Pesti Hírlap, 1905. november (27. évfolyam, 316-331. szám)
1905-11-16 / 317. szám
_____________________ PESTI HÍRLAP 1905. november 16., csütörtök a hazátlan felbujtottak aránylag csekély számának lármája dacára — velünk vannak és lesznek. Apponyi: Horvát röpirat a magyar ügy mellett. Zagoratz Stjepan horvát képviselő tagja annak a bizottságnak, amely a magyar bizottsággal folytatja a tárgyalásokat, pompás röpiratot adott ki, amelyben azt bizonyítja, hogy a horvátoknak a mostani válságban a magyarokkal kell küzdeniük s nem szabad többé elkövetniök azt a hibáit, amit 1848/ 49-ben elkövettek. A válság: Pest megye alispánhelyettes főjegyzőjének a felfüggesztésére és a hatvanötös bizottság feloszlatására vonatkozó belügyminiszteri rendeletek nem okozták a kedélyek oly nagymértékű fellázadását, mint azt első pillanatra gondolni lehetett. A megyebizottság számos tagja s a tisztikar tagjai tüntetve fölkeresték üdvözletükkel a „felfüggesztett“ Fazekas Gusztávot, tanácskoztak is a további teendők felől, azonban minden a régiben marad. A felfüggesztés annyi, mintha meg sem történt volna. A főjegyző megmarad hivatalában s ma is ép úgy, mint a felfüggesztés előtt, végzi az alispáni teendőket, mint a távollevő helyettese. A rendeletet nincs, aki végrehajtsa, mert a megyének nincs főispánja s ezért a rendelet foganatosítására nincs, aki a közigazgatási bizottságot összehívja. De különben is hatálytalan marad a belügyminiszteri rendelet, mert a közgyűlés amúgy sem veszi figyelembe s a közgyűlés határozata szerint is hivatalában kell maradnia a főjegyzőnek. A hatvanötös bizottság szintén marad a helyén, ezt sem érinti a belügyminiszteri rendelet. Tehát a megye most várandós. Az eseményektől függ, illetőleg a belügyminiszter elhatározásától függ, hogy mit fog szülni. A rendeleteket ez idő szerint csak hiábavaló okvetetlenkedésnek tekintik, amivel a belügyminiszter vagy kémlelni akarja a hangulatot, vagy pedig ijesztgetni akar. úgy vélik, hogy komolyra akkor fordulna a dolog, ha a belügyminiszter kormánybiztost nevezne ki és ennek fedezésére fegyveres erőt rendelne ki. Fog-e erre sor kerülni, vagy nem; elmegy-e a Kristóffy-kormány az őrület ezen állomásáig, vagy megáll a mostani helyzetben; van-e többre felhatalmazása, vagy nincs? Mindezek olyan kérdések, amelyekre ez idő szerint nem tudnak felelni. A megye azonban már most is dokumentálja, hogy álláspontjából, amely egyedül törvényes álláspont, nem enged. Erre vonatkozólag igen szabatosan magyarázta a helyes felfogást báró Prónay Dezső ama nyilatkozatokban, melyeket ma munkatársunk előtt tett s amelyeket alább közlünk. Politikai körökben megdöbbentőnek tartják azt a cinizmust, melylyel a kormány a maga dolgát végzi. Folytonosan a maga állásának az erősségét hangoztatja s azt erősíti, hogy a nép is mellette van. A kormány komédiázásából (mert idehaza csak frivol komédia gyanánt lehet tekinteni dicsekvését), következtetni lehet arra, hogy minő jelentéseket tett Bécsben és hogy minő alapon kapott felhatalmazásokat. De továbbra is gyanús marad az, hogy a kormány oly sűrűn hivatkozik a király bizalmára. Báró Fejérváry Géza újabban a tegnapi audiencia kapcsán ezeket mondotta: — A király mindazokat az intézkedéseket, melyeket az alkotmányos rend helyreállítása dolgában eléje terjesztettem, helybenhagyta és ki van zárva, hogy bármi is történhessék, ami a kormányt szándékai keresztülvitelében megakadályozza és eltérítse attól az úttól, melyet magának kijelölt. A kormány tudatosan, önérzetesen és elszántan fog útján előrehaladni és semmi ebben meg nem akaszthatja, semmi ettől vissza nem riaszthatja. Erről az „elszántságáról már többször volt szó. Senki sem kételkedik abban, hogy ez a kormány „elszánt“. Hisz elszántságáról már akkor bizonyságot adott, amikor alkotmányellenes kormányzásra vállalkozott. Ezenkívül segédjeit is, mind az ,,elszántak“ közül toborozta. Más nem is vállalkozott senki, csak aki elszánt, illetőleg, akinek már amúgy sincs mit vesztenie. De hogy semmitől sem riad vissza, az még korai „önérzet“. A kormány nem tudhatja, hogy mi következik. Az az út, amelyre lépett, hogy ha rajta elindult, maga sem tudja, hol állhat meg. De viszont, ha a nemzetet ingerli, haragját felkelti, azt sem lehet tudni, hogy milyen mértékűvé válik ez és minő következményeket hoz létre. Minisztertanács. Ma délután báró Fejérváry Géza elnöksége mellett minisztertanács volt, melyen a kabinet valamennyi tagja résztvett. Aminisztertanácson báró Fejérváry, Lányi Bertalan, Kristóffy József referáltak a bécsi kihallgatások és tárgyalások eredményéről. De a konferencia három órányi ideig tartott s nyilvánvaló, hogy ez alatt az idő alatt több részletről is szó volt, ami a kormány ezután teendő ténykedéseire vonatkozik s amelyeket most „folyó ügyeknek“ neveznek. Ezek közé tartozik az a kérdés, hogy mit tegyenek Pest megyében és azután ama többi törvényhatóságoknál, ahol a hatóság fejét felfüggesztik. Tudniillik a kormány már elhatározta, hogy mindazon többi törvényhatóságoknál is felfüggeszti az alispánt, ahol az új főispánok beiktatását megtagadták és mindenütt feloszlatja a jóléti bizottságokat. Egyelőre, hír szerint, tovább nem mennek a felfüggesztéseknél és feloszlatásoknál. Úgy látszik, hogy a közigazgatás rendes menetének a megakasztását tűzték ki oly célul, melylyel a kormány a maga terveit előbbre akarja juttatni. Tudniillik a közigazgatás menetének a megakasztásától azt várják, hogy ezzel felkeltik a közönség ellenszenvét az alkotmányvédők ellen és a kormánynak gondja lesz rá, hogy hirdesse, hogy a nép is a maga ügyes-bajos dolgait azért nem igazíthatja el a hatóságoknál, mert ezek nem engedelmeskednek a kormánynak. Eképen gondolja aztán, hogy előkészítheti a hangulatot a további abszolutisztikus intézkedésekre és a választásokra. Ugyanis a minisztertanács után a haladó körben újra az Att. vigasztalták a várakozó híveket, hogy választások lesznek. Kortesfogás. A mai minisztertanács után az óbudai kortesek részére, tekintettel a holnapi válasz- tásra, kiadták azt a hírt, hogy a minisztertanács elhatározta az óbudai vashíd felépítését. Olyan gyenge kis kortesfogás ez, hogy mindenütt csak mosolyt kelt. Már rég elhasznált fogások az ilyenek, hogy épen a választás napjára hirdessenek vagy hidat, vagy kórházat, vagy olcsó marhasót, aszerint, hogy kinek mi kell. Tahy István lemondása. Tahy Istvánról, Pest megye úgynevezett főispánjáról, már többször terjedt el az a hír, hogy megunta a vitézséget és beadta lemondását. Egyszer tényleg már járt a minisztériumban, de elküldték. Aztán felesége vitte el a lemondást, de szintén hiába. Kristóffy nagyon köti magát Tahyhoz, nem az ő becses személye miatt, de azért, mert a többi oly nehezen összefogott főispánra is szalasztó hatással volna, hogyha a pestmegyeit nem tudnák idekötni. Ma aztán Tahy István háziorvosa, dr Borbás orvosi bizonyítványt állított ki Tahy részére. Konstatálta, hogy Tahy oly beteg, hogy hivatalt nem vezethet. Előrehaladott, nehéz asztmája van s emiatt déli vidékekre kell utaznia. Tahy ezt a bizonyítványt hozzácsatolta lemondási kérvényéhez és ma délután négy órakor elküldte Kristóffy József belügyminiszterhez. Holnap Tahy István elutazik Budapestről, egyelőre Abbáziába. Amikor azonban ma azt kérdezték Tahy Istvántól, hogy lemondott-e, azt válaszolta: — Nem. Nem sikerült. Ez a Tahy csakugyan főispánságot fogott s az nem ereszti el. Az uj 67-es alakulás. A régi disszidensek és az uj disszidensek egyesülését különféle szempontból tárgyalják, különösen arra való tekintettel, hogy új hatvan hetes alakulást terveznek, mely kormányképessé váljék. Ennél a kérdésnél igen fontos, amint mi már említettük, hogy az új alakulással keletkező hatvan hetes párt helyet foglal-e a koalícióban, avagy nem s ebben az utóbbi esetben milyen feltétellel számíthat a függetlenségi pártra. A függetlenségi párt részéről most oly nyilatkozatok hallatszanak, hogy a párt a hatvanhetesek tömörülését csak akkor tűrné, hogy ha a szabadelvű párt is csatlakoznék ehez és pedig a képen, hogy magáévá tenné a magyar vezényszó követelését, ellenkező esetben a függetlenségi párt obstrukciót indít. E nyilatkozat kapcsán a kormány, félhivatalos lapjában, a Magyar Nemzetben,, megnevezve kérdést intéz gróf Tisza Istvánhoz, Lukács Lászlóhoz és mindazokhoz, akik a szabadelvű pártban körülöttük vannak, hogy: „hajlandók-e olyan tömörülésbe belemenni, mely egyértelmű a szabadelvű pártnak a jelenlegi koalícióba való beolvadásával?“ Határozott választ kér arra, hogy a szabadelvű párt felveszi-e prograammjába a magyar vezényleti nyelvet. „Megtudná — úgymond — legalább az ország, hogy immár a szabadelvű párt a koalíció taposta nyomon kíván járni és nem akar többé a békés kiegyenlítés munkáján fáradozni“. A szabadelvű pártkörben ma este többen voltak fenn és tárgyalták az új hatvanhetes alakulás kérdését azokkal a hírekkel együtt, melyek a szabadelvű párt csatlakozásáról és ennek feltételeiről szólottak. Ami a kormány részéről jövő intelmet és kérdéseket illeti, ezeket „beugrasztási kísérletnek“ minősítik. Kijelentik erre, hogy őket a disszidensek és a disszidensek egyesülési terve nem érinti, továbbá az új hatvanhetes alakulás terveitől távol állanak; ez idő szerint azokhoz semmi közük nincs. De más párton is felteszik, hogy az új alakulásnál a szabadelvű pártra számítanak. A Keki, így például a néppárti Rakovszky István, a képviselőház alelnöke, ma kijelentette, hogy az új alakulás tervének tuncs más célja, mint az, hogy a szabadelvű pártot újra feltámaszszák és hatalomhoz juttassák. Rakovszky kijelentette, hogy a néppárt, mely a szabadelvű párttal elvi ellentétben áll, semmi olyan alakulásban nem vesz részt, amelyben a szabadelvű pártnak szerep jut. Tehát, ha a szabadelvű párt csatlakoznék, akkor a néppárt félreállana. A címerterv. A bécsi tanácskozásokon felmerült címerkérdésről azt jelentik, hogy erre nézve már egy terv van, amelyet már annak idején gróf Khuem- Héderváry rendeletére megfestettek. Ez a tervezet egymás mellé állított két címerpajzs. Az egyiken a kétfejű sas, a másikon Magyarország címere. Az elsőt egy griff-madár, a másodikat egy angyal tartja. A két címerpajzs között arányos üres tér van s a pajzsok együvé tartozását egy alattuk csokorba kötött szalag jelzi. A szalagon az osztrák címer alatt ez a felírás olvasható: „Viribus unitis.“ A magyar címer alatt elhúzódó szalagrészen pedig ez a felírás van : „Egyesült erővel.“♦ Alkotmánypárt. Az Andrássy-csoport és az új disszidensek csoportjának egyesülése kérdésében a tárgyalásokat a jövő héten befejezik, amikor gróf Andrássy Gyula visszatér Budapestre. Az eddigi tervek szerint az alakítandó pártnak a neve alkotmánypárt lesz. Beszélgetés báró Prónay Dezsővel. Abból az alkalomból, hogy Kristóffy József belügyminiszter megkezdte Pest megyével szemben az erőszakoskodásokat, egyik munkatársunk szerdán délután fölkereste lakásán báró Prónay Dezsőt, Pest megye hatvanöt tagú alkotmányvédő bizottságának elnökét s vele a belügyminiszter rendeleteiről s a vármegye ellenállásának várható fejleményeiről beszélgetést folytatott. Munkatársunk elsősorban arra nézve intézett kérdést báró Prónay Dezsőhöz, hogy, törvényen