Pesti Hírlap, 1892. március (14. évfolyam, 61-91. szám)

1892-03-01 / 61. szám

1892. március 1. azokat saját hatáskörömben kötelességszerűleg el fo­gom rendelni. Egyelőre te­hát, nem látom szükségét annak, hogy a törvényhozás részéről is intézkedések tör­ténjenek. A­mennyiben ez szükségessé válnék, a kor­mány e részben is meg fogja tenni kötelességét. (He­lyeslés.) A baj minden­esetre elég nagy arra, hogy úgy közigazgatási úton, valamint társadalmi téren minden elkövettessék annak enyhítésére. Kérem, méltóztassanak válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés.) Úgy az interpelláló, mint az egész ház tudo­másul veszi a választ. Ezzel az ülés 12 ó­a órakor véget ért. Fővárosi ügyek. •­ A főváros pénzügyi és gazdasági bi­zottsága ma délelőtt Alkér polgármester elnöklete alatt ülést tartott. A III. kerületi szépvölgyi dűlőben levő francia kőbánya bérbevételére nézve Hofbauer Lajos vállalkozó tett ajánlatot évi 200 írt bérrel. A mérnöki hivatal megkérdeztetvén, azt indítványozza, hogy ily körülmények között a bánya ne adassák bérbe, mert abból a főváros használatára évről-évre sok kavicsot lehet szállítani. A bizottság is ily érte­lemben hoz határozatot. Földessy Lajos szerszám­­gyárat létesített a fővárosban s gyára megnagyobbi­­tására 328 négyszögölnyi telket kér a Lehel- és lőpor­tár-utcák mentén kedvezményes áron, minthogy egé­szen új iparágat honosított meg az országban. A ki­küldött bizottság megszemlélte Földessy telepét s ajánlja, hogy a gyár részére a kért telek átengedtes­sék, de csakis tizenöt frtnyi árért négyszögölenkint, minthogy már ez összeg is rendkívüli kedvezmény a kitűnő fekvésű telekért. A pénzügyi bizottság hozzá­járul ez indítványhoz. A Grossberger és Luezenbacher cégek fatelepei részére a Demeter­ utcában bérbeadott telkeket újabb három évre átengedni javasolja a bi­zottság Automata székek fölállítására kérnek en­gedélyt a főváros utcáin Maygraber Ágoston és Egyessy Kornélia. A székek olyan szerkezetűek, hogy három krajcár bedobása mellett, a felső lap lecsukható s a szék használható. A mérnöki és középítési bizottságoknak nincs kifogásuk az engedély kiadása ellen, csak a mérnöki hivatal jegyzi meg, hogy a székek aligha fogják a remélt jövedelmet meghozni. A bizottság a szerződés megkötését fogja ajánlani hat évre, azzal a feltétellel, hogy a vállal­kozó minden székért évi 50 kv helyfoglalási díjat fizet. A budai közvágóhíd építése már legköze­lebb megkezdhető lesz. Egyelőre csak a mészárosok részére szükséges épületek és az együttes sertésvágó­híd építendő ki, összesen 590,920 frt költséggel. Az összeget a fővárosi intézeti alapok és közalapítvá­nyok pénzeiből ajánlja kölcsön vétetni a főszámvevő, évi 5°/6-os kamattal való törlesztés mellett. E fede­zeti módot a bizottság is elfogadja.­­ A főváros közoktatásügyi bizottsága ma délután Rózsavölgyi tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott. Első tárgy volt az elemi iskolai tan­díjmentességnek még mindig megoldatlan kérdése. Faller Ferenc előadó ismertette az ügy jelenlegi stádiumát. A belügyminiszter tudvalevőleg már két ízben utasította vissza a főv. közgyűlésnek azt a határozatát, hogy a beiratásnál a szülők egyszerű bemondására elengedendő a tandíj. Legutóbb a mi­niszter csak mintegy kényszerhelyzetben az idő rövid­sége miatt nyugodott bele, hogy egy évi próbaidőre az egyszerű bejelentés is alapul vétessék a tandíj elengedésére, de egyúttal utasította a törvényhatósá­got, hogy olyan módok és eszközök iránt tegyen előterjesztést, a­melynek alapján csakis olyan szülők részesüljenek tandíjmentességben, a­kik arra igazán rászorulnak. A most folyamatban lévő elemi iskolai félévre tehát kísérletképen egyszerű bemondás véte­tett alapul a tandíjmentességre s most már konsta­tálható, hogy az első félévben tandíjból csak 6054 frttal folyt be kevesebb, mint az előző évben. Tehát a csökkenés alig 17°lo nyi, sokkal kevesebb mintsem a tandíjelengedés e módjánál várni lehetett. De minthogy a miniszter minden áron kívánja valami­képen biztosítani a fővárost, hogy tandíjfizetésre ké­pes szülőknek ez a csekély díj el ne engedtessék, a tanügyi ügyosztály azt az előterjesztést teszi, hogy egyszerű bemondás alapján engedtessék el ugyan a tandíj, de a tandíj­mentességet kérő szülők név­sora és lakásaik pontosan följegyzendők s a kerületi elöljáróságnak adandók ki, a kerületi esküdtek feladata lesz aztán a tandíjmentesek vagyoni állapotáról meggyőződést szerezni s ha esetleg vagyo­nos vagy jobb módú polgárok gyermekei élveznék a tandíjmentességet szegénység bevallása alapján, azo­kon a tandíj utólag behajtandó. Ez előterjesztés fölött hosszú vita fejlődött ki. Tenczer Pál mindenesetre haladást lát benne az ügyosztály és a tanács előbbi álláspontjához képest, de nagyon is alapos aggodalmai vannak, hogy a teen­dőkkel túlhalmozott esküdtek ez újabb megterheltetés mellett képesek lesznek-e megfelelni. Hiszen egy ke­rületben 2—3000 szülő lakására kell eljárni a 8 esküdtnek s igy körülbelül 300 eset jut egy-egy esküdtre. A­ki azt hiszi, hogy ilyen körülmények között lesz lelkiismeretes ellenőrzés, az csalódik. Egyébként a tandíjmentesség ügye nem csak a föld­höz ragadt szegény lakosság javára volna megoldandó, hanem a léttel küzdő családok szempontjából, a­melyek ugyan megkeresik a legszükségesebbet, de a­melyekre 3—4 gyermek után járó tandíj roppant teherként súlyosodik. Attól is fél, hogy az esküdtek ilyen esetekben, ha valahol csinosan berendezett egy­két szobát látnak, nem fogják szem előtt tartani az intézkedés tulajdonképes célját. Szász Károly nem osztja ezeket az aggodalma­kat. Valami bizonyítási módot mégis kell kitalálni, hogy hamis bemondásoknak eleje vétessék s azt hiszi, hogy a javasolt módszer a legméltányosabb és leg­enyhébb, mert megkíméli az illetőket a szegénységi bizonyítvány után való futkosástól. Fenyvessy Adolf még mindig abban a nézetben van, hogy leghelyesebb volna az általános tandíjmentesség az elemi iskolákban. De ha már módokról kell beszélni, a­melyek a legszabadelvűbb módon közelíthetik meg a teljes tandíjmentességet, akkor megmarad a köz­gyűlésnek előbbi határozata mellett, tudniillik, hogy a­kik kérik, azoknak engedjék el a tandíjat. Nem ta­gadja, hogy mint minden szabadelvű intézménynél, itt is lesznek visszaélések, de ezek elenyésznek az intézkedéstől várható kedvező eredmények mellett. Többen szóltak még a tárgyhoz pro és kontra, de a bizottság többsége hozzájárult az ügyosztály előter­jesztéséhez. Hozzájárul a bizottság ahhoz, hogy a buda­pesti kir. kath. tanítóképző-intézet számára telek en­gedtessék át; kikötendő azonban, hogy az intézet nagyosztályú elemi iskolát tartson fönn, s az interná­tusban — a­mennyire jelentkezés történik — a nö­vendékek számának egy­negyed részéig budapesti illetőségű fiatalok, kapjanak helyet. A bizottság hozzá­járul ahhoz, hogy a VII. ker. és IX. ker. polgári isko­lákhoz két, illetőleg egy újabb tanítói állás rendsze­resítessék. Forgó István főv. biz. tag, régebben azt az indít­ványt újította föl, hogy az iskolaigazgatóknak az intézeti épületekben bírt lakásuk megszüntetésével, az igaz­gatók részére megfelő lakbér utalványoztassék. Forgó István a mai ülésen szóval is megokolja ez indítvá­nyát. Eltekintve attól — úgymond — hogy számos esetben az igazgatók megbetegült gyermekei voltak a ragályos betegségek terjesztői, nem engedhető meg, hogy akkor, a­midőn egynémely iskola helyiségei sö­tétek, alkalmatlanok, az igazgatók 4—5 szobás utcai lakással bírjanak ugyanabban az épületben. De még az is megtörténik nem egy esetben, hogy az igazga­tón kívül más tanár, vagy ezek rokonsága költözik a lakásba. Indítványával — úgymond — az a célja, hogy a természetben nyújtott lakás megszüntetésével több hely maradjon az iskola tulajdonképeni céljaira s hogy ne legyen kénytelen a főváros rövid időkö­zökben újabb és újabb iskolákat építtetni. — Ten­czer Pál, utalva arra, hogy fontos pedagógiai okok kí­vánják az igazgatóknak az iskolaépületben való folytonos jelenlétét, kéri az összes főv. fórumok előtt elfogadott ama határozat fönntartását, hogy az iskolaigazgatók ter­mészetben kapjanak lakást. — Verédy Károly tan­­felügyelő szintén ebben a nézetben van s azt hiszi, hogy a lakásoknak szigorú elkülönzésével, vagy az is­kolaigazgatók részére külön melléképület emelésével azoknak a kifogásoknak is eleje lenne véve, a­me­lyeket Forgó fölhozott. A bizottság abban a véleményben volt, hogy a természetben való lakások föntartandók, de az iskolától való szigorú izolálással. Egy magán egyén az iránt adott be kérvényt a tanácshoz, hogy engedtessék meg neki az Andrássy­­út 127. sz. telken építendő nyári színházban nem­zetközi szinielőadások tartása. A bizottság a kér­vényt egyhangúlag elutasította. A polg. isk. albizottság előterjesztéséhez képest, a VII. ker. polg. fiú iskolának közép­keresk. iskolával leendő kiegészítése ügyét a bizottság függőben hagyja, mindaddig, a­mig a minisztériumtól az ide vonatkozó szabályzat leérkezik. A III. ker. (újlaki) polg. leány­iskolával kapcsolatban álló női ipar­ tanfolyam létesíté­sét a bizottság helyesli. Több kisebb jelentőségű ügy elintézése után az ülés véget ért. — A főváros villamos világítása. A köz­építési bizottság világítási albizottsága a közmunkata­nács és m.­ás vasutak küldötteivel együtt értekez­letre jött össze. Jelen voltak : Nagy Lajos tanácsos, mint bizotts. elnök, Lipthay Béla dr., Lechner Lajos építészeti igazgató, Tolnay Lajos, Rupp Imre, Lampl Hugó főszámvevő, Wittmann Ferenc műegyetemi ta­nár, Zsigmondy Géza kir. mérnök, Bernard Győző m. á. vasúti főmérnök, Vosits Károly fővárosi tanács­­jegyző, mint előadó.­­ A bizottság, mivel a villám­­világításra vonatkozólag, a vállalkozóktól tett ajánlat szerint, ezek kötelező nyilatkozata holnap, március elsején érvényét veszti, kijelentette, hogy az ajánlatok érdemleges tárgyalásába s illetőleg az albizottság vé­­leményes jelentésének taglalásába csak akkor bocsát­kozik, ha az ajánlattevő cégek Nagy Lajos tanácsos­nál kijelentik, hogy az eddigi feltételeiket továbbra is föntartják. Felkérte a bizottság az elnöklő­ tanácsost, hogy a vállalkozó cégektől az ide vonatkozó nyilatko­zatot 8 napi­ határidőn belül kérje be. Az ülés ez­zel véget ért, jabb, nemesebb érzés, de hát miért hagyott el ? Talán nem szerettem őt eléggé. De hát tehet­­tem-e egyebet, mint hogy csak ő érezte éltem, csak ő beléje mélyedtem ? Nem, az a szerelem, a­mely megsemmisül, nem egyéb aljasságnál; részesíteni akartam a család összes örömeiben, hitvese akartam lenni, nem pedig kedvese és nem volt igazam? Meglehet, hogy ő nem értett meg engem, pedig nem vagyunk azok a kifür­készhetetlen lények, minőknek a regényírók ben­nünket ecsetelnek: némelyeknél az önszere­tetnek kell hízelegni, másoknál az érzékek­nek, de valamennyinél a szívnek! Az én önszeretetem mindig a férjem és gyerme­kem iránt való szeretetben talált kifejezést, so­hasem ismertem azokat a görcsöket, azokat az ideges rohamokat, azokat a hóbortokat, melye­ket csak a tunyák ismernek, én csupán szívem által éltem . . . Egyedül vagyok, nélkülözöm azt a csókot, mely bátorít és vigasztal! Egyedül vagyok, hogy gyermekünket szeressem! Talán Adhémar is egyedül van és kétségbe van esve! Nem, nem, nem fogok többé sírni, erős leszek, Bébé itt van . . . Ez a regényem, egyszerű mint az élet, néha vidám, sokszor kegyetlen: Adhémar tönkre tett, megtagadott, gyermekét elfelejtette, sőt bán­talmazott is engem . . . Nos hát, akárhol le­gyen, akármit tegyen, ha ezek a sorok szemei elé kerülnek, jöjjön el, mert én még mindig sze­retem . . . Jean Jul­sen. P­EST­I HÍRLAP Egyletek és intézetek. — A mentő egyesület választmánya március hó 1-én d. u. 5 órakor az egyesület közp. állomása üléstermében ülést tart, melyen az évi jelentés fog hitelesíttetni. A közgyűlés március 6-án lesz s ugyan­csak a közp. állomáson fog megtartatni.­­ A házépítő tisztviselők egyesülete teg­nap délután tartotta meg rendes évi közgyűlését Oko­­licsányi Gyula főv. biz. tag elnöklete alatt. Az évi je­lentés szerint az egyesületnek 23,607 frt 60 kv va­gyona van. A telep teljes kiépítésére a fővárostól még 81 telket szándékoznak kérni s az építési terv kidol­gozását egy bizottságra ruházzák. A jelentés megem­líti, hogy a kereskedelmi miniszter a telepre pénz és csomag felvételére postát engedélyezett. Az egyesület megfelelő bérért helyiségeit kiadta az uj kaszinónak. A közgyűlés a jelentést elfogadta, a választmány in­tézkedéseit helyeselte s a tisztikarnak a felmentvényt megadta. Ezután elnöknek egyhangúlag újra Kindy Kálmánt választották meg, dacára, hogy ő ismételten kijelentette, hogy a tisztséget elfogadni nem hajlandó. Titkár lett Bayler István, jegyző Rózsa Károly, ellenőr Stielly Mihály, könyvelő Újhelyi Mihály, házgondnok Pattkó Sándor, választmányi tagok: Baló Lajos, Ham­vay Gyula, dr. Gedeon M­ Mihály, Király Dániel, Lehr Albert, Molnár Lajos, Szirmay Elek, Utry József, és Vogel Lajos. Felügyelő biz. tagok: Hints Gábor, Maros Mátyás István és Szováthy Soma. — A budapesti önk. mentő-egyesület március hó 6-án déli 12 órakor az egyesület közp. állomása üléstermében (V. Markó­ utca 24. sz.) tartja VII. közgyűlését. Napirend: 1. Évi jelentés. 2. Évi száma­dás s ezzel kapcsolatban a fölmentvény iránti hatá­rozat. 3. Az 1892. évi költségvetés megállapítása. 4. Számvizsgálók. 5. Jutalom­osztó bíróság választása. 6. Esetleges indítványok. Csak oly indítványok tárgyal­hatók a közgyűlésen, a­melyek az alapszabályok 13. §-ának rendeletéhez képest a közgyűlést megelőzőleg legalább 8 nappal az igazgatósághoz írásban benyúj­­tották.­­ A józsefvárosi jótékony nőegylet ma délután 5 órakor Berzeviczy Albert államtitkár elnök­lete alatt választmányi ülést tartott. Az ülésen elnök beterjeszti Wellisch Alfréd fővárosi bizottsági tag s műépítész levelét, melyben a józsefvárosi jótékony nő­egylet javára 1009 filos alapítványt tesz. Az ala­pítványt tevő az ezer irtot be is fizette. Berzeviczy Albert elnök indítványára a választmány jegyzőkönyvi köszönetét szavaz s elhatározza, hogy az elnök veze­tése alatt küldöttség mondjon köszönetet az alapít­ványt tevőnek. — A pesti első bölcsőde-egylet az idén nem bált, hanem március 2-án színielőadást és hang­versenyt rendez a várszínházban. — Az országos magyar iskola­egyesület március 8-dikán, kedden, d. u. 5 órakor, az új vá­rosház társalkodó termében tartja évi közgyűlését, melynek tárgyai lesznek : elnöki megnyitó, a költség­­vetés és a zárszámadás tárgyalása, a számvizsgáló­­bizottság megválasztása, az új alapszabályok bemu­tatása és intézkedés az egyesület újjá­szervezése ügyében. 3

Next