Pesti Hírlap, 1906. december (28. évfolyam, 331-345. szám)

1906-12-08 / 338. szám

1906. december 8., szombat. PESTI HIBEAP 5 hogy 1 millió arató közül tényleg be lett zárva 935, •az ítélet tényleg végrehajtatott 935 emberen. Az 1898. II. tc., amely az aratószerződésekről intézkedik és amely e tekintetben igenis határozott intézkedéseket tartalmaz, valamint mindazok a tör­vények, amelyeket én a mezőgazdasági munkások ér­dekében megalkottam, a leghumánusabb szellemtől vannak áthatva. (Igaz! ügy van!) Munkaadó és munkás egyaránt büntethetik, ha a törvény rendel­kezései ellen vét. Az általam a Ház elé terjesztett és jövőben terjesztendő szociális törvényekben a munkaadó és munkás jogai tekintetében egyaránt történik gondoskodás és a jogok szempontjából köz­tük különbség nem lesz téve. (Helyeslés.) A törvényt a tapasztalás helyesnek igazolta. A törvényt lényeges rendelkezéseiben megváltoztatni nem szándékozom (Élénk helyeslés és taps.) Hamarább lehet, hogy e széktől megválók, semhogy a törvény rendelkezésein változtassak. (Élénk helyeslés.) Az 1898 : II. törvénycikket, különösen az ara­tási szerződések tekintetében, amelyek ott körül vannak írva, változtatni nem lehet, azt alterálni sem direkte, sem indirekte nem szabad. De igenis szükségesek kiegészítő intézkedések (Helyeslés), szükségesek a rendszeres izgatás ellen (Hosszantartó élénk éljenzés és taps), a rendszeres izgatás megaka­dályozása céljából. Engedje meg a t. Ház, hogy addig is, míg törvényhozási intézkedések történhet­nek, ismertessem t. barátom, gróf Andrássy Gyula belügyminiszternek egy legutóbb kiadott rendeletét épen az izgatásokkal szemben, épen a munkásegyesü­­­leteket illetőleg. A rendeletet magát nagy terjedel­ménél fogva nem olvasom fel, de nagyon kívánatos­nak tartom, hogy a t. Ház ezen rendelet szövegével megismerkedjék. Azt gondolom azonban, érdekelni fogja a t. Házat, ha egy rövid kivonatot ezen ren­deletből felolvasok. (Olvassa) : A helyi szervezetbe belépett tagoknak az alap­szabályokban előírt ugyanazon foglalkozáshoz tar­tozó magyar állampolgároknak kell lenniök. (He­lyeslés.) A megalakult helyi szervezetek tudomásul vétele, illetve a tudomásulvétel megtagadása, eset­leges vizsgálat elrendelése a törvényhatóság első tisztviselőjének hatásköréhez tartozik. (Élénk he­lyeslés.) Ugyanez ellenőrzi a helyi hatóságokkal együtt a helyi szervek működését és azokat szükség eseté­ben indokolt határozattal ideiglenesen azonnal fel­függeszti. (Élénk helyeslés.) A belügyminiszter ál­tal láttamozott alapszabályokban megállapított pénz­beli járulékokat meghaladó bármely hozzájárulást a tagoktól nem követelhetnek. (Élénk helyeslés.) A legmesszebbmenőleg fognak a munkások ilyen kí­sérletekkel szemben védelemben és oltalomban része­sülni. A polgárok szabad akaratára gyakorolt ille­téktelen befolyás, erőszakos tagszerzés esetén a helyi csoport megalakulása tudomásul nem veendő. (He­lyeslés.) Ha a helyi csoport megalakulása, vagy működéséből kifolyólag megtartott vizsgálat szálai a központi szövetséghez vezetnek, utóbbi ellen is el­rendelendő a vizsgálat. (Helyeslés.) Ezen rendelet szellemében az, hogy a központ vagy a fiókok megha­tározzák, hogy milyen árakon szabad a tagoknak munkát vagy aratást vállalni, tilos (Élénk helyes­lés) és az egylet feloszlatását vonja maga után. (Élénk helyeslés és taps.) Ezek. 1. Ház, ideiglenes intézkedések, de amint jeleztem, az izgatásokkal szemben — és az igazság­ügyminiszter úrnak és a kereskedelmi miniszter úr­nak is ez az álláspontja — továbbmenő törvényhozá­si intézkedések szükségesek. (Halljuk! Halljuk!) Szükségesek ugyanis intézkedések oly irányban, hogy a munka szabadsága feltétlenül biztosítva le­ír- 'HeV- ' ' békésen dolgozni akar, '’mn minden ’ dmezzük. S ez a azt lök, kik az utolsó percben szerződés ellenére letet­ték a kaszát — részben munkásokkal, részben, arató­gépekkel legyenek biztosítva. De szándékozom egy messzemenő intézkedést is tenni és pedig úgy a munkaadó, mint a munkás érdekének, t. i. annak a munkásközvetítő hivatalnak, mely fennáll ma is a földmivelési minisztériumban, nagyobb terjedelmet szándékozom adni, ki szándékozom terjeszteni egy­szersmind a cselédközvetítésre is. (Helyeslés.) Mert minduntalan jönnek munkaadók és cselédek, kik felvilágosítást kérnek. Ha Magyarországot — a történet tanúsítja — valami nagy katasztrófa érte, akkor azt mindig bi­zonyos fej­veszt­ettség előzte meg. Hogy e munkás­­mozgalommal szemben is sikerrel járjunk el, nem szabad elveszítenünk nyugodt ítéletünket. Megenge­dem, nehéz dolog, amit én kérek; nehéz dolog attól, kit csalódások értek, kinek közvetlen keserűsége van, azt kívánni, hogy tartsa meg az ő meleg szívét a fél­revezetett, jóhiszemű munkásnép irányában. Mert arról nem szabad letennünk, hogy mi azt a félre­vezetett népet fel fogjuk és fel tudjuk világosítani (Élénk helyeslés) azzal az erővel és azzal a hatalom­mal, amely az igazságban rejlik. (Élénk helyeslés.) Meleg szív fölött jégkéreg nem képződhetik; a jóér­zésű ember, bármilyen kegyetlenség érje őt, lényé­ben, gondolkozásában, érzése nemességében megvál­tozni nem fog. Amiket én felsoroltam, azok aktuális, időleges eszközök, aktuális, időleges fegyverek. A leghatalmasabb fegyver, amelylyel semmi sem bír, az emberszeretet. (Igaz! Úgy van!) Állandó és hosz­­szas sikereket és eredményeket azzal fogunk elérni, s én azt tartom, hogy minekünk a lelkiismeretlen izgatókat el kell választani tudni a mi derék magyar munkásnépünktől. (Élénk helyeslés.) Ezeket a rossz­akaratú izgatókat, akiknek ez a kenyerük, le kell sújtani (Élénk helyeslés), a magyar munkásnépet pedig magunkhoz kell emelni (Zajos helyeslés és taps), mert azt a nagy és hatalmas Magyarországot, amely álmainkban él, máskép felépíteni nem tudjuk és nem fogjuk, mint a társadalom összes rétegeinek közös hazafias gondolkozásán, érzésén és együttmű­ködésén. (Hosszantartó zajos helyeslés, éljenzés és taps. A szónokot tömegesen üdvözlik.) Elnök az ülést öt percre felfüggeszti. A vita folytatása. Szünet után­­ Bozóky Árpád a vadászati törvény hibáiról­­ beszél.. Sérelmesnek tartja, hogy a kétszáz holdnál kisebb birtokok vadászati jogával nem a tulajdonos,­­ hanem a község rendelkezik s hogy a mezőgazda­ságra legkárosabb vadnak, a nyúlnak, irtása nincs megengedve. Tarthatatlan intézkedése a törvény­nek az is, hogy a mezőőr vallomása döntő bizonyíték a vadászati kihágásokban, még akkor is, ha a me­zőőr a följelentő s a kártérítés felét ő kapja. Az állategészségügyről szólva, azt kívánná, hogy az oltó­anyagokat minden évben egyszer ingyen osz­­szák szét az oly községekben, ahol orbáncot, vagy lépfenét tapasztaltak. Célszerű volna, ha az or­szág egész marhaállományát egyszerre beoltanák tuberkulinnal , ha ezután a beteg állatokat egy­két év alatt kipusztítanák. A baromfitenyésztés fejlesztését is ajánlja a kormánynak, de azt hiszi, hogy a kisgazdák nagyban nem folytathatják a baromfitenyésztést, mert ez csak kicsinyben jöve­delmez. Az állatkereskedelem visszaéléseinek meg­szüntetésére külön törvényt kellene alkotni. Gyarmathy Dezső: A költségvetésnek egy igen lényeges hibájára akar rámutatni, nem azért, hogy a kormány munkálkodása elé akadályokat gördítsen, vagy mintha nem viseltetnék bizalommal a kormány iránt, hanem azért, mert nem lát abban a magyar állameszme kiépítésére kellő garanciá­kat, nem látja a helyes birtokpolitikát, amely a jövendő gazdasági megerősödés alapjául szolgál­hatna. Az udvar kergette bele az országot a köz­jogi harcokba s nem akarta soha beismerni, hogy mott a hatalom, nálunk a jog fegyvereivel küz­­dek s ez volt legnagyobb befolyással Magyaror­­gazdasági életére. A királyok németek, szer-­­ horvátok betelepítésével akarná megtörni a­z ág erejét. (Helyeslés.) Ők figyelmezteti a szónokot, hogy szorosan maradjon. ithy Dezső kéri a Házat, Hogy a deg beszélhessen, engedélyt megadja. Dezső: Történelmi visszapillantá­­i de az erdélyi magyarság lassú­n kéri a házat, hogy az eddiginél lessen az erdélyi magyarság meg­­értokpolitikát ajánl, melyet a kö­­sével s a nagybirtokok felosztá- Mondja ki az országgyűlés, rtok ura az állam s a koronáz­atok elővételi joga. Állítson fel i­ió bankokat (Helyeslés.) és ki a földnélküli nép között,­­ a földmivelésügyi miniszte­­birtokpolitikai osztály állittas­­minisztert, hogy birtokpolitikai erjeszszen a Ház elé. (Helyes- Felirati vita a horvát országgyűlésen. Zágráb, dec. 7. ) )Az országgyűlés pénteki ülésén folytatták a föl­­irati javaslat tárgyalását. Simizsics képviselő, a volt nemzeti párt tagja hangoztatja, hogy a fölirat hangja nagyon alázatos, de alkotmányos okokból élt fogadja. (Közbekiáltások a Starcsevics-párton.) Vrbanics kijelenti, hogy a nemzeti pártnak nincs gyökere a népben és ezért a m­agyar szabadelvű­ pártra támaszkodott, amely szintén nem képviselte a magyar nemzet akaratát. Amikor Magyarországon megbukott a sza­badelvű párt, Horvátországban is meg kellett buknia a nemzeti pártnak. A szónok azután meleg szavak­kal védelmére kelt a kiegyezésnek és kijelentette, hogy az általános választói jog megvalósítása után majd elérkezik az ideje annak, hogy bizonyos állam­jogi követelésekkel föllépjenek Az elnök ezután szü­netet rendelt el. Az ülés további folyamán dr Badaj, igazság­ügyi osztályfőnök a bírói kar túlterhelése folytán emelt panaszokkal foglalkozott és végül kijelentette, hogy a kormány mindent el fog követni, hogy a dolgon változtasson. Surmin képviselő személyes ügyben szól és arra a vádra válaszol, hogy a gyors­írói jegyzőkönyvet módosíttatta. Szónok e vádat visszautasítja és kijelenti, hogy a gyorsírók lelki­­ismeretesen teljesítik kötelességeiket, ő maga pedig semminemű befolyást nem gyakorolhat a szteno­­grammra. Azután Persics Iván Starcsevics-párti képviselő emelkedik szólásra és azt mondja: A koalíció fel­irati javaslata épp úgy keletkezett, mint a buda­pesti deklaráció. Ezzel egy újabb lépés történt a jo­gok feladásában. Az a mód, amelyen Horvátország a maga részére követeli a feliratban Dalmáciát, a magyar királyságnak Dalmáciára vonatkozó igényé­nek elismerését jelenti. (Közbeszólások a koalíciói­nál.) Már Szarcsevics bebizonyította, hogy Dal­mácia nem a magyaroké és épp ezért állást foglalunk a koalíció felirata ellen. Surmin: Önök ellenzik a Dalmáciával való egyesülést! Zatkika (Szarcsevics-párti): Ne tetesse magát oly butának! Dr Popovics: Önnek természetesen nem kell magát tetetnie! Önnél ez felesleges! Persies folytatva beszédét az új irányzat el­len fordul, amely mindazt megteszi, amit a magya­rok akarnak. Szónok nem bízik a magyar függet­lenség eszméjének komolyságában. A magyaroknak régi taktikája, hogy az Ausztriától való elszakadás­sal fenyegetnek. A magyarok mindössze csak a dél­­szlávokat akarják megnyerni, hogy a Balkánt meg­hódíthassák és épp ezért tanúsítanak oly nagy ba­rátságot a magyarok a szerbek iránt. Popovics: Ön leleplezett bennünket! Önöknek ezt Strasznov miniszteri tanácsos mondotta el! Mi le vagyunk győzve! (Derültség.) Persies folytatja beszédét és végül behatóan foglalkozik Románia és a többi Balkán-állam po­litikájával. Banjanin (rezolucionista): Ön denunciál! Popovics: Ugyan hogy veheted ezt komolyan. Persies: Vajon ki előtt denunciálunk benne­­teket ? Banjanin : Bécs előtt. Persies: Nem! A horvát nép előtt, de a hor­vát nép ismer benneteket. Privicsevics képviselő megtagadta a magyarországi szerbeket. Sumanovics képviselő előkészítette a mai helyzetet, ő az oka annak, ha ennyire jutottunk és ha a felirat szerb és horvát nemzetről beszél. Ez idő szerint szerb­­horvát koalíció áll fenn, mely csakhamar szerb koalíciónak nevezi magát. Tulajdonképen mit is akarnak a szerbek tőlünk? Zatluka: Azt nem merik megmondani. Popovics (Starcsevics-párti): Öntől, Zatluka úr, nem akarunk semmit! • Persies (folytatva): A szerbeké Szerbia és Montenegro és mégis irigylik tőlünk Horvátországot. A szerbek nem valódi testvéreink. Miért akadályoz­nak meg bennünket szabadságunkért folytatott küzdelmünkben? Beszéde további folyamán foglal­kozik a boszniai kérdéssel, hangsúlyozva, hogy Boszniára csakis a horvátok tarthatnak igényt. Csakis még formalitásokról van szó. Budiszavljevics: Ohó, ezt valószínüleg Berger miniszteri tanácsos mondotta önnek. Persies: A döntés ez ügyben az osztrák diplo­mácia részéről fog kiindulni. Ha Bosznia Szerbia felé hatolna, a balkáni egyensúly megzavartatnék és már ezért is a monarchiához fog csatoltatni Bosznia. Budiszavljevics: Önök gyermekpolitikusok. Persies: Ha Boszniára vonatkozó igényeinket nem hangsúlyozzuk most, ha a kérdés aktuális lesz, azt fogják nekünk mondani: Hol voltatok eddig? Elnök javaslatára a Ház elhatározza, hogy a legközelebbi ülést hétfőn tartja s annak napirendj­jére kitűzi a földmivelésügyi tárca tárgyalásának­ folytatását.­­ Ülés vége délután két óra tizenöt perckor.

Next