Pesti Hírlap, 1905. március (27. évfolyam, 76-91. szám)
1905-03-16 / 76. szám
1905. március 16., csütörtök. PESTI HÍRLAP ___________________________3 _ _ | Az igaz, hogy amikor a tizenhat állam■férfiú meghallgatását tervezték s e célból Tiszát Bécsbe hívták, ugyancsak megcáfoltatta a hirt teste és Bécsben termett reggel. * A március 15-iki ünnepélyekről azt beszélték a harciasabb kedvű függetlenségi képvisellők, hogy ha március 15-ig nem oldják meg a helyzetet és nem enged a király, hát akkor az idén olyan március 15-ike lesz, aminő 1848. óta nem volt. Hangoztatták, hogy ez az ünnepnap hangos demonstráció lesz a nemzet akaratának érvényesítése mellett. Jelentősnek tartották, hogy Justh Gyula, a képviselőház elnöke, külön felhívta az országgyűlés tagjait, hogy a budapesti ünnepélyen minél nagyobb számban jelenjenek meg. Akik azonban nagy várakozással voltak a mai nap politikai jelentősége iránt, azok csalódtak. Az ünnepélyek külsőségekben valamivel színesebbek, belső tartalmukban valamivel lelkesebbek voltak, mint az eddigiek, de a képviselők testületi demonstrációja, a nemzetnek felhívása, elmaradt. A képviselők alig látszottak meg a budapesti ünnepélyen. Legtöbben elmentek vidékre, a kerületükbe ünnepelni. Különösen azok a függetlenségi képviselők siettek, akik új tagjai a törvényhozásnak s választóiknak azt ígérték volt, hogy a parlamentben a függetlenségi programoi érvényesítése érdekében felszólalnak. De parlament nincs, hát a képviselők elmentek a kerületekbe s ott beszéltek. A beszédek közül a függetlenségi pártbeliek részére irányítónak tartják Kossuth Ferenc ceglédi beszédét. Kossuth Ferenc ismételte ma is, hogy a király nem enged. Sőt tovább ment és kijelentette, hogy a király a legkisebb mértékben is késik teljesíteni az£ a követelést, mely a nemzetnek jogos és természetes követelése, hogy tudniillik a magyar nyelv érvényesüljön a magyar hadseregben. Ami a várakozást illeti, Kossuth Ferenc azt hangoztatja, hogy várhatnak, mert a nemzet a várakozás alatt nem veszít, ha a képviselők összetartanak. Azonban a követelések dolgában kellő mérsékletet említ Kossuth Ferenc. A függetlenségi képviselők körében a katonai kérdéseken kívül erősen foglalkoznak most a gazdasági kérdésekkel a külön vámterület érdekében. Egy értesítés szerint az autonóm magyar vámtarifa tervének megalkotására már megkezdődtek a munkálatok. Az országos magyar gazdasági egyesület holnapi ülésén az önálló vámterület érdekében felszólalás lesz. Halasztás és elnapolás. A válság dolgában a politikusok ma csak kombinációkra szorítkozhatnak. Az uralkodó még nem nyilatkozott, hogy minő terv alapján óhajtja létesíteni a megoldást s eddigelé csak azt lehet tudni, hogy a király mely kérdésekben nem enged. Mind határozottabban emlegetik, hogy a várakozás idejét meg akarják hosszabbítani a képen, hogy április 4-én, ha arra a napra az ellenzék összehivatja a képviselőházat, királyi kézirattal elnapolják az országgyűlést. Emiatt nagy tanácstalanság mutatkozik, annál inkább, mert Justh Gyula, a képviselőház elnöke, egy ízben már kijelentette, hogy ha királyi kézirat érkezik, ezt köteles kihirdetni , újra fölmerül az a kérdés, hogy a királyi kézirat kihirdetése után hozhat-e a képviselőház határozatot. Egyébként azt mondják, hogy holnap gróf Khusen-Héderváry Károlyt, a személye körüli minisztert fogadja a király, aztán a közelebbi napokban gróf Tisza István miniszterelnököt, de a válság ügyében más államférfiakat csak akkor fog kihallgatni a király, ha a jövő héten Budapestre jön. ■ ‘ Nyilatkozatok a katonai kérdésekről. Günther Antal, akit a Kossuth-pártba belépett volt nemzeti pártiak igazságügyminiszter-jelölt gyanánt emlegettek, megismerteti a katonai kérdésekben a maga álláspontját, többek közt ezeket mondva: Az 1867. évi XII. t.-c. megemlékezik a magyar hadseregről, mint az egész hadsereg kiegészítőjéről. A megfelelő osztrák t.-c. ugyan nem foglalja magában ezt a passzust, de mivel mindkét törvényt ugyanaz a személy szentesítette, közöttük ellentét nem lehet s az osztrák törvény hiányos volta nem ronthatja le a magyar törvény érvényét. Már most az a kérdés, hogy a magyar hadsereg létezése nem érinti-e az uralkodó felségjogait a hadügyekben és nem semmisíte-e meg a hadsereg egységét? Günther azt hiszi, hogy ez a probléma is megoldható, aminthogy megoldották már Németországban. Ott kimondja az alkotmány, hogy a birodalom egész hadereje egységes hadsereget alkot, amely háborúban ,és békében a császár vezénylete alatt áll. Mindamellett az alkotmány beszél a porosz királyi hadseregéről s azt is kimondja, hogy a német fejedelmek uraik az ő csapataiknak. Tehát az egyes államok hadi felségjogát, nem veszi el az alkotmány. A zászlók és jelvények csakugyan nem is a birodalmi szikeket, hanem az egyes országok színeit viselik. Legszembetűnőbb ez a dolog Bajorországnál. Az úgynevezett bajor kontingens a bajor király katonai felségjoga alá tartozik s egészen különálló részét teszi a birodalmi hadseregnek. Csak háborúban áll a bajor hadsereg a császár parancsnoksága alatt. Az eskü sem szól a birodalomnak, hanem csak az egyes államokra vonatkozik. Nem is közös hadügyminisztérium, hanem tartományi hadügyminisztériumok intézik az ügyeket , Íme a német hadsereg mégis egységes és imponáló. Ha ez ott lehetséges, ahol az uralkodók száma is több, lehetséges Ausztriában,és Magyarországban is, ahol az uralkodó egy. A magyar vezényszó sem veszélyeztetné a katonai és technikai egységet, aminthogy nem veszélyezteti a honvédség magyar vezényszava sem. Nyilatkozik a katonai kérdésekben Tomacsics Miklós, a volt horvát miniszter is, a következőleg: Kossuth Ferenc azt írja, hogy nekem a német vezényleti és vezérleti nyelvvel szemben nincs követelésem, de a magyarral szemben igen. Soha és sehol sem mondottam, hogy a német nyelv nem volna kifogásolható, de igenis arra intettem, hogy nem tartom ez idő szerint helyesnek, hogy ez a kérdés napirendre tétessék, mert attól tartok és tartottam, hogy nem lesz lehetséges ezt a kérdést az adott viszonyok közt nemzeti alapon elintézni. De azt is mindig hangoztattam, hogy ha egyszer a nemzeti szempont lesz a mértékadó, úgy akkor Horvát-Szlavónországokban a kiegyezési törvény szellemében, mely kiegyezés a horvát nemzetet mint politikai nemzetet elismeri, a horvát nemzeti szempont kell hogy érvényesüljön. A függetlenségi pártkörből. A függetlenségi pártban ma este a március 15-iki ünnep miatt igen kevesen fordultak meg. A vezérlőbizottság tagjai közül csak Sághy Gyula volt fenn. Sághy Gyula délelőtt Cegléden volt, a délutáni vonattal tért vissza a fővárosba. A közben csodákat mesélt arról, hogy a zuhogó eső dacára milyen nagy lelkesedéssel fogadták Cegléden Kossuth Ferencet s hogy mily szeretettel ünnepelitek az ellenzék vezérét. Az ellenzéki köröket ma este élénken foglalkoztatta az O. M. G. E. holnap délutáni ülése, amelyen előreláthatólag nagy vita fog kifejlődni az önálló vámterület kérdése körül. Sághy Gyula fel fog szólalni a gyűlésen és be fogja bizonyítani, hogy még az esetben is felállíthatók a vámsorompók, ha a gróf Tisza által kötött német kereskedelmi szerződésen már nem is lehetne változtatni. Sághy Gyulának az a véleménye, hogy az Ausztriától való különválás vám- és kereskedelmi szerződéssel megtörténhetik s ez, minthogy Ausztriában is fölébe helyezik a kenyérkérdést a politikának, feltétlenül simán fog menni s nem fog vámháborúra vezetni. Más oldalról pedig —■ Sághy szerint — ha a német kereskedelmi szerződést el is kell fogadnunk, az Ausztriától való különválás mégis megtörténhetik. S fel lehetne állítani azonnal a vámsorrompókat, de Ausztriával kötendő kereskedelmi szerződésnek lényegében, a két állam közötti szabadforgalom szellemében kellene köttetni, hogy a mezőgazdaságunkra való hátrányos visszahatásai nem anynyira a külön vámterületnek, mint inkább a német kereskedelmi szerződésnek kikerülhetők legyenek. — Az O. M. G. E. holnapi vitája — sokak szerint — lényegesen tisztázni fogja a gazdasági különválás kérdését. A válság megoldási munkálatairól az ellenzéken azt hiszik, hogy március 20-ig semmi sem fog történni s csajt a gyászünnepek lezajlása után tesznek Bécsben új lépéseket a megoldás dolgában. Azt hiszik, hogy e héten nem lesznek még kihallgatások s igy az újságoknak azt a hírét, hogy Andrássy holnap vagy, holnapután a király elé járul, s korainak tartják. Kossuth Ferenc még ma Cegléden marad, mert részt vesz este a tiszteletére adott díszlakomán s csak a holnapi nap folyamán tér, vissza a fővárosba. A szabadelvű pártkörből. A szabadelvű pártkörben ma este sok miniszter, de kevés képviselő volt jelen. A miniszterek közül ott voltak: gróf Tisza István, Lukács László, Hieronymi Károly, Tallián Béla. A kormányhoz tartozók közül, mint rendesen, ma is megjelent Sándor János belügyi államtitkár. Az intézőbizottság részére ma este, az érdekeltekkel történt megegyezés után, gróf Tisza jelentést tett a kettős mandátumok dolgában. E szerint, amint már jelentettük, Lukács László pénzügyminiszter lemond a győri mandátumról, Tallián Béla a szegediről, Granzenstein Béla a soproniról és Sándor János a marosvásárhelyiről. A szabadelvű pártban sokan azt szeretnék, hogy e kerületekbe ne küldjenek olyan jelölteket, akik november 18-ika miatt kompromittálva vannak, mert azok legbizonyosabban megbuknak s igy a szabadelvű párt ezt a négy kerületet is elveszítené. Az általános helyzetre vonatkozólag azt beszélték, hogy most pár napig szünet lesz. Kérdezték Tiszát, hogy holnapra Bécsbe megy-e, mire így felelt: — Én nem tudok róla semmit. De amikor gróf Andrássy Gyula meghivatása felől kérdezősködtek, arra is azt mondta: — Erről sem tudok semmit. Miután pedig többet más sem tudott, valamennyien elmentek a Hungáriába szerdai vacsorára. A képviselőház összehívása. Nagyváradról jelentik nekünk: Polónyi Géza ma a március 15-iki ünnepre Nagyváradra érkezett. Egy újságíró beszélgetést folytatott vele, amelynek során az ellenzék e vezető embere különösen érdekes kijelentést tett a képviselőház összehívásáról. Polonyi szerint e tekintetben a felségjogok három részre oszlanak: a királynak joga van a képviselőházat összehívni, a Házat elnapolni és feloszlatni. A parlament megnyitása azonban a felségjogok közt nem szerepel. Ő felsége már élt ama jogával, illetőleg kötelességével, hogy a feloszlatás után a Házat három hónapon belül összehívja. Mivel pedig a felségjogok közt a Ház megnyitása nem szerepel , a parlamentet nem kötelezheti Kossuth Ferencnek az az ígérete, hogy április negyedikéig a Ház ne kezdje meg tanácskozásait. Ha tehát a válság a legközelebbi napokban le nem bonyolíttatik, a Ház megnyitásával nem várnak, hanem húsz képviselő kívánságára összehívják vagy az elnökséget hatalmazzák föl az egybehívásra, mert a nemzetet tovább is várakoztatni nem lehet. Belpolitikai hírek. A népoktatási reform és a nemzetiségek. A romániai magyar iskolák erőszakos oláhosításáról vasárnapi számunkban érdekes bukaresti tudósítást közöltünk. Erre vonatkozólag ma a következő levelet kaptuk: „Mélyen tisztelt Szerkesztő úr! Csak utólag értesültem a „Pesti Hírlap“ március 12-iki számának azon cikkéről, amely a népoktatási reform, révén velem is foglalkozik, nem kevesebbet írván rólam, minthogy én szász választóimnak német nyelvű beszédben megígértem Berzeviczy Albert reformjának visszavonását, vagy pedig olyan módosítását, hogy ami a javaslatban egy lépésnyi haladás lett volna ránk nézve, az is elvész. Van szerencsém a t. Szerkesztő urat biztosítani arról, hogy ebből a vádból, amelylyel különben nem a „Pesti Hírlap“ban találkozom először, csak annyi igaz, hogy szász választóimmal németül beszéltem. Elvégre én is, más is azon a nyelven beszélünk választóinkkal, amelyen megértenek bennünket® Azonban amily könnyen elviselem a vádnak ezt az igaz töredékét.