Pesti Hírlap, 1898. december (20. évfolyam, 332-361. szám)

1898-12-01 / 332. szám

S nem tudott volna-e ehez hasonló energiával a népnek számtalan baján segíteni a kisebbség már eddig is, ha neki feküdt volna ? És a közvélemény nem értette volna-e meg a kisebbség harcát s kellett volna-e mesterségesen uszítani az utcát, ha a többség és a kormány konokul ellentállt volna a kisebbség akaratának ? S ha választásra került volna a sor, lehetett volna-e öt forinttal vagy egy kupa borral megvásárolni azt a szavazatot, mely tudta és érezte volna, hogy az ellenzék győzelmétől az ő jóléte és pártfogoltsága függ ? Áh! de az ilyen kérdésekben az ellenzéki energia alszik vagy legfölebb néhány órára ébred föl s akkor is külön operál. Mert hát az Achilles-sarkokon járni nehéz! Azok sokkalta fájósabbak, mint a tyúkszemek ! Az ellenzék energiája ily esetekben hallgat vagy legfölebb magas színvonalon álló kijelentésekben hangzik el. Hanem azért te misera plebs contribuens, ha azt akarod, hogy sorsod javuljon és dicséretet kapj, oda ne add a szavazatodat olyan pénzért, amiről beszámolni nem akarnak, hanem legtölebb olyanért, amelyről beszámolni készek. Lelövetünk, ha az agrárszocialistákra hallgatsz és megvetünk, ha meg nem vehetünk. Eközben a román, szerb és tót egyetemi ifjak ismerkedési estélyre gyűlnek Budapesten és ölelkeznek, örvendeznek. Mert hiszen sokkal erősebb kezek nyúltak a parlamentarizmus épségéhez, mint az övék. Mi magyarok pedig lassan kint oda jutunk, hogy meg sem ismerjük egymást. S csak kölcsönös gyűlöletből és megvetésből áll szívünkben a hazaszeretet, az év végéig négy heti parlamenti munkaidő is alig van még hátra, s mivelhogy a parlamenti viszonyok Lajthán innen s Lajthán túl egyaránt kizárják az új kiegyezési előterjesztéseknek e rövid idő alatt való legislatív elintézhetését, mint provizorius intézkedések teendők a gazdasági viszonyok folytonosságának a fentartása érdekében. Minden valószínűség amellett szól, hogy mindkét kormány a status quo alapján néhány hóra terjedő úgynevezett tárgyalási provizóriumot fog javaslatba hozni s a közös ügyek költségeihez való hozzájárulási aránynak további egy évre való változatlan föntartását fogja a koronának ajánlani. Belpolitikai hírek, Minisztertanács volt ma délutáni hatodfél órakor a kormányelnökségi palotában. A minisztertanácsot hosszabb értekezés előzte meg, egyfelől a magyar miniszterelnök és pénzügy,miniszter, másfelől Thun gróf osztrák miniszterelnök között. Az értekezés, melynek eredményéről a kormány nevezett tagjai a minisztertanácsnak is előterjesztést tettek, értesülésünk szerint a kiegyezési ügyekkel kapcsolatos formai kérdések, vagyis a körül forgott, hogy miután az Indemnity-törvényjavaslat folytatólagos képviselőházi tárgyalásáról különböző verziók keringenek. Az egyik szerint Kálmán Károly ki fogja beszélni az egész ülést, ámbár a választói egyszer már lefújták az obstrukciós beszédét , ámbár a néppárt értekezlete az obstrukció ellen nyilatkozott. Érdekesebb a másik verzió, mely szerint Károlyi István gróf holnap fogná felmondani a napirendi vitából fönmaradt beszédét. A szabadelvű párt tagjai közül beszélni fog holnap Szemere Attila, aki a mai ülésen már nem juthatott szóhoz. A párt legközelebbi szónoka, mint halljuk, Rohonyi Gyula lesz. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszterről bécsi táviratok azt jelentik, hogy a király őt magánkihallgatáson fogadta. Ez a hír, mint illetékes forrásból értesülünk, nem felel meg a valóságnak. Fejérváry b. Bécsben tartózkodása alatt nem jelentkezett kihallgatásra ő felségénél, sőt azon a napon, melyen bécsi jelentések szerint a kihallgatás történt volna, a király nem hagyta el schönbrunni kastélyát s nem is volt az osztrák fővárosban. Az ellenzéki pártok üdvözlése. Eger város ellenzéki polgárai Horánszky Nándor címére érkezett sürgönyben üdvözlik az ellenzéki pártokat mostani küzdelmük alkalmából. A távirat igy hangzik: »Eger város nagyszámmal egybegyült ellenzéki polgárainak mai gyűlése egyhangúlag és nagy lelkesedéssel elfogadott üdvözlő irata elküldése előtt, ezennel távirati úton is üdvözölni kívánja az ellenzéki pártokat hazafias küzdelmük alkalmából. Zalár József elnök, dr Csutorás László jegyző, amire azt gondoltam, hogy a néni hiába lakik a fővárosban, mert nincs ízlése. Szent isten, még az ilyen szamárság is tetszik neki. A kávéházban, ahova hamarosan eljutottunk, Józsi bácsi nagyszerűen beváltotta ígéretét. Negyedóra sem telt el és már öt író és hírlapíró ült az asztalunk mellett. Nem olyanok voltak ugyan, mint amineknek itthon képzeltem őket, de azért büszke és boldog voltam. Az urak egytől-egyig sóvár szemekkel néztek rám s eleinte a vidéki életről beszéltek, amiről az volt a véleményük, hogy a szó szoros értelmében véve butító. Erre annyira megrettentem, hogy alig tudtam beszélni, félvén, hogy olyat találok mondani, ami szigorú véleményükben csak megerősíti őket. Meg kell itt jegyezni, édesem, hogy e fiatal urak nevei teljesen ismeretlenek voltak előttem. Bármennyire megerőltettem is az emlékező tehetségemet, egynek a nevét sem olvastam valami közlemény alatt, aminek egyébként az lehet az oka, hogy névtelenül vagy olyan lapba írtak,amely mihozzánk nem járt. Óh, édesem, csak itt tudtam meg, hogy mennyi lapról nem tudunk mi s hogy mennyi olyan író van, akinek még a hírét sem hallottuk. Bármennyire meg voltam is azonban illetődve s bárhogy szorította is a torkomat a félelem, később mégis kérdezősködni kezdtem, hogy kedvenc íróinkról mindazt megtudjam, ami érdekelt s amit odahaza találgattunk, gyönyörrel olvasgatva műveiket. A hangom meglehetősen fátyolozott volt, mikor az első kérdéssel álltam elő s őt hoztam szóba, akinek regényei a mi imádságos könyvünk volt. Föltevén a kérdést, azt vártam, hogy a tisztelet hangján szóknak s még meg is hajtják magukat, ajkukra vevén nevét. Képzelheted hát, édes lelkem, meglepetésemet, mikor gyors egymásutánban konstatálták, hogy hüdéses butaságban szenved. Elmondták, hogy ma már semmi munkáját nem lehet kézbe venni s hogy a rendőrségnek kellene eltiltani az írástól a jóizlés nevében. A szívem összeszorult s majdnem sírva fakadtam, hogy hova jutott a mi ideálunk s hogy mi mennyire félreismertük. Ah, ott a messzi vidéken olyan jámborak és naivak vagyunk, hogy mindent kitűnőnek és pompásnak találunk. Ez a hit azután még jobban megerősödött bennünk, beszélvén a többiről is. A másik kedvencünkről, akinek díszesen kötött munkáit a papád részletfizetésre vette meg, a vélemények már jobban eltértek. Az egyik azt mondta, hogy valamikor írt ugyan olyat, ami a vidéki kaszinók olvasóközönségének tetszhetett, de ma már az ő alkotásait csakis a hülyék intézetében olvashatják. A másik ezt a megjegyzést kissé erősnek tartotta s úgy vélekedett, hogy bár igen korlátolt az atyafi, mindazonáltal egy ilyen kis nemzetnél el lehet tűrni és pedig annál is inkább, mert erős kritikát nem gyakorolhatunk. A többiek lenézőleg szóltak róla s abban állapodtak meg, hogy a legtanulatlanabb vad zsenik egyike, aki komoly figyelmet egyáltalában nem érdemel. Már ekkor meglehetősen rossz kedvem volt s csodálkozni kezdtem, hogy mi ott a vidéken minden ócskaság után komolyan kapunk és semmiféle kritikát nem tudunk gyakorolni. Erre figyelmeztetett az a vélemény is, amit költőinkre vonatkozólag hallottunk. Te rajtad is megesett a szivem, édesem, mert tudtomra adták, hogy a te dalnokod immár végleg elitta az eszét s közel jár ahoz, hogy a bolondok há' ................. fába vigyék. Amit eddig irt s ami neked an-«nyira tetszett, az az ő korlátoltságát bizonyítja, kétségtelenné téve azt, hogy az esze ma fiatal korában meghibbant. Az én édes poétámról is rossz hirt mondtak. Azt bizonyították, hogy végleg letört s hogy egész irodalmi működése elt hátgerincbajos beteg hatását teszi a kin De különösen leleplezték a harmadikat, csakis az ő révükön tudtam meg, hogy agg szerkesztőségi szolgának sem válna be, mert a paralizis a végét járatja vele. Szó esett arról is, akitől te egyik esőd révén a névaláírását megkaptad, a beesés kincsnek tartasz s amit erősen őrizdl, tudod-e, édes lelkem, hogy ez az ember a fét,aljasabb hízelgők egyike, aki csakis stréberge útján boldogult. Annyi tehetsége nincs ,ki mint a falusi kisbirónak s hogy mind te. ..t összeírt, merő vizenyősség. Hát vajon fölel ! .. ■ a mi egykor oly kedves drámaírónkat, aki m mét azt az irodalmi körökben mindenütt tue. . .dívány plagizátor volt. Nemcsak az c . lopta, de összes darabjait, az elsőtől az-Mikor az óra az éjfélt elütötte bácsival, meg Mari nénivel haza mulnik, nagy, igen nagy csalódással voltam gazdagabb. Azt tudtam meg, amiről nem is álmodtan - nincs jóra való irodalmunk s hogy ások...- a művein egész lelkünkkel csüggtünk, kimikul szamarak, tudatlanok, tehetségtelent legnagyobb részük terjedő hüdéses bu ..... szenved, közel ahoz, hogy szomorú iizelőkbi kerüljenek s ott végezzék be épen nem dicsőséges pályafutásukat. Én, ugyan édes lelkem, még nem , hiszem ezt, pedig úgy kell lenni, mert .tor szelik, akik közöttük élnek, akik ismétl okot Irv,V' 2 PESTI HÍRLAP 1898. december 1. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ma délelőtt tiz óter Szilágy Dezső elnöklete mellett ülést tartott/ A m minis/.terei közül jelen voltak : Bánffy Dezső b. Lakos László Perczel Dezső, Wlassics Gyula, Fejérváry Géza b. Darányi Ignác, Erdély Sándor, Josipovich Imre. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök bemutatta Halászi község kérvényét a földadó leítása és a tőzsdeadó behozatala iránt, a Rárospároán tartott népgyűlés kérvényét a kormányrendszeresen, Vízakna kérvényét az obstrukció ellen. Ezután név szerint szavaztak Szalay Károlyrak december 2-ika megünneplése ellen szóló hotványára. Az eredmény az, hogy 170 szavazattal 24zavazat ellen az indítványt mellőzték. Következik a szavazás az elnöki előterjeső fölött. Húsz képviselő név szerinti szavazást kér. Polonyi Géza kijelenti, a kérdés föltevéshez szólva, hogy joga volna házszabályvitát kezdeni, mer az elnöki indítványt előbb tárgyalni kellett volna, de az elnök iránti tekintetből ettől a jogától most .fárg. Elnök a névszerinti szavazást elrendeli. A névszerinti szavazás eredménye az, hogy 179 szavazattal 29 ellenében az indítványt elfogadták Madarász József: Éljen a haza! (Zajo: éljenzés.) Következik az indemnity-vita folytatása. Keller János ismerteti a kormány iránt vak bizalmatlanság okait s különösen a Rába-szabálozat mizériáit fejtegetve, a következő határozati javílást nyújtja be: A képviselőház utasítja a kormányt, hogy azal kezdjen tárgyalásokat a jelzálog- és hitelbankkal a Rába-szabályozási kölcsön konvertálás tárgyában, vagy a kormány vállalja el a kölcs. Elnök a vita folytatását a holnapi tűzi ki. Sághy Gyula a következő interpellációt tad , a földmivelési és belügyi miniszterhez : 1. Miféle intézkedéseket tett egyre belügyi, másrészről a földmivelésügyi minis a pécsi Engel és fia céggel szemben fővin - borhamisítási ügy földerítésére? 2. Szándékoznak-e az ügyet megvizs , amennyiben a borhamisítás ténye beigazolta!tb.. legszigorúbb megtorló intézkedéseket alkalmaz Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter a maga és a belügyminiszter nevében válaszol. Is ,mti az ügy előzményeit s azután azt mondja, hogy megsemmisített borminták helyett újabb mintikát is, ami Pest megye alispánja buzgóságának köszönt,.Jó. (Éljenzés.) E minták vegyelemzése folyamatban ■ án s ezért egyelőre ezekről nem nyilatkozhatik, ez megtörténik, jelentést fog tenni s nem mulasztja el, hogy a megtorlás tekintetében a szükséges lépéseket megtegye. (Általános helyeslés és éljenzés.) Sághy Gyula a földmivelésügyi miniszálaszát tudomásul veszi, de az előzetes intézetben hiányokat lát.