Pesti Hírlap, 1898. január (20. évfolyam, 1-31. szám)
1898-01-01 / 1. szám
_ 2 PESTI HÍRLAP 1898. január 1. napjaiban, hogy nem indult többé olyanok után, kik az eseményeket nem látják előre, s midőn azokat vezetni látszanak, már csak sodortatnak azok által, maguk se tudván, hogy hova. Ez volt ennek a nemzetnek nagysága; s ezért amint Kossuth Lajost követte az 1848-ba, úgy követte Deák Ferencet 1867-be. Isten ne adja, hogy a magyar nemzet ugyanezt a nagyságot és ugyanezt a bölcseséget csak egy újabb nagy szerencsétlenség után találhassa meg! De Isten segítségén kívül ehez magának a nemzetnek is meg kell adnia a kellő segítséget. És hiszszük és reméljük, hogy meg fogja adni! Igaz, hogy a történelem sokszor ismétli magát. Igaz, hogy a mai bonyodalmas viszonyok sokban emlékeztetnek az 1848-iki izgalmas és váratlan fordulatokra. De ha egy nemzet ismeri a múltat, s ha nem akarja, hogy a történelem a fátum járszalagjára kerüljön, akkor a hasonló körülmények sem eredményeznek hasonló kimenetelt. S ha meg is történt az, hogy az 1848- diki nagy korszak félszázados évfordulójába, épen a negyvennyolcasok érthetetlen taktikája következtében átlyukasztott alkotmánynyal lépünk , hiszszük és meg vagyunk győződve, hogy ez a lyuk az alkotmányon csak épen olyan, mint a golyó fúrta seb a hősnek mellén, mely, ha beforr, nem szégyenfolt marad, hanem dicsőség emléke ! S ebben a hitben, ebben a meggyőződésben üdvözöljük azt az évet, mely az 1848-diki nagy korszak évfordulóját hozza, s talán épen azért hozza, hogy utoljára számoljunk be azzal a történelmi fátummal, mely a magyar nemzetet mindig a szerencse napjaiban kísérti! S ebben a hitben, ebben a meggyőződésben kívánunk olvasóinknak, az egész magyar hazának szerencsés boldog új esztendőt a kormány további terveit és célzatait is megvilágítja s eként mintegy programmját fogja adni a jövő esztendő törvényhozási feladatainak. A miniszterelnök beszéde nyomon fogja követni a szabadelvű párt nevében Lukács Béla által hozzá intézendő üdvözlet eszmemenetét. Az üdvözlő beszéd természetesen előre közöltetett a miniszterelnökkel. Belpolitikai hírek: A miniszterelnök újévi beszédét pártkülönbség nélkül nagy érdeklődéssel várja a politikai világ. A beszéd, mint a szabadelvű pártban tudni vélik, nem csupán a most lefolyt év eseményeire fog visszatekintést vetni, hanem a k. u. é. k. — A Pesti Hírlap eredeti tárcája. — Boldog uj évet kivánok mindenkinek, de l. u. é. nem k. senkinek, még Szily Kálmánnak sem, holott ő a legnagyobb úr, akit én szinről-szinte ismerek, és következésképen tisztelek is, így Szilveszter napja körül mindig eltűnődöm magamban, hogy nagy igaztalanság csúfolni a jó vidéket az ő éjjeli zenéi miatt. Ne bántsuk öregszüleink e falusi romantikáját, ne kacagjunk az unokákon, amért nekik is gyönyörűségük telik e jámbor mulatságban. A szerenád elvégre is műfaj, benne van minden Kompositionlehre-ben , halk, epedő adagioval kezdődik, s a vége az, hogy az utca végén hallatszik az őrjárat nehéz lépése, és mindenek szétrebbennek. Nálunk ez a régi műfaj nemzeti vonásokkal elegy; az adagioba bele-beleüvölt egyegy bús, szerelmes kurjantás, ami pedig az őrjáratot illeti, az őrjárat alázatosan tiszteleg a nagyságos gentry uraknak és kedves egészségekre kívánja a mulatságot. Ne bántsuk azt se, mikor a dalárda torkaszakadtából kvartettezi a megtisztelt ablaka alatt: «Szehehe! hengeredj! esehehe ! hendesen !» Jól esik az mindenkinek, a cselekvőknek is, a szenvedőknek is. Mi az ördögnek avatkozunk bele mi taplószívű városiak ? Elvégre is költöiség, a maga módja szerint. De van nekünk büszke városiaknak is egy vidékiességünk, amely alkalmasint azért vidékiesség, mert az okos és jóízű vidéken nem igen divatos. Ilyenkor, év alkonyodásával, minden este ötvenezer ember ül Budapesten az asztalnál, címtárakat búj, lajstromokat csinál, levélborítékokat címez és rak rendbe postajáratok, kerületek, utcák szerint. Ötvenezer polgári szoba hasonló forgalmas újságok kiadóhivatalához. És ez a fáradságos munka mind csak arra való, hogy x számú Zrínyi Adolf elolvashassa y számú Frangepán Izidor elmés négy betűjét, a b. u. é. k.-t. Mindenki tudja, hogy ez robot, idővesztegetés, költség , és azt is tudja, hogy fölösleges, hiábavaló, unalmas, kelletlen. Ámde egy buta babona azt hazudja, hogy a jó neveléshez tartozik, holott a jó nevelés csak azt követeli, hogy az újévi sült malac ropogós legyen. Haszna és kára nincsen ebből a balgaságból senkinek, csak a m. kir. postának. Vörös és zöld bélyegek fejében betakarít a pénztárába egynéhány ezer forintot, de negyvennyolc óráig se éjjele, se nappala az apró levelek e viharos tengeren. A levélhordók meg egynéhány ezer emelettel többet másznak meg, mint máskor. Örömest teszik a szegények, mert hiszen ezúttal egy-egy forint üti a markukat. Én ezeket a forintokat hálával és tisztelettel adom, és ha nem látszanék komédiázásnak, meg is szeretném szorítani a kezeket, melyek e pénzecske után nyúlnak, mert nagyra becsülöm a mi leghívebb, legpontosabb, legmunkásabb szolgáinkat, a levélhordókat. Semmi hivatalos emberrel nincsen annyi érintkezésünk, mint ő velük, és semmi hivatalos ember sem olyan gyors, szíves és buzgó a munkájában, mint ők. Nálam az évnek 365 napjában vagy kétezer emeletet másznak meg (hová törpülsz Eiffel-torony, kölni dóm, Cheops fája!) nem késnek soha, nem mulasztanak sí mit. Én ideges nyomorék bennök lelem me világ rendjét; tudom az órát, mikor kedves, dekes folyóiratommal betoppannak, és nem miattok soha várnom, boszankodnom, epet nem; tudom, hogy ő bennök meg lehet bí Mely nagy becsületesség ez! Mely hűség az kühöz! Ezek a derék, jóravaló emberek mondják: «Ej, itt van a táskámban val sárga boritékú tüzet, ráér az holnap is, mi fáraszszam a lábamat ma ennyi emelettel, m már úgyis volt vagy száz!» Nem mondják postások, hanem neki vágnak a lépcsőknek, meg száz méter kilogramm munkáját vége, és én a szokott órában kapom meg párizsi vitemét. Kényelmes pipálva dolgozást, halogat hátralékot ismer és tűr minden hivatal, a niszterelnökségtől a sótárig, sőt még a hivataligáknak is megvannak a maguk lappangó stanciái a lámpás tisztogatás körül. A levélbe azonban nem csinál soha semmi adósságot a munkája körül, egy árva levetőlap erejéig süres a táskája, mikor késő este lehajtja a 11, és jóízűt alszik, mert az igazak álmát alus. Kikből toborzódik össze ez a nagy keletes sereg, a legmegbízhatóbb, legszorgalmas embereknek a légiója, mely szervezetében bánatos, egyéneiben tiszteletreméltó ? Kikbőlnek a levélhordók, akiknek kezén napon millióm kis és nagy érdekünk fordul meg? csodák ezek a szegény, közönséges embe akik olyan becsületesek, hogy se, panasz, gyanú nem éri őket soha ? Nem tudom. A szabadelvűpárti szász képviselők közül többen, mint értesülünk, a napokban kilépnek a párt kötelékéből. Nem önszántukból teszik ezt, hanem azon kényszernő nyomás alatt, amelyet választókerületük a községi és egyéb helynevekről szóló törvényjavaslatok miatt reájuk gyakorolnak. Személyesen is fölkeresték választóikat s igyekeztek meggyőzni őket arról, hogy a szabadelvű pártból való kilépésük ellenkezik a kerületeik jól felfogott érdekeivel. Mind hiábán, a választók egyenesen megkövetelték képviselőiktől a kilépést. Azok sorában, akik legközelebb kilépnek, emlegetik Meltzl Oszkár, Trauschenfels Emil és Schwicker Henrik képviselőket. A közigazgatási reform-javaslatok. Perczel Dezső belügyminiszter, mint értesülünk, a képviselőház pénzügyi bizottságának egyik legutóbbi ülésén kijelentette, hogy a kormány a legközelebbi — az 1899-ik évre szóló állami budget előirányzattal egyidejűleg a képviselőház elé fogja terjeszteni az összes közigazgatási reform-javaslatokat s hogy eme javaslatok törvényerőre emelése lesz a parlament legfontosabb feladata az 1899-ik évnek folyamán. A képviselőház pénzügyi bizottsága január 8-án d. u. 5 órakor ülést tart, tárgya a honvédelmi minisztérium költségvetése; 4-én d. u. 5 órakor pedig az igazságügyi tárca kerül sorra. Új év az ellenzéki pártoknál. A nemzeti pártban holnap délelőtt 10 órakor gyűlnek össze a párthelyiségében a párt tagjai, hogy üdvözöljék Aoponyi Albert grófot, a pártvezért és Horánszky Nándor pártelnököt. Az üdvözlő szónoklatokat Hódossy Imre fogja tartani. A függetlenségi és 48 as párt Kossuth Ferenc József körúti lakásában üdvözli a vezért. A párttagok jókivonatait Meszlényi Lajos fogja tolmácsolni. A néppárt tagjai Zichy Nándornak budai palotájában fognak összegyűlni s Molnár János preátus pártelnök fogja az üdvözlő beszédet tartani. A járásbíróságok ügyvitelében, mint már jeleztük, Erdély igazságügyi miniszter szintén életbelépteti a felebbezési bíróságoknál már alkalmazásban levő lajstromrendszert. Az erre vonatkozó igazságügyminiszteri rendelet már legközelebb meg fog jelenni a hivatalos lapban. A mezőgazdasági törvény Fiuméban hivatalos lap mai száma rendeletet tesz közzé, mi az 1894: XII.cikkben foglalt mezőgazdasági törvén Fiuméban és kerületében életbelépteti. Alkotmányon kívül. Az osztrák és magyar obstrukció a előidézett új államjogi helyzet rendezése kezdődött meg, íme az előttünk fekvő adatok: A quóta. A »Budapesti Közlönye s ezzel egyben a bt hivatalos »Wiener Zeitung« ma a következő legigasabb királyi, illetőleg császári elhatározást ír közzé: Kedves báró Bánffy! Minthogy a gyár korona országainak és a birodalmi náciban képviselt királyságok és országok törvényes képviseletei között azon arán nézve, melyben azok az 1898-ik évben azös ügyek költségeihez járulni tartoznak, 1867. évi XII. t. c. 19., 20. és 21. § (1867. december 21-én kelt törvény 3. kir. törv. lap 146. szám) értelmében léttéridő egyezmény nem jött létre, a közös ügy költségeihez való hozzájárulási arány kér sót az idézett törvény 21. §-a (az idézett Igény 3. §-a) alapján akképen döntöm hogy az arány, melyhez a magyar kori országai és a birodalmi tanácsban képvi királyságok és országok a közös ügyek kségeihez az 1887. évi XXIII. t. c. (1887. május 21-én kelt törvény kir. törv. lapszám) alapján az 1888-tól 1897-ik évig fevő időközben járultak, az 1898-ik év tártára is változatlanul fenntartatik. Utasítom önt, hogy ezt köztudomá hozza. Kelt Bécsben, 1897. évi december 30-dikán. FERENC JÓZSEF s. k. B. Bánffy s k Ezzel egyben közzéteszik a hivatalos lapok delegációk határozatainak, vagyis a közös költségzésnek királyi, illetőleg császári jóváhagyását , pedig az egész budget szövegével együtt. Mind a két királyi elhatározás a minisztinökök, a magyar Bánffy b., az osztrák pedig Gau b. ellenjegyzésével van ellátva. A jegybank és kereskedelmi szerződés. . A magyar kormány és az osztrák-agyar bank közt megállapodás jött létre, a szerint a bank kötelezi magát a status quo a jövő évben leendő föntartására, a mag