Pesti Hírlap, 1906. december (28. évfolyam, 331-345. szám)

1906-12-02 / 332. szám

38 PESTI HÍRLAP 1906. december 2., vasárnap, anyagában pedig öt mű melléklettel és ötvenöt új szövegképpel gyarapodott. A második kötet most készül és néhány hónap múlva jelenik meg. Ez a kötet csakúgy, mint az első, terjedelemben megbő­vül és irodalmi értékben is megnövekedik. Mind a két kötet ára művésziesen stilizált, aranyozott diszkötésben 48 korona, ízléses könyvtári félbőrkö­­ltésben pedig 44 korona. * (Késő szerelem.) Beniczk­yné­ Bajza Lenké­nek egy hátrahagyott regénye jelent meg ezen a címen. Ez a regény is, mint a többi Beniczkyné­­regények, a főrangú világban játszik. Egy szép, de ármányos nő hálójába kerít egy öreg­ grófot, akit rábír, hogy unokahugát kitagadja. Ezzel meg nem elégedve, a kalandornő és cinkostársa az unokahug élete ellen törnek, de végre is az igazság győzedel­meskedik s ők buknak el. A regény fiatal lányoknak való, akiknek körében még vannak kedvelői a Be­­niczkyné-féle irodalomnak. Ára 3 korona. * (A választói jog problémái.) Dr Köttevényi­­Nagy Olivér eperjesi jogakadémiai tanártól e cím alatt politikai tanulmány jelent meg. A szerző igen nagy tudással és alapos készültséggel fejtegeti mind­ama kérdéseket, amelyek a választói jog reformjával összefüggnek. Munkájának különös értéket kölcsönöz az a széleskörű tájékozottság, amelylyel a külföldi államok idevágó törvényhozási intézkedéseit ismer­teti és ezért haszonnal olvashatják azok is, akik hi­vatásszerűen foglalkoznak a reform-kérdéssel. Ára 5 bor. 40 fillér. * (Kis kereskedelmi lexikon.) Czakó Emil és Gara Zoltán szerkesztésében megjelent kézikönyv a kereskedelme­i életben előforduló szakkifejezések ér­telmét magyarázza, s mint ilyen főleg a gyakorlati élet igényeit akarja kielégíteni, mellőzve, a teoreti­kus fejtegetéseket. Ára 4 ív 50 f. * (A házasság jogviszonyairól.) Dr Gebhardt Károly ügyvéd ezen a címen kézikönyvet adott ki a laikus közönség számára, mely mindenképen gya­korlati hasznú, mert felvilágosításokat tartalmaz úgy a házasságok megkötésének alakszerűségeiről, mint a házasság megtámadásának s felbontásának módjairól. A munka ezenkívül a személyi és va­gyoni jogviszonyokra s az öröklési és közszerzeményi jogra is kiterjeszkedik. Ára 2 korona. * (Romániai magyarok naptára.) A Romá­niában élő mintegy százezerre menő magyarság ré­szére Pollány Zoltán, a Bukaresti magyar újság szerkesztője, adott ki egy naptárt az iöbbik évre. Hogy megemlékezünk róla, teszszük azért, mert am­int külföldön megjelenő magyar munka a ma­gyarság érdekeit szolgálja, összetartásra buzdítva őket és a magyar nyelv s haza szeretőjére. Ára 50 báni, ami 48 fillérnek felel meg. * (Gyakorlati váltópéldák.) A magyar tan­­mő-irodalomban elsőrendű tankönyvvé fog válni dr Nagy Lajos keresk. iskolai tanár ezen munkája, mely a praktikus élet szemléltetésével ismerteti meg az ifjúsággal a váltó használatát, jogi termé­szetét s­ rendeltetését az üzleti életben. A váltójogra készülő jogászifjuság is nagy hasznát veheti a mű­nek, melynek ára 1 K 50 f. A hipnotizmus eredetéről. Mikor Nagy Sándor Susa és Persepolis elfogla­lása után Irán keleti részein harcolt, történt, hogy egy indiai fejedelem, Taxiles, segítségül hívta őt egy fejedelemtársa, Poros ellen. Sándor leszállt az Indus völgyébe, leverte Porost, ámde ugyanakkor egy új világ tárult eléje. Eléje tárult rövid időre a csodálatos India és népének élete. Ámulat fogta el a világhódítót. Bírni akarta a Hydaspes völgyét. Hódító ereje azonban megtört itt. Megtörte az óriási természet, a természet bűvös ereje, a nehéz illatártól terhes­ség és ismeretlen csudák. Ennél a népnél keresem a hipnotizmus csi­ráit. Hisz nálunk lépett fel a Bráhma-vallással karöltve a lélekvándorlás rettenetes hite is. Itt van az ősrégi „ezeregy éj“ regék színtere. Itt van a legmagasabb hegység. Van itt nagy folyók között elterülő száraz sivatag, közvetlen mellette a legtermékenyebb föld. Van itt halálos kipárolgású mocsár, embernagyságú fű és egyetlen fának akkora ereje, hogy rövid idő alatt erdőt teremt. Itt van az ezernyi fűszer hazája és az a föld, melyen a nép háromszor arat évenként. És tudjuk, hogy a természet és a környezet tanítja az embert. Ez a csudás föld csudákat ter­melt. A bűvös természet óriási ereje bent élt az em­berben is. A tarka kelet atmoszférájában tehát inkább csírázhatott egy titkos, szunnyadó erő, mint bárhol másutt. Ennek a népnek van két ősrégi költeménye. A Mahábharáta és a Rámájána. Talán ezer évvel írták Kr. előtt. Talán előbb. De abból az időből valók, mikor a Ganga völgyét foglalták el hősi harcokban. Már ebben a két költeményben szerepel a Yogi név, a modern hipnotizőr Ádámja. Volt Indiában egy ősrégi család. Ebből került, ki mindig a Yogi. Láthatatlan hatalmát apa a fiára hagyományozta. És nem volt az a halmaz arany, az a szép szó, vagy elviselhetetlen kin, amelyért a Yógi féltett titkát elárulta volna. Évszázadok múlottak el. Nagy Sándor ré­vén egy pillanatra beláthatunk e csudás nép életébe. Sándor katonái is ismerték a Yogit. Ők azt mesélték róla, hogy ez a misztikus lény Bráhma papja volt. Hogy industársai és minden idegenek emberfeletti erőt tudtak benne. És azt, hogy a Yogi Bráhma földi helytartója volt, kinek tiszte­letteljes üdvözlésére a fejedelem is leszállt elefánt­­háton elhelyezett arany baldachinjáról. És bármely kaszthoz tartozott az indus, tisztelte és félte a Togit. Mert tudta, hogy az örökre elaltathatja, hogy csak ő keltheti ismét életre Azután megfeledkezett a világ Indiáról. A földgolyó intéző szerepét nyűgöt ragadta kezébe. És míg itt mindenki nagy eszmékkel volt elfoglalva, azalatt ott nagy változások mehettek végbe. A ,,Veda“ lefordító­ja H. H. Wilson volt az első, aki Indiát ismét felkereste, ő már több öreg indussal találkozott, kik a nagy lát­atlan erő bir­tokában voltak. És azt hallotta, hogy a nevük: „Mahátma“. Yogi tehát nem volt már. Féltve őrzött titkát talán kilesték. Talán elárulta magát. Avagy talán egy szerencsés pillanatban más is rájött a nagy titokra. Akárhogy történt is, sajnálhatjuk, hogy erről a változásról, mely alkalmasint érdekes lehe­tett, nem tudunk semmit. A Mahátmáról és csudás erejéről könyvet írt Wilson. Azt írja róla, hogy tetszés szerint teheti testét könnyebbé, mint levegő, vagy nehezebbé, mint ólom, erőssé, silánynyá vagy láthatat­lanná. Halott embert életre kelt és megjósolja a jövőt. És tud minden elmúltat. Két lehetetlen mesét is olvasok Wilson irataiból. Pedig azt mondja, hogy igazak, ő maga is látta. Nem akarom szavahihetőségét kétségbe vonni. Elmesélem őket. Egy Mahátma kijelentette, hogy bárki­ 30 napra élve eltemet. Aztán életre kelti ismét. Be fogja tehát mutatni a „lélek suspendálását.“ Mikor az e célra szolgáló kriptát megépítették és a koporsót elkészítették, megjelent a Mahatma egy indus kíséretében. Alkalmasint ez is benfentes volt. De ez mellékes. A Mahatma elaltatta azután az indust, levetkőztette, bebalzsamozta, füleit és or­rát viaszszal bedugaszolta és elhelyezte a koporsóba. A koporsót Wilson pecsétgyűrűjéval négyoldalt le­pecsételték és betették a kriptába. A kriptát hatal­mas kő fedte. Ezt is lepecsételték. Harminc nap múlva megjelent a Mahátma. A pecséteket feltörték és kiemelték a médiumot. Testén az élet legkisebb jele sem volt látható. A Mahátma aztán megparan­csolta neki, hogy ébredjen föl. Rövid idő múlva az indus izmai mozogni kezdtek. Viaszsárga arcán halvány pir keringett, jeléül annak, hogy a vérke­ringés megindult, 10 perc múlva felnyitotta a sze­meit, fölült és körülnézett. Akárcsak természetes álomból ébredt volna. Ez még csak hagyján. De nézzük a másikat. A Mahátma a levegőbe dob egy gombolyag kö­telet, egyik végét azonban a kezében tartja. A kötél egyenesen fölfelé halad, mindig magasabbra, míg szabad vége eltűnik. Az indus erre elereszti a köte­let. És a kötél nem esik le. Egyenesen függ a leve­gőben. A Mahatma azután felszólít egy induskölyö­köt, hogy másszon a kötélre. A gyerek felmászik, mindig a magasabbra, míg ő is eltűnik. A Mahátma visszahívja, de a gyermek nem jön le. Ezért ször­nyű haragra gerjed. Övéből éles kést húz s azt fogai közt tartva, ő is a kötélre mászik. És eltűnik. Né­hány pillanat múlva iszonyú sikoltás hallatszik s közvetlenül utána az indusgyerek véres feje esik le a láthatatlanból. Azután a keze, lába, utoljára a törzse. Majd a Mahátma is lejön és a gyermek vé­res, összevagdalt testét egy zsákba dobja, azt össze­köti és a vállára emeli. És elindul. Alig tesz azon­ban két lépést, a zsák mozogni kezd. Leteszi és a kis indusgyereket sértetlenül emeli ki belőle. Mikor a múlt Században indiai fölkelés volt és elnyomására Anglia nagy sereget küldött, volt a tisztek közt egy Haraval nevű, ki utólag érdekes dolgokat mesélt a Mahátmákról. Ő sohasem hitt a misztikus dolgokban. Egyszer azonban, midőn tiszt­társaival a mahátmákra került a beszéd, magához hivatott egy ilyet és megparancsolta neki, hogy előtte is mutassa meg bűvös erejét. Az összes tisz­tek jelenlétében bemutatta azután a Mahátma tu­dományát. Első kísérlete, mely abból állott, hogy bokrot növesztett pillanat alatt a homokból, fényesen si­került. A bokor tényleg ott volt,, sőt Haraval egy le­velet is letépett róla. A Mahátma azután egy an­gol katonát lefektetett a földre. Kezeit föléje tar­totta, anélkül azonban, hogy érintette volna. Majd lassan emelte kezeit és a katona is emelkedni kez­dett. Körülbelül 3 percig lebegtette a testet a le­vegőben, ismétlem anélkül, hogy érintette volna, az­tán lassan ismét a földre bocsátotta. Úgy hallottam, hogy Haraval nagy vagyont ajánlott a Mahátmának. De ez nem árulta el titkát. * Az első, aki a mahátmák titkát megfejtette, egy R. Geoffroy nevű angol természetbúvár volt. Sok évig tartózkodott Kalkuttában. Lakott ott ab­ban az időben egy nyugati műveltséggel bíró Ma­hátma. A neve S. D. Mukhopadhaya. Ennek a ba­rátságát kereste és azt remélte, hogy ilyképpen va­lami úton-módon majd csak megfejti a titkát. Geoffroy írja,­­ hogy Mukhopadhaya elárulta neki azt, hogy a hipnotikus erő legfőbb kelléke a helyes lélegzetvétel. Ennek segélyével óriási lelki erőre tehetünk szert. Ez az óriási erő pedig kisu­gárzik az emberből. És láthatatlanul megbénítja a médium akaraterejét. Egy ilyen akaraterővel nem bíró emberrel azután azt teheti a hipnotizőr, ami éppen neki tetszik. Érdekes tanulmányát azzal fejezi be, hogy: mindennek igazságáról teljesen meg van győződve.­­ Mert ki hitte volna régen azt, hogy milliméter vas­tagságú drótban olyan erőt fogunk vezetni, mely pillanat alatt megöli a létező legerősebb szerveze­tet. Avagy elhitte volna Caesar azt, hogy majdan egy hírt pillanat alatt küldünk át az Alpeseken? Geral. Időjárás. A m. kir. meteorológiai központi intész távírdái jelen­té­se 1966. december 1-én reggel 7 órakor. Jegyzet: A levegőnyomási adatok tengerszinre és 45 szélességi fok­r­a vannak redukálva. (Tátrafüreden 1000 m. magasságra.) A szélirányok jelölése: N=és£ak, E=kelet, S=dél W=nyugat. — Felhőzet: 0==egészen derült, l=*több­­nyire derült, 2=részben felhős, 3=többnyire borult, ft=eső, #=hó, S—köd, R=zivatar. Megjegyzések: A délnyugati maximum észak felé terjeszke­dett, míg délen a levegőnyomás sülyedt és az északi mély depresszió Oroszországba vonult. Lecsapódások Dél-Európa és Magyarország meg Ausztria nagy részének kivételével mindenütt voltak. Nyugat-Európából viharos szeleket jelen­tenek. A hőmérséklet többnyire alacsonyabb lett.­­ Hazánkban az utóbbi 24 óra alatt az észak­­nyugati meg az északkeleti részeken esett több­nyire kevés eső. Gyenge éjjeli fagy inkább csak Erdélyben fordult elő, különben a hőmérséklet tegnap országszerte átlag 5-­6 fokkal magasabb volt a normálisnál; maximuma: Zágrábban 14 fok Celsius, minimuma: Botfalun 13 fok Cel­sius volt. Prognózis: Változékony idő várható, némi hósülyedéssel és helyenkint csapadékkal. Ma reggel 7h Előző 24 órai A­ll Am Ac hőmér- szél * Háromkilfc Állomás ® g £ séklet iránya ^ .-------------—. © |Ls Celsius és erő to | maxi- rami­m c szerint (1—10) g C .j 6 mama rauraa Akna-SUatina.. \ • * ] \ a; Ík ír t :; s t S í' 63-4 I 5-7 SW 2 • 3 7 J S , .. 53-2 T 1-3 WSW 2 3-9 7 Sndnpei* 63-8 + 4-0 N 1 0 - 10 « Herénv" .... 63‘7 +0-3 — 2-10 1 Keszthely 64-9 +26 _ 2-10 6 Pécs 54-8 - 13 w 2 1 - 9 6 wz—71, 54-1 -- 5'7 — 3 — 15 A S3'4 "31 - 4 - 12 4 Tarkeve........... 54 8 + 0-7 SW 3 0 _ 9 5 S ....... 5*8 + 0'4 SW 1 1 - 14-1 Temesvár......... 55 8 4- °’5 S 2 1 - 6 Nagy-Várad.... 542 -1 4« SW 3 *1 - 8 J Kolozsvár......... 57 4 4- ®*J . —‘ J „ Vajda-Jiunyad.. 57*1 T 1 ^ — Nagy-Szeben.. .. 56*5 — N 3 1 — 8 1 Botfalu ............ 53-1 - 3 0 NW S0- . * Tátrafüred......... 665-3 4- 2-4 Yv 0 <$ i 6 2 Szatmár........... 4 6-0 W 2 2- 7 4 Tárcái ............ 4' 3'4 SW 6 0 6 1 Eger ................ 4- 3-6 NW 5 1 - — — Rozsnyó............ 4- 62 NW 1 4 — § Arvaváralja.. .. 4' 4-8 SE 1 4 10 5 2 . Selmecbánya .. 4- 5*0 W 5 4 i 5 1 Malacka.. .. .... 4~ 5'ö SW 3 2 — 8 7 Komárom.. .. .. 4 !*6 W 2 2 — 9 1 Magyar-Óvár .. 4- 2‘1 S 1 2 - 10 4 Sopron ............. 4* 3'2 S 1 4 1— 8 Tapolca............ — ^ 9 1 Kaposvár......... 4* 4*8 SW 1 0 — 10 S Csáktornya .... -i- 3*8 W 1 2 — 10 1 Eszék................ -I- 0-2 SW 1 1 - 11 2­ Cirkvenica........ * ~r 9‘5 —. 4 — 13 2 Debrecen ........ 4* 39 NW 1 2 — 8 Kecskemét......... -■* 0*2 W 1 2 — 9 0 Orosháza ......... 4' 1*& SW 2 0 — 9 4 Arad ................ 4. 4*2 SB * 1 — 6 4 Zsombolya......... 4­­*2 NW 3 2-8* «* 3 Versec ............ 4* 5*8 SE 2 1— 5 4 Bavaniste......... + 2‘9 — 2 8 }\ Drenkova .. .­.. 4. —• W 1 — 7 4 M.-Vásárhely .. 4- 5 7 NE 1 4 — 6 3 Nagyenyed .. .. 4* 2*8 • W 1 4 —1 8 3 Bécs ................ 62*3 4- s-4 M­E 1 1 - 9 A Póla ................ 65-1 -L s-0 ENE 3 1 — 13 3 Hamburg......... 48*3 __ 10­ 8 SW 4­­ — — — Berlin................ 50*0 __ 108 W 2 @ — ■*— Nizza................ 67*7 0*5 E 2 8 — 15 10 Paris................ 66*3 -4~ 7-7 SSW 3 4 — 12 8 Stockholm........ 36 3 4- 0-7 SSW 4 4 — — Szent-Pétervár.. 36 1 4- 0*8 SSE 0 4 — *— Varsó.. .* s. cc .. 517 4- 7­ 8 WNW­­ 4- ■** . *~ Moszkva ......... 41*3 — 2*2 SSW 2 4 — — — Szófia................ 673 4- 1*4 ESK 10—8 2 Athén................ 62 0 4- 11-6 ENE 1 3 •— 16 11 Torino................ 66*4 4- 2 8 — 2—10 3 Firenze............ 06 9 4- 11-2 SE 2 4 — 26 6 Róma................ tiC4 4- 3-4 S 1 1 — 15 8 Nápoly............ 66 7 4- 9*8 NE 8 0 — 14 8 Palermo............ 668 4- 10*8 SW 4 0 — 16 7 *) Jegyzeteit nem nyomatta ki.

Next