Pesti Hírlap, 1900. augusztus (22. évfolyam, 210-239. szám)
1900-08-01 / 210. szám (209. szám)
az életét csak azért, hogy ne egy ártatlan Luccheni vagy Bresci lakoljon? Nyilvánvaló, hogy az anarchizmussal szemben valamit engedni kell az úgynevezett modern humanizmusból. A jogra és az igazságra csak az tarthat számot, aki a jog és igazság törvényeinek aláveti magát. De aki, mint az anarchizmus, maga helyezi magát e törvényeken kívül, ezekre más jogot és más igazságot kell szabni. Akit erdőben megtámadnak, az nem jut az ügyészséghez személyes szabadsága megtámadtatásáért, hanem él az önvédelemnek minden keze ügyébe eső fegyverével. A társadalom és az állam pedig ugyancsak nem nézheti az anarchizmust másnak, mint permanens útonállásnak. Itt férfiasan erősnek kell lenni a brutalitásig s a kegyetlenségig. A törvénynek hatalmában áll statuálni a deliktumokat. Az egyik államban bűn az, ami a másikban csak illetlenség. Nos, tessék magát a tényt, hogy valaki anarchista, bűnnek statuálni és elengedni neki is, hogy gyilkoljon, az áldozatának is, hogy gyilkolják és akkor az anarchizmus sokkal többet veszített erejéből is, veszedelmességéből is, mintha a világ összes detektívje folyton fotografirozná a tett propagálóit. Olyanokkal szemben, akik nem sokat töprenkednek, kár túl sokat okoskodni. Végre is a veszett kutya sokkal ártatlanabb teremtés az anarchistánál, mégis lebunkózzák. Hogy az anarchista nem kutya, hanem ember ? Ez épen a szörnyű előítélet, melynek, ha nem szakítanak vele, még sok sajnálnivaló áldozata lesz. Jani utazásról csart eleve jelentik, hogy nincs politikai jelentősége. — Szilágyi Dezső karlsbadi kúráját befejezve, Budapestre tért vissza. Itt több barátjával találkozott és beszélgetott, de inkább a szerbiai dolgokról, mint a belső politikáról. Szilágyi Dezső már elutazott Budapestről és pedig, hír szerint Gastoiiba. — Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter augusztus 20-ikán újból meglátogatja Fiumét. Ezen a napon fogják ünnepélyesen fölavatni a kereskedelmi miniszter nevéről elnevezett új gőzhajót, mely a fiume—velencei vonalon fog közlekedni. Belpolitikai hírek. Flatz Victor volt újvidéki főispánt az igazságügyminiszter szabadkai kir. közjegyzővé nevezte ki. A kinevezést a hir. lap legközelebb közzéteszi. — A megüresedett újvidéki főispáni szék betöltése iránt még egyáltalán nem történt elhatározó intézkedés. Kéry Gyula földmivelési miniszteri titkár kinevezésének hite csak időelőtti kombináció volt s egyáltalán nincs kizárva, hogy a főispáni székét mással fogják betölteni. A magyar kormány és a romániai kivándorlások. A romániai zsidók tömeges kivándorlása, minthogy a kivándorlók mind Magyarország felé vették útjukat, gondot adott a magyar kormánynak. Mint a félhivatalos Bud. Tud. jelenti, a miniszterelnök már régen folytat tárgyalást a külügyminiszter útján a román kormánynyal azon tömeges kivándorlás ügyében, amely Romániából az országon keresztül vette útját. A múlt héten az ez irányban beállott mozzanatok következtében az egész kérdésről s a magyar kormánynak eljárásáról kimerítő átiratot intézett a külügyminiszterhez, amelyben arra kérte, hogy Romániát a legerélyesebben szólítsa föl, hogy azon sajnos állapotokat, amelyek a román határszélen előállottak mihamarább szüntesse meg, mivel a humanitással és a civilizációval össze nem egyeztethető, hogy azok a kivándorlók, akik útlevél és útiköltség hiányában a határszélen át nem bocsáthatók, hazájukba be ne fogadtassanak és kényszeríttessenek a határszélen vesztegelni. Ilyen irányban most a miniszterelnök Rátótról újból sürgős megkeresést intézett a külügyminiszterhez. Kárpótlás a hadgyakorlatok káraiért. A kormány régebbi elhatározásához képest rendezte a katonai hadgyakorlatok által okozott károk megtérítésének ügyét s erre nézve szabályzatot alkotott. Mindenek előtt a szükséges megkülönböztetést teszi a miniszter egyrészt a katonai csapatok által gyakorlat közben okozott károk, másrészt az egyes katonai személyek által gyakorlatokon kívül okozott károk között. Az 1895. évi XXXIX. t. c. ugyanis előírja, hogy a katonai igazgatás a magánosok tulajdonában lévő földterületeket gyakorlatok megtartására szabadon használhatja és ezt sem a tulajdonos, sem pedig a polgári hatóság nem korlátozhatja. Jövőre azonban Politikusok utazása. Horánszky Nándort papiroson még sohasem utaztatták annyit, mint az idei nyáron. Horánszky Nándor jelente" Balatonfüreden van, de azt jelentik róla, hogy holnap Rátótra Utazik Széll Kálmán miniszterelnök meglátogatására. Voroinszky Nándor eddigi rátóti utazásainak hírei közül egyet már megcáfoltak, minthogy messzemenő politikai kombinációkat fűztek a látogatáshoz. A mos— Az influenza ? — Oh, kérem — folytatta az orvos — kilencvenben, kilencvenegyben és kilencvenkettőben nagyszerű dolgunk volt. A jó isten annyi beteget adott, amennyit még remélni sem mertünk. Akkor még mi orvosok sem igen voltunk tisztában ezzel a betegséggel s úgy terjedt, mint annak a rendje. Aki akkor megkapta, annak esze ágában sem volt, hogy ágyba feküdjék. Kint járt az utcán, a mezőn s az erdőben is olyan tüdőgyuladást kapott, amilyen ma már nincs. A fél község beteg volt s a gyógyszerész két segéddel dolgozott. A patikáriusban a régi emlékek ébredeztek s mint valami ínyenc, csettintett a szájával, miközben arca derültre vált. — Aranyos idők, melyek nem térnek többé vissza — mondta átszellemültem — Ebben a jó esztendőben került ide a pap — folytatta az orvos. — Sovány, éhesnek látszó fiatalember volt, aki káplán korában aligha ronthatta meg a gyomrát. A szerencséje azonban nagy volt, mert nemcsak temetnie, de esketni és keresztelni is kellett. Az ördög tudja hogy történt, de tény, hogy ebben az influenzás esztendőben jóval több házasság adta elő magát. Igaz, hogy az öregek meghaltak s a fiatalok örököltek, de hát ezenkívül járvány is lehetett a lakodalmazás. — Értem. A papnak egyszerre nagy jövedelme lett. — Dehogy egyszerre. Sőt épen nem egyszerre. És ebben rejlik a bibi. A község lakosai az uj pappal szemben is úgy viselték magukat, mint a régiekkel, akik egymásután itt hagyták őket. Nemcsak, hogy többet nem adtak neki, de még a kevésből is lehúztak valamit. Tessék elhinni, hogy a pap számára akkor sem volt friss sörcsapolás, mert egy krigli sem telt a jövedelméből. — Akkor hát nem értek semmit. A néppárt szervezkedése. A néppárt szervezkedő gyűléseivel elérkezett Nyitrába a galgóci kerületbe, hol legutóbb gyűlést tartott. A Nyítra-, megyében való térfoglalásban nagyon bízik a néppárt, hangsúlyozva, hogy ott az általános választások alkalmával nemcsak a régi szabadelvű párt, de a Volt nemzeti párt sem kap egyetlen kerületet sem. Nyitra megyében azt is hangoztatja a néppárt, hogy Széll Kálmánban azért nem bízik, mert a főispán jubileumkor gratulált Thuróczy főispánnak, aki pedig a Bánffy híve volt és része volt a múltkori választások alkalmával a néppárt hátraszorításában. A nyitramegyei Nagy-Kosztolányban tartott gyűlésről a néppárt azt jelenti, hogy ott a néppárt erősödését lehetett tapasztalni s a tapasztalatok alapján azt lehet állítani, hogy a nép bizalma kiséri és ez az egyetlen népszerű párt a megyében. Ugyanezen értesítés szerint a gyűlésen az abnormis hőség dacára a kosztolányi téren ezernyi nép állotta körül a pódiumot a kerület minden részéből, sőt a szomszédos kerületekből is összeözönlött a nép s egyesek saját zenekarukkal jöttek. A gyűlést Zmeskál Zoltán nyitotta meg, aki a néppártnak a kerületben való helyzetével és a választásokra való kilátásokkal foglalkozott. Szerinte Galgóc biztos kerülete volt a néppártnak és biztos ma is. Azután Schmborffi Nándor a felekezeti iskolák szükségességéről beszélt. Chirallogowsky Sándor lovag, az »uj földesurak« ellen kelt ki. Végül Brücker M. Ágost, a néppártnak a választások alkalmával kisebbségben maradt jelöltje, beszélt az új egyházpolitikai alkotások ellen. A gyűlést Zmeskál Zoltán zárta be. . Képviselői beszámoló: Purgly Sándor ország. képviselő, a szabadelvű párt tagja, tegnap tartotta beszámoló beszédét Vilonyán. A beszámolót a válasz— Ebben a szomorú helyzetben hozzám fordult tanácsért, amire azt mondtam neki, hogy olyan legyen a fogadj isten, mint amilyen az adjon isten. Más szóval, ha egy esketésért ötven krajcárral vagy egy forinttal szúrják ki a szemét, akkor az esketés is ilyen legyen. Hókusz-pókusz egy szó, két szó és vége. Foghegyen, röviden végezze az áldást is, meg a búcsúztatót is, mindaddig, amig az eszükre térnek és belátják, hogy a papnak is jussa van ahoz, hogy a friss csapolásból a maga részét kivegye. — Megfogadta a jó tanácsot ? — Persze, hogy megfogadta. — És az eredmény? — Csalódás volt, uram, keserves csalódás. Akármilyen röviden végzett is velük a pap , föl se vétték. Nem változott semmi s minden a régiben maradt. — Hát akkor miért van jó dolga a papnak ? Erre a kérdésre már a patikárius válaszolt : — Azért, mert most már nem a doktortól, hanem önmagától kért tanácsot. Az orvos haragosan fordult a gyógyszerészhez, de aztán elnevette magát s így szólt: — Be kell vallanom, hogy ez az igazság. Maga adott magának tanácsot s e szerint intézte a sorsát. Nem szólt sem nekem, sem másnak és nem kérdezte, hogy helyesen cselekszik-e ? Egyszerre neki ment a meleginek. Akkor történt, hogy a biró lánya ment férjhez egy jómódú legényhez s igen nagy lakodalmat csináltak. Kétszáz embert hittak meg a lakzira s olyan sütés-főzés volt a lányos háznál, amilyen azóta se volt. Hanem azért a papnak az esketésért csak két forintot szántak. Nos, hát délután négy órakor mentek a templomba és ott voltak este kilenc óráig. A pap hozzáfogott a beszédhez és beszélt, beszélt, amint csak pap 1. -1 v 1-1.1- .M -ir--Tir-' r~-» ",............... tud beszélni. Egy óra múlva, hogy a násznép nem tért haza, az örömanya már azt hitte, hogy szerencsétlenség történt és stafétát küldött utánuk. A staféta persze azzal a hírrel tért viszsza, hogy a pap még beszél. Két óra, három óra múlva, meg azután is az volt a hír, hogy a pap még folyton boldogságot kíván a fiatal párnak, meg a hozzátartozóinak. A fölséges jó vacsora e közben megfőtt és el is romlott, úgy, hogy mikor a lakodalmasok kilenc óra után hazakerültek, a kutyáé volt minden. A papnak persze bedagadt a torka s egész éjszaka hidegvizes borogatást raktunk rá, attól félve, hogy az életben többé nem szólal meg. — És aztán ? — Harmadnap temetés volt s a pap ekkorra úgy összeszedte magát, hogy megint egy irtózatosan hosszú beszédet mondott, a háznál is, a temetőben is. A nap már régen lenyugodott s a hold már feljött, de ő csak beszélt. A gyászolók most már nem annyira a fájdalomtól, mint a dühtől sirtak s alig tudtak állni a lábukon. A pap annyira kimerült, hogy kétszer is rosszul lett, de mind a kétszer összeszedte magát, hogy ott folytassa, ahol elhagyta." Utoljára már csak a szája mozgott, mert hangja nem volt, de azért a szája még félóráig mozgott. Mikor hazament, azonnal értem küldött s két órai fáradságomba került, mig a szája mozgását el tudtam állítani. — Na, na ! — így volt, ha mondom. Egyébként, ha nem is tartott épen két óráig, az az egy bizonyos, hogy azóta a papnak a nagyobb esketésért vagy temetésért kétszáz forintot is fizetnek, ha megígéri, hogy rövid lesz. És a legszegényebb sem mer egy forinttal kirukkolni, mert fél, hogy az áldás vagy búcsúztató éjfélig fog eltartani. Nos, hát ezért van jó dolga most a papnak. Murai Károly: TESTI HÍRLAP 21‘Jön. augusztus 1., szerda. tök nagy lelkesedéssel fogadták s nevükben Szűts lelkész fejezte ki a kerületnek a képviselő iránt való bizalmát. .. . .