Pesti Hírlap, 1899. november (21. évfolyam, 303-332. szám)

1899-11-01 / 303. szám

szonyok közt bizalommal a kormány iránt. Személyes momentumokat nem vegyít a kérdésbe, mert itt nem személyeket, hanem politikai tényezőket lát és személyi tekintetekkel nem tartja enyhíthetőnek a politikai bizalmatlanságot. Nem szavazza meg az indemnitást azért sem, mert nem látja szükségét. Azért, mert a bizottság néhány tagja a delegációba megy, nincs semmi akadálya annak, hogy a bizottság és a ház letárgyalja a költségvetést. A bökkenő azonban az, hogy a kormány nincs tisztában a közös költségekkel. De azért ettől függetlenül tárgyalhatja a parlament a költségvetést. Az indemnitási javaslatban a kormány nemcsak a jelen állapot föntartását kéri, hanem ki akar terjedni későbbi törvényekre és intézkedésekre is, amihez szóló már nemcsak bizalmatlanságból, hanem jogkör hiánya miatt sem járulhat hozzá. A kormány politikájának további bírálatát föntartva magának, nem járul hozzá a törvényjavaslathoz. Marsfalvay Géza tényekből meggyőződvén arról, hogy a jelen kormány az 1867 : XII. törvénycikkben lefektetett alapokat képes is, akarja is megvédeni, hogy belügyi kérdésekben is oly programmot vall, amely a haza javára szolgál s hogy a kormány nem oka annak, ha a költségvetési törvény esetleg kellő időben nem lesz megalkotható, mindezekre való tekintettel hozzájárul a törvényjavaslathoz. Farbaky István teljes megnyugvást talál abban, hogy a törvényjavaslat csakis oly törvényekre hivatkozik, melyeket még a törvényhozás fog időközben megalkotni. Széll Kálmán miniszterelnök érti és respektálja azt, hogy Kossuth Ferenc és Komjáthy pártállásuknál fogva nem szavazzák meg az előterjesztést s nem is megy bele bővenben annak vitatásába, hogy az indemnitás bizalmi kérdés-e vagy sem. Sohasem tekintette ezt bizalmi kérdésnek, hanem a törvényhozás egyszerű megnyilatkozásának arra, hogy a kormány tovább vihesse az ügyeket. Kiterjeszkedik azonban azokra, amiket bizalmatlanságuk motiválására fölhoztak. Az ország gazdasági helyzetét nem látja a miniszterelnök bizonytalannak. Ez irányban is biztosítottaknak látja az ország érdekeit, csakis az elintézés módja van még Ausztriában függőben. Teljesen bízik abban s azon az állásponton áll, hogy maguk a megállapodások, amint a törvény előírja, január elsejével életbe lépnek. Ha ez nem történnék meg, meg van óva minden jogunk s azokkal élhetünk minden irányban. Arra a kérdésre, hogy miért kell az indemnitás, azt válaszolja, hogy még ez évben el kell végezni a quóta-kérdést s el kell intézni a delegációkhoz utalt dolgokat. Amikor negyven tagja a háznak hivatalból távol lesz, csak természetesnek kell tartaniuk, hogy ugyanabban az időben nem tárgyalhatja a ház a költségvetést. Hozzávéve a karácsonyi szünetet is, könnyű kimutatni, hogy a magyar képviselőháznak rendelkezésére álló pár hét alatt nem lehet a költségvetést elintézni. Az, hogy az indemnitási törvényjavaslat időközben megalkotandó törvényekre hivatkozik, nem új dolog, egészen természetes, így történt mindig s nem is történhetik másként, mert ha januártól áprilisig maga a törvényhozás valamit speciális törvénynyel elhatároz, vajon nem kell-e azt végrehajtani, akár említi ez a törvény, akár nem ? Akár ki is hagyhatnák ezt a passzust, mert ha időközben a törvényhozás valamit elrendelne, annak e nélkül is meg kell történnie. Kéri, tekintsék e törvényjavaslatot úgy, mint amely az adott viszonyok közt elkerülhetetlen s amelyet a kormány akaratától nem függő külső körülmények tettek szükségessé. Komjáthy Béla ismétli, hogy amíg nem látja a megalkotandó törvényeket, végrehajtásukra nem adhatja meg a fölhatalmazást s.,erre nézete szerint még a többségnek sincs joga. Örül egyébiránt, hogy a miniszterelnök nem ellenzi az illető kifejezés kihagyását s reméli, hogy ezt meg is teszi. Kossuth Ferenc megjegyzi a miniszterelnök szavaira, hogy mivel az ország jogainak a reciprocitás megtagadása esetére való érvényesítésére bizonyos előkészületek szükségesek, ő pedig nem látja azt, hogy ezek az előkészületek megtörténtek, lehetetlen, hogy aggodalmakat ne érezzen. Széll Kálmán miniszterelnök kifejezést adott már abbeli hitének és meggyőződésének, hogy a Kossuth által említett eshetőség nem fog bekövetkezni s ezért nem is látott szükségeseknek más irányban való előkészületeket. Ma is ebben a meggyőződésben van, de ha az a nem várt eset még is bekövetkeznék, az ország jogai teljesen fönn vannak tartva s amellett igen sok fegyver van az ország kezében, amelyekkel ezeknek a jogoknak érvényt szerezhet a reciprocitás megsértése esetében. Ezután a bizottság úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadta a törvényjavaslatot. pénztáros: Eiiehlener Imre, gazda dr Hainisch Géza. A választmányba megválasztottak - dr Lázár Elek, Halaváts Gyula, Morelli Gusztáv, Müller Bertalan, Rexa Dezső, dr Joanovits Pál, Szvetics Emil, Köbler Jenő, Schmied Antal és Pejtsik Károly. A budapesti V. kerületi polgári kör az idén is megtartja szerdai társas vacsoráit. Az első vacsora november 8-dikán lesz. Egyletek és nézetek ( Az amatőr fényképészek klubja) hétfőn tartotta alakuló közgyűlését. Az alapszabályokat egyhangúlag elfogadták és megejtették a választásokat. Elnök lett: dr Wartha Vince, alelnökök : Márffy Albin és H. Gáal Adorján, titkár: Széchy Gyula, PESTI HÍRLAP 1899. november 1. 3 Fővárosi ügyek. — Az uj vízvezetéki szabályrendelet. A tanács két ízben terjesztett egy-egy vízvezetéki szabályrendelet-tervezetet a közgyűlés elé. Az egyik a vízórák fakultativ behozatalát, a másik vízmérők kötelező fölállítását kontemplálta. A közgyűlés e tervezetek egyikét sem fogadta el, hanem 1897-ben utasította a tanácsot egy oly szabályrendelet kidolgozására, amely ne foglalja magában a vízórák kötelező használatát. Ez utasításnak megfelelően az ügyosztály egy újabb vízvezetéki szabályrendeletet dolgozott ki, amelynek 1900. évi február hó elsején már életbe kell lépnie. Ma délután Halmos János polgármester elnöklésével egy, a pénzügyi, jogügyi és közegészségügyi bizottságokból alakított vegyes bizottság vette tárgyalás alá a vízvezetéki bizottság részéről már felülbírált szabályrendeletet. Miután a polgármester röviden ismertette a szabályrendelet keletkezésének történetét, Steiger Gyula szólalt föl s fejtegette a szabályrendelet legnagyobb újítását, a vízvezeték kötelező használatának kimondását. Ő a szabályrendeletben foglalt ez általános elvet nemcsak igen célszerűnek, de múlhatatlanul szükségesnél is tartja. Nemcsak a fővárosnak e tekintetben eszközöl óriási befektetései követelik ezt, hanem egészségügyi és társadalmi szempontok is. Neki csakis az ellen van kifogása, hogy a vízvezetékek építésének technikai munkáit is kötelezőleg állapítja meg. A polgármester azt feleli, hogy ez azért történt, mert azt akarják elérni, hogy a vízművek, minél erősebben és minél alkalmatosabb módon készüljenek. Heltai Ferencnek azért vannak aggodalmai az új szabályrendelet egynémely intézkedése ellen, mert ezzel a vízművek jövedelmezősége nemcsak javulni nem, de egyenesen csökkenni fog. Nem szól a közgyűlés ama határozata ellen, amely kimondotta, hogy a vízművekből jövedelmet hozni nem akar, eltekint Európa nagy városainak példájától is, amelyek százezrekre, sőt milliókra menő hasznot húznak a vízműveikből, de legalább azt akarja elérni, hogy a fővárosnak annyi haszna legyen a vízművekből, hogy a közszükségletek fedezésére megkívántató víz ne kerüljön semmibe. A közgyűlés ezután áttér a szabályrendeletnek pontonként való tárgyalására. Mindjárt az első pontnál Steiger Gyula kifogást emel az ellen, hogy csakis a bérházakra nézve mondassák ki a vízvezetéki kényszer. Terjeszszék ki ezt a kötelezettséget az összes lakházakra. Piperkovics Bátor tanácsjegyző megjegyzi, hogy az ügyosztály előterjesztése is az volt, hogy az összes lakházak köteleztessenek vízvezeték fölállítására, de a vízvezetéki állandó bizottság ezt a kötelezettséget nagyon messzemenőnek tartotta s megváltoztatva az eredeti szöveget, csupán a bérházakra szorította a vízvezetéki kényszert. Heltai Ferenc csatlakozik Steiger véleményéhez annál is inkább, mert méltánylást érdemlő esetekben amúgy is 5 évi halasztás van kontemplálva az eredeti szövegezésben. A bizottság Steiger javaslatát s ezzel az ügyosztály eredeti szövegezését fogadta el, kimondván, hogy a főváros területén levő minden ház tulajdonosa köteles a vízmű vizét házába bevezetni. Ez volt a leglényegesebb módosítás, amelyet a a bizottság a szabályrendeleten ejtett. A többi " változtatás jelentéktelen és úgyszólván csak stiláris volt. A józsefvárosi iskolaszékek ma tartották alakuló ülésüket. Az alakulás előtt a Császár Jenő elnöklete alatt tartott ülésen a megválasztott tagok letették a fogadalmat. Majd megalakultak az egyes iskolaszékek. Az 1. számú iskolaszék elnöke dr Havass Rezső lett, alelnöke : Glück Frigyes, jegyzője : Berkes Imre, gondnoka: Koob Géza. A II. számú iskolszék elnökének dr Ebner Jánost, alelnökének : Seenger Bélát, jegyzőknek: dr Koop Lajost és dr Jászay Károlyt, gondnoknak: Gebier Lajost választotta meg. A III. számú iskolaszék elnöke: dr Heltai Ferenc, alelnöke: Schmidt József, jegyzője: Lőw Dezső, gondnoka: Schneider János lett. A közélelmezési és közgazdasági bizottság ma délután ülést tartott Genyvessy Adolt elnöklése mellett; előadó Marich Géza tanácsjegyző és Beregi Kornél fogalmazó volt. Tárgyalás alá került a közvágóhídon szervezendő hasaruló-intézmény szabályzat-tervezetes kezelési és szolgálati utasítása, amelyet Schermann Adolf tiszti főorvos terjesztett elő. Az intézmény célja az, hogy olcsó táplálékot nyújtsanak a szegényebb néposztályoknak, másrészt pedig, hogy a tenyésztő ne veszítse el teljesen az állatok értékét. Nagy gond van arra fordítva a szabályzatban, hogy az eként forgalomba kerülő hús teljesen egészséges legyen; erre való az az intézke dés, hogy a beteg állat húsát olyan hőfoknak teszik, ki a párolásnál, hogy a benne levő fertőző anyagok végkép megsemmisüljenek. Az ilyen értelemben tartott szabályzat-tervezetet a bizottság némi változtatással elfogadta. A közgyűlés elhatározta, hogy a vásárcsarnokokban és nyílt piacokon elkobzott gyümölscsöket (pálinkafőzés céljaira) vállalati uton értékesítteti. Az idevonatkozó árverési feltételeket ma a köz-, élelmezési bizottság megállapította. E szerint a vállalat négy évre fog szólni, 1990. évi január elsejétől, számítva. A bérletet nyilvános ajánlati tárgyalás alapján adják ki. A vállalkozónak 500 forint biztosítékot kell letenni. Hozzájárult a bizottság ahoz, hogy — a munkásnép érdekében — szabad legyen a gesztenye- sütőknek ezentúl, bármely helyen is van az elárusításuk, krumplit, tököt s almát is sütni s eladni. — Pénzforrások. A közgyűlés a legutóbbi, budgettárgyalás alkalmával fölhívta a tanácsot, vizsgálja át a budget tételeit s tegyen jelentést, hogy a kiadásokat lehet-e redukálni s a bevételeket fokozni. A tanács az egyes hivatalokat utasította, hogy tegyenek javaslatot a jövedelmek fokozására. Az adóügyosztály most tette meg javaslatát s a következőket mondja: Egy miniszteri rendelet alapján csak az állami adók után szednek késedelmi kamatokat, a köz-ségi adó és házbér krajcár után nem. A miniszteri rendeletnek nincs törvényes alapja, nem is méltányos, mert a városnak épen annyi joga van, hogy a maga adója után késedelmi kamatot szedjen, mint az álalamnak. Azt javasolja tehát az ügyosztály, hogy a közgyűlés a miniszteri rendelet visszavonását kérje. Ebből a városnak évenként 70—80 ezer korona évi jövedelme lenne. A végrehajtás díja címén a város az állami díjaknak a felét szedheti. A jelentés szerint a végrehajtás költsége ugyanaz, akár városi adót, hajtanak be, akár államit. Nem méltányos tehát, hogy ugyanazért a munkáért a város csak fele költséget számíthasson föl, mint az állam. Ha a kormány megengedi, hogy a város is annyi dijat számíthasson föl, mint az állam, akkor 12.000 korona nagyobb bevétele lesz. Végül az adófőkönyvi kivonatok, a házbér vallomási ívek, az árverés és becslés céljára kiadott adóbizonyitványok diját kívánja az ügyosztály revideálni s a dijakat a végzett munka arányában kívánja megállapítani. Ebből 4000 korona több bevételre számíthat a város. Az ügyosztály javaslatai szerint tehát évenként 96.000 koronával emelkednéki a város bevétele. A lipótmezei vasút csalogány utcai vonala újabb zavart okozott. A vonal irányát tudvalevőleg heves tárgyalások után, amelyben még a képviselőház is részt vett — állapították meg. Megkezdték a vasút építését s akkor konstatálták, hogy a Csalogány utcából még 15 méter széles sávot kell kisajátítani. A tulajdonosok a telket nem hajlandók átengedni s a város bírói után fogja kisajátítani. — A történelmi csoport hídja. A millenniumi kiállítás legszebb látnivalóját, a történelmi csoportot alaposan pusztítja az idő. Hunyad várát már lerombolták, mert a megrepedt falak omladoztak. Tegnap pedig egy szakértő bizottság a történelmi csoporthoz vezető fahidat vizsgálta meg és konstatálta, hogy a híd annyira korhadt, hogy tovább föntartani nem lehet. Rögtön el is határozták a híd lerombolását s a kis szigetre azon a keskeny vashídon át lehet majd jutni, amelyre a fahidat építették. — A műegyetem. A kormány a lehető rövid idő alatt meg akarja kezdeni a Lágymányoson a műegyetem építését. A közmunka-tanács most átírt a fővároshoz és kérte az új műegyetem környékének pontos szabályozási tervét. — Új építkezések. A magánépítési bizottság legújabban a következő építőengedélyek kiadását javasolta. A kőbányai kaszinó-épület részvénytársaságnak X. ker. belső jászberényi ut 8453. hr. számú egyemeletes kaszinó-épületre és kétemeletes lakóházra, valamint földszinti díszteremre, — Czukker Józsefnek VI. ker. röppentyű-utca 1623. hrsz. földszintes épületre, — Lázár Mihálynak VII. ker. hajsár-ut 2260. hrsz. földszintes épületre, — Pekarek Vilmosnak X. ker. maglódi-ut 8337. hrsz. földszintes házra, — Nemes Sándornak I. ker. Kelenföld-dülő 13767 hrsz. földszintes házra, — Mózer Károlynak VI. ker. Forgách-utca 1590 hr. számú földszintes házra. Pesti Hírlap. Különösen figyelmeztetjük t. vidéki előfizetőinket, hogy úgy az előfizetés megújításánál, valamint minden reklamációhoz lakóhely változás bejelentéséhez és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb fölszólalásokhoz egy-egy címcsalagot mellékelni szíveskezssjenek.