Pesti Hírlap, 1906. november (28. évfolyam, 301-315. szám)
1906-11-14 / 314. szám
I I II I ■ 8 II ill II I I I » I I I 1906. november 14., szerda. « * PESTI HÍRLAP ___________________11_ Pesti és Müller, a karmester még a Mignonban is becsületet szereztek az operette személyzetnek. Drámában pedig Hadrik, Menszáros, Mészáros, Nagy Terus, Almási, Palágyi, Klenovits, Iványi, Mezei Péter, Fenyéri, Csortos, Makó és Koháry törtetnek az igazi siker felé. Összhang,álandó lekesedés és pénztári siker azonban csak akkor fog bekövetkezni, ha a közönség egyens bizalmat előlegez a múltban megunt és ellenszenvessé vált igazgatónak; ha elhiszi, hogy a megváltozott igazgató erre törekszik is és megérti, hogy nem csupán a maga, hanem közönségének az ízlésével is számolnia kell. Akkor tán kifejlődik Szegeden is olyan hatalmas bérlő közönség, mint Debrecenben, Nagyváradon és Aradon. Mert csak a bérleti biztosíték képes áldozatkész igazgatókat nevelni és követelni. * (Színházi élet a vidéken.) Aradon nagy sikere volt a Milliárdos kisasszony szombat esti bemutatójának. Meglepően szép sikert aratott a címszerepben Zsigmondy Anna, míg Sz. Rontay Boriska, a masamód leánya szerepében biztosított sok tapsot magának, úgyszintén sikere volt Fenyvesi Margitnak is. Igen jóizű ügynökpár volt Nyárai és Borbély, valamint sikerben volt része Szathmárynak és Hunyadinak is. Ipolyságon e hó 7-én kezdte meg pár hetes szezonját Halmay Imre színtársulata. A színtársulat jobb tagjai az igazgatón kívül Halmay Mici, Kispálfi János, Fehér Vilmos, Rónay Erzsi, Dévai Boriska, Kovács Andor, Tarján Aladár és Bodochányi Henrik karmester. Eddig a Garasos alispán, Gül Baba és a Liliomfi került szinre a közönség élénk pártfogása mellett. Fővárosi ügyek. Új építkezések. A magánépitési bizottság legújabban a következő épitő-engedélyeket adta ki: A Budapesti közúti vaspálya-társaságnak I. ker. Hidegkuti-út 7961. hrsz. két kétemeletes házra; Zwickly Andrásnak I. ker. Ménesi- és Villányi-út közt 13.423 hrsz. földszintes nyaralóra és gazdasági épületekre; — Kuczina Józsefnek VII. ker. Fűrészutca 1986. hrsz. földszintes házra; — Németh Györgynek II. ker. Cséri-u. 1908. hrsz. földszintes nyaraló-toldalékra; — Schmidt Imrénének IV. ker. Váczi-u. 594. hrsz. földszintes toldalékra; — Peszvetker Antalnak I. ker. Sasadi-dülő 12.653. hrsz. földszintes lakóházra és kocsi-szinre. — Tauszky Lipótnak VIII. ker. Vig u. 6089. hrsz. földszintes toldalékra. — A behívott póttartalékosok segélyezése tárgyában, az egyöntetű eljárás céljából, a kerületi elöljárók a következőkben állapodtak meg: A rendesen segélyezhető póttartalékosokra vonatkozó össze-sített kimutatást nem a hirdetések tábláján, hanem az ügy előadójánál teszik ki közszemlére, hogy az érdeklődők így a kellő felvilágosítást azonnal megkaphassák. Azoknak a póttartalékosoknak az összeíró lapjait, akikről a kézbesítők azt jelentik, hogy más kerületbe költöztek át, közvetlenül az illető elöljárósághoz küldik át; a véglegesen eltávozottakét az illetékes községbe juttatják. A nőtlen és nem folyamodó póttartalékosok összeíró lapjait a tanácshoz terjesztik be. — A IV. ker. Kaplony-utca megnyitása. Az első sorban érdekelt felek: Andrássy és Károlyi grófok, mint akiknek a tulajdonában vannak a Kaplony-utcai összes telkek és házak, kérelmezték a Kaplony-utcának a Muzeum-körutra való meghosszabbítását. A tanács most, kijelenti erre vonatkozólag, hogy az utca meghosszabbítása iránt csak az esetben hajlandó a közgyűléshez előterjesztést tenni, ha ez a főváros minden megterheltetése nélkül történhetik. Ehez képest felhívta a tanár a IV. ker. elöljáróságot, hogy az említett grófokkal indítson tárgyalásokat, arra nézve, hajlandók-e és kötelezik-e magukat arra, hogy a megnyitás céljából kisajátításra váró felépítményeknek 181,000 koronára tehető kisajátítási költségeit a székesfővárosnak megfizetik. »— A fővárosi alkalmazottak szövetsége. A fővárosi alkalmazottak hétfőn este tartották meg alakuló gyűlésüket, a VIII. kerületi elöljáróság dísztermében. Az ülést dr Jankó Béla fogalmazó nyitotta meg. Üdvözölve a megjelenteket, előadta a szövetkezet Célját: elsősorban a drágasági pótlékért óhajtanak küzdeni, azután fizetésük rendezését kívánják, végül adósságaik konvertálását. A gyűlés elnökei egyhangúlag Hajnos Sándor számvizsgálót választották meg. Hajnos Sándor elfoglalva az elnöki széket, indítványozza a fővárosi alkalmazottak szövetségének megalakítását. A gyűlés az indítványt nagylelkesedéssel a magáévá tette. Ugyancsak az elnök indítványára megvonták a megbízást az október 8-án tartott gyűlésen kiküldött alapszabályelőkészítő bizottságtól és újabb hat tagú bizottságot küldöttek ki, az alapszabályok elkészítésére. Dr Seregi Zoltán tanácsjegyző azon óhajára, hogy a szervezési mozgalmukat a községi választásokra való tekintettel halaszszák el. Pálos Ödön kifejtette, hogy mozgalmuk nem politikai és így semmi összefüggésben nincs a községi választásokkal. Többek hozzászólása után a gyűlés kimondta, hogy a mozgalmat a szövetség érdekében folytatni fogja, s alakuló közgyűlésüket jövő kedden megtartják, mire az elnök az ülést bezárta. A Társaskocsi-közlekedés a Déli vasúttól a Templom térig. Az eddigi vállalkozó aziránt folyamodott a főváros hatóságához, hogy a Déli vasúttól a Templom-térig közlekedő társaskocsi-járatokat továbbra is engedélyezze. A tanács megadta az engedélyt, úgy, hogy a meneteket a Déli vasút—Enyedyutca—Istenhegyi-út—svábhegyi Templom-tér között kell föntartani. A kocsikat a Déli vasúttól naponta délelőtt 10 órakor, délután 3 és 6 órakor, a Templomtértől pedig naponta délelőtt 9 órakor és délután 2 és 5 órakor kell indítani. A viteldíj felnőttek után 50 fillér, gyermekek és tanulók után 24 fillér. — A Budapesti Poliklinika kertje. A tanács a Budapesti Poliklinika vezetőségének a kérelmére, hozzájárult ahhoz, hogy az egyesületi épülethez tartozó és a betegek üdülésére szolgáló kertet a székesfőváros a saját költségén, a saját kertészeti személyzetével tartsa fönn. Felhívta a tanács a pénzügyi és gazdasági ügyosztályt, hogy az erre szükséges összeget vegye fel a jövő évi költségvetésbe. Tanügyi hírek. Az egri állami tanítók gyűlése. Mióta a tanítóságnak tudomására jutott, hogy a kormány fizetésügyük rendezését a jövő évre halasztotta, azóta állandó rovatot lehet nyitni a tanítók ügyének. A városi és megyei tanítótestületek egymás után tartják gyűléseiket és elkeseredett hangulatban tárgyalják a fizetésügyet. Végtelenül rosszul esik a tanítóságnak, hogy épen akkor odáztatott el a fizetésrendezés, amikor az országos drágaság miatt csekély fizetésből a megélhetés igazán lehetetlen. A tanítók elkeseredését csak fokozza azon körülmény, hogy a hivatalnoki kar minden osztályának rendezték a fizetését, csak a tanítókét nem, tehát épen ott késik a segítség, ahol legnagyobb a nyomorúság. Igaz, hogy a tisztviselőknél is égető szükség volt a fizetésrendezésre, sőt az is bizonyos, hogy még a mostani fizetéssel sem lehet boldogulniok, de az is igaz, hogy azon osztályok egyike-másika, amelyről már történt gondoskodás, pl a nem családfentartó paptanárok — bár méltányos és igazságos az ő fizetésrendezésük is — talán még sincsenek olyan kétségbeejtő anyagi helyzetben s igy nem oly szükséges itt a gyors segítség, mint a nagy családdal megáldott s 400—500 forinttal nyomorgó tanítókon. Ugyanez áll különben a XI. fizetési osztályba sorozott írnokokra, segédlevéltárosokra, segédkiadókra, lajstromozókra stb., akiknek nagy része nem családos, hanem egészen kezdő fiatal ember , mégis — ez már aztán bizonyos tekintetben a tanítói állás lekicsinydése — ezek kezdő fizetése 1400 korona, a tanítóké pedig 1000 korona. Márpedig sem képzettségük, sem az általuk végzett munka nem hasonlítható össze a tanítókéval. A napokban az egri állami tanítók és tanítónők gyűlést tartottak s a következő határozati javaslatot fogadták el: Mondja ki a törvényhozás, hogy az állami tanító állami tisztviselő s mint ilyennek fizetése a X. és XI. fizetési osztály elvei szerint rendeztessék, tehát teljesen egyenlő fizetést nyerjen a vele egyenlő képzettséggel bíró tisztviselőkkel. A más jellegű iskoláknál eltöltött szolgálati évek beszámítassanak. Fölkéretni határoztatott Eger város orsz. képviselője, a hevesvármegyei orsz. képviselők, továbbá Heves vármegye törvényhatósága, hogy a tanítóság ügyét támogatni szíveskedjék. Végül a majdnem teljes számban jelenlevő egri állami tanítók és tanítónők elhatározták, hogy belépnek az állami tanítók országos egyesületébe s egyben fölkérik az áll. tanítók orsz. egyesületének elnökségét, hogy egyetemes gyűlés összehívása iránt haladéktalanul intézkedjék. A magyar tanítóság hazagsága kétségen felül áll. Szó sincs az egész vonalon a szocialistákkal való szövetkezésről. Hogy egy helyen ilyen eset is megtörténhetett — bár ott sem egészen erről volt szó, — az csak a tanítóság elkeseredett hangulatát mutatja. A családja nyomorúságát látó ember elkeseredik s ezen lelkiállapotában esetleg oly tettekre határozza el magát, amelyeket rendes körülmények között nem tenne, sőt elitélne. Ha az előző kormányok nem tették, az egész ország bizalmát bíró s valóban nemzetünk legkiválóbbjaiból álló kormányunknak magáévá kell tennie a tanítók ügyét. Mert az bizonyos, hogy hiába fejlesztjük iskoláinkat, hiába rendezzük be azokat a modern pedagógia minden követelményeivel, az semmit sem fog érni, ha az iskolákba nyomorúsággal küzdő tanítókat állítunk be. Akkor úgy járunk, mintha ez a díszes parkot nagy költséggel berendeznénk a lehető legremekebb dísznövényekkel, ellátnánk minden kertészeti eszközökkel, a kertészttel azonban nem törődnénk, hanem a növények sorsát egyedül a jó Istenre bíznánk. A Magyarországi Tanítók Országos Bizottsága a tanítóság kábelében megnyilatkozott közódajnak megfelelően a rendkívüli közgyűlést i. é. november hó 18-ára (vasárnap) d. u. 3 órára Budapestit a M. Tud. Akadémia I. emeleti felolvasó termébe hívja egybe. Tárgy: A tanítók fizetésügye. Előadó: Simon Károly, hajdúházi tanító. Határozat az egyetemes tanítógyűlés egy behívása tárgyában. Elnöki előterjesztések. A Budapesti Tanítótestület igazgatótanácsa november hó 15-én, csütörtökön délután pontban 5 órakor a Központi Városháza közoktatási bizottsági termében (II. emelet, 197. sz.) gyűlést tart. Napirend : A kerületi tanítói körök őszi munkaprogrammja. Egyetlen tárgy: A tantestületi értekezletek szabályzata. Előadó: Tóth Kálmán (egri). Az érdekkörök munkaprogrammja. Előadják: Szetvizer Lajos, Ágotai Béla, Tóth Kálmán, Székely Károly. Indítványok Esti levél. — A mértékhitelesítés. — A képviselőház ma egyhangúlag törvénybe iktatta, hogy a méter a Föld délkörnegyedének tíz milliomod része, a gramm pedig egy köbcentiméter 4 Celsius-fokos tiszta víz. Ugyanezt cselekedte már ezelőtt harminc esztendővel is, tehát mint avatatlanok nem is sejtjük, miért bocsátkozott ez ismétlésekbe. Hiszen épp a méterrendszer kötelező voltáról szóló törvény a mi legjobban megtartott törvényünk. Csodálatos gyorsan vált még a népnek is vérévé. A mértékek régi nevei kihaltak, ami több: fogalmuk is elveszett. A mérföld, az öl, a láb, a röf, a hüvelyk épp oly kevés képzetet támaszt bennünk, mint az akó, az icce, a meszely. A fontról csak azért tudjuk meg, mi volt, mert egy kilogramm két vámfont. De nem jut többé eszünkbe. Latokban számítani épp úgy nem tudunk már, mint unciákban. Ami csekély kivétel van, mind a földmérést illeti. A hold — a Bácskában lánc — még megmaradt, Budapesten meg a háztelkek négyszögöle. Az ár, a hektár semmi fogalmat nem ad nekünk valamely terület nagyságáról. S ami legbensőbb dolgunk: inni is csak literszámra tudunk. Itt jut eszembe, hogy nálunk a liternek negyedrésze ismeretlen mérték, a korcsmákban ilyen bádog nincsen is, holott mindenütt megvan a vlágon, ahol méterrendszer uralkodik, s épp a legnépszerűbb egység. Dehát ilyen a magyar virtus: oda se annak a fél decinek, hadd legyen három deci, ha kevés a kettő. A pénzszámítás dolgában, noha kevésbbé bonyodalmas a mértéknél, sokkal jobban ragaszkodunk a régihez. A korona, a fillér még most sem él igazán, egyre csak forinton, krajcáron jár az eszünk. Azt hiszem, sokak nevében teszek vallomást, mikor elárulom, hogy mi bizony még átszámítjuk a koronát forintra. Mert misliomával vagyunk olyan gyöngék, akiknek például 128 korona nem ad elég világos képzetet a summáról; 04 forint — az már érthető. E gyarlóságban való megrögzöttségünket mentheti az általános zavar. Az egyik kereskedő koronában számít; a másik forintban; ha az étlapon fillér van, a főpincér krajcárokat ír cédulájára és megfordítva. Nálam gyorsabb fejszámoló legyen, aki hirtelen el tud igazodni. De hányszor esik meg rajtunk, jámborokon, hogy boltban, korcsmában azt kérdezzük: korona-e ez vagy forint? Mert akkora a drágaság, hogy meg se lep bennünket, ha egy tál ételről kisül, hogy nem 90 fillér, hanem tíz krajcár. A kalap meg bátran lehet 10 korona is, 10 forint is, hiszen olyan könnyen fizetünk már a nincsből. Franciaországban törvény tiltja a régi pénznevek használatát, noha mindenki sorban számít. Írni azonban nem szabad. Nálunk is intézkedni kellene, hogy semmi üzlet ne élhessen többé forint és krajcár kalkulusával. Viszszaéléseknek vetne ez véget. Scientibm dico.