Pesti Hírlap, 1899. április (21. évfolyam, 91-119. szám)
1899-04-01 / 91. szám
, 4____________________________ PESTI HÍRLAP 1899. április 1. Az építés összes költségei a következők: 1. A reprezentációs, monumentális rész költsége 4.882.500 írt; 2. a hivatalok számára szánt rész költsége 2.245.500 írt; 3. a villámvilágitás, fűtés, szellőzés, fölvonók, stb. költsége mintegy 550.000 írt. Eszerint az új városháza összes költsége 7.681,000 írt. Tehát egy köbméter terület beépítése 13 írt 67 krba kerül. Fölsorolja aztán a jelentés a városháza építésével és a környék szabályozásával fölmerülő költségeket, amelyek a 4., illetőleg 6. és a 3. számú terveknél fölmerülnek. Ezek azonban csak a távolabbi időkben válnak szükségessé. A mérnöki hivatal a bemutatott két szabályozási terv közül a 4. és 6. számmal jelöltet ajánlja elfogadásra első sorban s másodsorban tartja figyelembe vehetőnek a 3. számmal jelöltet. A tervnek elfogadása esetén utasítandó volna a középítési igazgató, hogy kisebb bizottság közreműködése mellett revideálja a kimutatásokat. Megállapítandó volna megközelítőleg az a költség, amelyet a főváros az új városháza építésére akar fordítani. Javasolja a mérnöki hivatal, hogy a főhomlokzat kivételével, a földszinten üzlethelyiségeket tervezzenek. Az evangélikus hitközséggel a templom- és iskola-telekcsoport eltávolítása ügyében megindítandók a tárgyalások. Végre utasítandó volna a középítési igazgató, hogy az eként megállapított adatok segélyével állítsa össze a pályázati feltételeket s állítsa össze a részletes építési- és tervező-programmot. Reuffel Adolf középítési igazgató mellékeli a beadványhoz a Károly-kaszárnya telke és környékének az építendő új városháza elhelyezésével kapcsolatos szabályozásának műszaki leírását. — Tessék vallani ! A fővárosi tanács fölhívja a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat és egyesületeket, hogy adóvallomásaikat április hónap nyolcadikáig (bezárólag) a IV. kerületi adófelügyelő helyettes iktatóhivatalában (IV. kerület magyar utca 36. szám, il. emelet) a hivatalos órák alatt okvetetlenül adják be, különben adójukat hivatalból állapítják meg. — Veszélyes jéggyár. Schermann Adolf tiszti főorvos előterjesztést tett a tanácsnak, hogy a Rákospatak mentén a jégtermelő telepeket szüntesse meg. A Rákospatak ugyanis a legnagyobb mértékben fertőzve van. A tanács ma utasította a mérnöki hivatalt, hogy a főorvos előterjesztése alapján jelölje meg azokat a területeket, amelyeken a jégtermelést nem szabad megengedni. —■ Az óbudai főcsatornát a fővárosnak már meg kellett volna építenie, de csak most csinálják a terveket. A közgyűlés értesítette erről a földmivelési minisztert. Egyúttal megjegyezte a közgyűlés, hogy a többi jobbparti csatorna összevonását most tanulmányozzák s a végrehajtást a főváros kénytelen elodázni, mert nincs rá pénze. A miniszter a közgyűlés határozatát tudomásul vette, de figyelmeztette a hatóságot, hogy a főváros árvízvédelmének érdekében a jobbparti csatornák összevonásának nagy fontossága van. Megjegyzi a miniszter, hogy a budai főgyűjtőt esetleg az alsó part alatt is elhelyezhetik, de okvetetlen gondoskodjék a főváros, hogy a szennyvíz ne a part közelében, hanem beljebb ömöljön a Dunába." A földalatti villamos vasút építésekor a vasút mentén a gyalogjárót megrongálták. A város a vállalat költségére megcsináltatta, de a vállalat nem akar fizetni s megfölebbezte a tanács határozatát. A belügyminiszter ma a fölebbezést elutasította és a vállalatot a kár megtérítésére kötelezte. — A Korvin-tér és környéke. A mérnöki hivatal a II. ker. Korvin-tér és környéke rendezésére vonatkozó részletes terveket most fejezi be. Ezek szerint az iskola-utca és a Szalay-utca keresztezéséből kiindulva, az eddigi átlós lejáró elejtésével, egy az iskola-utcával párhuzamos új lejáró támfalakkal készül és az így fölszabadult téren fog a Millacheralapítványból létesítendő szökőkút fölállíttatni. A főutcának a halász-utca és székely-utca közötti szakasza egyúttal a végleges magasságra lesz emelve. Horovitz mellett, hogy a többi k. k. udvari arcképfestőről ne is szóljunk. Minket magyarokat még Ferraris Vilmos császárja érdekelhetne, ha nem ismernek a budapesti tárlatról. Más, ismertebb magyar festő nem is szerepelt 600-an felül kiállított művek között, azaz hogy mégis látunk Simony Stefántól két magyar genre-képet, mely a művész tehetségére vall. A bécsi tavaszi műtárlat magyarjai mind csak azok sorából kerültek ki, akik állandóan Bécsben élnek. Mi budapestiek és oly keveset törődünk az osztrák piktúrával, mint ők a mienkkel: kölcsönösen kimaradunk egymás tárlatairól. És csodák csodája, de az osztrák művészeti termelés salakja mégis hozzánk áramlik. Ezt annak a néhány bécsi fiók műkereskedésnek köszönthetjük, mely a selejtezett áruk példájára a selejtezett képeket is a naiv magyar nyakába sózza. Ez is egygyel több ok arra, hogy minél nagyobb szeretettel karoljuk föl a magyar vidéken rendezett műtárlatok eszméjét. Hiszen a magyar művészetet gyámolítjuk vele és országszerte fölébresztjük a szép lelkes szeretetét, mely a magyar faj tulajdona, de amivel eddig oly édes keveset törődtünk. Arról azonban ne feledkezzenek meg művészeink, hogy a mi népünkben még sokkal nagyobb, sokkal lángolóbb a fajszeretet, semhogy a szecesszió előtt is beadja a kulcsot. A szecessziót csak tartsák meg az ősz Rákok maguknak, mi pedig színes alkotásainkban is zengjük az édes haza szeretetét, mely a mi szent erősségünk, a mi legyőzhetetlen várunk ! Kézdi-Kovács László: IRODALOM. * (A belgyógyászat kézikönyve.) Szerkesztik dr Bókay Árpád, dr Kélli Károly és dr Korányi Frigyes a magyar orvosi kar számos kitűnőségének közreműködésével. Megjelent az ötödik, vaskos, 1037 lapra terjedő kötet Dobrowsky és Franke kiadásában. A hatalmas és máris közkézen forgó szaktudományos munka jelen kétete a következő részeket tartalmazza: 1. Az ivarszervek betegségei, melynek egyes részeit dr Piósz Pál, dr Korányi Sándor, dr Csatáry Ágost, dr Puky Ákos, dr Tauffer Vilmos, dr Rézsey Imre, dr Janny Gyula, dr Bókay János és dr Rónay Sámuel irta. 2. A bőrbetegségek a következőktől: dr Havas Adolf, dr Taufer Emil, dr Nékám Lajos és dr Török Lajos. A nagyszabású orvostudományi szakkönyvet egy tábla és a szövegben számos magyarázó ábra egészíti ki. Tudományos becsének méltatása a szakirodalom feladata. * (Útmutatás a szőlőművelésre), különös tekintettel a filloxera által elpusztított szőlők felújításának előmozdításáról szóló 1896. V. t.-c. végrehajtására. A földmivelésügyi miniszter iy címmel kiadványt bocsátott közre, melynek célja általánosságban, hogy abból mindazok, akik a filloxera által elpusztított szőlőiket helyreállítani óhajtják, tanácsot menthessenek, célja különlegesen pedig, hogy azoknak a szőlőbirtokosoknak, akik elpusztult szőlőiket az 1896. évi V. t.-c. alapján adható szőlőfelujitási kölcsönnel kívánják újból fölvirágoztatni, a kölcsön helyes és célszerű felhasználására, s illetőleg igénybe vett kölcsönnel felújított szőlőik megfelelő művelésére vezérfonalul szolgáljon. A könyv a földmivelésügyi minisztérium kiadásában jelent meg s 297 lapra terjed. Első része számos magyarázó szövegképpel a szőlőművelés minden bevált lényeges szabályát tartalmazza, nevezetesen külön fejezetekben foglalkozik a szőlő fekvésével, talajával, az alanyok megválasztásával, az európai borszőlő-fajtákkal, a csemegeszőlőfajtákkal, stb. További része a szőlő elkészítési munkálatait, talajforgatást, telepberendezést, karózást, ültetést, további kezelést tárgyalja s egész külön részek foglalkoznak a beültetett vessző kezelésével, az oltványok különféle fajainak készítésével, telepítésével, állandó évi munkákkal, időjárással, szőlőbetegségekkel, stb. Végül a szőlő-kölcsön körüli eljárás van a kötethez csatolva. A kiadvány új szőlőtermelésünk nagy katekizmusának is bátran volna nevezhető. Pontosságánál, rövidségénél és gyakorlatiasságánál fogva valóságos nyereség szőlős gazdáinkra, de mindazokra nézve is, akik újonan akarnak szőlőt telepíteni. A könyv a gazdasági egyesületeknél, szőlészeti, borászati, filloxéra ellen védekező egyesületeknél, a vincellér iskoláknál s a szőlészeti és borászati egyesületeknél egy koronáért kapható. * (Közigazgatási hatóságok elé utalt kihágások és azok körül eljárási és pénzkezelési szabályok.) A fennálló törvények, rendeletek és elvi jelentőségű határozatokból rendszeresen öszszeállította és magyarázó jegyzetekkel kísérte Kiss Emil mm. fogalmazó. Megjelent az Athenaeum kiadásában, két kötetben. E munkának célja, hogy a kihágási ügyekben ítélkezésre hivatott közigazgatási hatóságoknak, a hatáskörükbe utalt kivágásokkra vonatkozó összes törvények és miniszteri rendeletek, úgy amint azok ma érvényben vannak, rendszeresen egybegyűjtve, rendelkezésükre álljanak, hogy a törvények, rendeletek kikeresésével, azok egybevetésével az amúgy is túlterhelt közigazgatási hatóságoknak ne kellessék az időt vesztegetni, hanem azonnal láthassák, hogy az előfordult ügyben illetékesek-e az eljárásra ? s ha igen, melyik §-t kell alkalmazniok és az eljárásnál mely szabályok tartandók szem előtt. Előnye e munkának, hogy a kihágásokra, eljárásra és pénzkezelésre vonatkozó törvények és rendeletek nem, amint kibocsátva lettek, egész terjedelmükben közöltétnek, hanem azoknak csak azon részei vannak felvéve, amelyek ma életben vannak s az életben levők között is csak azok, amelyek egyenesen kihágást állapítanak meg s illetve az eljárási és pénzkezelési szabályokat tárgyazzák. Másfelől a közölt §-ok szószerint vetettek fel s igy a munka törvény- vagy rendeletgyűjtemény használatát fölöslegessé teszi. A könyv használhatóságát előmozdítja a részletes tartalomjegyzéken kívül a bő tárgymutató s a munkában közölt összes törvényeknek és rendeleteknek időrend szerinti jegyzéke. * (Közgazdasági írók magyar nyelven.) A Pallas Társaság újabb és olcsóbb kiadást rendezett a nagy közgazdasági irók műveiből. A megjelent kötetek a következők: — Smith Ádám alapvető műve. »Vizsgálódás a nemzeti vagyonosság természetéről és okairól. Négy kötet. Fordította : Enyedi Lukács és Pólya Jakab. — Sismondi János. »A nemzetgazdaságtan újabb elmélete.« Két kötet. Fordította Enyedi Lukács és Pólya Jakab. — Hume Dávid: Közgazdasági tanulmányai. Fordította Körösi József; előszóval ellátta Kautz Gyula. — Quesnay és Turgot munkáiból. Franciából fordította Fenyvessy Adolf. — Ricardo Dávid: A közgazdaság és adózás alapelvei. Fordította Láng Lajos. * (A büntető perrendtartás vázlata.) Irta: dr Vámbéry Rusztem. Megjelent Politzer Zsigmond kiadásában 116 lapon. Rövidre fogott, átfoglaló kézikönyv, mely pragmatikusan és könnyen érthető módon adja elő az uj bűnvádi perrendtartás egész anyagát. Mint ilyen nemcsak pozitív tankönyvül alkalmas, de a laikusabb elemek számára is könnyen hozzáférhető. * (A magyar jogászegylet) kiadványai közt megjelent az új sorozat (külföldi törvények a magyar fordításban) 1. száma alatt: Vámbéri/ Rusztemtől. A feltételes elítélésre vonatkozó külföldi törvények magyar fordítása, bevezetéssel ellátva. * (Oklevéltár a magyar királyi kegyúri jog történetéhez.) Közli: Fraknói Vilmos. Kiadja a m. t. akadémia. 1367 lapra terjedő névmutatóval ellátott kötetben ama oklevéltári anyag van összegyűjtve, amely Fraknóinak 1895-ben kiadott kegyúri történeti munkája kidolgozásánál alapul szolgált, az 1445. évtől Mária Terézia koráig. * (A szőlő helyes metszése) cím alatt Maurer Jánostól 125 lapra terjedő segédkönyv jelent meg Miskolcon. Második, bővített kiadás, a szöveg közt 24 magyarázó ábrával. * (A magyar ált. polg. törvénykönyv) tervezetét előkészítő miniszteri állandó bizottság jegyzőkönyvei sorában megjelent az ötödik füzet a Jogtudományi Közlöny szerkesztőségénél 262 lapon. * (A magyar írók élete és munkái) című gyűjteményes munkából megjelent Szinyei József szerkesztése alatt az 54. füzet a Kossuth-Kovács nevek közé eső tartalommal, Hornyánszky Viktor kiadásában. * (Az illeték-egyenérték.) Pénzügyi kódex cím alatt dr Szabó Sándor sárospataki jogtanár nagyobb munkasorozatot indított meg Politzer Zsigmond kiadásában, Budapesten. A most megjelent 1. kötet az illeték-egyenártők összes jogszabályait tartalmazza 231 lapon, mintákkal, táblázatokkal és tárgymutatóval ellátva. A könyv különösen jogi személyek, egyházi és világi községek, egyesületek, intézetek, társulatok, kir. adóhivatalok, ügyvédi és pénzügyi tisztviselők használatára van szánva. Megyék és városok, Szeged háztartása. Szeged város tavalyi zárszámadása most készült el. Eredménye egészen kedvező, mert az előirányzott bevételek mind befolytak, sőt fölösleg is mutatkozik. A kiadásoknál egy kevés túllépés van, amit hasznos beruházásokra fordítottak. Bevételekre elő volt irányozva 1.430,296 frt 10 kr, tényleg pedig 1.580,740 írt 43 kr folyt be; kiadás volt 1.575,248 írt 60 kr. * A sopronmegyei szabadelvű párt elnöke, báró Augustinetz Antal, gyöngélkedő állapota miatt a párt vezetéséről lemondott. Fegyelmi eljárás egy rendőrkapitány ellen. Szentesről írja. Vadnay Andor főispán a tegnap megtartott pénztár- és hivatalvizsgálat után Arady Kálmán szentesi rendőrkapitány ellen elrendelte a fegyelmi eljárást. A fegyelmi eljárás megindításának okait összeköttetésbe hozzák aimakuti alkapitány hivatalbeli visszaéléseivel. Vadnay főispán eljárásáról értesítette Lakos Imre polgármestert. A hivatali vizsgálat tovább folyik, melynek befejeztét Szentesen érthető érdeklődéssel várják.