Pesti Hírlap, 1895. október (17. évfolyam, 269-299. szám)

1895-10-09 / 277. szám

1895. október 9. PESTI HÍRLAP irtása minden irányban kellő fénynyel érvényesíttes­sék; a nemzet e kívánságának az uralkodó az utóbbi években több rendbeli elhatározásával eleget is tett, és legújabb rendeletét is ilyen értelemben ki­rályi jóakaratának újabb bizonyítékául tekintik. Az állam közbiztonsági kiadásainál a múlt esztendő folyamán nem kevesebb mint száznegyvennégy ezer forintnyi túlköltekezés merült fel. Okozói voltak ennek különösen az erdélyrészi nemzetiségi és az al­földi szocialista mozgalmak, melyek sürgősen szüksé­gessé tették egyes vidékeken a csendőrség szaporítását.. Eme viszonyokra való tekintettel a minisztertanács már az év elejétől engedélyezte a csendőrségnek az év közepével megállapított 134 főnyi szaporítását, valamint azt is, hogy az erdélyi részekben eme sza­porításokon felül tizennégy ideiglenes szakaszparancs­nokság s több ut őrs állíttassák fel s hogy egyes vidékekre a csendőröket nagyobb mérvben összponto­­sítsák. Hogy pedig a szolgálattevő legénység czélbavett további szaporítása akadályokba ne ütközzék — enge­délyezni kellett az elméleti kiképzés alatt álló, tehát közbiztonsági szolgálatot még nem teljesítő próbacsen­­d­őröknek létszámon felül való vezetését is. t r*.:/ ' ~ A képviselőház pénzügyi bizottsága október ttörlá­ik napján, délelőtt 1CH/a órakor a képviselőház­iján, szokott helyiségében ülést tart. Tárgy az 1896. évi belügyi költségvetés. Az országgyűlési függetlenségi és 48 as párt Justhféle csoportja Komjáthy Béla elnöklete alatt tartott mai értekezletén elfogadta a szarvasmarha te­nyésztésére és a Közép-Duna szabályozására vonat­kozó javaslatokat. Az országgyűlési nemzeti párt Horánszky Nán­dor elnöklete alatt tartott értekezletet, mely a kép­­viselőház holnapi ülésének napirendjére kitűzött tör­vényjavaslatokkal foglalkozott. Hosszabb vita után az értekezlet abban állapodott meg, hogy úgy a szarvas­marhatenyésztés emelésére szolgáló országos alapról, mint a Közép-Duna egységes szabályozásáról szóló javaslatokat a párt elfogadja. Ezzel az értekezlet véget ért. Erdélyi kath. státusgyülés. Lönhart püspök, október 26-ára összehívta az erdélyi státusgyülést. A gyűlés tárgyát az igazgatótanács évi jelentése és a kilépő igazgatótanácsosok helyének betöltése képezi. A rozsnyói püspöki szék. Az üresedésben levő rozsnyói püspöki széket közelebb betöltik. E püspökségre eddig a következő jelölteket emlegetik: Szitányi Ferenc nagyszombati érseki helynök, dr. Komlóssy Ferenc kanonok, egyházi főtanfelügyelő és Ivánkovics volt kultuszminiszteri osztálytanácsos. millennáris bizottság­. Az országgyűlés ál­tal kiküldött millennáris országos bizottság legköze­lebbi ülését, — miként értesülünk — szombaton dél­előtt tartja. ORSZÁGGYŰLÉS. 1. Kétségbeejtően csekély számú képviselő jelenlétében folyt le ma a képviselőházban az első ülés, melyen valami érdemleges, hasznos dolgot tárgyaltak. Napirenden volt ugyanis a „mezőgazdasági termények és termékek meghamisításának tilal­­mazásáról“ szóló javaslat, melynek célja az élelmi­szerek hamisításának elejét venni. Számos apróbb-nagyobb módosítást nyúj­tottak be, melyek közül azonban elvi jelentőségű csak a Visontai Somáé volt, ki azt indítványozta, hogy a rendes bíróság és ne a közigazgatási hatóság ítélkezzék a tilalom áthágására szabott büntetések tárgyában, melyek elég szigorúak s e célból a jogügyi bizottsághoz óhajtotta volna áttétetni a javaslatot. E fejtegetése közben összetűzött elvtársá­val, Uray Imrével, ki viszont a közigazgatási bíráskodást pártolta, mert ez gyorsabb. E­hhez érteni kell! — szalajtotta ki Vi­sontai szájából a szót. — Elismerem, hogy Visontai jobban ért a lifimisitókhoz, mint én, felelt vissza Uray, a ház nagy derültsége között. Mire Visontai kiemelte, hogy ő tárgyilago­­san­ szólt és nem adott okot Uray megrovást Visontai indítványát egyébiránt többen pártolták, nevezetesen Tóth Ernő és Drajculics Pál, de azért mégis az eredeti szöveget fogad­ták el, Mérey Lajos és Kovács József néhány jelentéktelen módosításával. A javaslat tárgyalását be is fejezték és holnap lesz annak harmadszori olvasása. Az ülés végén Festetics Andor gróf föld­­mivelési miniszter, — ámbár az előbbeni vitá­ban is élénk részt vett, magvas, rövid érve­léssel boncolgatván sok módosítást — még né­hány interpellációra is felelt és pedig a Besse­nyei Ferencére, — ki a temes-bégavölgyi víz­sza­­bályozási társulat dolgában intézett volt kérdést — azzal, hogy legközelebb megteszi erre nézve ja­vaslatát; a Remete Gézáéra, aki a Muraszabá­lyozás iránt interpellált és kinek azt felelte, hogy már be is terjesztette javaslatát erre nézve a háznak; a Bernáth Béláéra, ki a fil­­loxéra által sújtottak állami támogatása iránt tett kérdést és kinek azt válaszolta a miniszter, hogy néhány hét múlva beadja a javaslatát. Az összes válaszokat, tudomásul vette a ház, Bernáth Béla azzal, hogy vajha a néhány hétből ne legyen­­ sohanapja, mire Váradi Károly jegyezte még meg, hogy a történelem már mutathat föl eseteket, midő­n miniszterek ígértek és nem teljesítették ígéretüket. Festetics erre önérzettel megjegyezte, hogy ő az ily fölte­vésre még nem szolgáltatott okot. A holnapi ülésen jelentéseket tárgyalnak. Az ülés elején Perczel Dezső belügyminisz­ter egy vaskos kötetben terjesztette be az egész­ségügyről szóló 1894. évi jelentését. II. A képviselőház október hó 8-iki ülése. Elnök: Szilágyi Dezső 10 órakor nyitja meg az ülést. Jegyzők: Molnár Antal, Perczel Béni, Ba­logh Géza. A kormány részéről jelen vannak : Bánffy Dezső báró, Lukács László, Perczel Dezső, Festetics Andor gróf és Josipovich Imre báró. A múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesitik. Bejelentések. Elnök: Közli, hogy ő felsége a képviselőház­nak nevenapjára kifejezett szerencsekivánataiért leg­­szivélyesebb köszönetét nyilvánította, mit hódolattel­jes tisztelettel tudomásul vett a ház. Bemutatja a közös függő adósság 1896. évi kezelési költségeiről szóló bizottsági jelentést. A pénzügyi bizottsághoz utasítják. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Az* 1876. XIV. t. c. a belügyminiszternek kötelességévé tévén, hogy az ország közegészségügyi viszonyairól a törvényhozásnak jelentést mutasson be, van szeren­csém az 1894. évre vonatkozó ily jelentésemet ezen­nel bemutatni, kérvén, hogy miután az már ki van nyomatva, annak kiosztása iránt intézkedni és azt a közigazgatási bizottsághoz utasítani méltóztassék. A jelentést szétosztják és a közoktatásügyi bi­zottsághoz utasítják. Következik a napirend. A mezőgazdasági termények és termékek meghamisí­tásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Thorotzkay Miklós gróf, előadó a közgazda­sági bizottság nevében ajánlja a törvényjavaslat elfoga­dását. A közegészségügyi, a büntető és kihágási tör­vények nem voltak képesek a mezőgazdasági termé­nyek hamisítását meggátolni. A vegykísérleti állomá­sok vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a forgalomban levő mezőgazdasági terményeknek huszonkét száza­léka, tehát mintegy ötödrésze hamisított. Az 1893-ik évi XXIll-ik törvénycikk a mezőgazdasági termények­nek csak egy csoportját óvja a hamisítástól. Szükség volt oly törvényhozási intézkedésre, amely minden hamisítást teljes szigorral üldöz és a termelést kellő­képen megvédi. Minthogy a törvényjavaslat ennek a követelménynek megfelel, ajánlja annak a bi­zottság szövegezésében való elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Visontai Soma: Kifogást tesz az ellen, hogy ebben a nagyfontosságú törvényjavaslatban ismét a közigazgatási hatóság van a bíráskodással megbízva. Kifogásolja továbbá a törvény előkészítésének a mód­ját, nevezetesen, hogy a javaslat, amely fontos jogi kérdésekkel foglalkozik, nem volt az igazságügyi bi­zottság előtt. Javasolja, hogy a ház adja ki a javas­latot az igazságügyi bizottságnak. (Helyeslés a szél­sőbalon.) Festetics Andor gróf, földmivelési miniszter: T. ház ! Legyen szabad rögtön válaszolnom azon meg­jegyzésekre, melyeket Visontai Soma képviselő úr az imént tett. (Halljuk! Halljuk !) Azt hiszem, egyet fog velem érteni mindenki abbatt­ a tekintetben, hogy ily törvény­­meghozatalakor egészen precise kell intézkednünk, ha nem akarunk ugyanabba az irányba belemélyedni,­­­s — úgy­ látszik — belemelegedtünk a borhamisítási t­örvényben,­­mely a papiroson meg van, de gyakorlatilag vajmi ke­vés eredményt mutat föl. (Úgy van­­ jobb és balfelől.) Szemben az általános hamisítási hajlammal, ha őszin­tén akarunk a helyzeten javítani, ki van zárva, hogy oly intézkedést proponáljunk, melynek végrehajtása csak papíron marad. (Általános helyeslés.) Conditio sine qua non, hogy a törvény szigorú legyen, mert épen az a forduló­pont, hogy lesz-e vagy lehet-e en­nek a törvénynek eredménye, vagy pedig hiába hoz­zák azt? (ügy van­ a szélsőbaloldalon. Helyeslés jobbfelől.) Nekem pedig egyáltalán nem volt szándékom a törvényjavaslatot csak­­azért benyújtani, hogy névleg hozassák a törvény, (Élénk fölkiáltások a szélsőbalol­dalon. Büntetni kell!) hanem azt akartam elérni, hogy a hamisítások legalább bizonyos mértékig megtoroltas­­sanak. (Élénk helyeslés) E szempontból okvetlenül szükségesnek tartom, hogy a szigorban elmenjünk a meglevő keretek határáig. (Helyeslés.) A­mi a t. képviselő úrnak azon megjegyzését illeti, hogy itten a nem szokásos eljárás követtezett, hogy a közigazgatási hatóság puhatol és egyúttal mint bíró is fungál, legyen szabad utalnom a borhamisítási és mezőrendőri törvényre, a­hol ezen eljárás tény­leg már törvénybe van iktatva. (Mozgás a szélső­baloldalon.) Ami pedig illeti azt az észrevételét, hogy az igazságügyi bizottság elé a javaslat nem terjesztetett, legyen szabad arra utalnom, hogy sem a borhamisí­tás elleni törvényjavaslat készítésénél és előterjeszté­sénél, sem pedig a mezőrendőri törvényjavaslat elő­készítésénél más eljárás nem követtezett, mint ez a mostani, mert hiszen úgy is csak az igazságügymi­­niszter úr beleegyezésével történhetett ezen törvény­­javaslat előterjesztése. (Helyeslés jobbfelől.) Visontai Soma: A miniszter félreértette nyi­latkozatát. Nem azt mondotta, hogy nincsenek tör­vényeink, amelyek így intézkednek. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Rosszul!) hiszen tudjuk, hogy az egész kihágási bíráskodás a fővárosban is a rendőr­ség kezében van, ahol a rendőr maga vádló, tanú és bíró is. De ez nem zárja ki azt, hogy a törvényho­zás egy másik adott esetben nagyobb figyelemmel járjon el. Ezért szólalt föl és ismételten kéri, hogy­ e törvényjavaslatot a szakbizottsághoz utasítsák. (He­lyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Miután senki sem kíván szólani, az általános vitát bezárja. A ház a javaslatot általánosságban elfogadja és mellőzi Visontai indítványát. Következik a részletes tárgyalás. Rész­tes tárgyalás Az 1. § hoz Szól. Kovács József. Módosítást nyújt be, hogy a sort is vegyék be az 1. §-ba ama cikkek közé, melyeknek hamisítása tilos. (Helyeslés.) Blérey Lajos: Az első szakasz második bekez­désének elhagyását javasolta, mert nem tartja helyes­nek, hogy a javaslatban nem említett termékek hami­sítását miniszteri rendelet számára tartsák fönn. Módosítást javasol, hogy a miniszter minden két év­ben tegyen jelentést a hamisítások ellen kibocsátott rendeleteiről. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Veres József: Örömmel üdvözli a javaslatot, de a pálinka hamisítását is szeretné eltiltani. Saj­nálja, hogy az erre vonatkozó külön javaslatot a mi­niszter csak megígérte, de eddig még nem terjesztette be. Határozati javaslatot ad be, hogy a ház utasítsa a minisztert a javaslatnak még ebben az ülésszakban való beadására. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Miután senki sem kíván többé szólani, a vitát berekeszti. Festetics Andor gr. földművelésügyi minisz­ter: T. képviselőház! Legyen szabad ezen megjegy­zésekre azonnal felelnem. (Halljuk!) A­mi Mérey J. képviselő úrnak az észrevé­teleit illeti, van szerencsém a t. képviselő úr figyel­mét arra fölhívnom, hogy e szakasz második bekez­dése tulajdonképen nem vonatkozik valami lényeges intézkedésre. Nem mond az mást, mint hogy azon cikkekre, amelyek taxatíve föl vannak sorolva, de amelyek mindennap, úgyszólván minden órában sza­porodhatnak, kiterjesztessenek a miniszter azon jogai, amelyekkel a törvény amúgy is fölruházta. Neveze­tesen, föl van említve itt a paprika, a méz és így tovább. Tudjuk azonban ma, hogy nagyobb arányú hamisítások történnek, hogy hamisítják a lóherét, a lucernamagot, hogy vannak egész gyárak, melyek az, ilyen hamis cikkek előállításával foglalkoznak és­ arra keresetet alapítanak és biztosítanak maguknak. Nincs kizárva a tehetsége annak, hogy ha ezen tör­vény ma szentesíttetik, holnap talán egy rizshami­­sító vagy darahamisító gyár fog fölállíttatni. Minden egyes esetben a minisztériumnak a ház elé kellene, akkor jönni a­­, képviselő úr véleménye szerint ési külön törvényjavaslatban kérni a ház engedélyét arra, hogy már most ezen rizshamisító gyár ellen is­ intézkedjék És minthogy taxatíve nem lehet fölso­­rolni mindazon cikkeket, melyek részben most harma­­síttatnak, részben fognak még bizonyára hamisittatni, s miután az intézkedés a törvény lényegére nézve

Next