Pesti Hírlap, 1907. május (29. évfolyam, 104-129. szám)

1907-05-01 / 104. szám

1907. május 1., szerda. PESTI HÍRLAP Amikor az ellenzéki­t mamelukká vedlik. Hej, dehogy is igaz az a régi mondás az ellenzék keserű kenyeréről. Szegény Visontai Somának kellett meg­tapasztalnia, hogy a mameluk kenyere csak az igazán keserű kenyér. Hordott Visontai napokon keresztül egy interpellációt a begyében. Nem holmi belvíz­rendezésről vagy választási visszaélésről. Ilyen apró-cseprő dolgokkal komoly politikus nem foglalkozik. Nagy külpolitikai kérdésben, a hágai békekonferencia ügyében akarta meginterpel­lálni a miniszterelnököt. Ez aztán az inter­­pellációs téma! Ezt világgá kürtöli nemcsak a huszonöt budapesti és hatszázhuszonöt vidéki lap. Erről tudomást kell vennie a bécsi Pres­sének és úgy, mint a német Frankurter Zei­tungnak, meg az olasz Tribunának, sőt — Uram fia! *— talán még a londoni Timesnak is! Ez, kérem, nem közönséges dolog. Az ilyet külön kell adminisztrálni. Adminisztrál­ta is Visontai gondosan. Napokon keresztül tárgyalt Wekerlével. Elhalasztotta az interpel­lációját szerdáról szombatra, szombatról pe­dig mára. Mivelhogy ma nyilatkozik ugyan­ebben az ügyben Bülow is, a német kancellár. Nem gyönyörű dolog az? Ugyanegy napon beszél ugyanarról a témáról Visontai Soma és­­ Bülow! . . . No és aztán ma jött Wekerle és le­fújta az interpellációt. A kormányelnök négy­­szemközt világosította fel Visontait, a kor­mánypárt tagját, arról, amit tudni akart. És egy jónevelésű kormánypárti képviselőnek ez­zel meg kell elégednie. így jár az ember, amikor ellenzékiből mamelukká vedlik. És aztán beszéljen még valaki az ellenzék keserű kenyeréről! (cs. h.) Belpolitikai hírek. A képviselőház ülése április 30-án. A képvi­selőház kedden délelőtt Justh Gyula elnöklésével rövid ülést tartott, amelyen az elnök bejelentette, hogy a Házat meghívták a pécsi országos kiállítás május 15-iki megnyitására. Az elnök javaslatára kimondta a Ház, hogy a megnyitáson képviselteti magát s a megnyitás napján nem tart ülést. Ez­után gróf Thoroczkai Miklós terjesztette be a pénz­szomszédasszonyt: — Jöjjön be, ifiasszony, hadd mutassak azon parázs melegiben vala­mit, amire nem is gondol. S a néni nagy óvatossággal göngyölge­­tett ki hálászkendőjéből egy virágzó orgona­ágat. — „Nézze, lelkem, nézze! — kiáltotta büszke diadallal — itt van a kezemben . . . nem érti, lelkem? — Nem én, szomszédasszony. — Jézusom, igaza vagyon, hiszen még meg sem mondtam! Persze, hogyan is értel­mezné, ha nem­ tudja, hogy izé . . . Mindjárt, ifiasszony, elmondom szegrül-végre . . . Hát meglátogattam a fiamat. Két egész hétig ültem a drága gyermekemnél, el is vitt még a diátromba, igen bizony . . . kétszer. És aztán mindenhová elvitt. És fenn voltunk a király ő felsége kertjében is. Budán. Elvitt­em a fiam oda is.­­— El­é, a kedves? •— Már hogyne vitte volna az édes­any­ját! Hintóban mentünk, lelkem . . . jaj, mert fölötte módos ám az én fiam, megkeres hónap­jában 300 pengő forintokat is. Annyit ám az én drága gyermekem, áldja meg az isten, ne­kem is belesinkófált a cekkerembe száz pengőt, hogy — úgymond — legyen az útra. No, kel­lett is! Három szál kiflit ettem meg az úton, meg egy pogány kávét ide túl Abonyban, a stáción. Igen ordináré lőre volt és drága szer­fölött . . . harminc krajcár. — Egy kicsi findzsa kávé, harminc krajcár? — Pohárban adták, de így is tolvajság­ügyi és munkásügyi bizottsá jelentését a gazdasági munkásházak építésének állami támogatásáról szó­ló törvényjavaslat tárgyában, majd harmadszori olvasásban elfogadták a közösügyi kiadásokból a Magyarországra eső, de törvényhozásilag még nem engedélyezett összegeknek törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot. Más tárgya az ülésnek nem volt s így az elnök javaslatot tett a legköze­lebbi ülés idejére és napirendjére. E szerint a Ház egyrészt azért, hogy a bizottságok nyugodtan letár­gyalhassák az előttük fekvő törvényjavaslatokat, másrészt pedig a gör­ keleti vallásuak húsvéti ün­nepe miatt elhatározta, hogy május 13-áig nem tart ülést. A május 13-án, hétfőn, délelőtt 10 óra­kor tartandó ülésnek napirendjén van a zárszám­adás-vizsgáló bizottság jelentése az 1903. évi állami zárszámadásokról, továbbá a gazdasági munkáshá­zak építésének állami támogatásáról szóló törvény­­javaslat. Rövid szünet után felolvasták és hitelesí­tették a mai ülés jegyzőkönyvét, mire az ülés vé­get ért. A főrendiház bizottságaiból. A főrendiház egyesült pénzügyi, közgazdasági és közlekedési bi­zottsága szerdán délután ülést tart, amelyen a ma­rokkói sáskairtásról, a beruházásokról, az országos közlekedési tanácsról és a sopron­ kőszegi vasútról szóló törvényjavaslatokat, valamint több helyi érdekű vasút engedélyezésére, a mesterséges borokra és vé­gül a vasárnapi munkaszünetre vonatkozó több­­rendbeli miniszteri jelentést tárgyalja. Május 2-án, csütörtökön, délelőtt 10 órakor előbb a pénzügyi bi­zottság tárgyalja a közösügyi kérdésekre vonatkozó törvényjavaslatot, utána pedig az egyesült pénzügyi és közjogi bizottságok az állami és nem állami ta­nítók fizetésére vonatkozó törvényjavaslatokat. A főrendiház legközelebbi nyilvános ülése előrelátha­tólag május 8-án lesz. A képviselőház bizottságaiból. A képviselő­­ház közgazdasági bizottságának kedden délután öt órára összehívott ülését elhalasztották s csütörtö­kön délután öt órakor tartják meg. Az elhalasztás oka az, hogy a kormány tagjai, —­kik délután a horvát kormány vezetőivel tanácskoztak — nem tudtak résztvenni a bizottság ülésén. Az önálló vámtarifáról szóló jelentés, mely gróf Batthyány Tivadar és Laehne Hugó munkája, különben már teljesen készen van s a csütörtöki ratifikáció után a képviselőház egyik legközelebbi ülésén nyújtják be a plénum elé. Visontai Soma és a hágai békekonferencia. Visontai Soma a hágai békekonferencia tárgyában bejelentett interpellációját addig halogatta szer­dáról szombatra és szombatról szerdára, mígnem régiképen elhalasztotta. Hogy a visszavonulás kel­lő fedezettel történhessék, kedden sürgős interpel­lációként is bejelentette, hogy aztán erről is le­mondjon. Az elmaradt interpellációról hivatalosa­n a következő jelentést adták ki: „A miniszterelnök a délelőtt folyamán magánúton kimerítő felvilá­gosítást adott Visontainak s azt is kijelentette, hogy a legközelebb kínálkozó alkalmat felhasználja, hogy ebben az ügyben nyilatkozzék. A képviselő megnyugodott az adott felvilágosításokban s ki­jelentette, hogy az interpellációtól egyelőre eláll.“ volt. Azonban, hallja! Ott valánk tehát a felsé­ges király kertjiben és én megkértem a fiamat, hogy hadd vinnék haza ő felsége kertjiből vagy egy szál virágot, emlékbe . . . Alig mertem ki­mondani a szívem kívánságát s hát lelkem, mekkora úr az én fiam . . . tedd el, vedd el, se vár, se kérdez, hanem megfogá a felséges ki­rály orgonafáját és leszakított róla egy vi­rágzó ágat: „itt van, édes anyám“. — S elhozta, szomszédasszony? Ez az? — Ez bizony! — felelte boldogan a néni és gyönyörködve, tisztelettel nézte az orgona­ágat, király ő felsége virágját, legszebbet az ő együgyü szemeiben százezer közt. Aztán letört belőle egy oldalágat, kivett a kredencből egy hófehér kendőt és így szólt: — Fogja, Gáborné, ezt a keszkenőt, tegye belé a virágot és vigye haza. Főhelyre tegye, lelkem, a tükör mellé. Hadd lássa minden ember a faluban, hogy olyan virágunk vagyon, aki a királyé volt. A szomszédasszony piros lett az örömtől, mint a főtt rák. — Az isten fizesse meg ... — rebegte csillogó tekintettel s hozzá nem mert volna nyúlni puszta kézzel egy félvilágért. Beleba­busgatta a patyolatkendőbe és úgy vitte haza. Emelt fejjel vitte. Boldogan, büszkén, szinte gőggel. Egy szál félig elfonnyadt orgonavirá­got . . . így, büszkén, szinte gőggel . . . Oh én becsületes, gyerekes magyar né­pem, de minden hatalmas acélnál keményebb erő lakozik megható naivságodban! Abonyi Árpád: Ideiktatjuk azt is, hogy mit kérdett volna Visontai a miniszterelnöktől, ha interpellációja el nem marad. Íme: 1. Hajlandó-e a t. miniszterelnök úr felvilá­gosítást adni, hogy Magyarország és Ausztriának mi az álláspontja azon indítványával szemben, melyet az angol kormány a júniusban Hágában összeülő békekonferencián való tárgyalás végett az orosz pogrompontok kiegészítéseként bejelen­tett és amelynek az volna a célja, hogy az egyes államok katonai fegyverkezése nemzetközi köte­lező megállapodásokkal korlátoztassék és így a népek folyton emelkedő katonai terhén könnyít­­tessék ? 2. Igaz-e, hogy Magyarország és Ausztria és a velünk szövetkezett német birodalom diplomá­ciája útját kívánja állani az angol indítvány ér­vényesülésének? Ha ez igaz, milyen szempontok vezetik külügyi kormányunkat, hogy ezen állás­­foglalásra határozta el magát? 3. Hajlandó-e a t. miniszterelnök úr befo­lyását, melyet számára az 1867. XII. tc. a kül­­ü­gyek vezetése és irányítása körül biztosit, oly módon latba vetni, hogy a konferencián megjelenő képviselőink magatartása és állásfoglalása Ma­gyarország népének jól felfogott érdekével össze­egyeztethető legyen? Előléptetések és nyugdíjazások az államvas­utaknál. A m. kir. államvasutak személyzetének előléptetése tárgyában kedden délelőtt több órán át tartó tanácskozás volt a kereskedelemügyi mi­nisztériumban Kossuth Ferenc kereskedelemügyi miniszter elnöklésével. A miniszter, mint illetékes helyről értesülünk, megállapította az összes előlép­tetéseket, amelyek május 1-jére vonatkozó hatály­­lyal, május 3-án fognak hivatalosan közzététetni. Ismételten felmerült az államvasúti alkal­mazottak körében az a panasz, hogy a kilátásban lévő fizetésrendezés előtt több tisztviselőnek és al­tisztnek fölmondották a szolgálatot, úgy, hogy ezeknek még a fizetés felemelése előtt kellene nyugdíjba menniök. Kossuth Ferenc kereskede­lemügyi miniszter kedden ennek folytán elrendel­te, hogy mindazoknak, akik még ez idő szerint szol­gálatban vannak, de szolgálatuk már felmondatott, ez a felmondás a fizetésrendezés utáni időre halasz­­tassék, hogy így ezek is élvezzék a magasabb fize­tést. A horvát ügyek. Kedden folytatták a tanács­kozásokat a horvát ügyek dolgában. A tanácskozá­sokról a következő félhivatalos jelentés szól: A horvát kívánságokról, melyekről az utóbbi időben úgy publicistikai, mint politikai körökben sok szó esett, kedden beható értekezlet volt a miniszterelnöki palotában. Az értekezleten, amely délután fél öt órától közel esti nyolc óráig tartott, részt vettek a magyar kormány tagjain kí­vül gróf Pejacsevich Tivadar horvát bán, Nikolic belügyi osztályfőnök, és nagy számmal horvát képviselők; az értekezleten részt vett gróf Batthy­ány Tivadar is. A hosszú és beható értekezlet kez­dettől végig informatív jellegű volt. A horvát rész­ről előadott kívánalmakról kiderült, hogy azok lé­nyegükben nem eltérők a magyar felfogástól. Ki­derült, hogy nem törvénymagyarázati ellentétek­ről, hanem csupán gyakorlati expediensek keresé­séről lehet szó, melyekre nézve az­­ informatív jellegű eszmecserék kölcsönös jóakarattal könnyen a dol­gok tisztázására vezethetnek. Az értekezlet lefo­lyásából­ azt is konstatálni lehetett, hogy azt a ba­ráti egyetértést, amely magyar és horvát részről az utóbbi időkben megkezdődött és helyes irány­ban fejlődött, semmiféle főkérdésben disszonanciák nem fenyegetik. A Kel. Ért. című kőnyomatos a következőket jelenti: A miniszterelnökségi palotában ma délután négy órakor a Magyarország és Horvátország közt felmerült vitás kérdések tisztázása céljából tanács­kozás volt, mely teljes négy óra hosszat tartott. E tanácskozásban részt vettek Günther Antal és gróf Zichy Aladár miniszterek kivételével a kormány összes tagjai, továbbá gróf Pejacsevich Tivadar horvát bán, Nikolics Vladimir és Boics Milán hor­vát osztályfőnökök. Wekerle miniszterelnök e ta­nácskozásra a horvát képviselők clubjának összes tagjait meghívta, a club azonban célszerűbbnek vélte, ha csak küldöttségileg vesz részt a tanácsko­zásban s azért 18 tagú küldöttséget választott, mely­nek tagjai a koalíció valamennyi árnyalatát kép­viselik. A küldöttség tagjai voltak: Supilo Fe­renc, Medákovics Bogdán, Bauer Antun, Pribicse­­vics Szvetozár, Pinterovics Antal, Harambasics Ágost, Moacsevics Vara, Vinkovics Bozsó, Tuskán Gergely, Popovics Dusán, Zagorácz István, Kra­­sojevics György, Likinics Ödön, Lerkovics Iván és dr Mazuranics Bogiszláv. A tanácskozásban részt vett gróf Batthyány Tivadar orsz. képviselő is. 3

Next