Pesti Hírlap, 1879. november (1. évfolyam, 301-330. szám)
1879-11-01 / 301. szám
mám irányában, s maradandó elismerésemet biztosította magának. Kelt Gödöllőn, 1879. évi okt. hó 26-án. F er e ne József, s. k.“ A Györ-budai vasút. A Győrbudai vasútvonal végleges tervezete, mint aPester Lloyd“ értesül, november végéig elkészül s az engedélyezést kérő folyamodványt közvetlenül e tervezet elkészülte után be fogják nyújtani. Mint a nevezett lap értesül,a kormányh. részéről az engedély megadása semmi nehézségbe nem fog ütközni s igy a kormány erre vonatkozó törvényjavaslata szintén a lehető leggyorsabban fog a törvényelé terjesztetni. A folyamodók nagyobbrészt a nyugati vasút érdekeltjei: vásonkeői Zichy Ödön gróf, Fackh Károly lovag és Fuchs Miksa, tehát az említett vasúttársulat elnöke, vezérigazgatója és forgalmi igazgatója. A kormány a vállalatban a részvénytőke felét meghaladó összeggel, tehát több mint négy millió forinttal szándékoznék részt venni. Hogy az üzemvezetésben szándékolt változtatás, mint minden engedélyezett vasútnál, a kormány beleegyezését szükségli, az természetes. Tóth Vilmos, a közös legfelsőbb állami számvevőszék újon kinevezett elnöke , felsége kezeibe a hivatalos esküt Orczy báró miniszter jelenlétében tegnap délelőtt 11 óa órakor letette. Az esküformát Tarkovics miniszteri tanácsos olvasta fel. Tóth Vilmos hivatali ügyeinek vezetését Bécsben jövő hétfőn fogja átvenni. Pincehelyen Jeszenszky Sándort választották meg 50 szavazattöbbséggel országgyűlési képviselővé. A függetlenségi kör tegnap este ama sajnálatra méltó esettel foglalkozott, melyet a kör két tagjáról már közöltünk. Miután mind a kettő, Eötvös és Verhovay, a kört írásbelileg megkövette, az értekezlet az ügyet a maga részéről is bevégzettnek jelenté ki. Dr. Csillag Gyula egyetemi magántanár megérkezett európai körútjából, melyet kormányköltségen a telekkönyvezés tanulmányozása véget tett meg. Az igazságügyminiszterhez nagyobb memorandumot nyújtott be. A kataszteri enqnete azon osztálya, melynek elnöke Sennyey Pál báró, a pénzügyminiszteri által kitűzött kérdőpontokra még nem felelt, mert szigorúan ragaszkodik azon kívánságához, hogy a részletes becslési adatokat megtekinthesse. A pénzügyminiszter képviselői kezdetben ezen kívánságot teljesithetlennek mondották, de miután az osztály bizalmi tagjai, különösen Sennyey b., Majthényi László b., Beniczky Gyula, Jelinek (sárosmegyei nagybirtokos) ama kívánságtól el nem tének, a pénzügyminisztérium tegnap táviratilag fölhívta a pozsonyi, besztercebányai s kassai kataszteri igazgatóságokat a helyszínelési jegyzőkönyvek és mellékleteinek beküldésére. A büntető törvénykönyvek életbeléptetése tárgyában tanácskozó bizottság megállapította egyenként azon kihágásokat, melyek a közigazgatási hatóságokhoz fognak utasíttatni. Mérvadó volt ennél a cselekvények egyszerűsége és a büntetés csekélysége. A bizottság átmenvén szemű szép leányt nemsokára eltemették az agg cserfa alá, de egyetlen álmát magával vitte a koporsóba is. És most is azt a fényes álmot álmodja : látja kedvesét a dicsőség csillagkoszorújával homlokán , magasztalva, áldva a boldog népek millióitól, kik előbb ellenségkép pusztították egymást, de kiket ő testvéri koszorúba fűzött a szeretet által. Látja kedvesét, mint tűzoszlopot előljárni a pusztában, vezetve a sötétben tévelygőket a világosság felé. Látja miként tárulnak fel mindenütt az emberi szivek kedvese előtt, mint a virágok helyei a kelő nap előtt, hogy a hideg sötét éj után éltető fényt és meleget nyerjenek. Látja kedvesét, mint egy félistent állni az emberek felett, akikért nemes nagy szivének vérét adja, és e tiszta forró vér minden cseppjéből az áldás, a boldogság rózsája fakad e földön, és mindenfelé ahol emberek laknak, a legkisebb gunyhóban épp úgy, mint a pompás palotákban. nyilnak a csodás, bűvös, tövistelen rózsák, mert a töviseket magának tartotta és e tövisek suggárrá fűződve úgy ragyognak kedvese fehér homlokán, mint a szent fény a vértanuk feje körül. . . A szép leány így szövi tovább fényes álmait a szemfödő alatt; e boldog álmok alakja pedig, a büszke, rajongó ifjú, éppen most halad végig fáradtan, nyomortól megtörve, a puszta temetőn az agg cserfa alá a kékliliomos kis sirhoz, hol összeroskad. Itt és igy végződött a fényes pálya, melyre Az osztrákok tisztelt háza. Bécs, október 31. A reichsrathbeli urak után következnek a reichsrathbeli képviselők. Amott az alkotmányhű centralisták vannak többségben, emitt a Taaffekabinet koalíciós pártja, annyi lelkesedéssel lépett. Kiket szeretetre tanított , gunynyal fogadták; az ellenségeskedők, midőn békére intette őket, közös ellenöket látták benne s ellene szövetkeztek s mert ő azt, ki kővel sújtotta, mindig kenyérrel dobta vissza, végre oda jutott, hogy már nem volt több kenyere a maga számára sem, de azért kővel még mindig dobálták. A rózsákat, melyeket sziv-véréből nyújtott az emberiségnek, hogy abból élet-boldogság fakadjon, mindenfelé eltiporták, s az éles tövisek, melyeket magának tartott meg, nem fűzőttek homlokára a dicsőség csillagkoszorújává, de szivébe verték azt embertársai, s halálosan megsebezték. És az a nagy, nemes forró szív, mely képes volt az egész emberiséget magába fogadni, mely mindenkiért lángolt, szenvedett, végre megtörvén, itt vérzett el és itt lelt nyugalmat e kis síron, hol az az egyetlen szív pihent, mely az összes emberiséget ő benne szerette. Az ifjúnak nem fáj többé az emberiség szenvedése, nem érzi már a saját bánatát sem, arcra borulva nyugszik éllettelenül az irisz-bokor mellett, míg az őszi szél végtelen keservvel zokog felette, a cserfa lombjai mély bubánattal zugnak s az olvadt dér nagy könycseppekben hull a levelekről a kis sirra és a halottra; az akácok kétségbeesett jajgatással tördelik karjaikat, és a sir mélyében a fehér szemfödő alatt nyugvó leány odább álmodja a fényes boldog álmot............. B. Büttner Lina. A számarányok s az érvek arányainak kritikus kérdését a felirati vita szokta eldönteni, ez ad neki minden parlamenti szesszió elején különös érdeket. — Az urak házában a kérdés már eldúlt akkép, hogy a pártok kimondák, miszerint a köztük levő ellentéteket lehetetlen kiegyeztetni s a centralisták brevi manu leszavazták a föderalistákat. Mindenki azt hitte, hogy a képviselők se tesznek különben. Ők is kimondják a kibékülés lehetetlenségét, s aztán a föderalisták fogják brevi manu leszavazni az alkotmányhűeket. A felirati vita első napja nem is változtatott e kilátáson. A házban nyomott hangulat uralkodott, s a szónokok bágyadtan beszéltek, mintha valamennyi érezte volna, hogy úgy is csak pro forma beszél, s másnap a dolgot már szavazás üti el, az urak háza módjára. Csakhogy nem így esett. A vita második napján már kitört a politikai láz minden osztrák honatyán ; kitört az izgalom, mely a parlamenti csatákhoz hevít és síkra szálltak a legerősebb, legjobb harcosok, minőket ez idő szerint a Reichsrath felmutat. * Czartorysky hg. meg se elégedett ez napra egy üléssel; indítványozta, hogy este is tartassák ülés ; valószínűleg megsejté, hogy az alkotmányhűek valamelyik tudós és szépszavu doktora provokálni fogja a többséget s ezt alaposan le kell majd dorongolni argumentummal, amire pedig idő szükséges. No meg argumentum is.* A nappali ülésben Plener nyitotta meg a vita érdekes menetét. Szavai bizonyára óriási feltűnést keltenek odaát Magyarországon is. — Nem ugyanazért, mintha valami újat tartalmaznának lényegükben, de a forma új A Verwirkungs-Theoriát ellenünk, magyarok ellen, senki sem alkalmazta a legutóbbi években oly nyíltan s oly vakmerően, mint Plener. Ő nem hajlandó a csehekkel se kiegyezni, bennünket pedig gyűlöl. A dualizmust minden percben hajlandó szétrombolni az egységes Ausztria javára, melyben persze a német lenne az uralkodó elem. Szerencsére elég erősek vagyunk, hogy a dualizmust megvédjük. Ezt respektálja Plener is, mert szövetségre hívja a cseheket ellenünk. „Ma — úgymond — a magyarok ellen elfoglalt állásunkban a csehek segítségünkre jönnek, szívesen látjuk őket“. No de a jó csehek fügét mutattak neki. Pan Rieger, a rettegett s félreismert pánszláv állt ki a síkra, hogy Plenerrel megvívjon. Volt akép a csehek érdekében övezte körül hosszú nyelű lovagkarddal az övét, de e régi szablya minket is védett.Akik Riegert gyakran hallották, azok beszédét halványnak, eszmétlennek, aprólékoskodónak találták. Szerintük a beszéd igen illett volna egy pater Greuternek a szájába, s tőle feltűnést is kelthetne egy ily dikció, de a gondolkodó, ékesszóló Riegertől mást várt Ausztria, mást vártak a csehek. Mi magyarok meg lehetünk vele elégedve, mert hangsúlyozta benne a dualizmus szükségességét, s ezzel határozottan visszautasíta minden segítségét a centralistáknak Translanldania elleni küzdelméhez. * E két beszédnek hatása megfelelt tartalmuknak. Plener tömör stylben szólt; minden mondatában volt gondolat magva, melyen elrágódhatik a hallgatóság, de a szónok nem enged rá időt, s itj rágni valót ad , meg is tapsolta nemcsak a saját pártja, de az ellenfél egy része is. A Taaffe-kabinetből, melyet oly szenvedélylyel támadott meg, két miniszter: Stremayr és Horst üdvözölte kézszorítással. Sőt Liechtensteinig is, kinek tegnapi beszédét a szónok temérdek gúnynyal illeté, oda ment végül hozzá, s megköszönte neki a gúnyt, s a retorikai ütlegeket. S a ház tapsolt hozzá. Ellenben Rieger nem emelkedett a Plenerféle „Schwang“ magaslatára. Több volt beszédében az ötlet, mint a gondolat, több a reflexió a múltra, mint a jelenre, ami államférfin nyilatkozatában a tökéletlenség, a ki nem elégítés benyomását teszi. S e benyomás alól a ház az egész beszéd során nem birt szabadulni. * Egyik ötlete azonban megnevettetett mindenkit. Nevetségessé tette vele dr. Lustkandelt, a mi Lustkandelünket. Mert hát ki ne ismerné őt a magyar hazában ? Ő az a híres osztrák „tudós“, ki saját munkája által, saját érdeméből még az irodalomtörténet zugába PESTI HÍRLAP s azután azon kérdés megvitatására, melyik közigazgatási hatóság legyen illetékes , a szolgabibliák és városi kapitányok jurisdikcióját helyeselte, a fővárosra nézve azonban mai ülésében még nem határozott. A javaslat 45. §-a, mely szerint a kihágási ügyekben másodfokban a kir. törvényszékek járnának el, kihagyatott s e szerint a felebbviteli fórumokban változás nem javasoltatik. A kataszteri enquéte erdélyi részi tagjai azon fáradoznak, hogy a megadóztatási percentarány, mely eddig Magyarország és Erdély között fennállott, jövőre is fenntartassék. A képviselőházi bizottságok ma d. u. 4 órára hirdetett ülése a megjelent tagok kevés száma miatt nem tartatván meg, nov. 4-re halasztatott. A közgazd. bizottság nov. 2-án d. e. 11 órakor tart ülést, melyben tárgyalás alá veszi a Bosznia és Hercegovina közös vámterületbe vonásáról s a vámkürzetek megszüntetéséről szóló tvjavaslatokat. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma d. u. 5 órakor tartott ülésében mindenekelőtt a pénzügyminiszter szólalt fel, arra kérvén a bizottságot, hogy az általa benyújtott pénzügyijavaslatok minél előbb s még a költségvetést megelőzőleg tárgyaltassanak, hogy a javaslatok némelyike által keltett izgalom minél előbb ismét lecsendesíttethessék. Bujanovics Sándor ezen izgalomra hivatkozva kérdi, nem hajlandó-e a miniszter e javaslatokat visszavonni ? Mire a pénzügyminiszter kijelenti, hogy a javaslatokat nem szándékszik visszavonni. A bizottság rövid tárgyalás után elhatározza, hogy ajavaslatokat még a költségvetés előtt fogja tárgyalni s a tárgyalást a jövő csütörtökre novembe 6-ára tűzte ki. Egyúttal megválasztottak a javaslatok előadói. Lukács Béla kérdésére egyúttal kijelenti a pénzügyminiszter, hogy a zárszámadások legközelebbről a bizottság rendelkezésére fognak bocsátattani a számszék által készített 10 évi kimutatással együtt. Hefy Ignác ez alkalommal az alapok és alapítványokról szóló kimutatásokat is sürgeti. Tárgyalás alá került ezután a közoktatási miniszter által a józsefműegyetem és az állatgyógyintézet állandó elhelyezésére emelendő állami épületeket illetőleg benyújtott tvjavaslat, mely szerint e két intézet felépítésére 720000 ftnyi kölcsön vétetnék fel s ez kamatostól 50 éven át 50000 ftjával törlesztetnék. T r e f or t miniszter indítványára — minthogy e javaslattal tervek vannak kapcsolatban — e tervek és költségvetések áttanulmányozására egy albizottság küldetett ki. 1879 november 1.