Pesti Hírlap, 1892. július (14. évfolyam, 181-211. szám)
1892-07-01 / 181. szám
2 megbízhatósággal ígérkeznek. Mint a törvényhatósági bizottság (gazdatagjaiból) választottjai, gyökerük a közbizalomból táplálkozik s testük az általános közigazgatásnak egy ága, osztva annak erejét és tekintélyét. Hivatásuk a vidéki gazdasági érdekek hatósági emelése, megbízatásuk kiterjed az érdekkör minden részletére, megvalósítására és el lesz látva elégséges anyagi erővel is szándékainak megvalósítására. Egy ily szerves, életerős testületben megbízhatik a közönség épen úgy, mint a kormány. Ellenben a gazdasági egyleteknek már alapeszméje és alkata is ellenkezik azzal, hogy mint hatóság működjenek s közköltségen tartassanak fen. Ezen egyletek létrejövetele az önkéntes toborzás alapján, ennélfogva a többségek véletlen alakulása és megbizhatlansága körükben, nemkülönben a könnyen kifejlődő klikuralom, mely gyakran a legjobb erőket is távol tartja tőlük, mind oly tényezők, melyek a gazdasági egyleteket teljesen alkalmatlanná teszik arra, hogy a gazdasági politika biztos alapköveit, vagy az adminisztráció szerveit képezzék. Azonban a társadalmi tevékenység útján a gazdasági egyleteknek, a gazdatanácsok mellett is, még nagyon sok és szép teendőjük marad s a miniszter épen ezért a gazdatanácsok egyik fő feladatának tűzi ki ily egyletek életbehívását és támogatását. Ezt jó lesz megfigyelniük azoknak, kik a minisztert azzal vádolják, hogy az egyleteket meg akarja ölni. Üdvös munkakörükbe esik az erők csoportosítása oly különleges célok elérésére, melyek az egyesek erejét meghaladják s a miknek általánosítása kívánatos. Ilyenek például hitelszövetkezetek, takarékmagtárak, termelési, beszerzési és fogyasztási vagy közös értékesítési társulatok alakítása, amiknek nagy fontossága még eddig nálunk igen kis méltatásra talált. Azután ott van számukra a gazdag szakértelem terjesztésének végtelen tere: szakértekezletek, fölolvasások, a szakirodalom ápolása és terjesztése, gazda könyvtárak berendezése és föntartása, általános vagy részletes gazdasági kiállítások rendezése, versenyek és próbák megtartása, mindezekben a gazdas, érdeklődés fejlesztése és a fejlődés nyilvántartása. Végre pedig hivatásuk ert állani a törvényhozásnak és az adminisztrációnak a gazdasági érdeket érintő intézkedéseivel szemben s e végből a gazdatanácsok működését is ellenőrizni. Tekintve pedig e feladatok természetét önként szembetűnik, hogy a gazdasági egyletek csak akkor fognak teljes erővel hatni tudni, ha minden hivatalos befolyástól teljesen mentesek és függetlenek, ami azonban teljességgel nem zárja ki azt, hogy egyes speciális célokra a gazdatanácsok útján az állam támogatásában is részesüljenek. Az egyleti működésnek éltető eleme a szabadság s ama közhitel, melylyel csak az autonómia bízhat. És rendkívül fontos feladat édes hazánkban e tudatot emelni, terjeszteni, megérlelni, mert a közgazdászat minden terén nálunk e tekintetben nagy hiány mutatkozik s elmaradásunknak talán egyik legfőbb oka, rendes körülmények közt s a béke munkáiban, a közszellem eme hiánya. A kormány erélyes akciójától két eredményt várhatunk: a létező hiányok pótlását és a szunnyadó közszellem fölébresztését. Ez a gazdatanácsok hivatása s ez adja meg nekik a teljes jogosultságot. P. E. — Három nap múlva. — Ugye, kétségbe volt esve, ugye, sirt a szegény asszony? — Azt nem tudom, de annyi bizonyos, hogy visszafelé is azon az utón akart menni. Hej, gyönyörű egy legény ám az a Marci. Fáinul tud bánni a nőkkel. Nem hiába volt katonatiszt. A lovak keresztúthoz értek és megálltak. — Na most, János, merre menjünk, hogy bejussunk a városba ? Jobbra-e vagy balra ? — Mind akettő oda vezet. Ha balra megyünk, akkor mezőségeken haladunk át és három óra alatt célnál vagyunk. Ha pedig jobbra fordulunk és keresztülcsapunk a zsámbéki erdőn, akkor elég lesz négy óra. — Melyik utat tarcsolja ? — Ezt ni, balra. Nem szeretném, ha a méltóságos asszony meg találna ijedni a haramiáktól. — Hát itt vannak ? Ebben az erdőben vannak ? — Bizony itt. És leskelődnek is az orizogatokra. A báróné kissé fölemelkedett, a gyeplőt meghúzta, az ostort megsuhintotta s a következő percben a két paripa már nekivágtatott az erdei útnak. PESTI HÍRLAP 1892. Julius 1.’ Belpolitikai hírek. A főrendiház a jövő hét elején veszi tárgyalás alá a folyó évi állami költségvetés előirányzatát. A tárgyalás súlypontja az egyházpolitikai kérdésekre fog esni, melyeknek főrendiházi megvitatása elé politikai körökben nem csekély érdeklődéssel tekintenek. A főrendiház több tagja, mint halljuk, ma értekezletet tartott, melynek tárgyát a nevezett kérdésekkel szemben elfoglalandó álláspontjuknak megbeszélése képezte. Erre vonatkozólag az O. É. ezt jelenti. Ma délután több főrendiházi tag értekezletre gyűlt össze a primási palotában a most szőnyegen forgó egyházpolitikai kérdések tárgyában. Ő eminenciája üdvözölvén a megjelenteket, megköszönte nekik hogy meghívása folytán eljöttek. Azután kifejtette a mai összejövetel célját. A választások után a kormánynak az elkeresztelési kérdés gyökeres orvoslása végett javaslatot tett, melyet a kormány eddig nyilvánosságra nem hozott. Közölte azután a főbb indokokat, melyeket a főrendihában e javaslat támogatására fel fog hozni. Ezek után a jelenlevők közül többen felszólaltak. Mindnyájan helyeselték a hercegprímás által felhozottakat és oly vélemény is nyilvánult, hogy a kormány által legutóbb elfoglalt álláspont a javaslat keresztülvitelét könnyíteni fogja. Wekerle pénzügyminiszter a legközelebbi napokban, valószínűleg már szombat este, rövid időre Bécsbe megy, hogy az osztrák pénzügyminiszterrel azon módosítások tárgyában értekezzék, melyeket az osztrák képviselőház valutabizottsága a valutajavaslatokon tett. Országgyűlés: 1. A képviselőház ma elsősorban a boszniai vasútra vonatkozó törvényjavaslatot tárgyalta s azt Neményi Ambrus és Lukács Gyula felszólalása után, úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta . Ezután tárgyalás alá vette a ház az italmérési jövedékről szóló törvényjavaslatot, amelyet Hegedűs Sándor előadó ismertetett és elfogadásra ajánlott. Ezzel szemben Horánszky Nándor hosszabb beszéd kapcsán határozati javaslatot nyújtott be az iránt, hogy a ház a törvényjavaslat elvetésével a kormányt új javaslat benyújtására utasítsa. Webere Sándor pénzügyminiszter egyenként bonckés alá vette Horánszky kifogásait és azoknak alaptalanságát kimtatva, a törvényjavaslat el- fogadását kérte. Bezédét a szabadelvű párt zajos tetszéssel fogadta. A vitát holnap folytatják. 11. A képviselőház ülése június 30. Bánffy Dezső b. elnök az ülést de. 10 órakor megnyitván, a múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után bemutatja a beérkezett irományokat. Széll Ákos előadó az állandó igazolóbizottság nevében jelenti, hogy Vlassits Gyula a szokásos 30 nap fentartásával igazoltatott. A képviselő a VII. osztályba soroztatik: Boszniai vasat. Következik a Janjicitól Bugonóig vezetendő keskenyvágányú vasútnak a Dolnji-Vakuftól Jajceig vezető szárnyvonallal együtt való kiépítéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. Neményi Ambrus előadó kifejti, hogy a pénzügyi és közlekedésügyi bizottságok megelégedéssel vették tudomásul, hogy megvalósultak mindazon pénzügyi, közgazdasági és politikai feltevések, melyeknek alapján a képviselőház annak idején a boszniai vasutakra vonatkozó korábbi javaslatokat elfogadta. A kölcsönök kamatozása rendesen bekövetkezett s a törlesztés részben szintén megkezdődött már. Az okkupátt tartományok, mint Magyarország kiviteli piacai, egyre nagyobb fontosságot nyernek. Az árustatisztika tanúsága szerint Bosznia és Hercegovina Magyarországra nézve már ma is ugyanoly fontossággal bír, mint pl. Olaszország és Szerbia. Miután e vasút nagy költségbe kerülni nem fog, fontossága pedig nyilvánvaló, kéri a javaslat elfogadását. Sikáts Gyula szerint a függetlenségi párt annak idején ellenezte Bosznia okkupálását s ma is azt vallja, hogy nekünk Boszniára semmi szükségünk sincs. Ha az okkupárt tartományokba valamely befektetést vagy beruházást kell eszközölni, eszközölje ezt a tartományok törvényes ura, Törökország. Különben is nekünk nem áll érdekünkben, hogy az egyetlen országot, mely velünk rokonszenvez, mely bujdosóinknak menhelyet adott s mely a legutóbbi jubileumon egyedül ünnepelt velünk, Törökországot magától elidegenitse. Törökországra nekünk még szükségünk lehet. A függetlenségi párt tehát az okkupárt tartományoknak semmiféle költséges beruházást sem szavaz meg. A ház többsége a törvényjavaslatot általánosságban s aztán vita nélkül részleteiben is elfogadja. Harmadszori felolvasás holnap lesz. Az italmérési jövedék. Következik az állami italmérési jövedékre vonatkozó törvény módosításáról szóló javaslat tárgyalása. Hegedűs Sándor előadó : A jelen törvényjavaslatban több célszerű intézkedést lát az italmérés megfelelő rendezésére nézve. Több súlyt helyez a forgalom szabadságára, mint az adó nagyobb kihasználására. A javaslat általánosabb és egységesebb adót teremt. A pénzügyminiszternek nem célja, hogy az átutalás által a községek terhét növelje. Oly esetben tehát, midőn az adóösszeg nem fedöztetik, méltányos leírásnak lesz helye, nehogy pótadó kivetése váljék szükségessé, ami anomália volna. A javaslatban a bormustnál és cefrénél leszállíttatott az adó. A műbőr adómentességét a javaslat megszünteti, a természetes borral egyenlő teher alá vonván azt. A javaslat a kizárólagos italmérési jogot három eset számára tartja fönn: 1. ama nyílt községekben, melyekben csak három korcsma van ; 2. ha a megfelelő szeszadó négyötöd része sem biztosítható megváltás vagy bérbeadás útján; 3. ha a község kívánja. Csak négy határszéli megyében kívánja a pénzügyminiszter a kizárólagos jogot föntartani. A javaslatot elfogadásra ajánlja. Horánszky Nándor utal azokra a körülményekre, amelyekre való tekintettel kérte, hogy a fontos javaslatot őszre halaszsza a ház. A kormány és többség azonban megmaradt a mellett, hogy a javaslatot keresztülhajtja. Ilyen helyzetben szóló sem tehet mást, mint hogy jelzi a maga álláspontját ebben a kérdésben s utal azokra a körülményekre, amelyek folytán ezt a javaslatot nem fogadhatja el. Adatokkal igyekszik azt bizonyítani, hogy a helyzet pénzügyi tekintetben mennyire nyomasztó. Kimutatni igyekszik, hogy a nemzetre nehezedő terhek már elérték azt a fokot, amelyeknél nagyobbak már alig-alig lehetnek. Ausztriához mérten a mi terheink sokkal nagyobbak. Az állam erői is épen így meg vannak bénítva az adóságokkal. Mindebből látható, hogy nálunk az állami és társadalmi erők devalválódtak. Áttérve a javaslatra, szűknek találja az indokolást s azt mondja, hogy nem hiszi, hogy legyen parlament máshol, amely tárgyalás alá venné e javaslatot, mely teljesen híján van az adatoknak. Ez a javaslat sújtani fogja a középosztályt, amely nem termelő, hanem vevő és fogyasztó. Kár pedig ezt a terhet ráróni az amúgy is túlterhelt középosztályra. Odajutottunk a Bach korszak után, hogy egy finánc helyett itt jár a nyakára. A pártja nevében kijelezi, hogy a javaslatot nem fogadja el s határozati javalatot terjeszt be, mely így hangzik: „Mondja ki a ház, hogy az italmérési jó módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, mely egy,ott az adóalap tágítása által a máris súlyos közterheket még inkább fokozza, másfelől pedig a kizárólagos jog haszonbérbe adásának további meghosszabbítása és úgyszólván meghonosítása által az eredeti törvény intencióját meghonosítani törekszik és ez által mind a termelés, mind az adózás, mind a fogyasztás, mind végül a korcsmáltatási jog gyakorlása tekintetében egészségtelen állapotokat teremt, általánosságban sem fogadja el és utasítja a pénzügyminiszter urat, hogy oly törvényjavaslatot terjeszszen elő, mely a jelzett súlyos bajok gyökeres orvoslásának megfelel. Amenynyiben egy ily törvény megalkotására a kizárólagos jognak folyó év végével leendő megszűnése miatt elő-