Pesti Hírlap, 1901. január (23. évfolyam, 1-31. szám)

1901-01-01 / 1. szám

ki által ő lesz a primus inter pares. Íme, alkotmá­nyos intézményeink egyre erősödnek és a ma­gyar nemzeti politika akadály nélkül fejti ki al­kotó erejét. Az 1900-dik év sokszor megbizonyította, hogy a mi egységi politikánk ellen semmiféle nemzetiségi próbálkozás nem képes semmit se tenni. A magyar állam hatásköre egyre terjed; kultúránk egyre erősödik; a magyar nyelv ha­tárai egyre kijebb nyomulnak és a magyar ál­lam tekintélye egyre emelkedik. És ami fő: békénk volt ebben az eszten­dőben is. A béke olyan, mint a jó egészség. Aki egészséges, nem érzi, hogy egészséges. Csak ak­kor tudja, hogy mit ér a jó egészség, ha már elvesztette. Hogy háborús viszonyokba vagy konfliktusokba nem sodródtunk, már az egymaga is nagy áldása a gondviselésnek. Nekünk béke, béke és béke kell, hogy be­fejezhessük országunk modern szervezését, ami­hez még sok szükséges. És békénk volt nem­csak kifelé, hanem idebent is. Pártviszálykodá­­sok nem téptek meg bennünket, a felekezeti szétszakadozás fölött pedig máris győzött — mert győzött, — a hazafiasság és a nemzeti öntudat ereje. Kell-e egy országnak jobb esztendő, mint az olyan, ahol a legnagyobb, ami életéhez szük­séges, neki megadatott. Gazdaságilag egy bizo­nyos nemzeti terület lehetne talán szerencsés úgyis, ha nemzeti élete elgyöngülne és hódító fajok nagyobb jólétet hoznának be erre a te­rületre. De ez egy nemzet föloszlásának kezdete volna. Ellenben boldog az a nemzet, mely ne­héz gazdasági helyzetekben is erősíteni képes nemzeti egységét és államának nemzeti k­arak­­terét. Az ilyen nemzetben erő van és gazdasági kérdéseit is szerencsésen fogja rendezni majdan. Ha elgondoljuk azonfelül, hogy ez a kor­szak nem kedvez a kis nemzeteknek, van akkor is okunk a magunk sorsát jónak tartani. Anglia a délafrikai kis búr nemzet elleni küzdelmében az erősebb jogát proklamálta. Ez a kicsiny, de csodálatraméltó nemzet gazdasági okokból fog elveszni. Vagyonára és területére az angol tőke­pénzesek megszomjaztak. Sorsa szánalomra méltó, küzdelme kész hősköltemény. De ha a mi sorsunkat hozzámérjük, éreznünk kell, hogy a gondviselés irántunk nem mostoha. Nekünk meg van adva a fejlődés minden föltétele s épen nehéz földrajzi helyzetünk véd meg min­den kapzsiság és pusztító ártalom ellen. Csak öntudatunk legyen elég kemény. Ne jósoljunk azonban az 1901-dik esztendő­re sem különös szerencsét egymásnak. Amint nem szidjuk a régi esztendőt, úgy ne várjunk túlságos sokat az újtól. A szerencse, ha jönni akar, ak­kor is megjön, ha nem ráncigáljuk le lábainál fogva az égből. Mi csak azt kívánjuk az 1901-dik eszten­dőre a magyar nemzetnek, hogy folytassa csak azt, amit az 1900. esztendőben cselekedett. Foly­tassa törhetetlen önbizalommal, hittel, munkával és kötelességérzettel. A többit azután bát­ran rábízhatja „az istenség vezető kezére.“ Kőmüvesné asszonyom tudta jól, hogy, manapság nemzetes Fürmenderné asszonyomnak , neven apja vagyon. Nagy ebéd van, amelyre hivatalosak az előkelőségek, de a komák, szom­szédok is szívesen láttatnak. A komaasszonyok legcélszerűbben cselekszenek, ha az ebéd vége felé jelennek meg, mert akkor nekik is hely szoruttatik az asztalnál, s mind ők kapják meg az ételmaradékot. Ők járnak legjobban. Kőmüvesné asszonyom már derült jó kedv­ben találta az úri társaságot a Fürmender há­zában. Ott ült az asztalnál a házi­gazdán és a feleségén kívül a főtisztelendő úr, Veresegyházi Tamás uram, a város birája, Diószegi Márton uram, Buzinkay János orvosdoktor uram, aki egyúttal a kollégiumban fizika professzora, Gyarmati Mihály filozófia professzor úr, huma­­nissime Borbély Fekete Ádám, contrascriba, a házi­gazda fia, s még egy asszonyság, Fekete Mária asszony, aki arról nevezetes, hogy vala­mikor Ungvárinak, a görögnek, a felesége volt, attól repudiáltatott, s most az öcscse házánál él, leányi neve alatt, férjhez többé nem vé­zetvén. Abban az időben a napsugárral való raj­zolás még nem lévén feltalálva, csak így írás­jegyekkel ismertethetjük meg a díszes asztaltár­saságot. De ezt meg kell tennünk, mert mind­annyiuak dolga lesz az elbeszélésünk folyamat­­ján s egy sem marad közülök megitéltetés nélkül. Maga a házigazda, a fürmender, körülbe­­lül megfelel annak a leírásnak, amit a vén ku­ruc ejtegetett róla, csak abban kiválóbb, hogy rendkívül nagy feje van, s azt fölemelve hordja, mintha egyensúlyoznia kellene, hogy le ne es­sen a vékony nyakáról. A fia, a contrascriba ellenben épen nem hasonlít az apjához, nyurga, meggörnyedt a termete, melynek ösztövérségét még jobban kitünteti a hosszú kapcsos foga. Ez nem ül az asztalnál, mert az ő kötelessége a kancséból a bort töltögetni a vendégek poha­rába. Az arca nem is debreceni, valóságos sza­­tirlárva, hegyes fülek, hegyes szemöldök, hu­nyorgó szemek, hegyes orr, felfelé húzódó szé­les száj, egészen gúnyra termett. Az ilyen em­ber azt hiszi, hogy azért, mert neki ilyen csú­­fondáros ábrázat jutott, hát neki mindig csúfo­­lódni kell. A házigazda mellett ül a háziasszony : mo­solygó piros ábrázat, jól megtelt termet, kövér vastag újjá kezekkel. Rikító ellentéte a másik asszonynak, aki a túlsó asztalvégen foglal he­lyet , de untalan föláll, kiszalad a konyhába, a tálalásra felügyelni s a behozott ételfogásért en­­gedelmet kér a vendégektől, hogy az nem egé­szen sikerült; a szakácsnő az oka. Ez a hölgy csontos alak, szúrós szemekkel, összeharapott szájjal, hegyes állal, melyet egy bibircsó ékesit. A gazda és gazdasszony mellett ül két fe­löl a szuperintendens és a biró. A főpap sza­kálla, haja ősz, azt soha olló nem érte (még ak­kor a papok szakállt viseltek,) arca céklapiros egész a feje kopaszodásáig. Viselete rókapré­mes pátriárkaköntös fekete zsinórzással, fehér nyakravalója sokszorosan a nyaka körül tekerve s hátul megkötve, széles selyem öv a derekán. Biró uram arca azonban az igazi debreceni minta: szemöldökéig patyolatfehér, mert odáig a süveg fedi, hanem azon alól kordovánnal vetekedő barna s bagar­apiros, kipödrött bajusza, mellet verő szakálla: annak is van mit takarni előre domboruló felső termetén, melyen megfeszül az ezüstgombos mente, s szétnyillik az apró pity­­kés mellény. Az Aesculap simára borotvált arc­ához se­hogy sem illik a katonás termet s különössé teszik a két felől felbádorított hajhurkák (a­mi­ket akkor, amikor léteztek, wakliknak nevez­tek.) Teljesen kiválik végre a társaság közül a filozófia professzora nem csak alakjával, viseleté­vel, de az egész eszejárásával. Ez most jött ha­za Göttingából. Ott tanulta ki a világi tudomá­nyokat. Sokat utazott, látott, tapasztalt, mindent a begyébe szedett. Angliában is volt. A britt hitsorsosoknál kiezközölte, hogy azok a debre­ceni kálvinista kollégium számára egy alapít­ványt tegyenek, filizófiai kathedrára, négyszáz forint fizetéssel. Ezt a dotatiót húzza tiszteletes Gyarmathy uram, aki most lehet harminc esz­tendős. S minthogy ő Angliából kapja a fizeté­sét, annál fogva szabadságában áll úgy öltöz­ködni és gondolkozni, ahogy neki tetszik, é­s ahogy a többi nagyfejernek nem tetszik. ..K. (Folyt. köv.) i L » 1 1 ii 1 U JL, A JL' lovl, jUi.id.tU. A., ilOiU. Belpolitikai hírek. A politikai újév. Az újév alkalmából holnap a politikai pártok tagjai sorban üdvözlik pártjuk ve­zetőit. A szabadelvű párt tagjai holnap délelőtt tiz órakor a szabadelvű pártkör helyiségében gyűlnek­­ össze, hol a párt nevében Korniss Ferenc fogja üd­­­­vözölni Podmaniczky Frigyes báró pártelnököt. A klubból a képviselők a miniszterelnökség budai palo­tájába mennek, hol Fálk Miksa fogja üdvözölni Széll Kálmán miniszterelnököt. Innen a társaság a képvi­­selőházba megy, hol Pulszky Ágost üdvözli Ferczel Dezsőt, a képviselőház elnökét­ — A függetlenségi Kossuth-párt részéről Barabás Béla üdvözli Győry Eleket, a párt alel­nökét. — A néppárt részéről ifj. Zichy János gróf üdvözli a párt vezérét, Zichy Nán­dor grófot. Újévi üdvözletváltás. A horvát nemzeti párt elnöke, Erdődy István gróf, az újév alkalmából a párt nevében is szívélyes üdvözlő táviratot intézett a magyar országgyűlés szabadelvű pártjának elnöksé­géhez. A szabadelvű párt nevében Podmaniczky Frigyes báró elnök táviratilag mondott köszönetét ezért a a megemlékezésért és azt meleg hangú üdvözlettel és jókivánatokkal viszonozta. A függetlenségi párt szervezkedése. Az orsz. függ. és 48-as párt hívei országszerte szervez­kednek a közelgő választásokra. E hónap 28-án a zemplénvármegyei függetlenségi párti polgárok Sátor­­alja-Ujhelyen igen népes gyűlést tartottak, amelyen­­ részt vettek a vármegye függetlenségi érzelmű leg­­s kiválóbb férfiai. A gyűlés dr Kossuth János ügyvé­det választotta elnökéül, Búza Barna­drt, a Felső­magyarországi hírlap szerkesztőjét pedig jegyzőül. A gyűlés elhatározta, hogy a párt erélyes mozgalmat indít a legközelebbi választások alkalmával. A Dunán­túlról is kaptunk értesülést a függetlenségi párt szer­vezkedéséről. A zalamegyei függetlenségiek kezdtek erős­­akciót, s különösen élénk érdeklődés mutatkozik a baksai és a letenyei kerületekben. A belváros képviselője. Azokkal a híresz­telésekkel szemben, mintha Széll Kálmán miniszter­­elnök a legközelebbi választások alkalmával a bel­város mandátumát vállalná el,­­ a miniszterelnök saját kijelentése szerint valótlan, s így az egyedüli jelöltje a belvárosnak újból Podmaniczky báró lesz, s ez esetben egyhangú választása lesz a belvárosnak. A püspökök Eötvös Károly ellen. Mint a Pester Corresponded értesül, néhány püspök elhatá­rozta, hogy Eötvös Károly munkáit azon a címen, A függetlenségi párt térhódítása. Az idő­­közi választások alatt leginkább a függetlenségi Kos­­suthpárt hódított területet. Legutóbb három oly ke­­rületben választottak függetlenségi képviselőt, ahol addig más pártbeli követ volt. A három új függetlenségi képviselő T­örök Gyula, Dienes Márton és Molnár Józsiás. Török Gyula a néppárttól vette el a kerületet, Dienes Már­­t­­on és Molnár Józsiás pedig a szabadelvű párttól. A függetlenségi pártban ezek a jelenségek nagy örömet keltenek és azt remélik, hogy az általános választások idején is megmarad a párt zászlója ezekben az új ke­­rületekben is. Maros-Tordavármegye mai rendkívüli köz­­gyűlése Désy alispán indítványára egyhangú lelkese­déssel a következő sürgönyt küldötte Széll Kálmán miniszterelnöknek: Marostordavármegye törvényhatósági bizott­ságának közgyűlése a beálló újév alkalmából üdvözli Nagyméltóságodat, bizalommal tekint jövő működése elé s támogatásáról biztosítja. Désy alispán elnök.

Next