Pesti Hírlap, 1902. október (24. évfolyam, 269-299. szám)

1902-10-11 / 279. szám

etű________________________ én volnék miniszterelnök, én se mentem volna veletek“. Ebből tehát megtaníthatja a tisztelt Háza, hogy Széli után jobb miniszterelnök nem következhetik. Bécsben pedig tudomásul vehe­tik, hogy Széli után is akad megbízható mi­niszterelnök. Hogy is vallaná be a politikai Narcissus, hogy e kényes kérdést nem merte fölvetni a korona előtt. Hogy is ismerné be, hogy másban talán lehetne annyi erő, hogy megérteti, milyen helytelen a hivatalos ország és a nemzet szembeállítása. Ehelyett valóságos felom­át követ el a nemzet ellen, midőn Kos­suth összeférhetetlenségi elvéről beszél, azzal fedezi futását, holott e tant Kossuth sírba vitte magával és nem volt az ünneplők sokaságában senki, aki benne ezt az elvet ünnepelte volna. És tetézi mindezt avval a márványfalakat rengető frázissal, hogy vele van a nemzet. Ho­gyan ? A „nemzeti közérzület“ ellen ? Ha volna nemzet, ha alkotmányunk megszervezné az egész dolgozó nemzetet és nem zárná ki a po­litikai jogokból a milliókat; ha nem bagatell­­alkotmányosságunk volna, hanem a parlament-­­­ben lüktetne a népakarat; ha odabenn nem­­ hadgyakorlatok, hanem csaták viharzanának, majd megértené a miniszterelnök, hogy hol van a nemzet. De így csak epizód volt az egész. Kelle­mes emlék, mert, íme, elkerülte a csapdát, fé­nyesen taktikázott. A parlamenti vihar sorsa a megszokott lesz: egy hét múlva átalakul derűs adomává. A miniszterelnök pedig, midőn a ki­éhezett ország sorsáról kell alkudni, nyugodtan folytatja utazásait, kiszögezvén a táblát, hogy „a nemzeti közérzület“ a korona első tanácso­sát nem kötelezi. Dacosan néz továbbra is a két oroszlán. Végigvághatnak rajta, meg sem mozdul, néz zordonan, felségesen, büszke daccal. Lomha érc, hogy törnéd az ostort darabokra, ha élet szállana beléd, ha fölébrednél és megmozdulna benned a néplélek rettenetes ereje­ előtt tíz órakor tartja. A szerdai ülésen Rátkay László indokolni fogja a quotadöntés tárgyalására vonatkozó indítványát és megválasztják a bizottságok tagjait, majd pedig megteszik az esetleges interpellációkat. A pénzügyi, igazságügyi, közigazgatási és földmive­­lésügyi bizottságokba ezúttal egy-egy taggal többet választanak, mint eddig és új munkásügyi bizottságot is választanak 21 taggal. Belpolitikai hírek. A képviselőház legközelebbi ülését, tekintettel arra, hogy a miniszterek s a képviselők közül sokan a kolozsvári Mátyás szobor­ünnepre mennek, szerdán dék A kolozsvári függetlenségi Kossuth-párt vasárnap tartja alakuló gyűlését, melyen a Mátyás­szobor leleplezése alkalmából ott időző függetlenségi párti képviselők is jelen lesznek. A gyűlésen dr Ba­rabás Béla országgyűlési képviselő fog elnökölni. A gyűlés ez alkalommal fogja megválasztani a helyi elnököt nagy a harc s az egyes cégek a nemes fafélékkel és bronzdomborművekkel berakott bútorokat kultúrál­ják feltűnően. A legnagyobb sikert itt mégis a mi­lánói Zen Carlo remek arany szalonja s a velencei Salviati és Jesurum cég gyönyörű lakosztálya aratja. Kiválik még a génuai Issei Albert gyermekszobája és gyümölcsökkel dekorált előszobája, a firenzei Richard és Ginori cég pazar fürdőszobája, a torinói Rosso Carlo előkelő szalonja, a palermói Gioia cég hármas bronzbetétű hálószobája, a milánói Ce­­rutti cég remek fehér szobája s a firenzei Cutler cég faragott bútorai.­­ Gyönyörű kollekciót állított ki a Fontana cég festett és köszörült üveg paraven­­tek és üvegszekrényekből. Salviati üvegcsillárjai, Salvini és a Sesto Florentino florenci kerámiái, a milánói Beltrami transparens színes ablakai, a tori­nói Agostini biliárdjai és szerte a termekben más-más művészek egyes dísztárgyai azok, amik megállítják a nézőt. A német csoportot főleg a kiállítási helyiségek művészi elrendezése és dekorálása teszi érdekessé. Itt is egyes nagyobb városok szálltak síkra a közös sikerért, így pld. Hamburg város fehér-arany mozaik falazatú díszcsarnokát Behrens tanár tervezte. Igen érdekes a hannoveri Lyer Ottó által bemutatott ká­polna ; a szászok pompás vestibüljét Gross tanár de­korációi díszítik. A díszes helyiségeket Berlin, München, Nürnberg, Karlsruhe, Suttgart, Darmstadt s más városok legelső iparosai bútorozták be ki­válóan érett ízléssel és százféle műtárgyakkal. Az angol csoport jóformán csak Walter Crane terveiből és az Arts and Grafts Exhibition Society iskolai műtermékeiből áll; e csoport ósdias hatásától feltűnően elüt a skót művészek üde, szinte gyerme­kesen naiv kollekciója a glasgowi Mac Kintosh­ de­likát bútoraival és a skót szecesszió sok mindenféle eredeti termékével. A franciák művészetét néhény nagynevű cég képviseli, kevés, de igen válogatott alkotásokkal. Ilyen pld. Lalique, a modern világ első ékszerésze, akinek egy kakasfejet ábrázoló diszhajtűje s egy szi­takötővé átvarázsolt hölgye páratlanul szép ékszer. Kiválik még a színes üvegek nagymestere : Fenil­­latre, azután Charpentier, a bronzok hírneves művé­sze ; feltűnnek a Le Rosey-féle metszett üvegek, a Majorel-féle bútorok s még egy-két cég dísztárgyai. A belga művészetet előkelően tágas csarnokok­ban bemutatott bútorok és Fabry nagy gobelinjei képviselik;­­ a hollandusok főleg porcellan és layence áruikkal állítottak be. Mesésen szépek a rot­terdami Stevens et Zonen cég csomózott szőnyegei és valósággal ködös finomságot áraszt az Usterwijk cég előcsarnoka. A svédek osztályában Boberg Anna remek­­ gobelinjei mellett a Gustelberg-féle híres stockholmi­­ porcellánok, Rörstrand keramikái és Sachs palissan­­der díszszekrénye a legfeltűnőbbek; a norvégokat Hansen Frida eredeti krisztianiai szövött szőnyegei, a svájciakat mindössze csak a Rannacher cég csipkéi és függönyei képviselik. Amerikából se látunk mást, mint new-yorki Tiffany cég mozaikok, arany és ezüst díszmüvek és egészen modern világító testekből álló gyönyörű kollekcióját, közte még néhány remek üvegfestésü ablakot. A Rockwood Pottery porcellánjai és layenceai s a Blook and Boyd cég gáztűzhelyei s egy sereg fénykép — ez legyen még Amerika. — Ázsiát, illetve Japán ipari művészetét a gazdagon hímzett paraventok s a porce­lán és bronz dísztár­­gyak tömege demonstrálja. Last, but not least, ne feledkezzünk meg az osztrák szomszédokról sem, akik ezúttal végre vala­­hára, jó messzire kerültek a magyar osztálytól. Sőt különváltak az egész nemzetközi csoportból s a ma­guk csarnokában mutatják be jól fejlett ipari mű­vészetüket. A legértékesebbek itt kétségkívül a Rubin­­stein-cég művészi bronz díszművei, azután a Moser- féle karlsbadi kristályok és­ a Bakalo­wits-féle bécsi üvegáruk. Az osztrákok egy különálló nyaralót is épí­tettek, melynek ízléses és ötletes berendezését csak dicsérni lehet. A nyaraló hallját Müller, szalonját Oppenheim, ebédlőjét Knupp és hálószobáit Ginszkey rendezte be előkelő művészettel. Hiszen dicsérettel szívesen adóznánk az osztrá­koknak, csak legalább pénzre ne kellene átváltani. Mi magyarok, az összbirodalom­ hamupipőkéi, az ilyen nemzetközi versenyeken is csak a szegény­ségünket demonstrálhatjuk. De a torinói kiállítás is arra tanít, hogy szegénységünkben is őrizzük meg mindig nemzeti jellegünket és bárhol vegyünk részt a nemzetközi versenyeken, első törekvésünk mindig az legyen, hogy az idegen magyar levegőt érezzen hajlékunkban. Hazánk határain túl úgy sincs más, amivel ön­állóságunkat demonstrálhatjuk, mint a művészetünk., Ez legyen tehát minél jellegzetesebb, minél erősebb, minél magyarabb. Kézdi-Kovács László. Il ila ki x j. u i it li a t ' ..... t'......................... A kiegyezési tanácskozások folytatása Politikai körökben elterjedt hírek szerint Széll Kál­mán miniszterelnök hétfőn Bécsbe utazik, hogy az osztrák kormánynyal a kiegyezés ügyében a tanács­kozásokat folytassa. Vacsorapárt a szabadelvűpártban. A Széli­­párti lapok nagy zajjal tárgyalják azt a kérdést, hogy a szabadelvűpárt Hungariabeli vacsorázó tár­sasága kettészakadt és egy új vacsorapárt létesült, főképen a volt nemzeti párt tagjaiból, a Bristol szál­lodában. Mondják, hogy Szélinek sikerült ismét ösz­­szeragasztani a kettévált vacsorázókat. A dolog azon­ban «képen van most, hogy a vacsorázópárt helyett feketekávézó párt készül alakulni s azt remélik, hogy ebbe már nem szól bele Széli, minthogy a feketeká­vé-párt a márványasztaloknál a kiegyezési híreket várja és az ő jelszava, hogy »hátra van még a fe­­e­kete leves.« Ha azonban mind számba kellene venni azokat a csoportokat, melyeknek külön összejövetelei vannak a szabadelvűpárt körén kívül, bárha mind­annyian a szabadelvűpártba tartoznak, a hét minden napjára jutna a miniszterelnöknek dolga, hogy úgy­nevezett híveit összeragaszsza. Gróf Széchényi a királynál. Gróf Széchényi Gyulát, a király személye körüli minisztert, ma dél­előtt a király hosszabb magánkihallgatáson fogadta. A horvát országgyűlés. A mostani horvát viszonyokból következtetve azt híresztelték volt, hogy a horvát országgyűlés idei ciklusa elmarad. Ezzel szemben most azt jelentik, hogy a horvát ország­gyűlés november végén összeül, hogy a költségvetési provizóriumot s a Magyarországgal kötendő pénz­­ügyi kiegyezést letárgyalja, míg a kiegyezést újév után tárgyalják. 1.4Jjm*» LuvitJUi XI­.­ ORSZÁGGYŰLÉS. ,1. A mai ülés (amelyen Tallián Béla alel­­nök elnökölt) szintén napirend előtti felszó­lalással kezdődött. Rátkay László szólalt föl amiatt, hogy a jegyzőkönyv quota-döntés tudo­másulvételéről szól, holott a királyi kéziratról szóló jelentést nem hallották , továbbá az ülésről szóló hivatalos kiadásban, az országgyűlési tudósí­tásban sincs tudomásvételről szó. Azt ajánlotta, hogy a jelentést tűzzék ki tárgyalásra. A ma elnöklő Tallián Béla, továbbá gróf Apponyi Albert és Széll Kálmán arra hivatkoztak, hogy a határozat­­hozatal tényleg megtörtént, s ezen változtatni nem lehet. Kossuth Ferenc és Madarász József (aki a quotát arány-hányad­ nak nevezte) Rátkay indítványa mellett foglaltak állást. Végre Széll Kálmán paktumos javaslatára kiegyeztek abban, hogy Rátkay László előterjesztését, mint külön indítványt tárgyalni fogják s ezzel kapcsolatban tehát a quota-döntést is tárgyalják. (Minden­esetre meglepő egyezség, amikor úgy az elnök, mint a miniszterelnök s az egyedül hivatalos jegyzőkönyv egyértelműen azt bizonyítják, hogy a jelentést az elnök bemutatta — sőt közbeszólás is volt, — hanem csak a függetlenségi párt egy része nem figyelt oda, amikor a határozatot kimondták.) Thaly Kálmán utólag az egészet a Ház berendezésé­nek hibájául rótta fel, hogy az elnök nagyon magasan van és enunciációit nem lehet hallani. Egy­ füst alatt azt is panaszolta, hogy: — Nagy a légvonat! A minisztereket majd elviszi a helyükről. — Hiszen annak önök csak örülnének! — tréfálkozott Széll Kálmán, biztosan tudva, hogy az ellenzék az ilyen jólelkű kormányt nem ereszti. Ezután a Kossuth-vitát folytatták. Krasz­­nay Ferenc fejtegette, hogy a miniszterelnök igazságtalanul ítélt Kossuth Lajos iránya felett,­, majd Rákosi Viktor rajzolt karrikatúrát arról az állapotról, melyben Magyarország Ausztriával és a királyival szemben van. A vita aztán abban maradt, mert a füg­getlenségi párt meghallotta, hogy felsült a tak­tikájával és gróf Apponyi egyáltalán nem haj­landó politikai karrierjét feláldozni a Kossuth­­kultusz miatt, hanem inkább Szék­hez szegődik. Az történt, hogy felállott gróf Apponyi Albert és szenzációs várakozás közben kijelentette, hogy Kossuthról való felfogása nincs ellentét­ben a miniszterelnökével, hanem azzal teljes politikai szolidaritást vállal. Ami azt jelenti, hogy ha Apponyi miniszter lenne, ő sem menne

Next