Pesti Hírlap, 1906. június (28. évfolyam, 164-178. szám)
1906-06-16 / 164. szám
2 PESTI HÍRLAP 1006. Június 18., szombat. vábbra is a generálisok, hacsak azt nem akarják, hogy a felszabadítandó nemzeti kívánalmak közé már nem a paritást, hanem az önálló hadsereget iktassa az ország magyar lakossága. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a hadsereg magyarországi részének magyarrá kell átalakulnia úgy a vezetésben, mint belső érzésben, valamint az alkotmányhoz való viszonyában. A katonát föl kell esketni az alkotmányra, nehogy az alkotmány ellen fegyvert foghasson. Hisz az állam biztonságának égbekiáltó kigúnyolása, hogy épen azon intézményben ne lehessen bízni, melynek tagjai fegyverekkel vannak ellátva. A béke ideje alatt épen a katonai körök kötelességévé válik, hogy munkálkodásukkal majd arra az időre, amikor megint napirendre kerülnek a kérdések, ne maradjanak oly sérelmek, amelyek miatt új harcot lehessen és kelljen kezdeni. Amit pedig a visszaélések közül a delegáció megszüntethet, azt szüntesse meg most. A delegátusok ne elégedjenek meg diplomáciai trükkökkel. Ne tekintsék legnagyobb vívmánynak azt, hogy most már csak Pitreich beszél németül, míg a berendelt szakemberek majdnem valamennyien tudnak magyarul. Fontosabb, hogy a szolgálatban Magyarországon levő összes tisztek tudjanak magyarul és a legénységet legalább a szolgálatra magyarul oktathassák. És végül a közös hadügyekből vegyük ki a közösség értelme szerint a minket megillető részt nemcsak az áldozatok dolgában, hanem a hasznosság szempontjából is. Míg van rá idő, eszközöljék ki a delegátusok, hogy a hadi szükségletekre vonatkozó megrendeléseket a guota arányában foganatosítsák. Eféle határozatot eddig minden delegacionális ülés alatt hoztak, de kellőképen egyet se teljesítettek. Nem kaptunk semmit, mert a régebbi rendszer idejében az ilyen sürgetéseket csak formalitásoknak tekintették. Most új korszak nyílik meg előttünk. Most a nemzeti feltámadásnak, a tetterő érvényesítésének a korszaka van. Hogy ez a korszak meddővé ne váljék, minden illetékes egyénnek és minden jó magyar embernek közre kell működnie a béke állandósítására, de e közben A delegációk. A hadügyi albizottság ülése. Bétes, jan. 15. A magyar delegáció hadügyi albizottsága ma délelőtt tíz órakor ülést tartott, melynek napirendjére a hadügyi költségvetés tárgyalása volt kitűzve. Az ülésen a közös kormány részéről jelen voltak Goluchowski Agenor külügyminiszter, Pitreich Henrik lovag közös hadügyminiszter, Montecuccoli Rudolf, a tengerészeti osztály vezetője, báró Burián István közös pénzügyminiszter, valamint szakelőadóik, a magyar kormány részéről: Wekerle Sándor miniszterelnök, gróf Apponyi Albert közoktatásügyi miniszter, Jekelfalussy honvédelmi miniszter és gróf Zichy Aladár őfelsége személye körüli miniszter. Az elnöki tisztet Barabás Béla végezte. Az ülés megnyitása után lovag Pitreich Henrik közös hadügyminiszter német nyelven röviden ismerteti a költségvetést, amely nagyjában azokban a keretekben mozog, mint az előző években és amelyben a mutatkozó csekély emelkedés pusztán az eddig megszavazott intézmények folyománya, valamint egyes szükségleti cikkek megdrágulásának eredményeképen állott elő. A költségvetés legnagyobb összegét azon rendkívüli hitel folytatása teszi, mely a tüzérségi anyag beszerzésével kapcsolatos és amelynek további folytatása a tüzérség modern kiképzése érdekében szükséges. Elfogadásra ajánlja a költségvetést. Gróf Zichy Miklós elsősorban kifogásolja a közös hadügyminiszter német referádáját és jövőre magyar előadást kér. Tiltakozik azon abúzus ellen, hogy itt német nyelven tárgyalások folyjanak. Okolicsányi László mondta el ezután előadói beszédét, amelyben mindenekelőtt a közös hadsereg intézményével szemben az országos bizottság politikai állásfoglalását akarja precizírozni. A hadsereggel szemben eddig elfoglalt álláspont semmiképen sem változott meg és a költségvetés elfogadása csakis a helyzet következményei A magyar kormánynak — úgymond — nehézségeket okozni nem akarunk és meg akarjuk tartani a létrejött megállapodást, azonban a költségvetés elfogadása nem jelenti azt, mintha a hadsereg jelenlegi szervezetével, irányával és szellemével meg volnánk elégedve. Nem akar e kijelentés a jelenlegi közös hadügyminiszter ellen irányulni, hiszen ő a hadsereget csak tovább kezeli abban a szellemben, amelyben az eddig tartatott. Szóló készségesen elismeri, hogy a jelenlegi közös hadügyminiszter a haladás terén feltétlenül sokat tett, bár politikai szempontból nem helyeselheti, hogy addig, míg a hadseregre vonatkozó közjogi kérdések megoldva nincsenek, a hadsereg fejlesztésére gyorsított tempóban olyan nagy áldozatokat kíván a két állam törvényhozásától. Hangoztatja, hogy nem mint a fügetlenségi pártnak, hanem mint a koalíciónak egyik tagja szólal fel, amely a maga egészében azt az álláspontot foglalja el, hogy addig nem lehet tartós és nyugodt állapotokat elvárni, mig az 1867 : XII. tözörvénycikk alapján a paritás a hadseregre nézve is teljesen keresztülvive nincsen. Nézete szerint a hadsereg erkölcsi erejét is emelni fogja a paritás. Ezután ismerteti a költségvetést, amely, amíg ezt a közös hadügyminiszter jelezte is, az előző évhez képest jelentékeny eltérést nem tüntet fel. Az összes emelkedés 2.173.866 koronát tesz. A rendes szükséglet összege 292.904.280 korona. Tehát 3.548.857 koronával több, mint az előző évi redes költségvetés. A rendkívüli szükséglet ebben az évben 13.265.261 korona, amely kevesebb az előbbi évhez képest 1.374.991 koronával. Az 1905. évre ugyanis elő volt irányozva 19,640.257 korona. Ebből azonban töröltetett 5 millió korona, mert ez az összeg fordíttatott a tervbevett 450 millió koronás hadseregfejlesztési kölcsön törlesztésére, mint az egyik amortizácionális részletnek egyik része. Az 1905. évi rendkívüli szükséglet tehát csak 14,650.252 korona. . . A hadsereg saját bevételeit 7,120.780 koronával irányozzák elő, tehát 24.000 koronával több bevétel van felvéve, mint a múlt évben. A rendes nyersszükséglet 285,784.000 korona, azaz 3,528.857 koronával több, mint az előző évi. Azon többlet, amely a rendes szükségletnél mutatkozik, nagyobbrészt korábbi megszavazások folyománya. 3.363.723 korona ilyen folytatólagos hitelnek tekintendő. Új szükségletet a rendes kiadások között csak 171.134 korona képez. Ezen új szükségletre vonatkozólag számszerűleg megállapítható, hogy ennek következtében a jövőben még további 37.500 korona szükséglet fog felmerülni. A régebbi megszavazás folyományaképen tehát, a mostanin túl még 958.605 korona fog igényeltetni. A 13.039.261 korona korábbi megszavazások folyománya, 226.000 korona pedig új szükségletet képvisel. A 226.000 korona megszavazása után még 690.000 korona fog felmerülni, a már eddig történt megszavazások következtében pedig a már bejelentett szükségletekre a jövőben még 18.001.054 korona fog kivántatni. A közös hadügyminiszter még javaslatot tesz egy magyarországi rendkívüli szükségletnek 18 millió korona összegben, való megszavazása iránt, amely további részletet képez. Továbbá 27.079.000 korona engedélyezését kéri a hadügyminiszter azon célból, hogy ez a 150 millió koronás kölcsön törlesztésére legyen fordítható, amint ez 1904-ben, tervbe véve nem volt és amely, mint második visszafizetési részlet a magyar és az osztrák kincstárnak térítendő vissza. Ezekre, valamint az 5 millió koronás póthitelre, továbbá némely hitel elszámolási határidejének kiterjesztésére vonatkozó javaslatokra később fog visszatérni. Ismerteti a hadseregnek azon létszámfelemelését, amely a mai költségvetés alapjául szolgált. Az összes havidíjasok száma 22.488, az altiszti és legénységi állomány 292.191, a katonai növendékek száma 6705 és a lovak száma 62.349. Az összes számítások azt igazolják, hogy ezen létszám a jelenlegi törvényben megállapított újonclétszámból fedeztetik.zönséges ember meg ne értse, de még a jogtudós is, ha meg akarja érteni, elvesződjék vele sokáig. A 68-ik §-ában például vagy húsz §-ra s némely §-nak nem is egy pontjára történik előre való és hátra való hivatkozás. Tessék most már könnyedén megérteni, mit rendel a 68-ik elé terjeszthesse s az országgyűlés ezt tárgyal- í hassa. Amint ez megtörténik, először a képviselőház, azután a főrendiház letárgyalja, elfogadja s országgyűlési határozattá teszi a javaslatot. • Tárgyalás közben módosul az eredeti javaslat. Valamit kihagynak belőle, valamit hozzátesznek, valamit módosítanak, egy s más rendelkezést megváltoztatnak. A király e módosításokat vagy időközben is megtudja, vagy talán meg se tudja. Ahogy a kormány jónak látja. A fontosabb módosításokat minden esetben a tárgyalás folyamán előzőleg megtudja. Kész az országgyűlési határozattá emelt törvényjavaslat s a kormány ezt szentesítés végett a király elé terjeszti. Ami azt jelenti, hogy odakerül ez elsősorban a király kabinetirodája elé. Most ennek az irodának a munkája kezdődik. E munka főleg az iratok rendbeszedéséből áll. Egy példány kell a királyi jóváhagyással ellátott eredeti javaslatból. Egy példány kell az országgyűlési határozattá emelt javaslatból.. Külön ki kell mutatni írásban vagy nyomtatványban az országgyűlési tárgyalás alatt készült módosításokat, változtatásokat, kihagyásokat, toldásokat. Külön azokat, amelyeket a képviselőház s külön, amelyeket a főrendiház csinált, így kerül egész csomag írás a király asztalára. De a csomag annál is nagyobb, mint amekkora rendszerint kellene. Mert a szövegek magyar nyelvűek. A király ért ugyan magyarul, de jobban ért németül. A fontosabb részleteket tehát eredeti szövegben, de németre fordított szövegben is az iratcsomag közé kell tenni. Most a király veszi munkába a szentesítésre váró anyagot. Rendesen a kora reggeli órákat szenteli erre, amikor az elme legpihentebb és legtisztább. De igazán munkába veszi ám. Elolvas, megfontol, összehasonlít, egybevet minden szót, minden módosítást, habár ezekről annak idején volt is tudása. Ez a tanulmány gyakran órákig, napokig, hetekig tart. Az egyházpolitikai törvények szentesítésének kérdését a király a részletekben vagy három hétig tanulmányozta. S minő aprólékos tanulmány ez! Pauler mint igazságügyminiszter eléje terjesztette a közjegyzői törvényjavaslatot. Ez a javaslat ostoba német módszerrel készült fogalmazás. Pauler nem is tudott másként. Száz meg száz hivatkozás van benne föntebbi és utóbbi paragrafusokra, hogy a józan eszű, kö- paragrafus. ..!A Pauler a királytól visszakapja javaslatát, átnézi s íme, a 68-ik §-nál az irat szélén óriása kérdőjelet talál kék irónizással. Meglátja, megnézi, megütközik, a fejét csóválja. Mit jelent ez a kérdőjel? Ki tette oda ezt a kérdőjelet? Talán csak nem a király ő szent felsége a maga saját fönséges kék plajbászával? De hátha ő? . .. Ez nem lehet. Akármiféle király mit törődnék azzal, hogy holmi rongyos közjegyzői javaslatban néhány száz §-ból egynek-kettőnek idézése nincs-e elhibázva? Bizonyára nem is ő felsége tette oda a kérdőjelet, hanem valami éhenkórást írnak a kabinetirodában. De hát ez is baj. Mert hát a kabinetirodában mégis van most már valaki, aki a m. kir. igazságügyminiszter urat szamárnak vagy gondatlannak tartja Nosza, nézzük hát, mit jelent ez a kérdőjel? Csülökre legények. Fogalmazók, titkárok, osztálytanácsosok, miniszteri tanácsosok» , seegyről sem szabad megfeledkeznie ama kívánalmak közül, amelyek a jövő nemzeti fejlődést megszerezhetik.