Pesti Hírlap, 1898. július (20. évfolyam, 180-210. szám)
1898-07-01 / 180. szám
_ _________________________ tróntermében (tehát nem a bécsi Burgban) lesz, így nyert a hódolati aktus minden jogos szempontnak megfelelő formát. Őfelségeik két napon át fogadták Budavárban a magyar küldöttségek tisztelgését, külön kihallgatáson a kormány szerencsekívonatait, ünnepélyes formában az országgyűlés mindkét házát, a főpapi kart, a magyar fővárost, a vármegyéket, a tábornoki kart és honvédséget, az összes hitfelekezeteket. Este fényes bál volt az udvarnál. Másnap a felségek Bécsbe utaztak s következett a december 2. ünnepe, kizárólag osztrák jelleggel és formák közt. Íme a precedens, melyet 25 év múlva is, a jövő őszi fordulón, nyugodt lélekkel megismételhetünk. Belpolitikai hírek, A Palacky-ünnep utóhangja. A tót nemzetiségi agitátorokat a Narodni Noviny legutóbbi sajtópöre igen érzékenyen érintette. Ennek ad visszhangot a prágai Narodni Listy-ben megjelent és Turóc- Szent-Mártonból keltezett levél, melyben a cikkíró elpanaszolja, hogy Pieter Ambrust, a turóc-szent-mártoni Narodni Noviny szerkesztőjét, azért ítélte el a bíróság 8 havi fogságra és 600 írt pénzbüntetésre, mert az esküdtek valamint a bíróság és a vádló a prágai Palacky-ünnepségek eseményeinek befolyása alatt állottak, az elitélt s lapja tehát a cseh nemzeti ünnepléseknek áldozata s ez okból a levélíró fölhívja a cseheket, vegyék oltalmukba az elitélt szerkesztőt, akinek öt na van s aki csak tavaly temette el feleségét. A levélíró ismerteti a bepótolt cikkeket s azon nézetének ad kifejezést, hogy ezekben törvénybe , ütköző dolgok nem voltak, „miután a vádló három- negyed óráig tartó beszédében alig elintette a cik- kék tartalmát, folyton Palackyról, a Palacky-ünnepről, Komarov generálisról, Konstantin nagyhercegről, a pánszlávizmusról, a magyar elsőbbségi jogairól s a magyar kultúráról beszélvén". Igen, folytatta tovább, Prága ült a vádlottak padján és Pieter tót szerkesztőt ítélték el. Komarov nem nyerte meg a budapesti politikai körök tetszését s ezért ütik a Nav. Noviny szerkesztőjét. A szemelvényekből láthatólag a levélben foglalt gyanúsítások elég súlyosak arra, hogy a levélírónak oka legyen névtelenül maradni. — Bizonyára, sokkal jobban, drága Mahidon!, köszönöm kérdését. — Ha úgy kívánja, itt maradok. — Ah, nem, nem szükséges. Ferenc és Gyula elvégzik a teendőket ... önt miért is fárasztanám? Ők jól megértik egymást; külön válva élnek és külön válva halnak is meg. A gróf az egoisták kereszségével azon évelődik, hogy a fájdalom komédiáját elodázza s a grófnénak is, magának is minél tűrhetőbbé tegye az utolsó együttlétet. Legutolsó kívánsága úgyis az, hogy igazán és pontosan haljon meg, korrekt férfiúhoz illően, aki senkit se akar zavarni és terhelni. Egyik este már alig lélegzik, jól tudja, hogy ezt az éjjelt nem éli túl. Mikor a grófné szokásához híven este meglátogatja, utolsó mosolyra erőlködik s mondja: — Ne menjen el . . . Nem jól érzem magam. Meg akarja kímélni nejét attól, hogy a világ megszólja s az várta is már e fölszólitást. Csakhamar kényelembe helyezkedik a betegszobában. Az orvosok már nem távoznak a haldokló mellől. Mindkét szolga egyforma, hallgatag sietséggel végzi teendőit. Elhozatták már a gróf két gyermekét is: Rogert és Blanchet s ők ott állnak az ágynál az anyjuk mellett. A rokonok közül többen a szomszédszobában gyülekeznek, így múlik el az éj, komoly várakozásban. Reggel felé ellátják a grófot a hallotti kenettel s aztán valamennyiök jelenlétében meggyón, hogy a vallás tekintélyét fokozza. Most már minden ceremóniának vége, ő nyugodtan meghalhat. De nem siet vele, hanem mintha még utolsó erejét összeszedné, hogy a zajos, kevésbbé aeshetikus halált kikerülje. Csak lélekzete Villamos vasutak. Dr Freiikl Sándor sürgette a Lipót-körúti és a Teréz-körúti villamos vasutak összeköttetését. A okoz zajt, amint fütyülve hangzik a tágas teremben, elárulva azt, hogy a test gépezete rendellenül jár s a fölbomlás küszöbén áll. íme, igy készül egy jól nevelt férfiú a halálra. S miután a nejét és gyermekeit átölelte s parancsoló tekintettel visszaültette őket, lehanyatlik a fal felé és meghal, — egyedül. Most föléje hajol az egyik orvos s szemeit lenyomja. Azután félhangosan jelenti: — Ő kiszenvedett! A sóhaj és zokogás hangosabb lesz, a grófné, Roger és Blanche letérdelnek az ágy előtt, zokogó arcukat kezeikkel födik be, hogy ne lássák kényeiket. Azután a két gyermek magával vezeti az anyját, aki kétségbeesését görcsös sírással jelzi. És e perctől fogva a holttestet már a halotti pompa foglalja le. Az orvosok görnyedt vállal s a körülményekhez mért arckifejezéssel hagyják el a termet. A városnegyed templomának egyik lelkészét már elhívták, hogy a holttestnél őrködjék. A két szolga is ott ül a pappal együtt, arcukon komoly méltóság; ez az utolsó szolgálat, melyet uroknak tesznek. Az egyikük megpillant egy kanalat az asztalon, hamar fölkel s a kanalat zsebébe rejti, nehogy a helyiség kifogástalan rendjén csorba essen. Az egy emelettel alattuk elterülő nagy szalonban már kalapácsütés hallatszik, a kárpitosok készítik a ravatalt. A nap hátralevő részét a bebalzsamozás veszi igénybe. Minden ajtót bezártak, a balzsamozó bezárkózva dolgozik a segédjével. Mikor másnap reggel a rafot leviszik, hogy a ravatalra hevezzék, írt kifogástalan fekete öltönyben van arcai alnte fiatalos üdeség látszik. Kilenc órától ki a szállást mormogás zaja tölti be. A földyi szalonjában fogadja a gróf fia ésászoló vendégek tömegét. Ott halkok és nézik a nehéz csapástól sújtott két családtag néma udvar rakodását. A nemesség, hadsereg és birói kar formán megjelent, sőt a szenátorok és akad tagokban nincs hiány. Tíz órakor végre megmozdul a tömeg, úgy a templomba vonuljon. A halottas kocsi osztálybeli, a lovak fejét téllpamacs díszíti - a kocsi körül fekete szövet lebeg ezüstös rajt. A halotti lepel négy sarkát a francia hadsereg egyik marsallja, egy herceg (az elhunyó barátja), egy volt miniszter s egy akadémikus tartja. Verteuil Roger és Bussac úr a gyászolók élén halad. Őket követi a gyászoló tömeg, egész serét ember fekete keztyűben és fekete nyakkend megannyi fontos személyiség, akik az utca salát gázolnak s akiknek járása a megvadult bnyájéra emlékeztet. Az utcákon, amerre a menetel, minden ablakot megtöltik a kiváncsi fejek s ... járókelők sorfalat képeznek a járdákon , magnyújtják a fejüket s a diszes halottaskocsi fordítják. Az utcák forgalmát mindenütt meggátolja a gyászkocsik végtelen sora, pedig alig ül ben itt-ott valaki; az utcák sarkán összetorlódott az omnibuszok, fiákerek és magánfogatok serege , az ember mást se hall, mint a kocsisok ostora és szitkozódását. És ezalatt Verteuil grófné, aki otthon maradt, a lakosztályába zárkózott, mert mint mondja: a fájdalom és izgatottság beteggé let Egyik heverőszéken nyújtózkodik s ör, rojtjával játszadoz, mialatt szemét álmodozva , mintegy megkönyebbülve mereszti a menyezetre. A templomban csaknem két óra hossz tartott a szertartás. Az egész lelkészhad talpra állt s kora reggel óta ott sürgölődött teljes díszben, parancsokat osztogatott, homlokukat törülgették és hangosan fújták az ormut. PESTI HÍRLAP 1898. julius 1. Fővárosi ügyek. A főváros közgyűlése — Saját tudósitónktól. — Utolsó közgyűlés a vakáció előtt. A nagy melegben csak lassan kint érkeztek a városatyák. Ilyenkor még saját fogaton sem esik jól ülésre menni. De azért félórával az ülés megnyitása után már szépen megteltek a padok. A lépcsőházban ott drukkolt a Kisfaludy-színház direktora, aki attól félt, hogy hátha nem szavazzák meg a szubvencióját. Vigasztalva biztatgatta szubrettje, a sikkes Kápolnai Irén : — Csak nem lesznek oly gonoszok ezek a derék bácsik. Tudják, hogy kell nekünk a szubvenció. A lépcsőkön dr Nemes Antal és Hock János kortesei fogadták az érkezőket. A budavári plébániáért későn kezdték a szavazatgyűjtést Hock hívei. Ma is erősen beszélték: ■— Ha golyóval szavaznak, Hock János bizonyosan „meglett“ volna. Pedig hát a „város urap” Nemest jelölték. A tárgysorozat nagyon is tartalmas volt. Közel száz ügy szerepelt rajta. — Nem végezzük el ma! — sopánkodtak egyesek. — Akár végezzük, akár nem, — mondták mások — nem jövünk el többet szeptember előtt. Bejelentések. Csekély érdeklődés mellett nyitotta meg Márkus József főpolgármester az ülést. Bejelentette, hogy a központi választ másban Burszky Dániel elisatározásával ismét megüresedett egy tagsági hely. Az eddig üresedésben volt tagsági helyet ma kellett volna betölteni, de a főpolgármester jobbnak tartja, ha mindkét tagsági helyet a szünet után töltenék be. Ezt el is fogadták. Jecderer Sándor anyja halála alkalmából 200 irtot adományozott a szegényeknek. A Gresham intézet ugyaníly célra 500 irtot adományozott. Dr Havass Rezső és társai indítványt nyújtottak be az utcák csatornanyílásainak bázelzárókkal való ellátása tárgyában. Az indítványt kiadták a tanácsnak. A főjegyző jelentései után interpellációk következtek, két vonal két társulaté ugyan, de a közigazdi bejárást már régen megtartották, és akkoribane6 történt semmiféle ellenvetés. Halmos János polgármester azt felelte, hr . .. ügy a kereskedelemügyi miniszternél van, meg a penge-forgalom jogának megadása a minisztert Megígéri, hogy sürgetni fogja az ügy elintézését, Kövezések. Jomlós Ágost úr a külső váci körút köz és egyéb közmunkák ügyében interpellált. Különösen a vizafogói védgát környékének burkolását sürgette, Halmos János polgármester megnyugtat: az interpellálót, aki tudomásul is vette a választ. Aztán baj nélkül áttértek a napirendre. Munkáslakók. Az államvasutak igazgatósága Kőbányán újabb munkásházakat építtetne és e célra a mostani telepi, folytatásaként még 27,500 négyszögölnyi te..!.‘ Kér. A tanács pártolja a kérvényt. A telek véét négyszögölenkint 9 írtban állapítaná meg; az ittani vasutak igazgatósága köteles lenne elemi iskolát is létesíteni. A rákosi telepből a tanács hajlandó vszavállalni 10.000 négyszögölt, amelyet az ige-valóság fölajánl, de csak 2 írtjával, amennyiért a fives az államvasutaknak az illető területet átengedte. Egyhangúlag elfogadták a tanács előterjeszti.-H. A vigadó bérlete. Egerváry Géza, a vigadó bérlője, amint táltettük, bérhátralékban van és a tanács javaslata szerint Egervárynak már el kellene hagynia a vigadót. A bérlő már kérvényezte a bérösszegnek 6000— 1000 írttal való leszállítását, de visszautasították, itt vigadói házi bizottmány Egerváry kérvényét pártolta . Most Egerváry megint folyamodik a közgyük... mégpedig a tanács ama javaslatával szemben amely szerint bérszerződése megszűntnek volna rejtendő. A tanács természetesen a felebbezés elutasítását kívánja. Máttyás Arisztid méltányosságból latolgatni akarja a bérleengedés kérdését, márpedig aanács erre nézve nem tett újabb előterjesztést. Annyi bizonyos, hogy furcsán találnak néha egyes váró. • Mi méltányossági okokat a főváros érdekének rov Egerváry urat egyáltalán nem ismerjük oly embernek, akivel szemben a fővárosnak le ii mondania a követeléseiről. Máttyus abban kom. , hogy a bérleengedést megadja, de a fonnál hátralékot Egerváry aug. 1-ig fizesse meg. Ez az egész ügy meglehetősen különös benyomást tesz és bámulatos gyorsasággal tárgy, proza ganiwrnimTirriraaa^mffirfflBMBKSgsaaBsmmiB^^ sss i « ei