Pesti Hírlap, 1880. május (2. évfolyam, 120-149. szám)

1880-05-04 / 123. szám

II. évf. 123 szám. 04831 Budapest, 1880. Kedd, május 4. Előfizetési árak a képes heti melléklettel együtt: Egé­sz évre...........14 frt — kr. Félévre................. 7 „ — „ Negyedévre.... 3 „ 50 „ Egy hóra........... 1 ,, 20 „ —6— A képes melléklet külön: egész évre .............................4 frt fólŐTT©.......................................2 „ negyedévre . . . . • 1 „ Egyes szám­ára 8 kr. Százalék nem adatik. Egyes száma heti melléklet nél­kül helyben 4 kr. Vidéken 5 kr.Pesti Hírlap POLITIKAI NAPILAP, SZÉPIRODALMI KÉPES HETIMELLÉKLETKrafi^V Szerkesztési iroda: Budapesten, nádor-utca 7. I. em., 5 ajtó, hova a lap szellemi részét illeti/ minden közlemény intézendő Bérmentetlen levelek csak rs­mért kezektől fogadtatnak el. Kéziratok viszsa nem adatna Kiadó hivatal: Budapest, nádor-utca 7. az., hova az előfizetések és a lap szét­küldésére vonatkozó felsz­ólamlások intézendők. Hirdetések: a kia­dóhivatalban vétetnek fajl NAFTÁK. LÁTNIVALÓ K. képtár ; vasárnapokon d. e. 10­1-ig fölváltva sieti társulat tárlata. [Sugár­ Rt. saját dig megtekinthető.­­ Közvágóhíd ai o­k .­­ a gyűjtemények valamelyike, a könyvtár pedig ház.] - Magyar tudományos ada­­roksári­nt végén a vám mellett. - Város-Kedd katholikus : Flórian Nemzeti muzeum. [Muzeum-kórut.] minden hétköznapon 9-1-ig. — Országos démia. [Ferenc-József-tér saját­ ház.] - ház a régi a városház-téren, az uj a Lipót­­­i Flóriftus Nyitva: d. e. 9-1 óráig, hétfőn és csütörtökön képtár [Eszterházy-féle] az akadémia palo- Ipar muzeum. [Sugár-ut, a képzöművé- utcában 84. sz. a.­­ Városi vigadó » pro.eEt&na . n lonan a természet- és néprajzi-tár, kedden és ponté­­tájában. Nyitva : vasárnap, szerdán, és pente­­szeti társulat háza.] — Királyi vár és [redoute] az aldunasoron - Állatkert a görögoroea I Tivadar ken az ásványtár, szerdán és szombaton a ken 9-l-ig. - Országos képzőmű­vé- vártért Budán, az udvar távollétében min- városligetben. A mai szám tartalma: Olasz kártyák. — Pol. hírek. — Az albánok harci ki­áltványa. — Pol. szemle. — Főv. ügyek. — Egyletek és intézetek. — Tud. és irodalom. — Szinh. és müv. — Tavaszi séta Károlyi gr. palotájában. — Visszaélés Edi­son nevével. — Táviratok. — Napi hirek. — Törv. csar­nok. — Közgazd. hirek. — Tárca : Flammarion Kamill és műve. — Regény: Az amerikai. (Folyt.) — Szinlapok. — A b­esti értést. — Hirdetések. — A mellékleten : Tavasz. — Apróságok. — Lesz-e tavasz ? Le principe harmonisatem­. — Magyarság. — Az aprók világában. Olasz kártyák. Nemcsak nálunk vannak pénzügyi mizé­riák, nemcsak rajtunk nehezedik a deficit átka. Odalenn a déli szomszédságban, hova mű­vészeink tanulni, ifjú házaspáraink mézet enni és mellbetegeink gyógyulni mennek,­­ az ifjú, életerős szép Olaszország, ez istentől minden jóval megáldott paradicsom hasonló bajban szen­ved : pénze nincs. Pedig magunkról tudhatjuk, hogy ez mek­kora baj. A diplomata hiába gondolkozik fényesnél fényesebb külpolitika, szövetségesek felett, — a hadvezér hiába tervezi ki a diadalszomjas csa­patok diadalútját az annektálandó „szomszéd“ tartományok felé, — az államférfi hiába igyek­szik nagyszabású reformokat kidolgozni, mik a lakosság számára erkölcsi és anyagi jólétüket biztosító intézményeket teremtenek, — a nemzet­gazda hiába álmodozik hazája világkereskedelmé­ről, hatalmas tengerészeiről, — ha mind­ennek va­lósításához a nervus rerum gerendarum hiányzik. A gyakorlati politikusnak tehát ott min­denek előtt azzal kell tisztába jönnie, honnan teremtsen elegendő pénzt, hogy az állambudget chronikus deficitjeit lehetőleg apaszsza._________ A források azonban jobbára kimerítvek, hitele az államnak csekély, adóbevétele az elő­irányzatnak mindig mögötte marad s ily körül­mények közt reformokról szó se lehet. A lakosság ily körülmények közt ingerült, parlamentje pedig olyan, mint a lakosság maga. Az eszményi törekvések után szomjazik, a té­nyekkel számolni nem tud, az államélet min­dennapi teendőit személyesen végzi, s mert a pártoknak saját politikájuk a gyakorlati élet számára nincs és csak személyes rokon- vagy ellenszenv szerint csoportosulnak, azért a tör­vényalkotás vagy a kormánybuktatás tisztán szeszély dolga náluk. Mintha úgyis tudnák, hogy akármely kor­mány vezesse az ügyeket, pénzt teremteni nem képes s az állapot a régi marad. Az olasz parlament ezért jó kedvében vé­gig üli a törvényhozási idényt, olykor változa­tosság okáért támaszt egy kis külügyi vitát, s ha pedig resz­kedve támad, leszavazza a kor­mányt minden ok nélkül s támaszt egy kis krízist. Az olasz kormány­krízis nem lep meg sen­kit, nem idéz elő változást senkiben, legkevésbé az államügyekben. Mindössze azt jelenti, hogy Cairoli úr helyett ezentúl Crispi vagy Minghetti lesz a miniszterelnök. Ez pedig Európára és Olaszországra is elég közönyös. Az egész parlamentarizmus egy kártyajáték benyomását teszi, melyben a felek a tout sze­rint ütnek. Olaszországnak négy á toutja van: Cairoll, Crispi, Minghetti és Depretis. Ezeket aztán variálják a játék során. Ma Cairoli az á tout, holnap megbukik s a távirat rögtön meghozza a hirt, hogy Hum­bert király Crispivel, Minghettivel és Depretis­­sel értekezett a kabinet megalakítása iránt. Ha aztán Crispi bukik meg, Minghettin és Depre­­tisen vagy ismét Cairolin a sor. S mert évenkint legalább két miniszter­válság van, a kombinációkat e négy á­tout színnel nem lehet kimeríteni. A mostani krízis csak annyiban tér el a többitől, hogy itt Minghetti és Crispi nem vál­lalták el a megbízást, hogy Cairolit felváltsák, Depretis pedig tagja a Cairoli-kabinetnek s így a parlamenti többség véletlen bizalmatlansági szavazata őt is illette. Nem maradt hát más hátra, mint felosz­latni a kártyatársaságot s az új választások el­rendelésével összehívni egy másikat, melyben vagy Cairoli marad meg a tournak, vagy meg­elégszik a társaság Depretissel is, vagy pedig Crispi meggondolja a dolgot s vállalkozik a játszmára, vagy végül Minghetti felváltja vala­­menynyit. A király hát feloszlatta a parlamentet. Az új választások elé azonban úgy az olasz nemzet, mint Európa teljes közönynyel néz. Amaz mert mitse nyer, emez mert mit se veszíthet az olasz parlament kártyaasztalán. Az egyesült ellenzék május 2-án tartott érte­kezlete alkalmából a II. országos iparos gyűlésnek a képviselőházhoz benyújtott kérvényét tárgyalás alá vé­­vén, a következőkben állapodott meg: 1. Szükségesnek tartja, hogy az országos iparos­ gyűlés által benyújtott kérvényben foglalt elvek úgy a közgazdasági bizottság­ban, mint a képviselőházban behatóan megvitassanak. Szükségesnek tartja, hogy a kormány, mely az iparosok , a kereskedelmi kamarák sürgetése dacára ez irányban A „PESTI HÍRLAP“ TÁRCÁJA. Flammarion Kamill és művei. A „Pesti Hírlap“ eredeti tárcája. Csillagászat, bölcsészet oly tárgyak, me­lyekkel az ember már e földön megjelenése óta még őseredeti állapotában is foglalkozott, me­lyekkel létfeltételeinél fogva szükségképen fog­lalkoznia kelle : ezek lévén irányadói, vezetői úgy a testi, valamint a szellemi élet utain. A látkör eleinte minden irányban korlá­toltan szűk volt, mígnem a szemlélés és az ész­lelés folytonos gyakorlata — élesítvén az em­beriség testi és szellemi látását — mindinkább tágítá azt. A világalkotó mindenség egyes választott­jai s kegyeltjei lángeszüknek hatalmas fényével bevilágiták a tért, s e világosság sugarainál mások hangya szorgalmuk kitartásával gyűjték a századok tapasztalatait, foglalták tudományos rendszerbe az anyagot, találták föl, késziték el, s tökéletesiték napjainkig a segédeszközöket, melyek a fokonkint fejlődött emberiség nagyobb tömegének is ma már nemcsak megengedik, de a valaha legyőzhetleneknek látszott akadályok s nehézségek eltávolításával könnyűvé, a termé­szet ragyogó pompájának és csodáinak kitárá­sával élvezetessé teszik a mindenség szentélyé­hez közeledést. Csillagászat ! Bölcsészet! Mérhetlen birodalmak, melyeknek határá­nál a közönséges emberfiának szelleme szár­nyaszegetten készül röptéből lehullani, elkedvet­lenítve e nehézségek által, melyek vállalkozása elé tornyosulni látszanak, ezekkel szemben el­lankad, s elijedve zárkózik el önmaga a fölvi­­dító öröm, a tiszta élvezet, a tökéletes boldog­ság bőven ömlő, üde­s üdítő kútforrásaitól, re­ményét veszítve, hogy ezeket valaha megköze­líthesse ! S miért van ez ? Midőn voltak úttörők számtalanon, kik földi jólétük föláldozásával s még vértanúság árán is önzetlenül egyengették az ösvényeket, megjelölve az irányt, s a módot, mely felé, s a mely szerint haladni kell. Igen, de a tömeg nem bir a szellem azon megkivántató erejével, nem a jellem ama ter­­hetlen kitartásával, mely a tudomány fölkent­jeinek tulajdona, neki nem elég az irányt je­lölő útmutató, neki vezető kézre is szüksége van, mely őt útjában gyámolitsa, s a két test­vértudomány országában kézen fogva vezesse. Egyike azon lángszellemeknek kinek ve­zető kezén keresztül az emberi boldogságért nemesen dobogó szívnek lüktetését átérezzük, ki e tudományokat népszerűsítvén, kincseit köz­vagyonná, s az egyes kiválasztottak eddigi bir­tokát az összemberiség uradalmává teszi: Flam­marion Kamill. * Lássuk életrajzát, hogy ki , az visszatük­röződik műveiben. Flammarion Kamill 1842-ben született Mon­­tigny-le-Roiban, Haute-Marne megyében (depar­­tement) a Langresi fensík végső dombjain, hol a Szajna, Marne, és Meuse folyók erednek. A természet által gazdag tehetségekkel lévén föl­ruházva már négy éves korában olvasni, írni tudott, és hat éves korában, mint a községi is­kola legtehetségesb tanítványainak egyike, a megyefőnöknek figyelmét magára vonta. Családja, valamint honfitársa Dideroté, őt az egyházi pályára szánta, s tíz éves korában a langresi papnöveldébe küldte, hol az alsóbb osz­tályokat végezte. De tizennégy éves korában a papnöveldét odahagyva, Párisba jött tanulmányait bevég­­zendő, s fényesen tevén le a szigorlatokat a tu­dományokból és szépművészetekből, különösen magára vonta Babinet akadémiai tag és mű­egyetemi vizsgálónak figyelmét, s 1858-ban ti­zenhat éves korában mint csillagász növendéket fogadá be a párisi csillagba. Itt gyorsan avatá be magát a gyakorlati csillagászat munkálataiba, különösen vonzódott a bolygók tanulmányozásához fölismerte azt, hogy a világrendszer ismeretének a teremtés felől uralkodó közönséges fogalmakat tökéletesen át kell alakítania, és 1861-ben tizenkilenc éves ko­rában, irta meg legelső munkáját. „A lakott vi­lágok sokasága“ címen (La Pluralité des Mondes Habités) mely valódi lelkesedéssel fogadtatott, majdnem valamennyi nyelvre *) lefordittatott kezdve a spanyol s olasztól egész a norvég s lengyelig, és eddig huszonhat francia kia­dást ért. ______*) Már most valahára a magyarra is. Dial­zxumunk 12 oldalt tartalmaz

Next