Pesti Hírlap, 1902. november (24. évfolyam, 300-329. szám)
1902-11-14 / 313. szám
1902. november 14., péntek; PESTI HÍRLAP legtöbb helyen lassú és sehol sem kielégítő. Ennek oka, hogy működésében megbéníttatik. A mai társadalom egy sülyedő hajó benyomását teszi. A szabadelvű párt ennél nagyobb szegénységi bizonyítványt, mint a legújabb törvényjavaslatoknál, még soha ki nem állíttatott masának. Egymást érik a határozatok, amelyekben hangoztatják, hogy Magyarország anyagi helyzetét, sebeit orvosolni csak az önálló vámterülettel lehet. Nem akar egész terjedelmében az önálló vámterülettel foglalkozni. Csak néhány észrevételt tesz. Közös vámterület mellett magyar ipart teremteni lehetetlen. Azt bizonyítja, hogy 1902. év végén tényleg életbe lép az önálló vámterület és elcsavarás, ha a miniszterelnök ismét 1907-ig akarja elodázni az önálló vámterület létesítését. Rátér a hadsereg kérdésére. A miniszterelnökkel szemben azt bizonyítja, hogy volt önálló magyar hadsereg Mohács után is, 1715-ig a magyar hadsereg okvetlen fenállott. 1816-ig a törvényekben semmi elő nem fordul, amely a magyar hadsereget érintette volna. Nem áll, hogy csak magyar ezredek voltak, de hadsereg nem volt. Ennek ellentmond az, hogy a magyar seregnek tábornagyai voltak. Még osztrák írók is elismerik az önálló magyar hadsereg létét. A miniszterelnöknek tehát nem volt igaza akkor, amikor azt mondta, hogy a magyar törvények önálló hadsereget nem ismertek. Nem fogadja el a törvényjavaslatot. (Helyeslés a szélsőbalon.) Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. Szünet után. Kecskeméthy Ferenc : T. Ház ! Pozsgay Miklós : Nincs miniszter ! Kecskeméthy Ferenc : Megvárom, míg a miniszter bejön. Elnök : Fölszólítja Kecskemétiet, hogy kezdjen beszédébe, pár perc múlva itt lesz a miniszter. Gabányi Miklós: Mutasd meg, hogy gavallér vagy, mint én megmutattam a múltkor. (Derültség.) Elnök : Akár ezzel az indokolással is, de tessék beszélni ! Kecskeméthy Ferenc kéri a kormányt, hogy nemzeti szempontokból kormányozzon. De úgy látja, hogy a kormány rá se hederít arra, amit itt mondanak. Madarász József : Ez a baj! Kecskeméthy Ferenc fejtegeti, hogy Széll Kálmán már megbukott, obstrukcióra sincs szükség, vége van már neki, mert Bécsben haragszanak reá. Nem menti meg őt az sem, hogy a civillistát emelni akarja. Meg fog bukni, ellenben Nagy Ferencnek múltkori beszédét bizonyára honorálni fogják Bécsből. A haldokló kívánságát teljesíteni szokták, de a szóló nem teljesíti a Széll-kormány utolsó kívánságát és nem szavazza meg az indemnitit. A kormány bűnlistáját olvassa föl s azt mondja, hogy pervezitásnak kell lenni a kormány testében, vagy a fejében vagy a szívében. Elnök figyelmezteti a szólót, hogy a parlamenti szólásformához alkalmazkodjék. Kecskeméthy Ferenc óhajtja, hogy az ország minden lakója tudja meg, hogy ez az ország Magyarország és ez az ország a magyaroké. Ha a nemzetiségeknek csak az volna a bajuk, hogy magyar nyelvet tanítanak az iskoláikban, nem állítanak föl nekik nemzetiségi egyetemet s magyar fölírású a borbély cégtáblája, akkor ezeknek a nemzetiségeknek nagyon kevés bajuk van. Beszél a felekezetlenkedés elharapózásáról. Rakovszky beszédében közbeszólására azt mondotta, hogy nem szavazná meg a néppárt az 1848: XX. t.é o. módosítását a függetlenségi párt azon tettéért, mivel megszavazták az egyházpolitikai reformokat. Csernoch János: Nem így volt! Förster Ottó: Majdnem így volt ! (Derültség.) Kecskeméthy: Nem látja, hogy miért vannak ellenségei a néppárt részén a protestánsoknak. Rakovszky István a civillista kérdésében azt mondta, hogy ha van pénze a kormánynak az egyházpolitikai reformokra, lehet pénze egy katholikus uralkodó számára is. Gabányi Miklós: Azért szavazza meg, mert paktál a kormánynyal. Kecskeméthy Ferenc: A felekezeti harc megindítását látja a néppárt részéről. Mi lenne, ha felekezetek szerint szavaznának itt a Házban ? A felekezetieskedéssel elkésett a néppárt, elmúlt már ennek az ideje, nem fogékony iránta a nép. Nem fél a függetlenségi párt a Ház föloszlatásától, amelyre célzott a múltkor a miniszterelnök. A függetlenségi párt soha jobb auspiciumok között nem mehetett volna a választásokba, mint épen most. Félhetnek a választásoktól azok, akik a miniszterelnök háta mögött ülnek, (ügy van! ügy van a baloldalon. Lengyel Zoltán a néppárti padokon kiáltja : ügy van! ügy van!) Förster Ottó: Ez nem néppárti, csak reklámot csinál. (Derültség.) Kecskeméthy Ferenc : Az első kormmányelnök példáját kellene szem előtt tartani, minden miniszterelnöknek. (ügy van a baloldalon.) A nemzet sebeit és hajait nem tudja gyógyítani a kormány. Nem szavazza meg a javaslatot. (Helyeslés a baloldalon.) Pozsgay Miklós: T. Ház ! (Fölkiáltások: Holnap! Holnap!) Elnök: A házszabályok szerint nem lehet még a tanácskozást félbeszakítani. (Fölkiáltások : (Holnap ! Holnap !) Pozsgay Miklós kéri, hogy holnap mondhassa el beszédét. (Helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Elnök: A házszabályok értelmében csak a tanácskozásra kitűzött óra előtt egy negyedórával lehet a beszéd elmondásának másnapra való halasztását kérni. (Helyeslés.) Pozsgay Miklós: Nem szavazhatja meg az indemnityt a kormánynak a Kossuth-ünnepen való viselkedése miatt. De a katonai javaslatok miatt sem. Kivándorol az országból mindenki, sanyarú a gazdasági helyzet, mégis ily nagy terhet akarnak az országra rakni. Csak a szegény embert sújtja ez a törvény, nem a gazdag földbirtokost és gyárost. Ha Fejérváry fia póttartalékos volna, bizonyára nem adta volna be ezt a törvényjavaslatot. A király kért civillista-emelést is. Elnök: Figyelmezteti a szónokot, hogy nem Ő felsége kéri a pénzt, hanem a felelős kormány. Pozsgay Miklós : Azt hitte, hogy ő felsége megmondja a kormánynak, hogy pénzre van szüksége. (Derültség). A király haragszik, aki pedig haragszik, annak nincs, igaza. A nemzet nem haragszik, pedig volna rá oka elég. Ott van a Gotterhalte. Emiatt haragszik a király és az ország is. Elnök: Azt itt a parlamentben nem lehet mondani, hogy nemzet és király haragszik. Pozsgay Miklós : A kormány kürtöti a lapokban, nem én mondom. Elnök : Ha úgy hozza fel ezt, mint a lapok tudósításait, úgy mondhatja. Pozsgay Miklós: A lapok útján mondom, hogy a király haragszik. Nem a borvámklauzulát kell eltölteni, hanem a borfogyasztást. (Tiltakozás.) Nem a borfogyasztást, hanem a borfogyasztási adót. (Derültség.) Hisz a fogyasztási adó ma már nagyobb, mint a bor ára. A szegény szőlősgazda 5 krajcárért kénytelen eladni borát, a fogyasztási adó meg 7 krajcár. Darányi miniszter most volt a Székelyföldön. Felszólítja a minisztert, hogy jöjjön vele is egy kis útra a Duna-Tisza köze, de inkognitó, akkor meg fogja látni, hogy mily nyomorult az a nép. Nem képes az több adót és véradót fizetni. A pénzügyminiszternek köszönetet mond, hogy a baja-báttaszéki hidat végre felvette a munkaprogrammba. Az indemnityt nem szavazza meg. (Helyeslés a szélsőbalon.) A munkarend. Elnök indítványozza, hogy a holnapi ülés napirendjére a következő ügyek fizessenek ki: 1. A tápéi és csongrádi vizsgálat eredménye feletti szavazás. 2. Holnap adandó be a mentelmi bizottság jelentése Nessi Pál mentelmi ügye felett, amelynek napirendre tűzéséről határozni fog. Ezután 1 óráig tárgyalni fogják az indemnityt, amikor ki fogják sorsolni a Popovics Vazul összeférhetetlenségi ügye felett ítélkező bizottságot. Egyerszersmind kéri a képviselőket, hogy tekintve a csongrádi és tápéi ügyek feletti szavazást, amely a horvát képviselőket leszámítva, a Ház abszolút többségét teszi szükségessé, teljes számban jelenjenek meg. Thaly Kálmán hozzászólása után a Ház beleegyezik e napirend megállításába. Ülés vége d. u. 2 órakornyit érne. — Feltűnő két darabja e teremnek K. Spányi Béla két igen előkelő tónusú őszi képe, a „Nyires“ és a „Garai két királyhölgy“. Nagy és erős művészettel festett vászon Brunningeni Flesch Ludmilla „Boszorkány varázsa“, amint két vén boszorkány egy üde, meztelen testű szépséges leányzó vérét veszi, hogy talán a kedves lovagját varázsolja el vele. A rajz, színezés és mindenek fölött a kompozíció igen qualitásos művésznőt árul el. Egy teremben látjuk még Aggházy Gyula „Vonós négyes“-ét, egy ökrös szekeret holdfényben, sok igazsággal megfestve, azután idb. Vastag György és Stetka Gyula élethű képmásait, Hegedűs László arató munkáját, mely nagyon gondos stúdiummal készült, Kriesch Aladár előkelő felfogású női portraitját, Bruck Miksa érdekes „oborói konyhaiját és Kernstock Károly uzsonnázó kis zöld szemű szörnyetegét. A harmadik teremben Endrey Sándor egyik legszebb portraitja, ifj. Lónyay Sándorné képmása állít meg, frissen és üde ecsetkezeléssel mutatva be e szép fiatal írónőt. Nyilassy Sándor kapáló parasztjai és Koszta József zöldben hűsölő leányai nyersek, kivált Telepy Károly finoman kidolgozott Santa Crocei tája mellett. Érdekes kép e teremben Vajda Zsigmond zöld Madonnája, a holdfény misztikus tónusában festve. Igen erős fiatal művésznek mutatkozik be Éder Gyula, aki Bellerophont festi, amint a Pegazus hátáról a sárkányt leszúrja. Feltűnő darab itt Paczka Ferenc képmása is, mely Jászai Marit szinte daemoni felfogással ábrázolja, a fiatal Kacz Endre is jó arcképet állított ki. Skuteczky Döme két genre képe rikító utánzása Hans Temple bécsi szirupos vásznainak. Ferenczy József, aki temesvári kezdő művész és nem rokona Ferenczy Károlynak, Judást festette, sok tehetséggel és eléggé érdekesen. Vásznán Jézus keresztre készített, világító alakja Segantinire emlékeztet, Judás gyötrődő alakja pedig egy kétségbeesett csavarra. Az ötödik teremben Spinyik Cornél „Merengésbe finomságával, a művész bátyjának arcképe pedig meglepő élethűségével hat. Innocent Ferenc Miss Duncan hegedülő Boticelliangyalát festette, a nála megszokott aetherikus finomságokkal. Thein Miksa Bárdi Rachel arcképén a kifejezés mélységét művészettel ecseteli, Bruch Lajos „Könyvtár“ c. festménye, gondos, mint mindig, Papp Gábor pasted feje és Tolnay Ákos női feje szorgalommal készült. A hatodik teremben feltűnik még Szinyei-Merse Pál üde tavaszi képe, mely talán a legjobb a művész ezidei termelésében. Igen erős és mélyen érzett dolog Basch Gyula „Bűnhődés“-e, Jendrassik Jenő vásznai közül pedig két gyermek portrait válik ki. A hetedik teremben még Glatz Oszkár igaz hatású vázlatai, Gergely Imre „Macskával játszó gyerek“ c. bájos genre képe, Baditz Ottónak a régi olasz mesterekre emlékeztető szépséges Madonnája, Deák-Ebner Lajos szépen festett „Vadvirágok“ c. műve, Magyar-Hannheimer mesteri erővel készült „Zivatarba, Britek Miksa két pompás intérieur-je, az Auvergnei konyha és a „Csendes otthon“, Ójváry Ignác egyik friss dunamenti vázlata, a feltűnőbb képek. A nyolcadik teremben Zombory Lipótot, Zügel erőskezű tanítványát élvezzük érdekes állattanulmányain. Pap Henrik is megszólalt hosszas hallgatás után; művének címe: „A nagy vándormadár csábja“, tárgya pedig egy kőtörő tót. Hogy miért csábul a vándormadár és miért vándormadár a kőtörő tót, mikor a tót inkább fazekat drótoz és Amerika után . Az Építési és műszaki rajzolók országos egyesülete e hó 15-én, szombaton, este tartja ez idényben első házi estélyét. A hangversenyen közreműködnek: Molnár Ferenc, Kész Rózsi, Mezei Vilmos, Iván Dezső, Erdős Béla, stb. csábul, azt fejtse meg, aki ráér. Hangulatos tájkép itt Árkay Aladár „Holdas éje“ és Pontrács Károly „Zagyva-torok éjjel“ c. vászna. Színes és élénk állatkép Vastagh Géza baromfi csoportja, viaskodó kakasokkal és erős művészettel megfestve. Kann Gyula dömösi tanulmányai, Tölgyessy Arthúr „Rózsakert“-j e és ceglédi szélmalma, Mihalik Dániel őszi tájképe, Hippi-Rónai József téli tájképe és Gergelyportraitja, Konfy Lajos franciás ízű és finomságú „Modell“-je mind kiválóbb alkotások. A kilencedik teremben még Tilry Gyula színes fiumei vázlatai, Keményffy Jenő „Tömés“-e, Terkessy Valér „falu szépe“ c. bájos leányfeje, Reinhard Károly ..„Cigány Panná“-ja, a tizedik teremben Túri Ödön erőteljes és mesteri aquarelljei, Simay Imre ötletes majom-tárgyú rajzai, Olgyai Viktor és Helbing Ferenc pompás kőrajzai, Chabada Béla rézkarcai, Barta Ernő kőrajzai, Benczúr Béla és Boemm Ritta, vízfestményei válnak ki. Nagy Sándor, ez a filozofáló művészünk, különcködő thémáival és rajzmodorával kelt érdeklődést. Az építészek közül Vágó László és József az aradi múzeum ötletes magyaros terveit mutatja be, Tőry Emil előcsarnok-tervezete is érdekes. A tizenegyedik teremben jók és erősek Szirmai Antal gyümölcs csendéletképei, Telepy Károly tátrai tájképei, érdekes történelmi vázlat Udvary Géza „Keresztes vitézei“, — az arcképek közül jobb Frischauf Ferenc Gundel János a, Zilzer Antal Schlauch-bíborosa s Radoné Hirsch Netti Roheimné-képmása. Stb. Stb. Az országos képvásár megnyílt. Kérem tessék besétálni. Kézdi-Kovács László: Egyletek és intézetek