Pesti Hírlap, 1902. január (24. évfolyam, 1-30. szám)

1902-01-30 / 29. szám

1902. január 30., csütörtök. PESTI HÍRLAP •_________________________ monográfiát irjon, mi­ pedig lehetőleg tekintettel az önálló vámterületre. Dr Wolfner Pál most Budapestre jött, hogy az illetékes körök véleményét ezekről a kérdésekről kikérje. Uj valóságos belső titkos tanácsosok. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király gróf Cziráky Antalnak, gróf Erdődy Gyulának és báró Vécsey Józsefnek a valóságos belső titkos tanácsosi mél­tóságot adományozta. Gróf Cziráky Antal 1850. július 12-én szüle­tett, legidősebb fia néhai gróf Cziráky János volt tárnokmesternek. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Béla öcscsével együtt Budapesten végezte, ahol a jogtudori címet is elnyerte. Mint a lovasberényi hit­­bizomány birtokosa és tényleges kezelője, Fejérme­gye virilistája. 1880-ban cs. és kir. kamarás lett. Első neje Esterházy Alice grófnő csillagkeresztes hölgy volt, második neje, Keglevich Róza grófnő csillagkeresztes és palotahölgy. A főrendiház tagja s az aranykészlet ellenőrzésére kiküldött országos bi­zottság és a közgazdasági és közlekedésügyi bizott­ság tagja. Gróf Erdődy Gyula jelenleg országgyűlési kép­viselő, ki Vasmegye felső-eöri kerületét képviseli. 1815. február­­21-én született Néhai gróf Erdődy Ist­ván m. kir. főlovászmester fia, cs. és kir. kamarás. Neje Széchenyi Emília grófnő. A főrendiház örökös jogú tagja. A vármegyei társadalom egyik vezértér­­fia. Először 1899-ben választották meg Felső-Körön szabadelvű programmal, ahol 1901-ben újra megvá­lasztották. Báró Vécsey József a főrendiház tagja, 1829- ben született Szatmár megyében. 1847-ben a királyi Curiánál felesküdt jurátusnak. Ekkor egy rokonával Afrikába és Ázsiába ment honnan visszajövet Trieszt­ben mint önkéntes hadapród beállott a haditengeré­szetbe. Azonnal tengerre kellett szállania és részt venni Velence ostromában. Nemsokára tiszti vizsgát tett és nagyobb tengeri utazásokban vett részt. 1858- ban Miksa főherceg hadsegéde lett; a következő év­ben megrongált egészsége miatt megvált a tengeré­szeitől s hazatért gazdaságához. Nemsokára a szat­mári gazdasági egylet alelnökévé választották, majd a megye alispánja lett. Az 1861-iki országgyűlésre az aranyos-medgyesi kerület képviselője lett s a Deák-párt soraiba állott. Az alkotmány helytállásával Szabolcsmegye főispánja lett. A delegáció tárgyalá­sain korábban élénk részt vett főleg a tengerészeti ügyeknél, 1856. óta cs. és kir. kamarás. Neje Des­­sewffy Blanka grófnő. A királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, valamint a közjogi és törvényke­zési és a közgazdasági és közlekedésügyi főrendiházi bizottság tagja. A tanítók fizetésrendezése. A legilletéke­­­­sebb helyről való felhatalmazás alapján közük, hogy az állami elemi néptanítók fizetésrendezése az állami tisztviselők fizetésrendezéséről készülő törvénybe min­denesetre föl fog vétetni, külső formáival. Ez lehetett a mester legkedvel­tebb tanyája. Az ágya fölött apja és anyja arcképe s ezek közt egyik legkorábbi és leg­­bájosabb műve: egy imádkozó leány, aki ágacskájában térdel és hálát rebeg a szent Szűz képéhez. E műve „A meggyógyult leány“ címen ismeretes és nyilvánvaló, hogy egyik leánykáját örökítette meg benne. Az Íróasztal fölött­ már nagyobb stylü kompozíciója látható. „A mentő csónak", a hajótöröttek kétségbeesett csoportja azzal a túl­zott gondossággal készítve, mely bécsi mesteré­nek, Waldmüllernek, festési modorát annyira jellemzi. Ennek a képnek egyébként története van, sőt ez a kép döntő szerepet játszott a művész életében. Bécsben a jelentékenyebb művészi díjak közé tartozik a Reichel­­d is.. Az akkor még ifjú művész, telve dicsvágyggal és édes reménynyel pályázott e kitűnően megrajzolt s az akkori művészi viszo­nyok közt kétségkívül nagy feltűnést keltő mű­vével a díjért. De mellőzték, ami nagyon leverte. Ez 1847-ben történt. Épen ekkor járt Heléna orosz nagyhercegnő Bécsben, ahol jelesebb rajz­­tanítót keresett leánya mellé. Waldmüller a 19 éves Zichyt ajánlotta s az ifjú művész örömmel ment Oroszországba. A 70-es évek elején hagyta el az orosz udvart, hogy Párizsba menjen. A franciák ekkor készültek 1879-iki világkiáll­­á­­sukra, melyen a művész is részt akart venni „A pusztítás diadala” című nagy vásznával. A hatalmas mű merész tárgyával óriási szenzációt keltett és egyben fölkorbácsolta a szenvedélye­ket. E művét a pápai uralom ellen való tünte­tésnek vették s a köztársasági elnök közbelépé­sére visszautasították. A megbántott művész ek­kor Londonba ment, hol Al­bert Edward walesi herceg kedvelt festője lett. Később aztán vissza-A szamosujvári mandátum. Szamosujvár­­ról jelentik, hogy onnan ma 160 választó által alá­irt táviratot intéztek Karátsonyi Aladár grófhoz, amelyben fölkérik a képviselőjelöltség elfogadására. Az új polgári perrendtartás törvényja­vaslatát ma indokolásával együtt beterjesztette dr Flósz Sándor igazságügyminiszter a képviselőházban. Ez kétségtelenül örvendetes eseménye nemcsak a jogvilágnak, de az egész magyar közéletnek is, mely a mostani, nagyrészben még az 1868. évből való írásbeliség miatt szerfölött sokat szenvedett és szen­­ved még most is. A régi rendszer 1893 óta a sommás eljárásból ki van ugyan irtva s a kisebb körökben a javulás azóta­ be is állott, azonban a fon­tosabb : a rendes el­jrás nagyrészt még mindig a régi eljárás bilincseiben nyög s amellett egész tucat toldott-foldott eljárás van életben, ami nemcsak a perek folyását teszi keservessé, de magának az igaz­ság megtalálásának is sokban akadálya. A Plósz-féle új javaslat magának a miniszternek legsajátabb műve. A jogalkotásnak ezen a terén Plósz miniszter elsőrangú szaktekintély s a reform kérdésével éve­ken át foglalkozott. Az első terv is egészen az ő vezetése alatt készült. Azóta, hogy az megjelent, a miniszter a jogtudományos irodalom kritikáját s kü­lönösen az ügyvédi kamarák fölszólalásait­ figyelembe véve maga dolgozta át utoljára a tervezetet törvény­javaslattá s most az végre mint teljesen megérett reformmá került a képviselőház elé. Ez a javaslat Szilágyi Dezső nagy reform­programmjának egyik jelentékeny tagja, jóllehet a legelső tervet Plósz mint tanár már 1885-ben elkészítette. Fontosságát fölismerni tulajdonképen a szakemberek dolga, azon­ban a laikus világ is fölfogja annak nagy hordere­jét, ha megemlékezik róla, hogy mennyi kárt tett a jogbiztosságban az 1868. évi eskü- és két tanú rend­szer, valamint az a bürokratikus perfolyás, ami alatt sem az ügyfelek, sem az ügyvédek nem jelenhettek meg a bíróság előtt, hogy közvetlenül és élőszóval érvényesíthessék vagy védhessék jogaikat. Magyar­­ország tulajdonképen csak ezzel a törvénynyel fog belépni a magánjogi igazságszolgáltatás terén az európai államok sorába. Kivált, ha az ált. magyar polgári törvénykönyvnek tervezete is mihamar a tör­vényhozás elé kerül, mint zárköve a Szilágyi-féle­­ nagy reform­programomnak. A törvényjavaslat teljes címe ez: Törvényja­vaslat a magyar polgári perrendtartásról. A javas­lat 776 szakaszból áll. Kü­lön fejezetei ezek: A bíró­ságokról. A felekről. Az eljárásról. A fölebbvitelről. tért hozzánk s több éven át tartózkodott a magyar fővárosban és Zalán, az ősi birtokon. Ekkor támadt az a vágya, hogy ő vezethesse országos képtárunk ügyeit. De a hatalmas Pulszky-dinasztiával szemben Zichy lett a vesz­tes. E fölött elkeseredve 1882-ben visszatért Oroszországba s mint a cár udvari festője az­óta állandóan ott él. Az én lelki szemeim most mégis vissza­idézték ezt a 75 éves, de örök ifjú lelkű aggot, akit azért szült a magyar föld, hogy a magyar névre örök dicsőséget hozzon s akit arra kár­hoztatott a sors, hogy sohase értsék meg e ha­zában. Akit soha semmivel nem jutalmazott meg nemzete, de aki sohasem mulasztotta el, hogy egy-egy nemzeti csapás után művészeté­vel ne adózzon a haza oltárán. Az én lelki szemeim előtt megjelenik ez a szép művészfej és e nagyszerű művészlélek, melynek szülőhelyén ülő hódolattal állok. És szentül hiszem, hogy most a nagy mester születésének 75-ik évfordulóján a nem­zet is hódolattal tekint feléje; mindenekfölött pedig alkalmat fog keresni arra, hogy Zichy Mi­hály remek­műveinek itthon őrzött sorozatát megszerzi az új szépművészeti múzeum Zichy­­terme számára. Ez a Zichy-terem lesz a magyar főváros egyik­ elsőrendű művészi nevezetessége. De vajon lesz-e ? A Zichy-udvar vén fenyőfái az esti szel­lőben lomhán bólintgatják rá az igent. Ámde én a fenyőfák helyett sokkal szíve­sebben látnám, ha a minden magyar művésze­­­­nek közös apja, Wlassies miiszter mondaná ki a boldogító igent. A perújításról. A birtokháborítási, visszahelyezési, valamint a határperekről. A bányaügyekben való bí­ráskodásról. A fizetési meghagyásról. Meghagyásos eljárás váltó, kereskedelmi utalvány és kötelező jegy alapján. Eljárás a bérleti viszonyok megszüntetése tárájában. Eljárás a házassági ügyekben. Eljárás a születés törvényességének megtámadása iránti perek­ben. A kiskorúság meghosszabbítása be­sz iránti eljá­rás. Holtnak nyilvánítási eljárás. Választott bí­róság.­­ Tehát a perjog egész területe fel van ölelve benne, kivéve a végrehajtási el­járást, amelynek reform-tervezete külön készül a minisztériumban. Külön rendezés tárgya lesz a ten­gerészeti bíráskodás is, mely Horvátországgal az egyetlen közös jogszolgáltatási ügyünk.­­ A bizonyí­tás fontos kérdése az új törvényjavaslatban a forma­lizmusok elvetésével van rendezve. Az anyagi igaz­ság kiderítése a legfőbb célja. Mindenben a nagykö­zönség érdekeit nézi. Ezért minden intézkedése arra irányul, hogy a per olcsó legyen, a per gyors legyen és az eljárás megb­íható legyen. A bíró közvetlen, szó­belileg, teljes nyilvánosság előtt tárgyal a felekkel, joga van bármikor őket személyesen maga elé idéz­tetni és a személyesen megjelent felet bizonyítékai használatára kioktathatja. A perlekedés nem lesz többé lutrizás, hol a szerencsének legnagyobb a sze­repe. A hamis tanúskodás is lehetőleg ki lesz küszö­bölve, mert a bíró szabadon, a többi perbeli adatokkal egybevetve mérlegeli a bizonyítékokat. A tanúvallo­más sogát,és erejét szintén a bíró mérlegeli. Eset­leg még az esküvel megerősített vallomás bizonyító erejét is mellőzheti,­ ha meggyőződése szerint arra súlyt helyezni, azt valónak elfogadni az eskü dacára sem lehet.­­ A javaslat elvi újításai egyébiránt már ismeretesek, a korábbi tervezet azonban igen alaposan át van dolgozva a kész javaslatban. Kézdi-Kovács László: Az aj perrendtartás és az ügyvédség. Bár az 1874. évi ügyvédi rendtartás módosítása egészen külön törvényjavaslat tárgya, Plósz igazságügyi mi­­niniszter úr javaslatainak indokai az ügyvédség egyik reform­kérdését is megérintik, nevezetesen azt, hogy indokolva van-e az ügyvédi helyh­ezkötés, vagyis a lokalizáció. A javaslat indoklása röviden végez az ügyvédség ketté­ osztásának (bifurkáció) kérdésével s erről azt mondván, hogy annak a keresztülvitele ,úgy amint a francia ügyvédségnél van­, nem aján­latos, a lokalizáció kérdésére­ tér át a következőkben . Ámbár a szóbeliség mellett nem volna haszon nélkül az ügyvédi lokalizáció oly értelemben, hogy az ügyvédek egyes meghatározott törvényszékekhez és felsőbb bíróságokhoz legyenek beosztva és más bíró­ságok előtt, mint ahová beosztják, ne képviselhessenek feleket; a javaslat még­sem fogadja el ezt a refor­mot. A lokalizáció egyik előnye az volna, hogy az ügyvédnek nem lehetne különböző törvény­székek előtt ugyanabban az időben több tárgyalása, ennél­fogva alaposabban tárgyalná s kevésbbé szorulna arra, hogy halasztásokat vegyen igénybe. Az eljárás to­vábbá gyorsabb lehetne, mert a helyben lakó ügy­védek részére rövidebb tárgyalási időközöket lehet tűzni és a kézbesítések­ is gyorsabban volnának tel­jesíthetők. Végül­ miután a fél felebbvitel esetében más ügyvédhez volna kénytelen fordulni, mint aki őt az alsó fokon képviselte, ez az ügyvéd elí­rosulatlanabbul tekintene az ügyre, a felet a Gólnélküli felebbviteltől inkább visszatartaná és ameny­­nyiben az ügyet elvállalná, új szempontokat vinne be a perbe, ami az ügy alapos eldöntését szintén elősegíti. ..A lokalizációnak azonban hátrányai is vannak. Első­sorban is korlátozza a feleket az ügyvédek meg­választásában és akadályozza a szabad versenyt ott, ahol az még az ügyvédség körében is üdvös. To­vábbá nehézkesebbé és drágábbá teszi az eljárást, mert felebbvitel esetében ismételt információt és újabb tanulmányt igényel az új ügyvéd részéről. Fontosabb ok nélkül a fél úgy sem fordul más ügyvédhez, mint aki a perbíróság székhelyén lakik, az ügyvéd maga pedig fontos ok nélkül szintén nem megy személye­sen távoleső törvényszékhez tárgyalásra, hanem he­­lyettesítteti magát. Ha pedig­ a félnek fontos oka van, hogy más törvényszék területén lakó ügyvédet bízzon meg, vagy az ügyvédnek fontos oka van, hogy távol eső bíróság előtt személyesen jelen­jék meg a tárgyaláson , akkor a törvényhozás nem cselekszik célszerűen, midőn ezt megakadályozza. A szóbeliségnek a lokalizáció nem szü­kségképeni föl­tétele vagy folyománya. Olaszországban az ügyvéd­ség a szóbeli eljárás ellenére nincs lokalizálva és az osztrák perrendtartás Szintén nem ismeri a loka­lizációt. . . • ■ A javaslat mindezeknél fogva mellőzi a lokali­zációt. Az eljárás gyorsítása és akadálytalan lefolyása céljából kötelezi azt a felet, akinek meghatalmazottja nem lakik a bíróság székhelyén, hogy az ellenfél kérelmére a bíróság székhelyén lakó kézbesítési meg­­­­bízottat rendeljen. Ez a lokalizáció egyik előnyét­­ pótolja.

Next