Pesti Hírlap, 1901. április (23. évfolyam, 90-118. szám)

1901-04-27 / 115. szám

1901. április 27., szombat. PESTI HÍRLAP 3 _ ______________________________________— ....................... .......................................................... . . ... -----------—................................ ......................................................................... . . ■ —. wai ■belül bizonyossá lett az új összeférhetetlenségi törvénynek még a mostani országgyűlés alatt való létrejövetele, egyes bankok és részvénytársaságok vezető emberei mind sűrűbben részesülnek abban a szerencsében, hogy észreveszik a létezésüket olyan főrangú egyéniségek is, akik eddig gondosan távol tartották magukat a pénzarisztokráciával való érintkezéstől. Az érzelmeknek és gondolkozásnak ez az átváltozása csodálatosképen különösen ama pénzintézetekkel és ipari vállalatokkal szemben észlelhető, amelyek igazgatóságában olyan képviselők ülnek, akikről föltehető, hogy az új inkompatibilitási törvény létrejövetele után — a mandátumaikat fogják megtartani. Tény, hogy az ebben az esetben megüresedő igazgatói állásaikra főrendi körökből máris többen megtették a pályázási előkészületeket. Van köztük, hír szerint, olyan egyéniség is, akit eddig az agráriusok a maguk emberének tekintettek. Több mint bizonyos, hogy még gyarapodni fog a számuk, mihelyt kétségtelenné tesz, hogy az új összeférhetetlenségi törvény nem fog a főrendiház tagjaira kiterjesztetni. A képviselőház munkarendje. Az Adriajavaslat és aztán kisebb jelentések elintézése után valószínűleg a fiumei törvényjavaslat fogja megelőzni az összeférhetetlenségi törvényjavaslat revizionális tárgyalását. A fiumei törvényjavaslat előreláthatólag csak egy-két napot fog igénybe venni. Az összeférhetetlenségi törvényjavaslaton kívül a belügyminisztériumban tárgyalásra készen van és a Háznak beterjeszthető a közigazgatás egyszerűsítéséről szóló törvényjavaslat. A kilátásba helyezett reform-törvényjavaslatok közül csupán a vicinális vasutakról szóló törvényjavaslat fog elodázást szenvedni és e javaslat készítésénél az egyes minisztériumok resszortok, közületek és jogi pozíciók közt oly komplikációk és nehézségek állottak elő, hogy kitűnt, mikép e javaslatnak teljes elkészítése hosszabb időt és nagy munkát vesz igénybe. Szakkörök nézete szerint ennélfogva nem valószínű, hogy ezen javaslat tárgyalására a rendelkezésre álló idő elég legyen. Az összeférhetlenségi törvényjavaslat azonban a jelzett időre előreláthatólag elkészül. A főrendiházra való kiterjesztése ez idő szerint beavatott körök előtt azért sem látszik lehetségesnek, mert eltekintve a kérdés érdemi részétől, egyes oly technikai és kényes formai nehézségek is vannak, amelyeknek tisztázása előfeltétele annak a kérdésnek, hogyan és mi kordok tehát az eszményi világba viszik képzeletünket. A cél el van érve, mert az igazi művészet célja is az eszményi magaslat; így kerekedik a nyers realizmus fölé újra az ideális szép. A természet maga tanítja a hangulatok, a szín-akkordok e csodás finomságaira az embert és minél finomabb az ember látása, minél nemesebb az érzése, annál jobban megérti e csodás szépségeket, amik a hétköznapi léleknek teljesen közömbösek maradnak. Ez a harmonikus finomság jellemzi az angol East Alfréd holdas tájképét is, a „Nyugalom ősi tanyáját.“ Ilyen mélységes színharmónia adja meg Mendlik Oszkár tengerhullámainak nagy erejét, míg Mihalik Dániel szép vásznán, a „Rét“-en, a dekoratív elrendezés is hozzájárul a színek kellemes hatásához. Viszont a színharmónia hiánya csökkenti ezúttal báró Mednyánszky tájképeinek értékét, a tavaszi képen a barna színek keménysége, a fenyves képen a fehér színek meszes foltjai hatnak zavarólag. Végigjárva a műcsarnok termeit, itt is ott is szemünkbe tűnik egy-egy szürke, vörös, zöld vagy lila színakkord, jeléül annak, hogy tájfestőink a túlságosan dekoratív hatások helyett immár intimitásokra törekszenek ; festményeiken nem szónokolni akarnak, hanem bölcselkedni vagy poétáskodni. Most még csak azt kell megérnünk, hogy a művészkedésükben lassan kifit meglegyen az eredeti magyar zamat is. Hiszen mindannyian, akik itt élünk-halunk, úgy imádjuk e hazai földet, miért ne tudnánk festett képekben, tájaink hangulataiban is tolmácsolni a magyar érzést? De talán már magyarosodunk is és egyszerre csak kipattan a magyar festészet, mint a sas a tojásból, módon alkalmazandó az összeférhetetlenség a főrendiház tagjaira is. Az összeférhetetlenségi revíziója. (Az albizottság tanácskozása.) Az összeférhetetlenségi törvény reviziója tárgyában kiküldött képviselőházi bizottságnak hetes albizottsága Fest Lajos elnöklésével ma délután ülést tartott, melyen a kormány részéről Széli miniszterelnök és Plusz igazságügyminiszter volt jelen. Az albizottság tudvalevőleg már megállapítván előző üléseinek során az előadói tervezet alapján az összeférhetetlenségi ügyekben való eljárásnak első két szakaszát, ma tárgyalás alá vette az igazságügyminiszter által az eljárás további részeire nézve kidolgozott tervezetet s néhány kisebb módosítással elintézte a tervezetnek 3.—17. §-ait. Az egészben véve 24 szakaszból álló eljárási tervezet még hátralevő szakaszainak a tárgyalását holnap délután tartandó legközelebbi ülésében folytatja s remélhetőleg be is fejezi az albizottság. A tervezet ma letárgyalt szakaszai megállapítják az állandó öszszeférhetetlenségi bizottság megalakulásának s az előkészítő eljárásnak módozatait. A tanúk és szakértők kihallgatására vonatkozó szakaszok holnap kerülnek elintézés alá. Az országgyűlési szabadelvűpárt tagjait a párt elnöksége sürgősen kéri, hogy a képviselőház holnapi ülésén, valamint a következő üléseken, az Adria-törvényjavaslat tárgyalása alatt lehetőleg korán és minél számosabban legyenek jelen. A quota. Az osztrák quota-küldöttségnek ma szétosztott jelentése visszapillantást vet a quotaküldöttség tárgyalásaira és arra utal, hogy a küldöttség kisebbsége új tárgyalások indítását kívánta, mert a küldöttségek megállapodásai a magyar quota csekély emelésével nem felelnek meg Ausztria érdekeinek. A jelentés fölsorolja a két állam teherviselési képességének földerítésére nézve tett javaslatokat és konstatálja, hogy nagyon érezhető volt egy közösen megállapított határozott quotakulcsnak a hiánya s az osztrák küldöttség hiába igyekezett ezen az állapoton változtatni. Végül azt mondja a jelentés, hogy Körber miniszterelnök arra a kérdésre, hogy a quota megállapítására való állandó normák tekintetében tárgyaltak-e Magyarországgal és milyen eredménynyel, azt válaszolta, hogy folytak ugyan tanácskozások a magyar kormánynyal, de a jelenlegi időpont nem látszott alkalmasnak arra, hogy ebben a kérdésben állást foglaljanak. A küldöttség ezúttal is határozottan hangsúlyozza, hogy állandó kulcs megállapítása végett feltétlen szükség van a tárgyalások megindítására s azért újra fölszólítja a kormányt, hogy a közös ügyek költségeihez való hozzájárulás rendezésére állandó kulcsot állapítson meg. Kossuth Ferenc a vaáli kerületben. Kossuth Ferenc az országos függetlenségi és 48-as párt elnöke Barabás Béla képviselő társaságában e hó 28-án, vasárnap a vaáli kerületbe utazik, a párt jelöltje, dr Eötvös Bálint támogatására. —......—...* • . A - ORSZÁGGYŰLÉS. I. Rendületlenül folytatták ma a képviselőházban az Adria szerződése részletes tágyalását. Major Ferencnek a fölváltására megérkezett Rakovszky István bőven fölszerelve irományokkal. Ezekre egyelőre ma nem volt szüksége és a néppárt az Adria szerződése 11. pontjától a 27-ik pontig terjedő részt kegyelmesen, rövid fölszólalásokkal úgy engedte át, hogy szinte remélni lehetett a vita gyorsabb tempóba való bocsátását. Mindössze a 11-ik pontra elrendelt szavazást akasztotta meg Rakovszky István e kívánsággal: — Kérem a képviselők kiszámlálását. (A magyarsága hangos derültséget keltett.) A gyanú, hogy a Ház határozatképtelen, nem volt alapnélküli, mert csak kilencvenhatan voltak jelen. Néhány perc alatt azonban előjött vagy harminc kormánypárti képviselő s a Ház határozatképes lett még arra az esetre is, hogyha az ellenzék elbújik a szavazások elől. A határozatképesség biztosítása ettől kezdve állandó gondját képezte a szabadelvű pártnak. A párt ellen hangoztatott vádakat, hogy a tagok kellő számmal nem jelennek meg, azzal utasították vissza, hogy a legnagyobb gyötrelem a képviselőknek, ha folyton a Major és Rakovszky be-szédét kénytelenek hallgatni. Egy kis élénkség keletkezett, amikor a Ház a 27-ik pont tárgyalásához érkezett. Ez a pont foglalja tudniillik magában az Adriának adandó adómentességet. Ellene nemcsak a nép-párt, hanem a függetlenségi párt is akcióba lép, s a vitába némi változatosságot visz. A függetlenségi oldalról Pichler Győző kezdte a támadást hevesen és élesen, egyben határozati javaslatot nyújtva be, hogy az Adriát az összes adók és illetékek fizetésére kötelez-zék. Polonyi Géza vette át Pichlertől a szót és azt is igyekezett fölfedezni, hogy a szabadelvű párt bizalmatlanná lett a kereskedelmi kormány iránt az Adria adómentessége miatt. Major Fe- renc és Buzáth Ferenc foglalták el az ülés hátra- lévő részét. Major visszaélésről és szédelgés- ről beszélt. Egy szuszra nem is bírta ki, hanem beszéd közben szünetet kért, hogy aztán újult erővel folytathassa. Buzáth Ferenc a nép nyomorát állította szembe az Adria gazdag-' ságával. Annak nehéz adófizetését ennek kedvezményeivel. — Becstelenség! — Gazság! E kiáltások hallatszottak közbe, melyekért, a közbeszólókat Tallián elnök megintette, de csak a „becstelenség“ közbekiáltásnak akadt gazdája a Rakovszky személyében. Holnap folytatják s az első fölszólaló Rakovszky lesz. II. A képviselőház ülése április 26-án. Kínok: Tallián Béla, Jegyzők: Molnár Antal, Lázár Árpád, Bazáth Ferenc. A miniszterek közül jelen vannak: Szeli Kálmán, Lukács László, Hegedűs Sándor, Darányi Ignác, Plósz Sándor, gróf Széchényi Gyula, Cseh Ervin. Ülés kezdete délelőtt tíz órakor. A jegyzőkönyv hitelesítése után Kola János előadó bemutatja az igazságügyi bizottság jelentését arról, hogy a kolozsvári kir. főügyészségnek Kulcsár Simon ellen a képviselőház megsértése miatt sajtóper indítására a felhatalmazást nem javasolja megadni. A jelentést annak idején tárgyalásra kitűzik. Következik az Adria szerződése becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat részletes tár gyalásának folytatása. A 11 pontnál I. Buráth Ferenc módosítást nyújt be, mely szerint a társaság az üzletszabályzatot csak a mi- niszterrel együttesen állapíthassa meg vagy módo- síthassa. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter szerint Buzáth Ferenc kívánsága minden tekintetben teljesítve van, csakhogy formailag nem lehet úgy ellárni, amint ő kívánja, mert a törvény alapján a miniszter által jóváhagyott üzletszabályzatot egyszerűen hatályon kívül nem helyezhetjük. Itt erről van szó. Mihelyt a szabályzat módosíttatik, ahoz hozzájárulás szükséges. Kéri a szakasznak eredeti szövegben való elfogadását. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök felteszi a kérdést szavazásra. Rakovszky István kifogásolja a Ház határozatképességét. Kéri a képviselők kiszámítását. (Derültség.) Elnök elrendeli a megszámlálást. (Megtörténik.) Miután csak 96-an vannak jelen, az ülést fel-’ függeszti. Szünet után a Ház határozatképes és a pontot változatlanul elfogadja. A 12. pontnál Major Ferenc szükségesnek látja, hogy a társulat bírságolásának összege magasabbra emeltessék.* A maximumot 5000 koronában kívánja megállapítani.'' Ily irányú módosítást nyújt be. Hegedűs Sándor kereskedelemügyi miniszter: T. Ház ! Azt hiszem, minden ilyen mulasztásra ennyi bírság elégséges ! Kérem tehát, méltóztassák a szakaszt módosítás nélkül fentartani. A Ház a szakaszt változatlanul fogadta el. új A Ház a 13—23. §§-okat vita nélkül elfogadta. A 24. §-nál Major Ferenc a szubvenció kérdését teszi szóvá. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter: Az általános vitában e kérdésről már tüzetesen nyilatkozott. Kéri a tétel változatlan elfogadását. A Ház a tételt elfogadja. Az adómentesség. A 27. pontnál Kohler Győző lehetetlennek tartja, hogy a magyar képviselőház a jelen viszonyok közt az Adria adómentességét elfogadja. Egyetlen vállalat sem hoz oly horribilis percenteket, mint az Adria és mi mégis adómentességet akarunk adni neki. Az általános adózás nagy elve alól csak új iparágak megho- kézdi-Kovács László.