Pesti Hírlap, 1902. szeptember (24. évfolyam, 240-268. szám)

1902-09-14 / 252. szám

6 MISTI NI­I R­­,­­ 1902. szeptember 1­1., vasárnap. 80-as évek kedvelt mesterét, majdnem 70 darabból álló gyűjtemény idézi föl. Gyönyörű balatoni tájait és magyaros vázlatait igaz műélvezet megtekinteni. E teremben kapott helyet Tölgyessy Arthur, a Bala­ton másik poétája, Böhm Pál, Molnár József és a terem közepén Vastagh György szép magyar bikája, mely jól illik Mészöly magyar tájai közé. Az ötödik oldalterem visszavarázsol a legrégibb olasz és német mesterek közé. Itt Enyedy Lukács remek, szinte áhítatra keltő gyűjteményét élvezhetjük nemcsak képekben, de régi olasz fafaragásokban is. A hatodik, hetedik és nyolcadik teremben csupa régi mestermű látható, főleg a németalföldi iskolából. 6 .Amíg a jobboldali termek a régi iskolát idézik föl, a három baloldali terem a modern mesterek nemzet­közi galériája, így mindjárt a kilencedik teremben Palmié holdas fája mellett látjuk Lietzenmayer történelmi képét. Etto ütőre olasz genre képe mel­lett Tajváry szép virágos rétjét, Favretto bájos női feje mellett, László Fülöp előkelő női arcképét. Ott van gróf Andrássy Gyula remek gyűjteménye is, az ő Millet-je, Corot-ja, Lenbach fejei, Ittiner-je, Courtens-je s más nagybecsű műkincsei. Az angolok közül még Pointer fürdöző nője, Brown pásztorképe, a magyarok közül Stettlin arcképei és Katona Nán­dor tájképei is itt kaptak helyet. A tizedik (fehér) teremben egész sereg aqua­­rell, pastell, rajz és karé látható, azután az orvos­szövetség érdemes orvostagjainak régi gallériája. Az előbbiek persze nekünk érdekesebbek, mert Pet­­tenkofen, Mainalla, Alt Rudolf és az orientalista Fischer aquarelljei mellett Schram, Stuck, Mas Lie­­bermann, Walter Crane, Segantini, Luigo Nono mesterművek­, a magyarok közül pedig Zichy Mihály, Büttner Helen, Neogrády, Mendlik, Koszkol, László Fülöp és Munkácsynak egész sereg rajzvázlatát mutatják be. A tizenegyedik teremben az amerikai Harrison pompás tengere, a norvég Normann Adel­­sten színes fjordjai, a belga Abry León közkatonái, a német Uhde parasztleánykája, az olasz Chierici Getano humoros gyermek-genre­ja, az osztrák Ternyit prater-genreja és Blaas paraszt-genreja, Leempoels csodálatos »özvegy«-e, Kreyder harapni való szilvái, az angol Bridgman gyönyörű női feje és az Enrico Serra mélységesen áhitatos .Estm­éje mellett a ma­gyar Spányik éneklő angyalai, Olgyay tájképe, Magyar­ Mannheimer pulykapásztora, Bosh és Thein fejei tűnnek fel. Katalógus nélkül persze honnan tudnánk: kié ez a sok értékes műtárgy ? Csak azt hallottuk, hogy sokan, igen sokan siettek fölajánlani műtárgyaik kamatoztatását az orvosok özvegyei és árvái javára. És hogy e kamatozás bőséges lesz, az egészen két­ségtelen. Kézdi-Kovács László, színház és zene. * (Rózzanyitás idején) fogékonyabbak a lelkek és a szívek, amint erre a budai nyári színház mai újdonsága megtanította a közönséget, amely a kedvezőtlen időjárás dacára is jól megtöltötte a né­zőteret. Mészáros Andor magánhivatalnok kiszemelte már magának a rózsabimbót, amelynél, amint a nóta tartja, méh szeretne lenni, de nem mer nyilatkozni. . Annuska egész háza­ népe lesi már, mikor szólal meg az udvarló. Biztatóul elébe tartják egy jegyes pár példáját, Janka nagyságra és Marci­urfira hárul a feladat, hogy a maguk enyelgésével kívántassák meg Andorral a vőlegénységet. A biztató pár ugyan a végzetes pillanatokban mindig összevész, de azért az első felvonás mégis azzal végződik, hogy Mészáros megkéri Annuskát. A második felvonásban azután látjuk, hogy akárhogy nyílnak is a rózsák a zugli­geti nyaralóban, ahol Annuska szülei meghúzódtak, a mátkaság sok bajjal jár. Valóságos tisztítótűz azt, amint az újdonság német címe mondja. (A darabot Gettke Ernő írta a magyar Engel Sándorral és Ko­mor Gyula öltöztette budapesti mezbe.) A jegyesek közt viszály támad, a szerelem virágját hervadás veszélyezteti. No de van harmadik felvonás is, amely­ben minden óra fordul. Mészáros úr megkapja Annuska kezét, Tullinger Jankát elveheti Balázs Marci és remény nyílik, hogy Jakab Emil ügyvédjelölt nőül veheti majd a kotnyeles Ellát. Három párt tesznek boldoggá a szerzők és ez bizonyára szép tőlük, kivált ha ügye­­lembe veszszük, hogy a boldogítás művét egy igen mulatságos bonyodalom segítségével, sok szép nótával tarkítva viszik véghez. Az életből kiszedett, jól meg­rajzolt alakok járnak-kelnek a színpadon. Itt van Teplics Sándor, az apa,­aki a leányát főkötő alá igyekszik hozni és akit Barthos finom humorral személyesített. Itt van Tullinger bácsi, a józsefvárosi bádogos, aki minden bajból kisegít, mert helyén van az esze és a szíve. Az ily figuráknak kevés oly hivatott ábrázolója van, mint a derék Körmendi. A vőlegényjelöltet, aki nem mer szólni, mert nem bízik magához, Thúry Elemér adta szeretetreméltóan és kitűnő volt Izsó is, mint szerelmes jogász, akinek szive-lángolását érthetővé tette T. Csige Böske, mint ennivaló felsőbb leány. A darab hősnőjét, Annuskát, Fáy Flóra játszotta a nála megszokott értelmesség­­gel és melegséggel. Petényi Margit a szapora nyelvű bádogos kisasszony nótáival gyújtó hatást keltett és derekasan segédkezett neki Környez. Fe­­renczy egy biztosítási ügynököt adott egészséges kémikummal. Jó kuplékat dalolt, amit Körmendi is megcselekedett, akinek egy Rózsabimbó-paródiát meg kellett ismételnie. Az aktualitásokat zajosan meg­tapsolták. Kecskeméthy Irma, Berzsenyi Júlia, Keleti Anna is hozzájárultak a nagy és őszinte sikerhez, amely nyílt színen is sűrűn fölhangzó tapsokban és számtalan kihívásban nyilatkozott meg. Külön fölem­­lítés illeti meg a II. fölvonásbeli valóságos záporesőt, amelyet a jeles rendező produkált. * (A m. kir. operaház) három havi szünet után f. hó 16-án kezdi meg előadásainak sorozatát. Évadmegnyitó előadásul Goldmark »Sába királynő­­jé«-t tűzte ki az igazgatóság, a főbb szerepekben W. Krammer Teréz, Diósyné, Berts M., Ney D., Brou­­ck, Mihályi és Szendreivel. A 111. felvonásban elő­forduló Almeák méhtáncában Balogh Szidi lép fel. Szerdán, f. hó 17-én, »Faust« kerül szinre a m­. kir. operaházban századszor. Csütörtökön, f. hó 18-án, »A­­windsori víg nők«, pénteken nincs előadás, szombaton »Hunyady László«, vasárnap »Hoffmann meséi« van műsoron. * (A polgármester úr) előadásainak soro­zata a fehér esték jegyében indult meg. Az újdon­ságot bátran meg is nézhetik fiatal leányok, de az­ért jól mulatnak rajta a szülők is. Hangos volt a kacagástól a darab mai második előadásán a Víg­színház nézőtere, amelyet szépen megtöltött a kö­zönség. A szereplők ma is a legjobbat nyújtották, első­sorban Hegedűs Gyula, Góth, Tapolczai, a nők közül pedig Lenkei Hedvig, Hunyadi Margit és Fábián Kornélia. * (Nemzeti színház.) A Nemzeti színház e heti műsorában újra szerepel a „A nők barátja”, mely kedden kerül színre s amelyben Hackendorf kisasszony szerepét először játszsza­­. Delit Emma, Leverdetőt pedig Gál. A péntekre kitűzött „Szigetvári vértanúk”ban Zrinyi szerepében először lép fel az egy évi vidéki gyakorlaton volt Bakó. „Coriolanus“ szombaton, e hó 20-án, kerül először szinte új beta­nulással, nagyrészben új szereposztással. Coriolanust Szacsvay, Volumniát Jászai Mari, Menenius Agrippát Szigeti József, egykori szerepét Újházi, Antdiust Beregi fogja játszani. * (Arányi Dezső), aki mióta a m. kir. opera­­háztól távozott, a berlini Theater des Westenben va­lamint az amsterdammi és krisztiániai operaházakban aratott diadalokat, már megkezdte működését a prá­gai német színháznál, Neumann Angela társulatánál. Eddig Raoni és Manrico szerepekben gyönyörködtette a prágai közönséget és a sajtónál is barátságos fo­gadtatásra talált. — Persze a magyar Arányinak Prágában kell működnie, ellenben nálunk, a magyar kir. operaházban cseh énekesek viszik a nagy szót- Pedig Arányi, aki ma már nemcsak lírai, de hőste­­nor szerepeket is énekel, kinek nagy magyar reper­toárja van s kit a honvágy reávenne bármilyen olcsó gázsi elfogadására, egyszerre megszüntetné a m. kir. operahasznál a tenoristakérdést, mihelyt szerződtetnék. De hát ezt, miután észszerű és helyes intézkedés volna, nem várhatjuk operai vezetőségünktől; inkább Pennarinikkal és más cseh és német tenoristákkal tárgyal — kiknek előbb majd át kell tanulniok szere­püket olaszul — mintsem hogy szerződtetné azt a derék magyar művészt, aki már egyszer nehéz vál­ságból mentette ki a m. kir. operaházat. * (Rodostó.) A Vígszínház Kossuth Lajos szü­letésének századik évfordulóját eredeti, hazafias tör­ténelmi színmű bemutatójával ü­li meg. Magyar sza­badsághősök dicsőségét hirdeti ez a dráma, amelyet Rodostó eílen Géczii István és Lampérth Géza irt és amely remélhetőleg nemcsak alkalmi darab múlé­­kony hatását fogja gyakorolni. Géczy István, a Gyi­­mesi vadvirág, Az ördög mátkája, Az erősebb és a.ua­yi nagysikerű színpadi zennék szerzője, kiváló munkatársra talált Lampérth Gézában, aki költemé­­­nyei révén tett szert hírnévre és aki már a színpa­don is megállotta a tűzpróbát. „Megjöttek a huszárok“ című darabját nagy tetszéssel fogadták. A Vígszínház úgy a nagy alkalomnak megfelelően, amelyen az újdon­ság színre kerül, mint a darabhoz fűzött reményekhez képest, méltó módon rendezi a bemutatót, amelynek technikai előkészületeit már a nyári szünidők alatt kezdték meg. * (A fővárosi nyári színházban) a jövő hét három estéjén Kossuth Lajos születésének 100-ik évforduló emlékére ünnepi előadások lesznek. Pénte­ken és szombaton Beőthy-Rákosi történeti színműve az „Aranylakodalom* kerül színre, míg vasárnap „A honvédhuszárok vagy­ a nagysarlói győzelem* címü történeti népszínmű kerül előadásra." Holnap, vasárnap, hétfőn és csütörtökön a színkör legutóbbi újdonságát a „Rózsanyilás idején* című mulattató énekes bohózatot ismétlik meg. Kedden Verdinek „Ernáni“ című operáját adják. Ez előadás keretében lép föl, szabadság idejének leteltével, először Anday Blanka, a budai színtársulat opera primadonnája. Holnap, vasárnap, délután félhelyárakkal, ifj. Bokor Józsefnek a „Kuructurfang“ címü népszínműve ke­rül színre. . (A fővárosi nyári színház heti műsora.) Hétfő: Rózsanyilás idején. Kedd: Ernáni. Szerda: Az édes lányka. Csütörtök: Rózsanyilás idején. Péntek: Aranylakodalom, Kossuth Lajos születésének 100-ik évforduló emlékére. Díszelőadás. Szombat: Ugyanez. Vasárnap, délután 3 órakor, félhelyárakkal: A boszorkány vár. Este : A honvédhuszárok vagy­ a nagysarlói győzelem. * (Városligeti nyári színház.) Vasárnap este fél 7 órakor 4-edszer kerül színre a „Liselorr c. vígjáték, amely igen gyorsan hízelegte be magát a közönség kegyébe. Délután fél 4 órakor a „Három kívánság“ Ziehrer dallamos operettje adatik ez idén utoljára, melyben az egész operett személyzet közre­működik. Ez operettben lesz Mátray Kálmán utolsó előtti fellépte, mert ő télire Kolozsvárra szerződött. * (A Jövő hét az Urániában.) Az Uránia jövő heti műsora a lehető legváltozatosabbnak ígér­kezik. Annyi a színháznak műsoron maradt és vonzó darabja, hogy szinte minden este más és más dara­bot adhat. Dominál mégis a műsoron Lovász János Délibábok hazája, amit vasárnap, kedden és csütörtö­kön adnak, hogy aztán rövid időre szülőföldjére, Deb­recenbe kerüljön, ahol egymás után négyszer fogják adni. Hétfőn Dessewffy Arisztid Velencéjét adják, ez­­úttal már harmincadszor, újabb betétekkel, kivált a Campanille és romjairól. Szerdán Radó Antal Nápolya kerül előadásra, melynek ma, szombaton, volt huszon­ötödik előadása. Pénteken Pekár Gyulának a XIX. század című történeti tanulmánya és szombaton ifj. Hegedűs Sándornak A szultán birodalma kerül sorra. Ugyancsak Hegedűs Amerikája vasárnap délután mér­sékelt helyárral kerül előadásra. * (Az Uránia színház műsora.) Vasárnap d. u. mérsékelt helyárakkal: Amerika, este fél 8 óra­kor : Délibábok hazája. Hétfőn : Velence. Kedden : Délibábok hazája. Szerdán­: Nápoly. Csütörtökön : Délibábok hazája. Pénteken : A XIX. század. Szom­baton : A szultán birodalma. * (Gabányi Lászlót), a városligeti nyári szín­ház fiatal tagját, Gabányi Árpádnak, a Nemzeti szín­ház nagy művészének tehetséges fiát Krecsányi Ignác színigazgató virágvasárnapjától kezdve társulatához szerződtette. * (A színészegyesület) tanácsa Ditrói Mór elnöklete alatt pénteken ülést tartott, amelyben meg­beszélték, hogy a tanács mi módon vesz részt a Kossuth-ü­nnepélyekben. Az egyesület úgy a rendező­ségben, mint az elnökségben képviselteti magát és a költségekhez is hozzájárul. — A kolozsvári Mátyás­­szobor leleplezési ünnepélyére a tanács küldöttséget meneszt. — Az egyesületi sorsjáték érdekében na­gyobb mozgalmat indítanak. —­ Az egyesület ügyésze elvállalta Elrich bécsi színházi ügynök képviseletét, amelyet előzőleg a tanács, — amelynek felajánlották, — visszautasított. A tanácsosok nagy része ezt össze­férhetetlennek tartja, mert nem akarja, hogy az egyesületi ügyész az egyesülethez tartozó igazgatókat esetleg vexálja és a bécsi ügynök érdekében pörölje. Ebben az ügyben a tecnaei tanács­ülés nem döntött, de újabb, rendkívüli gyűlést fognak összehívni, hogy az ügyet tisztázza. * (Történeti színház.) A fővárosi szövetséges színitársaság ügyével kapcsolatosan egy Történeti szín­ház kérdésének megvitatására az előkészítő­ bizottság holnap, vasárnap, délután 1­3 órakor, Sólymosi Elek József­ körút 18. alatt lévő színésziskolájában értekez­letet tart. * (Vendég­szereplés.) Tanay Frigyes, a Víg­színház fiatal művésze, a jövő héten két estén ven­dégszerepel Zilahy Gyula színtársulatánál, Gyulán. Hétfőn a Gyurkovics lányokban lép fel, mint Horkay Feri, kedden pedig a Dolovai nábob leányában Tarján Gitta szerepét játszsza. ( Pályanyertes zeneszerző.) A rákosi köz­művelődési egyesület a magyar egyházi népének ter­­­jesztésére és nemzeti irányban való fejlesztésére pá­­l­­yázatot hirdetett magyar nemzeti egyházi énekre.. A­­­pályi-díjat Berlovits Imre és dr Harkt Lajos ta­­­­nárok véleménye alapján König Péter zeneszerzőnek­­ ítélték oda.

Next