Pesti Hírlap, 1902. január (24. évfolyam, 1-30. szám)
1902-01-30 / 29. szám
1902. január 30., csütörtök. PESTI HÍRLAP •_________________________ monográfiát irjon, mi pedig lehetőleg tekintettel az önálló vámterületre. Dr Wolfner Pál most Budapestre jött, hogy az illetékes körök véleményét ezekről a kérdésekről kikérje. Uj valóságos belső titkos tanácsosok. A hivatalos lap mai száma közli, hogy a király gróf Cziráky Antalnak, gróf Erdődy Gyulának és báró Vécsey Józsefnek a valóságos belső titkos tanácsosi méltóságot adományozta. Gróf Cziráky Antal 1850. július 12-én született, legidősebb fia néhai gróf Cziráky János volt tárnokmesternek. Gimnáziumi és jogi tanulmányait Béla öcscsével együtt Budapesten végezte, ahol a jogtudori címet is elnyerte. Mint a lovasberényi hitbizomány birtokosa és tényleges kezelője, Fejérmegye virilistája. 1880-ban cs. és kir. kamarás lett. Első neje Esterházy Alice grófnő csillagkeresztes hölgy volt, második neje, Keglevich Róza grófnő csillagkeresztes és palotahölgy. A főrendiház tagja s az aranykészlet ellenőrzésére kiküldött országos bizottság és a közgazdasági és közlekedésügyi bizottság tagja. Gróf Erdődy Gyula jelenleg országgyűlési képviselő, ki Vasmegye felső-eöri kerületét képviseli. 1815. február21-én született Néhai gróf Erdődy István m. kir. főlovászmester fia, cs. és kir. kamarás. Neje Széchenyi Emília grófnő. A főrendiház örökös jogú tagja. A vármegyei társadalom egyik vezértérfia. Először 1899-ben választották meg Felső-Körön szabadelvű programmal, ahol 1901-ben újra megválasztották. Báró Vécsey József a főrendiház tagja, 1829- ben született Szatmár megyében. 1847-ben a királyi Curiánál felesküdt jurátusnak. Ekkor egy rokonával Afrikába és Ázsiába ment honnan visszajövet Triesztben mint önkéntes hadapród beállott a haditengerészetbe. Azonnal tengerre kellett szállania és részt venni Velence ostromában. Nemsokára tiszti vizsgát tett és nagyobb tengeri utazásokban vett részt. 1858- ban Miksa főherceg hadsegéde lett; a következő évben megrongált egészsége miatt megvált a tengerészeitől s hazatért gazdaságához. Nemsokára a szatmári gazdasági egylet alelnökévé választották, majd a megye alispánja lett. Az 1861-iki országgyűlésre az aranyos-medgyesi kerület képviselője lett s a Deák-párt soraiba állott. Az alkotmány helytállásával Szabolcsmegye főispánja lett. A delegáció tárgyalásain korábban élénk részt vett főleg a tengerészeti ügyeknél, 1856. óta cs. és kir. kamarás. Neje Dessewffy Blanka grófnő. A királyi és országos legfőbb fegyelmi bíróság, valamint a közjogi és törvénykezési és a közgazdasági és közlekedésügyi főrendiházi bizottság tagja. A tanítók fizetésrendezése. A legilletékesebb helyről való felhatalmazás alapján közük, hogy az állami elemi néptanítók fizetésrendezése az állami tisztviselők fizetésrendezéséről készülő törvénybe mindenesetre föl fog vétetni, külső formáival. Ez lehetett a mester legkedveltebb tanyája. Az ágya fölött apja és anyja arcképe s ezek közt egyik legkorábbi és legbájosabb műve: egy imádkozó leány, aki ágacskájában térdel és hálát rebeg a szent Szűz képéhez. E műve „A meggyógyult leány“ címen ismeretes és nyilvánvaló, hogy egyik leánykáját örökítette meg benne. Az Íróasztal fölött már nagyobb stylü kompozíciója látható. „A mentő csónak", a hajótöröttek kétségbeesett csoportja azzal a túlzott gondossággal készítve, mely bécsi mesterének, Waldmüllernek, festési modorát annyira jellemzi. Ennek a képnek egyébként története van, sőt ez a kép döntő szerepet játszott a művész életében. Bécsben a jelentékenyebb művészi díjak közé tartozik a Reicheld is.. Az akkor még ifjú művész, telve dicsvágyggal és édes reménynyel pályázott e kitűnően megrajzolt s az akkori művészi viszonyok közt kétségkívül nagy feltűnést keltő művével a díjért. De mellőzték, ami nagyon leverte. Ez 1847-ben történt. Épen ekkor járt Heléna orosz nagyhercegnő Bécsben, ahol jelesebb rajztanítót keresett leánya mellé. Waldmüller a 19 éves Zichyt ajánlotta s az ifjú művész örömmel ment Oroszországba. A 70-es évek elején hagyta el az orosz udvart, hogy Párizsba menjen. A franciák ekkor készültek 1879-iki világkiállásukra, melyen a művész is részt akart venni „A pusztítás diadala” című nagy vásznával. A hatalmas mű merész tárgyával óriási szenzációt keltett és egyben fölkorbácsolta a szenvedélyeket. E művét a pápai uralom ellen való tüntetésnek vették s a köztársasági elnök közbelépésére visszautasították. A megbántott művész ekkor Londonba ment, hol Albert Edward walesi herceg kedvelt festője lett. Később aztán vissza-A szamosujvári mandátum. Szamosujvárról jelentik, hogy onnan ma 160 választó által aláirt táviratot intéztek Karátsonyi Aladár grófhoz, amelyben fölkérik a képviselőjelöltség elfogadására. Az új polgári perrendtartás törvényjavaslatát ma indokolásával együtt beterjesztette dr Flósz Sándor igazságügyminiszter a képviselőházban. Ez kétségtelenül örvendetes eseménye nemcsak a jogvilágnak, de az egész magyar közéletnek is, mely a mostani, nagyrészben még az 1868. évből való írásbeliség miatt szerfölött sokat szenvedett és szenved még most is. A régi rendszer 1893 óta a sommás eljárásból ki van ugyan irtva s a kisebb körökben a javulás azóta be is állott, azonban a fontosabb : a rendes eljrás nagyrészt még mindig a régi eljárás bilincseiben nyög s amellett egész tucat toldott-foldott eljárás van életben, ami nemcsak a perek folyását teszi keservessé, de magának az igazság megtalálásának is sokban akadálya. A Plósz-féle új javaslat magának a miniszternek legsajátabb műve. A jogalkotásnak ezen a terén Plósz miniszter elsőrangú szaktekintély s a reform kérdésével éveken át foglalkozott. Az első terv is egészen az ő vezetése alatt készült. Azóta, hogy az megjelent, a miniszter a jogtudományos irodalom kritikáját s különösen az ügyvédi kamarák fölszólalásait figyelembe véve maga dolgozta át utoljára a tervezetet törvényjavaslattá s most az végre mint teljesen megérett reformmá került a képviselőház elé. Ez a javaslat Szilágyi Dezső nagy reformprogrammjának egyik jelentékeny tagja, jóllehet a legelső tervet Plósz mint tanár már 1885-ben elkészítette. Fontosságát fölismerni tulajdonképen a szakemberek dolga, azonban a laikus világ is fölfogja annak nagy horderejét, ha megemlékezik róla, hogy mennyi kárt tett a jogbiztosságban az 1868. évi eskü- és két tanú rendszer, valamint az a bürokratikus perfolyás, ami alatt sem az ügyfelek, sem az ügyvédek nem jelenhettek meg a bíróság előtt, hogy közvetlenül és élőszóval érvényesíthessék vagy védhessék jogaikat. Magyarország tulajdonképen csak ezzel a törvénynyel fog belépni a magánjogi igazságszolgáltatás terén az európai államok sorába. Kivált, ha az ált. magyar polgári törvénykönyvnek tervezete is mihamar a törvényhozás elé kerül, mint zárköve a Szilágyi-féle nagy reformprogramomnak. A törvényjavaslat teljes címe ez: Törvényjavaslat a magyar polgári perrendtartásról. A javaslat 776 szakaszból áll. Külön fejezetei ezek: A bíróságokról. A felekről. Az eljárásról. A fölebbvitelről. tért hozzánk s több éven át tartózkodott a magyar fővárosban és Zalán, az ősi birtokon. Ekkor támadt az a vágya, hogy ő vezethesse országos képtárunk ügyeit. De a hatalmas Pulszky-dinasztiával szemben Zichy lett a vesztes. E fölött elkeseredve 1882-ben visszatért Oroszországba s mint a cár udvari festője azóta állandóan ott él. Az én lelki szemeim most mégis visszaidézték ezt a 75 éves, de örök ifjú lelkű aggot, akit azért szült a magyar föld, hogy a magyar névre örök dicsőséget hozzon s akit arra kárhoztatott a sors, hogy sohase értsék meg e hazában. Akit soha semmivel nem jutalmazott meg nemzete, de aki sohasem mulasztotta el, hogy egy-egy nemzeti csapás után művészetével ne adózzon a haza oltárán. Az én lelki szemeim előtt megjelenik ez a szép művészfej és e nagyszerű művészlélek, melynek szülőhelyén ülő hódolattal állok. És szentül hiszem, hogy most a nagy mester születésének 75-ik évfordulóján a nemzet is hódolattal tekint feléje; mindenekfölött pedig alkalmat fog keresni arra, hogy Zichy Mihály remekműveinek itthon őrzött sorozatát megszerzi az új szépművészeti múzeum Zichyterme számára. Ez a Zichy-terem lesz a magyar főváros egyik elsőrendű művészi nevezetessége. De vajon lesz-e ? A Zichy-udvar vén fenyőfái az esti szellőben lomhán bólintgatják rá az igent. Ámde én a fenyőfák helyett sokkal szívesebben látnám, ha a minden magyar művészenek közös apja, Wlassies miiszter mondaná ki a boldogító igent. A perújításról. A birtokháborítási, visszahelyezési, valamint a határperekről. A bányaügyekben való bíráskodásról. A fizetési meghagyásról. Meghagyásos eljárás váltó, kereskedelmi utalvány és kötelező jegy alapján. Eljárás a bérleti viszonyok megszüntetése tárájában. Eljárás a házassági ügyekben. Eljárás a születés törvényességének megtámadása iránti perekben. A kiskorúság meghosszabbítása besz iránti eljárás. Holtnak nyilvánítási eljárás. Választott bíróság. Tehát a perjog egész területe fel van ölelve benne, kivéve a végrehajtási eljárást, amelynek reform-tervezete külön készül a minisztériumban. Külön rendezés tárgya lesz a tengerészeti bíráskodás is, mely Horvátországgal az egyetlen közös jogszolgáltatási ügyünk. A bizonyítás fontos kérdése az új törvényjavaslatban a formalizmusok elvetésével van rendezve. Az anyagi igazság kiderítése a legfőbb célja. Mindenben a nagyközönség érdekeit nézi. Ezért minden intézkedése arra irányul, hogy a per olcsó legyen, a per gyors legyen és az eljárás megbíható legyen. A bíró közvetlen, szóbelileg, teljes nyilvánosság előtt tárgyal a felekkel, joga van bármikor őket személyesen maga elé idéztetni és a személyesen megjelent felet bizonyítékai használatára kioktathatja. A perlekedés nem lesz többé lutrizás, hol a szerencsének legnagyobb a szerepe. A hamis tanúskodás is lehetőleg ki lesz küszöbölve, mert a bíró szabadon, a többi perbeli adatokkal egybevetve mérlegeli a bizonyítékokat. A tanúvallomás sogát,és erejét szintén a bíró mérlegeli. Esetleg még az esküvel megerősített vallomás bizonyító erejét is mellőzheti, ha meggyőződése szerint arra súlyt helyezni, azt valónak elfogadni az eskü dacára sem lehet. A javaslat elvi újításai egyébiránt már ismeretesek, a korábbi tervezet azonban igen alaposan át van dolgozva a kész javaslatban. Kézdi-Kovács László: Az aj perrendtartás és az ügyvédség. Bár az 1874. évi ügyvédi rendtartás módosítása egészen külön törvényjavaslat tárgya, Plósz igazságügyi mininiszter úr javaslatainak indokai az ügyvédség egyik reformkérdését is megérintik, nevezetesen azt, hogy indokolva van-e az ügyvédi helyhezkötés, vagyis a lokalizáció. A javaslat indoklása röviden végez az ügyvédség ketté osztásának (bifurkáció) kérdésével s erről azt mondván, hogy annak a keresztülvitele ,úgy amint a francia ügyvédségnél van, nem ajánlatos, a lokalizáció kérdésére tér át a következőkben . Ámbár a szóbeliség mellett nem volna haszon nélkül az ügyvédi lokalizáció oly értelemben, hogy az ügyvédek egyes meghatározott törvényszékekhez és felsőbb bíróságokhoz legyenek beosztva és más bíróságok előtt, mint ahová beosztják, ne képviselhessenek feleket; a javaslat mégsem fogadja el ezt a reformot. A lokalizáció egyik előnye az volna, hogy az ügyvédnek nem lehetne különböző törvényszékek előtt ugyanabban az időben több tárgyalása, ennélfogva alaposabban tárgyalná s kevésbbé szorulna arra, hogy halasztásokat vegyen igénybe. Az eljárás továbbá gyorsabb lehetne, mert a helyben lakó ügyvédek részére rövidebb tárgyalási időközöket lehet tűzni és a kézbesítések is gyorsabban volnának teljesíthetők. Végül miután a fél felebbvitel esetében más ügyvédhez volna kénytelen fordulni, mint aki őt az alsó fokon képviselte, ez az ügyvéd elírosulatlanabbul tekintene az ügyre, a felet a Gólnélküli felebbviteltől inkább visszatartaná és amenynyiben az ügyet elvállalná, új szempontokat vinne be a perbe, ami az ügy alapos eldöntését szintén elősegíti. ..A lokalizációnak azonban hátrányai is vannak. Elsősorban is korlátozza a feleket az ügyvédek megválasztásában és akadályozza a szabad versenyt ott, ahol az még az ügyvédség körében is üdvös. Továbbá nehézkesebbé és drágábbá teszi az eljárást, mert felebbvitel esetében ismételt információt és újabb tanulmányt igényel az új ügyvéd részéről. Fontosabb ok nélkül a fél úgy sem fordul más ügyvédhez, mint aki a perbíróság székhelyén lakik, az ügyvéd maga pedig fontos ok nélkül szintén nem megy személyesen távoleső törvényszékhez tárgyalásra, hanem helyettesítteti magát. Ha pedig a félnek fontos oka van, hogy más törvényszék területén lakó ügyvédet bízzon meg, vagy az ügyvédnek fontos oka van, hogy távol eső bíróság előtt személyesen jelenjék meg a tárgyaláson , akkor a törvényhozás nem cselekszik célszerűen, midőn ezt megakadályozza. A szóbeliségnek a lokalizáció nem szükségképeni föltétele vagy folyománya. Olaszországban az ügyvédség a szóbeli eljárás ellenére nincs lokalizálva és az osztrák perrendtartás Szintén nem ismeri a lokalizációt. . . • ■ A javaslat mindezeknél fogva mellőzi a lokalizációt. Az eljárás gyorsítása és akadálytalan lefolyása céljából kötelezi azt a felet, akinek meghatalmazottja nem lakik a bíróság székhelyén, hogy az ellenfél kérelmére a bíróság székhelyén lakó kézbesítési megbízottat rendeljen. Ez a lokalizáció egyik előnyét pótolja.