Pesti Hírlap, 1904. január (26. évfolyam, 1-15. szám)

1904-01-01 / 1. szám

1904. január 1.. péntek. PESTI HÍRLAP 3 ponyi Albert grófé iránt érdeklődnek, kit a szabadelvű pártból kilépett elvbarátai nevében Szentiványi Árpád fog üdvözölni. Belpolitikai hírek. Minisztertanács. Csütört­ökön délelőtt 10 órakor a miniszterelnökségi palotá­ban minisztertanács volt, amelyen a kabinet valamenn­yi tagja részt vett. A földmivelésünyi mini­sztérium újeve. Xíjév alkalmából a földmivelési m­inisztérium tiszti­kara aláírási ivén köszönti Zal­án Béla földmíve­­lésügyi minisztert és Makfalvay Géza államtitkárt. Az üdvözlő ivet Bartóky József miniszteri osztály­tanácsos, az elnöki osztály­vezető ), nyújtja át pén­teken délelőtt.­­ A rimaszécsi választóke­rületben a Fáy István lemondásával gazdátlanná v­átt mandátum kér­dése nagy fejtörést okoz. Dec. 3- án Rimaszécsen a függetlenségi párti választók egy része értekezletet tartott, melyen török Bálint ján­osii földbirtokos el­nökölt s a gyűlésen Török Bálint­­ kiáltották ki a függetlenségi párt jelöltjévé. Nem úszik ugyan, hogy a 77 éves nyugalmazott megyei ár­vaszéki elnök ma­gát kitegye a választás esélyeine de mégis fel­ajánlották neki a mandátumot. Mi­ndinkább erősödik a Farkas Zoltán pozíciója, ki szab­delvü programmal fellép, — ha ugyan Máriássy Ando­r rakottyási, vagy Bornemisza István panyiti földbirt­­os függetlenségi programmal fel nem lép. — A­erületben Farkas Zoltán népszerű ember s már hiv­e mozgolódnak is. A nagyszöllősi fü­ggetle­nségi jelölt. A Politikai Értesítő nyomán a minap közölt fairünkre vonatkozólag a következő helyn Igazító sürgönyt vettük : Becses lapja minapi hírével szemben kije­lentem, hogy én a nagyszöllősi kerületben a képviselőjelöltségtől nem léptem vissza, miután a reám különben igen megtisztelő jelölést el sem fogadtam. Dr Kelemen Samu. Mint Nagyszőlősről jelentik, a függetlenségi és 48 as párt Nagyidai Ferencet léptette föl. Beszámoló: Boda Vilmos képviselő folyó hó 30-án beszámoló beszédet tartott Szekszárdon, kerü­letének székhelyén, amely alkalomból táviratilag üdvö­zölték a függetlenségi párt elnökét, Kossuth Ferencet. Nagybecskerek kép­viselő választót. Nagy­­becskerek városa most terjesztette fel a belügyminisz­terhez a jövő évi képviselőválasztók névjegyzékét. A jegyzék szerint 2265 választója van a városnak. A magyar választók száma mintegy százzal csökkent. A veszprémi főispán beiktatása Koloss­váry József veszprémi főispánt január 12-én iktat­ják be ünnepélyesen a főispáni székbe. A város ta­nácsa szerdán tartott ülésén, amelyen Szeglethy György polgármester elnökölt, elhatározta, hogy a fóispánt üdvözli, a lakosságot fölszólítja, hogy a be­iktatás estélyén világítsa ki lakását, továbbá, hogy fáklyás­ zenét és hangversenyt rendez a főispán tisz­teletére. A vármegye törvényhatósági bizottsága ja­nuár 4-én rendkívüli közgyűlést tart, amelynek tár­gyát szintén a főispán­ beiktató fogja képezni. Külpolitikai hírek, 1904. Milyen lesz ? Ki tudná előre megmondani ? Hát 1903. küszöbén meg tudta volna valaki előre mondani a bekövetkezett eseményeket, hogy közvetlen szomszédságunkban királyt gyilkolja­nak, hogy az egész, civilizált világ azt kiáltja: fogjátok meg a gyilkosokat és nem fogja meg senki őket? Hogy ahelyett egy másik ül a vé­res trónba s a legbarátságosabban ölelkezik a meggyilkolt előd vérétől befecskendezett gyi­­kosokkal ! Ilyesmit bizony a kultúraterhes XX. szá­zad harmadik évének küszöbén senki sem me­részelt volna lehetőnek jövendölgetni. Azt se hitte volna senki, hogy 1903-ban Európa két legnagyobb hatalma a szárazdajka szerepére vállalkozik, hogy a török szultánt megtanítsa, hogy kell európailag járni. A szerb tragikum s a macedón komédia sajátságos jelzője a lezajlott évnek. Voltaképen egyik sem nagyon érdekli Európát s mégis egész éven át hol az egyiken, hol a másikon évődött. A legkomikusabb a do­logban, hogy a nagy lelki és erkölcsi töpren­­kedésnek nem lett semmi eredménye. Szerbiában még mindig Sándor gyilkosai tartják hüvelykcsavar alatt Péter királyt. Masin ezredes zsebében van Karagyorgyevics Péter levele, melyben a merényletre felszólítja. Az át- meg átszerkesztett reform-tervezetek pedig el nem oszlatták azt a biztos kilátást, hogy tavaszszal a felkelés ujult erővel kitör. De közel hozta azt az eshetőséget, hogy az entente-hatalmakat ujabb kudarc fenyegeti s azzal az egész balkán-kérdés minden bajával, minden fekélyével és minden veszedelmével egész európai jelentőségében szőnyegre kerül. Mert ne ámítsuk magunkat, ma sokkal válságosabb a helyzet, mint volt a tavaszszal. Ma már teljesen tisztában lehetünk azzal, hogy amaz európai mandátum, amelyre Golu­­chowski a delegációban hivatkozott, mint garan­ciára, hogy a pétervár-bécsi reformakció az összes hatalmak áldásával indult meg, nem oly feltétlenül kristály­ erkölcs, hogy akár Anglia, akár Franciaország, akár Olaszország titokban ne vennék számításba eshetőségét oly váratlan fordulatoknak, amelyek azt a mandátumot, mint vihar a pelyvát, szétszórhatják. Nem kell egyéb hozzá, csak hogy Kelet- Ázsiában sikerüljön Oroszországot hajbakaparni Japánnal s ott az európai rivális hatalmak ösz­­szejátszásával oly bonyodalmat előidézni, amely Oroszországot meggátolja, hogy a Balkánnal is komolyabban foglalkozzék. Ez esetben még az a „megtiszteltetés” ér­hetné Ausztria-Magyarországot, hogy a Golu­­chowski által méltatott európai mandátum kizá­rólag monarchiánk külpolitikájára bízatnék, nagy gaudiumára ama hatalmaknak, amelyek ily mó­don óhajtanának akkora csapást méretni ujjainkra, hogy soha többé kedvünk ne kerekedjék a Bal­kánon okkupacionális lenorálásokat végezni. Vonuljon csak vissza az orosz száraz­dajka, bizony az is megeshetik, hogy a törö­kökkel gyűl meg bajunk. Mert csak azt ne higyje senki, hogy nincsenek a szultán körül angol, francia, olasz sugdosók, akik elhitetni akarják vele, hogy az 1897-iki Balkán-egyez­ségnek nem az a célja, hogy a szultán birodal­mát megerősítse, hanem hogy megbomlássá és felosz­za. Természetesen ez csak eshetőség és az korán sincs kizárva, hogy Goluchowskinak és Lamsdorffnak minden sikerül és a félhold kelet­ről nyugat felé fejleszti majd a civilizációt. Csodák 1904-ben is történhetnek, napközi otthon is száz gyermek számára. A háztar­­tási iskolában főzött ételek a napközi otthon véden­­cei között osztatnak szét. Az iskola igazgatója most jelenti a tanácsnak, hogy a szükséges felszerelések még hiányosak s kéri ez okból azok sürgős pótlását. — A főváros segélye. A paulai szent Vincéről nevezett irgalmas nónak, akik a VI. kerület Teréz­városban 630 gyermeket díjtalanul ápolnak és taníta­nak, eddigelé 1200 korona évi segélyt kaptak a fő­várostól, az intézeti ház fentartására s a népkony­hájuk ellátására, ahol naponta kétszáz szegény ember jut élelemhez. Az irgalmas nőnek most újból kérik a segély megadását s a tanács, a VI. kerület I. számú iskolának javaslatára, azt az előterjesztést teszi a legközelebbi közgyűlés elé, hogy az 1200 korona se­gélyt adja meg a főváros az 1904. évre. — Uj tribün a lóversenytéren. A Magyar Lovaregylet a fatribün helyett uj vastribünt akar felállítani a lóversenytéren. A fatribün a város tulaj­dona. A tanács most azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a vastribün felállítását engedje meg azzal a ki­kötéssel, hogy ha a területet a város átveszi, az egyesület a tribünt elviheti. A fatribünért 2000 ko­rona kártérítést űzet az egyesület a fővárosnak. — Hatosa­gi tűzkárbiztosító intézet. A fő­város tudvalevő­leg elhatározta, hogy hatósági tűzkár­­biztosító intézetet állít fel s ezzel kapcsolatban tűz­oltói járulékot vet ki. A belügyminiszter azonban a közgyűlés határozatát megsemmisítette. A miniszter jogilag nem tartja helyesnek a járulék kivetését s nem engedi meg, hogy a város a közpénzt ilyen kockáztatott vállalkozásba fektesse. A tiszti főügyész azt jelentette, hogy a fővárosi törvény kétségtelenül megadja a jogot a törvényhatóságnak a jámlék ki­vetésére, a pénzügyi osztály pedig azt bizonyította, hogy a vállalkozás épen nem kockáztatott s hivatko­zott több külföldi városra, ahol ez az intézmény virágzik. A tanács csütörtöki ülésében tárgyalta a dolgot s fentartotta álláspontját. Azt a javaslatot teszi a tanács a közgyűlésnek, hogy újabb feliratban bizo­nyítsa be a kormánynak, hogy a főváros közérdeke megköveteli az intézmény felállítását. Fővárosi ügyek. — Jelölés: A kijelölő­ választmány ma délelőtt ülést tartott Márkus József főpolgármester elnöklete mellett, amely alkalommal megtették a jelölést a tíz tanácsosi állásra, továbbá a középítési igazgatói, fő­számvevői, a hat ügyészi és két árvaszéki elnöki állásra. A tanácsosi állásokra a következőket jelölték: első helyen: Viola Imrét, Kun Gyulát, Láng Györgyöt, Vosits Károlyt, Vaszilievits Jánost, Faller Ferencet, Almády Gézát, Piperkovits Bátort, dr Bárczy Istvánt, dr Melly Bélát. Második helyen: Bódy Tivadart, Földváry Antalt, Festetich Géza grófot, Goretzky Zsigmondot, dr Szalay Sándort, Folkusházy Lajost, Antal Gyulát, Emnőd Józsefet, dr Alker Ernőt, dr Seregi Zoltánt. A főszámvevői állásra: Lampl Hugót. A középítési igazgatói állásra első helyen : Devecis Ferencet, második helyen Heuffel Adolfot. A hat árva­­széki ülnöki állásra: első helyen Unger Jenőt, Morlin Imrét, Szécsi Ignácot, Visnya Józsefet, dr Rill Ágos­tont, dr Ságody Imrét, Sámson Tibor Sándort; máso­dik helyen: dr Kovács Jenőt és Bereghy Kornél árvaszéki jegyzőket és dr Wippler Emil tanácsi fogal­mazót. A hat tiszti ügyészi állásra : első helyen Alker Emilt, Melba Kálmánt, dr Kobier Ferencet, dr Köves Boldizsárt, dr Zuca Bélát, dr Borbás Gáspárt; máso­dik helyen: dr Szabó Imrét, dr Sefler Dénest, Farkas Józsefet, Némethy Gábort és ifj. Szormák Dezső napidíjas ügyész-segédeket. — Az új háztartási iskola. A hidegkúti elemi iskola kebelében háztartási iskolát létesített a főváros, amelyben hetenkint egyszer főzni is taníta­nak. Ezzel kapcsolatban megnyílt az iskolában . Megyék és városok. Sopron és a Müller-féle bankbukás. Sop­ronból jelentik, hogy a város közgyűlése elhatározta,, hogy a belügyminiszter ama feirata ellen, mely a Müller-féle nagy alapítványt bankbukás folytán ért veszteségekért a várost teszi felelőssé a felír és a feliratban részletesen kimutatja, hogy az említett veszteségekért nem lehet felelőssé tenni a várost, mely az alapítványnak sem kezelője, sem felügyelője nem volt. A feliratot nagy küldöttség fogja a minisz­terelnöknek átnyújtani, kit a város vagyonjogi fele­lősséget kimondó leirat visszavonására is felkér. Az alapítványnak a bankbukásból folyó vesztesége több­százezer koronára fog rúgni. , Megyei ó­városi közgyűlések. Kassa vá­ros törvényhatósági bizottsága — mint levelezőnk írja­ — szerdán tartotta utolsó közgyűlését ez évben, a­mely alkalommal — okulva a Párizsi Nagy Áruház katasztrófáján — szabályrendeletet alkotott a kapu­bejáratok alatt nyitott üzletek ellen, amelyek főleg tűz esetén akadályul szolgálnak a gyors közlekedés­nek. A rendőrfogalmazói állásra Juhász Mór segéd­fogal­mazót, utóbbi helyére Hudoszkó István végzett joghallgatót választották meg. Pancsován csütörtökön délelőtt volt Zákó Milán főispán elnöklésével a tisztújító közgyűlés. A válasz­tásokat egyhangúlag a következőleg ejtették meg: Polgármester lett : Mattanovich Adolf, főjegyző: Szabó János, tanácsosok: Róth Ferenc, Jovanovics Sándor, Bogdanov János, tiszti főügyész: dr Karattur Artur, aljegyző: Korsós Zoltán, főpénztáros Popovics György, rendőralkapítány­­ Rakisity Sándor, ellenőr Radojcsics Márkó, közgyám : Keller Nándor, számtiszt: Nikolics Szilárd. Hont vármegye törvényhatósági bizottsága — mint Ipolyságról jelentik — Lits Gyula főispán el­nöklete alatt szerdán tartotta rendkívüli közgyűlését. A főispán meghatottan emlékezett meg a Klotild fő­hercegnő halála következtében József főherceg csa­ládját és az egész országot ért gyászesetről és indít­ványára a közgyűlés részvétfelirat küldését határozta el. Ugyancsak részveliratot küldött a közgyűlés Majr­­áth István elhunyt nyugalmazott barcsi főispán csa­ládjához. A közgyűlés Somogyi Béla főjegyző indít­ványára vita­ nélkül egyhangúlag elhatározta, hogy Tisza István miniszterelnökhöz feliratot intéz, amely­ben bizalmának ad kifejezést. A közgyűlés végül el­határozta, hogy Darányi Ignác volt földmivelésügyi miniszterhez búcsufeliratot intéz. Alis­pán jelölés: Kaposvárról jelentik, hogy miután Gaborsits, Károly vármegyei főjegyző az al­­ispáni jelöltséget nem fogadta el, a legközelebbi köz­gyűlésen Sárkásy Béla központi főszolgabírót fogja­ jelölni. Távozó főispán, Zalavármegye leköszönő ispánja, gróf Jankovics László, szerdán tartotta

Next