Pesti Hírlap, 1899. április (21. évfolyam, 91-119. szám)

1899-04-01 / 91. szám

, 4____________________________ PESTI HÍRLAP 1899. április 1. Az építés összes költségei a következők: 1. A reprezentációs, monumentális rész költsége 4.882.500 írt; 2. a hivatalok számára szánt rész költsége 2.245.500 írt; 3. a villámvilágitás, fűtés, szellőzés, föl­vonók, stb. költsége mintegy 550.000 írt. Eszerint az új városháza összes költsége 7.681,000 írt. Tehát egy köbméter terület beépítése 13 írt 67 krba kerül. Fölsorolja aztán a jelentés a városháza építésével és a környék szabályozásával fölmerülő költségeket, amelyek a 4., illetőleg 6. és a 3. számú terveknél fölmerülnek. Ezek azonban csak a távolabbi időkben válnak szükségessé. A mérnöki hivatal a bemutatott két szabályo­zási terv közül a 4. és 6. számmal jelöltet ajánlja elfogadásra első sor­ban s másodsorban tartja figye­lembe vehetőnek a 3. számmal jelöltet. A tervnek elfogadása esetén utasítandó volna a középítési igaz­gató, hogy kisebb bizottság közreműködése mellett revideálja a kimutatásokat. Megállapítandó volna meg­közelítőleg az a költség, amelyet a főváros az új vá­rosháza építésére akar fordítani. Javasolja a mérnöki hivatal, hogy a főhomlokzat kivételével, a földszinten üzlethelyiségeket tervezzenek. Az evangélikus hitköz­séggel a templom- és iskola-telekcsoport eltávolítása ügyében megindítandók a tárgyalások. Végre utasí­tandó volna a középítési igazgató, hogy az eként megállapított adatok segélyével állítsa össze a pá­lyázati feltételeket s állítsa össze a részletes építési- és tervező-programmot. Reuffel Adolf középítési igazgató mellékeli a beadványhoz a Károly-kaszárnya telke és környéké­nek az építendő új városháza elhelyezésével kapcso­latos szabályozásának műszaki leírását. — Tessék vallani ! A fővárosi tanács föl­hívja a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat és egyesületeket, hogy adóvallomásaikat április hó­nap nyolcadikáig (bezárólag) a IV. kerületi adófel­­ügyelő helyettes iktatóhivatalában (IV. kerület ma­gyar­ utca 36. szám, il. emelet) a hivatalos órák alatt okvetetlenül adják be, különben adójukat hiva­talból állapítják meg. — Veszélyes jéggyár. Schermann Adolf tiszti főorvos előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a Rákospatak mentén a jégtermelő telepeket szüntesse meg. A Rákospatak ugyanis a legnagyobb mértékben fertőzve van. A tanács ma utasította a mérnöki hi­vatalt, hogy a főorvos előterjesztése alapján jelölje meg azokat a területeket, amelyeken a jégtermelést nem szabad megengedni. —■ Az óbudai főcsatornát a fővárosnak már meg kellett volna építenie, de csak most csinál­ják a terveket. A közgyűlés értesítette erről a föld­­mivelési minisztert. Egyúttal megjegyezte a közgyű­lés, hogy a többi jobbparti csatorna összevonását most tanulmányozzák s a végrehajtást a főváros kénytelen elodázni, mert nincs rá pénze. A minisz­ter a közgyűlés határozatát tudomásul vette, de figyelmeztette a hatóságot, hogy a főváros árvízvé­delmének érdekében a jobbparti csatornák összevo­násának nagy fontossága van. Megjegyzi a miniszter, hogy a budai főgyűjtőt esetleg az alsó part alatt is elhelyezhetik, de okvetetlen gondoskodjék a főváros, hogy a szennyvíz ne a part közelében, hanem bel­jebb ömöljön a Dunába."­­ A földalatti villamos vasút építésekor a vasút mentén a gyalogjárót megrongálták. A város a vállalat költségére megcsináltatta, de a vállalat nem akar fizetni s megfölebbezte a tanács határoza­­tát. A belügyminiszter ma a fölebbezést elutasította és a vállalatot a kár megtérítésére kötelezte. — A Korvin-tér és környéke. A mérnöki hivatal a II. ker. Korvin-tér és környéke rendezésére vonatkozó részletes terveket most fejezi be. Ezek szerint az iskola-utca és a Szalay-utca keresztezésé­ből kiindulva, az eddigi átlós lejáró elejtésével, egy az iskola-utcával párhuzamos új lejáró támfalakkal készül és az így fölszabadult téren fog a Millacher­­alapítványból létesítendő szökőkút fölállíttatni. A fő­utcának a halász-utca és székely-utca közötti sza­kasza egyúttal a végleges magasságra lesz emelve. Horovitz mellett, hogy a többi k. k. udvari arc­képfestőről ne is szóljunk. Minket magyarokat még Ferraris Vilmos császárja érdekelhetne, ha nem ismernek a budapesti tárlatról. Más, is­mertebb magyar festő nem is szerepelt 600-an felül kiállított művek között, azaz hogy mégis látunk Simony Stefántól két magyar genre-képet, m­ely a művész tehetségére vall. A bécsi tavaszi műtárlat magyarjai mind csak azok sorából kerültek ki, akik állandóan Bécsben élnek. Mi budapestiek és oly keveset törődünk az osztrák piktúrával, mint ők a mienkkel: kölcsönösen kimaradunk egymás tár­latairól. És csodák csodája, de az osztrák művé­szeti termelés salakja mégis hozzánk áramlik. Ezt annak a néhány bécsi fiók­ műkereskedés­­nek köszönthetjük, mely a selejtezett áruk pél­dájára a selejtezett képeket is a naiv magyar nyakába sózza. Ez is egygyel több ok arra, hogy minél nagyobb szeretettel karoljuk föl a magyar vi­déken rendezett műtárlatok eszméjét. Hiszen a magyar művészetet gyámolítjuk vele és ország­szerte fölébresztjük a szép lelkes szeretetét, mely a magyar faj tulajdona, de amivel ed­dig oly édes keveset törődtünk. Arról azonban ne feledkezzenek meg mű­vészeink, hogy a mi népünkben még sokkal nagyobb, sokkal lángolóbb a fajszeretet, sem­hogy a szecesszió előtt is beadja a kulcsot. A szecessziót csak tartsák meg az ősz Rá­kok maguknak, mi pedig színes alkotásainkban is zengjük az édes haza szeretetét, mely a mi szent erősségünk, a mi legyőzhetetlen várunk ! Kézdi-Kovács László: IRODALOM. * (A belgyógyászat kézikönyve.) Szer­kesztik dr Bókay Árpád, dr Kélli Károly és dr Ko­rányi Frigyes a magyar orvosi kar számos kitűnő­ségének közreműködésével. Megjelent az ötödik, vaskos, 1037 lapra terjedő kötet Dobrowsky és Franke kiadásában. A hatalmas és máris közkézen forgó szaktudományos munka jelen kétete a követ­kező részeket tartalmazza: 1. Az ivarszervek beteg­ségei, melynek egyes részeit dr Piósz Pál, dr Korányi Sándor, dr Csatáry Ágost, dr Puky Ákos, dr Tauffer Vilmos, dr Rézsey Imre, dr Janny Gyula, dr Bókay János és dr Rónay Sámuel irta.­­ 2. A bőrbeteg­ségek a következőktől: dr Havas Adolf, dr Taufer Emil, dr Nékám Lajos és dr Török Lajos. A nagy­szabású orvostudományi szakkönyvet egy tábla és a szövegben számos magyarázó ábra egészíti ki. Tu­dományos becsének méltatása a szakirodalom fel­adata. * (Útmutatás a szőlőművelésre), különös tekintettel a filloxera által elpusztított szőlők fel­újításának előmozdításáról szóló 1896. V. t.-c. végre­hajtására. A földmivelésügyi miniszter i­y címmel kiadványt bocsátott közre, melynek célja általánosság­­ban, hogy abból mindazok, akik a filloxera által elpusz­tított szőlőiket helyreállítani óhajtják, tanácsot ment­hessenek, célja különlegesen pedig, hogy azoknak a szőlőbirtokosoknak, akik elpusztult szőlőiket az 1896. évi V. t.-c. alapján adható szőlőfelujitási kölcsönnel kívánják újból fölvirágoztatni, a kölcsön helyes és célszerű felhasználására, s illetőleg igénybe vett köl­csönnel felújított szőlőik megfelelő művelésére vezér­fonalul szolgáljon. A könyv a földmivelésügyi minisz­térium kiadásában jelent meg s 297 lapra terjed. Első része számos magyarázó szövegképpel a szőlő­művelés minden bevált lényeges szabályát tartal­mazza, nevezetesen külön fejezetekben foglalkozik a szőlő fekvésével, talajával, az alanyok megválasztásá­val, az európai borszőlő-fajtákkal, a csemegeszőlő­fajtákkal, stb. További része a szőlő elkészítési mun­kálatait, talajforgatást, telepberendezést, karózást, ül­tetést, további kezelést tárgyalja s egész külön ré­szek foglalkoznak a beültetett vessző kezelésével, az oltványok különféle fajainak készítésével, telepítésével, állandó évi munkákkal, időjárással, szőlőbetegségek­­kel, stb. Végül a szőlő-kölcsön körüli eljárás van a kötethez csatolva. A kiadvány új szőlőtermelésünk nagy katekizmusának is bátran volna nevezhető. Pontosságánál, rövidségénél és gyakorlatiasságánál fogva valóságos nyereség szőlős gazdáinkra, de mind­azokra nézve is, akik újonan akarnak szőlőt telepí­teni. A könyv a gazdasági egyesületeknél, szőlészeti, borászati, filloxéra ellen védekező egyesületeknél, a vincellér iskoláknál s a szőlészeti és borászati egye­sületeknél egy koronáért kapható. * (Közigazgatási hatóságok elé utalt ki­hágások és azok körül eljárási és pénzkeze­lési szabályok.) A fennálló törvények, rendeletek és elvi jelentőségű határozatokból rendszeresen ösz­­szeállította és magyarázó jegyzetekkel kísérte Kiss Emil mm. fogalmazó. Megjelent az Athenaeum kiadá­sában, két kötetben. E munkának célja, hogy a ki­­hágási ügyekben ítélkezésre hivatott közigazgatási hatóságoknak, a hatáskörükbe utalt kivágásokkra vo­natkozó összes törvények és miniszteri rendeletek, úgy amint azok ma érvényben vannak, rendszere­sen egybegyűjtve, rendel­kezésükre álljanak, hogy a törvények, rendeletek kikeresésével, azok egybeveté­sével az amúgy is túlterhelt közigazgatási hatóságok­­nak ne kellessék az időt vesztegetni, hanem azonnal láthassák, hogy az előfordult ügyben illetékesek-e az eljárásra ? s ha igen, melyik §-t kell alkalmazniok és az eljárásnál mely szabályok tartandók szem előtt. Előnye e munkának, hogy a kihágásokra, eljárásra és pénzkezelésre vonatkozó törvények és rendeletek nem, amint kibocsátva lettek, egész terjedelmükben közöltétnek, hanem azoknak csak azon részei van­nak felvéve, amelyek ma életben vannak s az élet­ben levők között is csak azok, amelyek egyenesen kihágást állapítanak meg s illetve az eljárási és pénzkezelési szabályokat tárgyazzák. Másfelől a kö­zölt §-ok szószerint vetettek fel s igy a munka tör­vény- vagy rendeletgyűj­temény használatát fölösle­gessé teszi. A könyv használhatóságát előmozdítja a részletes tartalomjegyzéken kívül a bő tárgymutató s a munkában közölt összes törvényeknek és rende­­leteknek időrend szerinti jegyzéke. * (Közgazdasági írók magyar nyelven.) A Pallas Társaság újabb és olcsóbb kiadást rende­zett a nagy közgazdasági irók műveiből. A megjelent kötetek a következők: — Smith Ádám alapvető műve. »Vizsgálódás a nemzeti vagyonosság termé­szetéről és okairól. Négy kötet. Fordította : Enyedi Lukács és Pólya Jakab. — Sismondi János. »A nemzetgazdaságtan újabb elmélete.« Két kötet. For­dította Enyedi Lukács és Pólya Jakab. — Hume Dávid: Közgazdasági tanulmányai. Fordította Körösi József; előszóval ellátta Kautz Gyula. — Quesnay és Turgot munkáiból. Franciából fordította Feny­­vessy Adolf. — Ricardo Dávid: A közgazdaság és adózás alapelvei. Fordította Láng Lajos. * (A büntető perrendtartás vázlata.) Irta: dr Vámbéry Rusztem. Megjelent Politzer Zsigmond kiadásában 116 lapon. Rövidre fogott, átfoglaló kézi­könyv, mely pragmatikusan és könnyen érthető mó­don adja elő az uj bűnvádi perrendtartás egész anya­gát. Mint ilyen nemcsak pozitív tankönyvül alkalmas, de a laikusabb elemek számára is könnyen hozzá­férhető. * (A magyar jogászegylet) kiadványai közt megjelent az új sorozat (külföldi törvények a magyar fordításban) 1. száma alatt: Vámbéri/ Rusztemtől. A feltételes elítélésre vonatkozó külföldi törvények magyar fordítása, bevezetéssel ellátva. * (Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez.) Közli: Fraknói Vilmos. Kiadja a m. t. akadémia. 1367 lapra terjedő névmutatóval ellátott kötetben ama oklevéltári anyag van össze­gyűjtve, amely Fraknóinak 1895-ben kiadott kegy­úri történeti munkája kidolgozásánál alapul szolgált, az 1445. évtől Mária Terézia koráig. * (A szőlő helyes metszése) cím alatt Maurer Jánostól 125 lapra terjedő segédkönyv je­lent m­eg Miskolcon. Második, bővített kiadás, a szö­veg közt 24 magyarázó ábrával. * (A magyar ált. polg. törvénykönyv) tervezetét előkészítő miniszteri állandó bizottság jegyzőkönyvei sorában megjelent az ötödik füzet a Jogtudományi Közlöny szerkesztőségénél 262 lapon. * (A magyar írók élete és munkái) című gyűjteményes munkából megjelent Szinyei József szerkesztése alatt az 54. füzet a Kossuth-Kovács nevek közé eső tartalommal, Hornyánszky Viktor ki­adásában. * (Az illeték-egyenérték.) Pénzügyi kódex cím alatt dr Szabó Sándor sárospataki jogtanár na­gyobb munkasorozatot indított meg Politzer Zsig­mond kiadásában, Budapesten. A most megjelent 1. kötet az illeték-egyenártők összes jogszabályait tar­talmazza 231 lapon, mintákkal, táblázatokkal és tárgymutatóval ellátva. A könyv különösen jogi sze­mélyek, egyházi és világi községek, egyesületek, inté­zetek, társulatok, kir. adóhivatalok, ügyvédi és pénz­ügyi tisztviselők használatára van szánva. Megyék és városok, Szeged háztartása. Szeged város tavalyi zárszámadása most készült el. Eredménye egészen kedvező, mert az előirányzott bevételek mind befoly­tak, sőt fölösleg is mutatkozik. A kiadásoknál egy kevés túllépés van, amit hasznos beruházásokra for­dítottak. Bevételekre elő volt irányozva 1.430,296 frt 10 kr, tényleg pedig 1.580,740 írt 43 kr folyt be; kiadás volt 1.575,248 írt 60 kr. * A sopronmegyei szabadelvű párt elnöke, báró Augustinetz Antal, gyöngélkedő állapota miatt a párt vezetéséről lemondott.­­ Fegyelmi eljárás egy rendőr­kapitány ellen. Szentesről írja­. Vadnay Andor főispán a tegnap megtartott pénztár- és hivatalvizsgálat után Arady Kálmán szentesi rendőr­kapitány ellen elren­delte a fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás megindí­tásának okait összeköttetésbe hozzák aim­akuti alka­­pitány hivatalbeli visszaéléseivel. Vadnay főispán el­járásáról értesítette Lakos Imre polgármestert. A hi­vatali vizsgálat tovább folyik, melynek befejeztét Szen­tesen érthető érdeklődéssel várják.

Next