órakor letette. Az esküformát Tarkovics miniszteri tanácsos ol­vasta fel. Tóth Vilmos hivatali ügyeinek vezeté­sét Bécsben jövő hétfőn fogja átvenni. Pincehelyen Jeszenszky Sándort választot­ták meg 50 szavazattöbbséggel országgyűlési képviselővé. A függetlenségi kör tegnap este ama saj­nálatra méltó esettel foglalkozott, melyet a kör két tagjáról már közöltünk. Miután mind a kettő, Eötvös és Verhovay, a kört írásbelileg megkövette, az értekezlet az ügyet a maga részéről is bevégzettnek jelenté ki. Dr. Csillag Gyula egyetemi magántanár megérkezett európai körútjából, melyet kor­mányköltségen a telekkönyvezés tanulmányozása véget tett meg. Az igazságügyminiszterhez na­gyobb memorandumot nyújtott be. A kataszteri enqnete azon osztálya, melynek elnöke Sennyey Pál báró, a pénzügyminiszteri által kitűzött kérdőpontokra még nem felelt, mert szigorúan ragaszkodik azon kívánságához, hogy a részletes becs­lési adatokat megtekinthesse. A pénzügyminiszter kép­viselői kezdetben ezen kívánságot teljesithetlennek mon­dották, de miután az osztály bizalmi tagjai, különösen Sennyey b., Majthényi László b., Beniczky Gyula, Jeli­nek (sárosmegyei nagybirtokos) ama kívánságtól el nem tének, a pénzügyminisztérium tegnap táviratilag fölhívta a pozsonyi, besztercebányai s kassai kataszteri igazga­tóságokat a helyszínelési jegyzőkönyvek és mellékletei­nek beküldésére.­­ A büntető törvénykönyvek életbeléptetése tárgyában tanácskozó bizottság megállapította egyenként azon kihágásokat, melyek a közigaz­gatási hatóságokhoz fognak utasíttatni. Mérvadó volt ennél a cselekvények egyszerűsége és a büntetés csekélysége. A bizottság átmenvén szemű szép leány­t nemsokára eltemették az agg cserfa alá, de egyetlen álmát magával vitte a koporsóba is. És most is azt a fényes álmot álmod­ja : látja kedvesét a dicsőség csillagkoszorújával homlokán , magasztalva, áldva a boldog népek millióitól, kik előbb ellenségkép pusztították egy­mást, de kiket ő testvéri koszorúba fűzött a szeretet által. Látja kedvesét, mint tűzoszlopot előljárni a pusztában, vezetve a sötétben tévely­gőket a világosság felé. Látja miként tárulnak fel mindenütt az emberi szivek kedvese előtt, mint a virágok hely­­ei a kelő nap előtt, hogy a hideg sötét éj után éltető fényt és meleget nyerjenek. Látja kedvesét, mint egy félistent állni az emberek felett, akikért nemes nagy szi­vének vérét adja, és e tiszta forró vér minden cseppjéből az áldás, a boldogság­ rózsája fakad e földön, és mindenfelé ahol emberek laknak, a legkisebb gunyhóban épp úgy, mint a pom­pás palotákban. nyilnak a csodás, bűvös, tövis­­telen rózsák, mert a töviseket magának tartotta és e tövisek suggárrá fűződve úgy ragyognak kedvese fehér homlokán, mint a szent fény a vértanuk feje körül. . . A szép leány így szövi tovább fényes ál­mait a szemfödő alatt; e boldog álmok alakja pedig, a büszke, rajongó ifjú, éppen most halad végig fáradtan, nyomortól megtörve, a puszta te­metőn az agg cserfa alá a kékliliomos kis sir­hoz, hol összeroskad. Itt és igy végződött a fényes pálya, melyre Az osztrákok tisztelt háza. B­é­c­s, október 31. A reichsrathbeli urak után következnek a reichsrathbeli képviselők. Amott az alkotmányhű centralisták vannak többségben, emitt a Taaffe­­kabinet koalíciós pártj­a, annyi lelkesedéssel lépett. Kiket szeretetre taní­tott , gunynyal fogadták; az ellenségeskedők, midőn békére intette őket, közös ellenöket látták benne s ellene szövetkeztek s mert ő azt, ki kő­vel sújtotta, mindig kenyérrel dobta vissza, végre oda jutott, hogy már nem volt több kenyere a maga számára sem, de azért kővel még mindig dobálták. A rózsákat, melyeket sziv-véréből nyúj­tott az emberiségnek, hogy abból élet-boldogság fakadjon, mindenfelé eltiporták, s az éles tövi­sek, melyeket magának tartott meg, nem fűzőt­tek homlokára a dicsőség csillagkoszorújává, de szivébe verték azt embertársai, s halálosan meg­sebezték. És az a nagy, nemes forró szív, mely képes volt az egész emberiséget ma­gába fogadni, mely mindenkiért lángolt, szen­vedett, végre megtörvén, itt vérzett el és itt lelt nyugalmat e kis síron, hol az az egyetlen szív pihent, mely az összes emberisé­get ő benne szerette. Az ifjúnak nem fáj többé az emberiség szenvedése, nem érzi már a saját bánatát sem, arcra borulva nyugszik éllettelenül az irisz-bo­­kor mellett, míg az őszi szél végtelen keservvel zokog felette, a cserfa lombjai mély bubánattal zugnak s az olvadt dér nagy könycseppekben hull a levelekről a kis sirra és a halottra; az akácok kétségbeesett jajgatással tördelik kar­jaikat, és a sir mélyében a fehér szemfödő alatt nyugvó leány odább álmodja a fényes boldog álmot............. B. Büttner Lina. A számarányok s az érvek arányainak kritikus kérdését a felirati vita szokta eldön­teni, ez ad neki minden parlamenti szesszió ele­jén különös érdeket. — Az urak házában a kér­dés már eldúlt akkép, hogy a pártok kimondák, miszerint a köztük levő ellentéteket lehetetlen kiegyeztetni s a centralisták brevi manu lesza­vazták a föderalistákat. Mindenki azt hitte, hogy a képviselők se tesznek különben. Ők is kimondják a kibékü­lés lehetetlenségét, s aztán a föderalisták fogják brevi manu leszavazni az alkotmány­­hűeket. A felirati vita első napja nem is változta­tott e kilátáson. A házban nyomott hangulat uralkodott, s a szónokok bágyadtan beszéltek, mintha valamennyi érezte volna, hogy úgy is csak pro forma beszél, s másnap a dolgot már szavazás üti el, az urak háza módjára. Csakhogy nem így esett. A vita második napján már kitört a politikai láz minden osz­trák honatyán ; kitört az izgalom, mely a parla­menti csatákhoz hevít és síkra szálltak a leg­erősebb, legjobb harcosok, minőket ez idő sze­rint a Reichsrath felmutat. * Czartorysky hg. meg se elégedett ez napra egy üléssel; indítványozta, hogy este is tartassák ülés ; valószínűleg megsejté, hogy az alkotmányhűek valamelyik tudós és szépszavu doktora provokálni fogja a többséget s ezt ala­posan le kell majd dorongolni argumentummal, a­mire pedig idő szükséges. No meg argumen­tum is.* A nappali ülésben Plener nyitotta meg a vita érdekes­ menetét. Szavai bizonyára óri­ási feltűnést keltenek odaát Magyarországon is. — Nem ugyan­azért, mintha valami újat tar­talmaznának lényegükben, de a forma új A Verwirkungs-Theoriát ellenünk, magyarok ellen, senki sem alkalmazta a legutóbbi években oly nyíltan s oly vakmerően, mint Plener. Ő nem hajlandó a csehekkel se kiegyezni, bennünket pedig gyűlöl. A dualizmust minden percben haj­landó szétrombolni az egységes Ausztria javára, melyben persze a német lenne az uralkodó elem. Szerencsére elég erősek vagyunk, hogy a dualizmust megvédjük. Ezt respektálja Plener is, mert szövetségre hívja a cseheket ellenünk. „Ma — úgymond — a magyarok ellen elfoglalt állásunkban a csehek segítségünkre jönnek, szí­vesen látjuk őket“. No de a jó csehek fügét mutattak neki. Pan Rieger, a rettegett s félreismert pánszláv állt ki a síkra, hogy Plenerrel meg­vívjon. Volt akép a csehek érdekében övezte körül hosszú nyelű lovagkarddal az övét, de e régi szab­­lya minket is védett.Akik Riegert gyakran hallották, azok beszédét halványnak, eszmétlennek, aprólé­­koskodónak találták. Szerintük a beszéd igen illett volna egy pater Greuternek a szájába, s tőle feltűnést is kelthetne egy ily dikció,­­ de a gondolkodó, ékesszóló Riegertől mást várt Ausztria, mást vártak a csehek. Mi magyarok meg lehetünk vele elégedve, mert hangsúlyozta benne a dualizmus szükségességét, s ezzel ha­tározottan visszautasíta minden segítségét a centralistáknak Translanldania elleni küzdel­méhez. * E két beszédnek hatása megfelelt tartal­muknak. Plener tömör stylben szólt; minden mon­datában volt gondolat magva, melyen elrágód­­hatik a hallgatóság, de a szónok nem enged rá időt, s itj rágni valót ad , meg is tapsolta nem­csak a saját pártja, de az ellenfél egy része is. A Taaffe-kabinetből, melyet oly szenvedélylyel támadott meg, két miniszter: Stremayr és Horst üdvözölte kézszorítással. Sőt Liechtenstein­ig is, kinek tegnapi beszédét a szónok temérdek gúny­nyal illeté, oda ment végül hozzá, s megkö­szönte neki a gúnyt, s a r­etorikai ütlegeket. S a ház tapsolt hozzá. Ellenben Rieger nem emelkedett a Plener­­féle „Schwang“ magaslatára. Több volt beszé­dében az ötlet, mint a gondolat, több a reflexió a múltra, mint a jelenre, a­mi államférfin nyi­latkozatában a tökéletlenség, a ki nem elégítés benyomását teszi. S e benyomás alól a ház az egész beszéd során nem birt szabadulni. * Egyik ötlete azonban megnevettetett min­denkit. Nevetségessé tette vele dr. Lustkan­­de­lt, a mi Lustkandelünket. Mert hát ki ne ismerné őt a magyar hazában ? Ő az a híres osztrák „tudós“, ki saját munkája által, saját érdeméből még az irodalom­történet zu­gába PESTI HÍRLAP s azután azon kérdés megvitatására, melyik köz­­i­­gazgatási hatóság legyen illetékes , a szolgabi­­bliák és városi kapitányok jurisdikcióját helye­­­­selte, a fővárosra nézve azonban mai ülésében még nem határozott. A javaslat 45. §-a, mely szerint a kihágási ügyekben másodfokban a kir. törvényszékek járnának el, kihagyatott s e szerint a felebbviteli fórumokban változás nem javasoltatik. A kataszteri enquéte erdélyi részi tagjai az­on fáradoznak, hogy a megadóztatási percent­­arány, mely eddig Magyarország és Erdély kö­zött fennállott, jövőre is fenntartassék. A képviselőházi bizottságok ma d. u. 4 órára hirdetett ülése a megjelent tagok kevés száma miatt nem tartatván meg, nov. 4-re halasztatott. A közgaz­d. bizottság nov. 2-án d. e. 11 órakor tart ülést, melyben tárgyalás alá ve­szi a Bosznia és Hercegovina közös vámterü­letbe vonásáról s a vámkürzetek megszüntetésé­ről szóló tvjavaslatokat.­­ A képviselőház pénzügyi bizottsága ma d. u. 5 órakor tartott ülésében mindenekelőtt a pénzügyminiszter szólalt fel, arra kérvén a bizottságot, hogy az általa benyújtott pénz­ügyi­­javaslatok minél előbb s még a költség­­vetést megelőzőleg tárgyaltassanak, hogy a ja­vaslatok némelyike által keltett izgalom minél előbb ismét lecsendesíttethessék. Bujanovics Sándor ezen izgalomra hivatkozva kérdi, nem hajlandó-e a miniszter e javaslatokat vissza­vonni ? Mire a pénzügyminiszter kijelenti, hogy a javaslatokat nem szándékszik visszavonni. A bizottság rövid tárgyalás után elhatározza, hogy a­­javaslatokat még a költségvetés előtt fogja tárgyalni s a tárgyalást a jövő csütörtökre novembe 6-ára tűzte ki. Egyúttal megválasztot­tak a javaslatok előadói. Lukács Béla kérdésére egyúttal kije­lenti a pénzügyminiszter, hogy a zár­számadások legközelebbről a bizottság rendel­kezésére fognak bocsátattani a számszék által ké­szített 10 évi kimutatással együtt. H­e­­­f­y Ignác ez alkalommal az alapok és alapítvá­nyokról szóló kimutatásokat is sürgeti. Tár­gyalás alá került ezután a közoktatási miniszter által a józsefműegyetem és az állat­­gyógyintézet állandó elhelyezésére eme­lendő állami épületeket illetőleg benyújtott tvja­­vaslat, mely szerint e két intézet felépítésére 720000 ftnyi kölcsön vétetnék fel s ez kama­tostól 50 éven át 50000 ftjával törlesztetnék. T r e f o­r t miniszter indítványára — minthogy e javaslattal tervek vannak kapcsolatban — e tervek és költségvetések áttanulmányozására egy albizottság küldetett ki. 1879 november 1.

Next