Pesti Hírlap, 1895. október (17. évfolyam, 269-299. szám)
1895-10-09 / 277. szám
1895. október 9. PESTI HÍRLAP irtása minden irányban kellő fénynyel érvényesíttessék; a nemzet e kívánságának az uralkodó az utóbbi években több rendbeli elhatározásával eleget is tett, és legújabb rendeletét is ilyen értelemben királyi jóakaratának újabb bizonyítékául tekintik. Az állam közbiztonsági kiadásainál a múlt esztendő folyamán nem kevesebb mint száznegyvennégy ezer forintnyi túlköltekezés merült fel. Okozói voltak ennek különösen az erdélyrészi nemzetiségi és az alföldi szocialista mozgalmak, melyek sürgősen szükségessé tették egyes vidékeken a csendőrség szaporítását.. Eme viszonyokra való tekintettel a minisztertanács már az év elejétől engedélyezte a csendőrségnek az év közepével megállapított 134 főnyi szaporítását, valamint azt is, hogy az erdélyi részekben eme szaporításokon felül tizennégy ideiglenes szakaszparancsnokság s több ut őrs állíttassák fel s hogy egyes vidékekre a csendőröket nagyobb mérvben összpontosítsák. Hogy pedig a szolgálattevő legénység czélbavett további szaporítása akadályokba ne ütközzék — engedélyezni kellett az elméleti kiképzés alatt álló, tehát közbiztonsági szolgálatot még nem teljesítő próbacsendőröknek létszámon felül való vezetését is. t r*.:/ ' ~ A képviselőház pénzügyi bizottsága október ttörláik napján, délelőtt 1CH/a órakor a képviselőháziján, szokott helyiségében ülést tart. Tárgy az 1896. évi belügyi költségvetés. Az országgyűlési függetlenségi és 48 as párt Justhféle csoportja Komjáthy Béla elnöklete alatt tartott mai értekezletén elfogadta a szarvasmarha tenyésztésére és a Közép-Duna szabályozására vonatkozó javaslatokat. Az országgyűlési nemzeti párt Horánszky Nándor elnöklete alatt tartott értekezletet, mely a képviselőház holnapi ülésének napirendjére kitűzött törvényjavaslatokkal foglalkozott. Hosszabb vita után az értekezlet abban állapodott meg, hogy úgy a szarvasmarhatenyésztés emelésére szolgáló országos alapról, mint a Közép-Duna egységes szabályozásáról szóló javaslatokat a párt elfogadja. Ezzel az értekezlet véget ért. Erdélyi kath. státusgyülés. Lönhart püspök, október 26-ára összehívta az erdélyi státusgyülést. A gyűlés tárgyát az igazgatótanács évi jelentése és a kilépő igazgatótanácsosok helyének betöltése képezi. A rozsnyói püspöki szék. Az üresedésben levő rozsnyói püspöki széket közelebb betöltik. E püspökségre eddig a következő jelölteket emlegetik: Szitányi Ferenc nagyszombati érseki helynök, dr. Komlóssy Ferenc kanonok, egyházi főtanfelügyelő és Ivánkovics volt kultuszminiszteri osztálytanácsos. millennáris bizottság. Az országgyűlés által kiküldött millennáris országos bizottság legközelebbi ülését, — miként értesülünk — szombaton délelőtt tartja. ORSZÁGGYŰLÉS. 1. Kétségbeejtően csekély számú képviselő jelenlétében folyt le ma a képviselőházban az első ülés, melyen valami érdemleges, hasznos dolgot tárgyaltak. Napirenden volt ugyanis a „mezőgazdasági termények és termékek meghamisításának tilalmazásáról“ szóló javaslat, melynek célja az élelmiszerek hamisításának elejét venni. Számos apróbb-nagyobb módosítást nyújtottak be, melyek közül azonban elvi jelentőségű csak a Visontai Somáé volt, ki azt indítványozta, hogy a rendes bíróság és ne a közigazgatási hatóság ítélkezzék a tilalom áthágására szabott büntetések tárgyában, melyek elég szigorúak s e célból a jogügyi bizottsághoz óhajtotta volna áttétetni a javaslatot. E fejtegetése közben összetűzött elvtársával, Uray Imrével, ki viszont a közigazgatási bíráskodást pártolta, mert ez gyorsabb. Ehhez érteni kell! — szalajtotta ki Visontai szájából a szót. — Elismerem, hogy Visontai jobban ért a lifimisitókhoz, mint én, felelt vissza Uray, a ház nagy derültsége között. Mire Visontai kiemelte, hogy ő tárgyilagosan szólt és nem adott okot Uray megrovást Visontai indítványát egyébiránt többen pártolták, nevezetesen Tóth Ernő és Drajculics Pál, de azért mégis az eredeti szöveget fogadták el, Mérey Lajos és Kovács József néhány jelentéktelen módosításával. A javaslat tárgyalását be is fejezték és holnap lesz annak harmadszori olvasása. Az ülés végén Festetics Andor gróf földmivelési miniszter, — ámbár az előbbeni vitában is élénk részt vett, magvas, rövid érveléssel boncolgatván sok módosítást — még néhány interpellációra is felelt és pedig a Bessenyei Ferencére, — ki a temes-bégavölgyi vízszabályozási társulat dolgában intézett volt kérdést — azzal, hogy legközelebb megteszi erre nézve javaslatát; a Remete Gézáéra, aki a Muraszabályozás iránt interpellált és kinek azt felelte, hogy már be is terjesztette javaslatát erre nézve a háznak; a Bernáth Béláéra, ki a filloxéra által sújtottak állami támogatása iránt tett kérdést és kinek azt válaszolta a miniszter, hogy néhány hét múlva beadja a javaslatát. Az összes válaszokat, tudomásul vette a ház, Bernáth Béla azzal, hogy vajha a néhány hétből ne legyen sohanapja, mire Váradi Károly jegyezte még meg, hogy a történelem már mutathat föl eseteket, midőn miniszterek ígértek és nem teljesítették ígéretüket. Festetics erre önérzettel megjegyezte, hogy ő az ily föltevésre még nem szolgáltatott okot. A holnapi ülésen jelentéseket tárgyalnak. Az ülés elején Perczel Dezső belügyminiszter egy vaskos kötetben terjesztette be az egészségügyről szóló 1894. évi jelentését. II. A képviselőház október hó 8-iki ülése. Elnök: Szilágyi Dezső 10 órakor nyitja meg az ülést. Jegyzők: Molnár Antal, Perczel Béni, Balogh Géza. A kormány részéről jelen vannak : Bánffy Dezső báró, Lukács László, Perczel Dezső, Festetics Andor gróf és Josipovich Imre báró. A múlt ülés jegyzőkönyvét hitelesitik. Bejelentések. Elnök: Közli, hogy ő felsége a képviselőháznak nevenapjára kifejezett szerencsekivánataiért legszivélyesebb köszönetét nyilvánította, mit hódolatteljes tisztelettel tudomásul vett a ház. Bemutatja a közös függő adósság 1896. évi kezelési költségeiről szóló bizottsági jelentést. A pénzügyi bizottsághoz utasítják. Perczel Dezső belügyminiszter: T. ház! Az* 1876. XIV. t. c. a belügyminiszternek kötelességévé tévén, hogy az ország közegészségügyi viszonyairól a törvényhozásnak jelentést mutasson be, van szerencsém az 1894. évre vonatkozó ily jelentésemet ezennel bemutatni, kérvén, hogy miután az már ki van nyomatva, annak kiosztása iránt intézkedni és azt a közigazgatási bizottsághoz utasítani méltóztassék. A jelentést szétosztják és a közoktatásügyi bizottsághoz utasítják. Következik a napirend. A mezőgazdasági termények és termékek meghamisításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Thorotzkay Miklós gróf, előadó a közgazdasági bizottság nevében ajánlja a törvényjavaslat elfogadását. A közegészségügyi, a büntető és kihágási törvények nem voltak képesek a mezőgazdasági termények hamisítását meggátolni. A vegykísérleti állomások vizsgálatai azt bizonyítják, hogy a forgalomban levő mezőgazdasági terményeknek huszonkét százaléka, tehát mintegy ötödrésze hamisított. Az 1893-ik évi XXIll-ik törvénycikk a mezőgazdasági terményeknek csak egy csoportját óvja a hamisítástól. Szükség volt oly törvényhozási intézkedésre, amely minden hamisítást teljes szigorral üldöz és a termelést kellőképen megvédi. Minthogy a törvényjavaslat ennek a követelménynek megfelel, ajánlja annak a bizottság szövegezésében való elfogadását. (Helyeslés jobbfelől.) Visontai Soma: Kifogást tesz az ellen, hogy ebben a nagyfontosságú törvényjavaslatban ismét a közigazgatási hatóság van a bíráskodással megbízva. Kifogásolja továbbá a törvény előkészítésének a módját, nevezetesen, hogy a javaslat, amely fontos jogi kérdésekkel foglalkozik, nem volt az igazságügyi bizottság előtt. Javasolja, hogy a ház adja ki a javaslatot az igazságügyi bizottságnak. (Helyeslés a szélsőbalon.) Festetics Andor gróf, földmivelési miniszter: T. ház ! Legyen szabad rögtön válaszolnom azon megjegyzésekre, melyeket Visontai Soma képviselő úr az imént tett. (Halljuk! Halljuk !) Azt hiszem, egyet fog velem érteni mindenki abbatt a tekintetben, hogy ily törvénymeghozatalakor egészen precise kell intézkednünk, ha nem akarunk ugyanabba az irányba belemélyedni,s — úgy látszik — belemelegedtünk a borhamisítási törvényben,mely a papiroson meg van, de gyakorlatilag vajmi kevés eredményt mutat föl. (Úgy van jobb és balfelől.) Szemben az általános hamisítási hajlammal, ha őszintén akarunk a helyzeten javítani, ki van zárva, hogy oly intézkedést proponáljunk, melynek végrehajtása csak papíron marad. (Általános helyeslés.) Conditio sine qua non, hogy a törvény szigorú legyen, mert épen az a fordulópont, hogy lesz-e vagy lehet-e ennek a törvénynek eredménye, vagy pedig hiába hozzák azt? (ügy van a szélsőbaloldalon. Helyeslés jobbfelől.) Nekem pedig egyáltalán nem volt szándékom a törvényjavaslatot csakazért benyújtani, hogy névleg hozassák a törvény, (Élénk fölkiáltások a szélsőbaloldalon. Büntetni kell!) hanem azt akartam elérni, hogy a hamisítások legalább bizonyos mértékig megtoroltassanak. (Élénk helyeslés) E szempontból okvetlenül szükségesnek tartom, hogy a szigorban elmenjünk a meglevő keretek határáig. (Helyeslés.) Ami a t. képviselő úrnak azon megjegyzését illeti, hogy itten a nem szokásos eljárás követtezett, hogy a közigazgatási hatóság puhatol és egyúttal mint bíró is fungál, legyen szabad utalnom a borhamisítási és mezőrendőri törvényre, ahol ezen eljárás tényleg már törvénybe van iktatva. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Ami pedig illeti azt az észrevételét, hogy az igazságügyi bizottság elé a javaslat nem terjesztetett, legyen szabad arra utalnom, hogy sem a borhamisítás elleni törvényjavaslat készítésénél és előterjesztésénél, sem pedig a mezőrendőri törvényjavaslat előkészítésénél más eljárás nem követtezett, mint ez a mostani, mert hiszen úgy is csak az igazságügyminiszter úr beleegyezésével történhetett ezen törvényjavaslat előterjesztése. (Helyeslés jobbfelől.) Visontai Soma: A miniszter félreértette nyilatkozatát. Nem azt mondotta, hogy nincsenek törvényeink, amelyek így intézkednek. (Egy hang a szélsőbaloldalon: Rosszul!) hiszen tudjuk, hogy az egész kihágási bíráskodás a fővárosban is a rendőrség kezében van, ahol a rendőr maga vádló, tanú és bíró is. De ez nem zárja ki azt, hogy a törvényhozás egy másik adott esetben nagyobb figyelemmel járjon el. Ezért szólalt föl és ismételten kéri, hogy e törvényjavaslatot a szakbizottsághoz utasítsák. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Miután senki sem kíván szólani, az általános vitát bezárja. A ház a javaslatot általánosságban elfogadja és mellőzi Visontai indítványát. Következik a részletes tárgyalás. Résztes tárgyalás Az 1. § hoz Szól. Kovács József. Módosítást nyújt be, hogy a sort is vegyék be az 1. §-ba ama cikkek közé, melyeknek hamisítása tilos. (Helyeslés.) Blérey Lajos: Az első szakasz második bekezdésének elhagyását javasolta, mert nem tartja helyesnek, hogy a javaslatban nem említett termékek hamisítását miniszteri rendelet számára tartsák fönn. Módosítást javasol, hogy a miniszter minden két évben tegyen jelentést a hamisítások ellen kibocsátott rendeleteiről. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Veres József: Örömmel üdvözli a javaslatot, de a pálinka hamisítását is szeretné eltiltani. Sajnálja, hogy az erre vonatkozó külön javaslatot a miniszter csak megígérte, de eddig még nem terjesztette be. Határozati javaslatot ad be, hogy a ház utasítsa a minisztert a javaslatnak még ebben az ülésszakban való beadására. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Miután senki sem kíván többé szólani, a vitát berekeszti. Festetics Andor gr. földművelésügyi miniszter: T. képviselőház! Legyen szabad ezen megjegyzésekre azonnal felelnem. (Halljuk!) Ami Mérey J. képviselő úrnak az észrevételeit illeti, van szerencsém a t. képviselő úr figyelmét arra fölhívnom, hogy e szakasz második bekezdése tulajdonképen nem vonatkozik valami lényeges intézkedésre. Nem mond az mást, mint hogy azon cikkekre, amelyek taxatíve föl vannak sorolva, de amelyek mindennap, úgyszólván minden órában szaporodhatnak, kiterjesztessenek a miniszter azon jogai, amelyekkel a törvény amúgy is fölruházta. Nevezetesen, föl van említve itt a paprika, a méz és így tovább. Tudjuk azonban ma, hogy nagyobb arányú hamisítások történnek, hogy hamisítják a lóherét, a lucernamagot, hogy vannak egész gyárak, melyek az, ilyen hamis cikkek előállításával foglalkoznak és arra keresetet alapítanak és biztosítanak maguknak. Nincs kizárva a tehetsége annak, hogy ha ezen törvény ma szentesíttetik, holnap talán egy rizshamisító vagy darahamisító gyár fog fölállíttatni. Minden egyes esetben a minisztériumnak a ház elé kellene, akkor jönni a, képviselő úr véleménye szerint ési külön törvényjavaslatban kérni a ház engedélyét arra, hogy már most ezen rizshamisító gyár ellen is intézkedjék És minthogy taxatíve nem lehet fölsorolni mindazon cikkeket, melyek részben most harmasíttatnak, részben fognak még bizonyára hamisittatni, s miután az intézkedés a törvény lényegére nézve