Pesti Hírlap, 1907. szeptember (29. évfolyam, 208-232. szám)
1907-09-06 / 212. szám
1907. szeptember 6., péntek. PESTI HÍRLAP, országban és 2 mozgóposta működött. 1884-ben a posták száma 3408, a mozgópostajáratoké pedig 49. Ma már természetesen ez a szám is jóval meghaladja a kétszeresét. Nevezetes újítások a magyar igazgatóság alatt 1869-ben a levelező-lapoknak behozatala, 1868-ban a távirati pénzutalványozás, 1871-ben pedig a magyar jelvényű bélyegjegyek. De ezek is csak részleges jellegű reformok, maga az intézmény egész rendszerében negyven év alatt óriási fejlődésen ment át. Egyetlen intézményünk sincs hozzá fogható, mely a közönség érdekét ilyen tökéletességgel és gyorsan szolgálná, úgy, hogy ezt a fejlődést egy ünneppel, egy jubileumi dísznappal emlékezetessé tenni, nemcsak hogy kegyeletes, hanem jogos feladat is. A magyar postaintézmény a külföld előtt is becsületet szerzett a nemzetnek, de ezt az elismerést nemcsak a külföldről, hanem tőlünk is, derék munkával és lelkes iparkodással érdemelte ki. Ez adja meg jubileumi ünnepségének is a jelentőségét. SAKK. A karlsbadi sakkverseny. A Karlsbadban folyó nemzetközi mesterverseny tizenkettedik fordulójáról következő távirati jelentés érkezett: Rubinstein Vezércselt ajánlott, amit Teichmann elhárított, azonban hibás kombinációba bocsátkozott, ami a 27-ik lépésben vesztét okozta. A fiatal orosz nagymester, aki legutóbb Ostendében nyerte ezt a címet, ezzel az élre küzdötte föl magát. Ugyanis Maróczy szabadnapos volt, s ezáltal riválisa a mai napon eléje került. A bécsi Vidmár vezércseles játszmában eldöntetlen eredményt ért el Berger ellen 45 lépés után s igy ez idő szerint Maróczyval egyenlő fokot mutat föl. . .Danis, a csehek büszkesége, szabálytalan megnyitású partiéban verte meg Tartakowert erőteljes királyszárnyi támadás után, 37 húzásban. Cohn olasz játszmát vesztett Schlechter ellen, ki finom pozíció játékával győzedelmeskedett 32 lépésben. Niemzovits vezérgyalog megnyitást kezdett Johner ellen s 21 lépést után nyert egységhez jutott. Leonhardt Juiy Lopez játszmában dr Olland erős elnézését kiaknázva, pozícióelőnyt szerzett, amit 46 lépés alatt nyerésre fokozott. Wolf is spanyol játszmában könnyű tisztes végjátékban kényszerítette Spielmannt az 53-ik lépésben kapitulációra. Chotimirskolskót cselt alkalmazott Satusé ellen, s miután ellenfele időzavarba került, a küzdelem 45 lépés után javára dőlt el. Janowski giuoco pianoban erélyes támadás után vívta ki a diadalt Mieses ellen 37 lépésben. Csigorin és Marshall királycsel játszmában mérkőztek, azonban a küzdelmet a 63-ik lépésben az előbbire nézve előnyösebb hadállásban félbeszakították. A mesterek a tizenkettedik forduló után ezen sorrendben következnek: Rubinstein 9. Maróczy 8. Vidmár 8. Duras 7 (1). Schlechter 7. Niemzovits 6Ys. Leonhardt 6. Mieses 6. Teichmann 6. Salwe 6. Wolf 51/s (1). Marshall 5 (1). Csigorin 5 (1). Tartakower 5. Sipelmann 5. Berger 5. Janowski 5. Dr Olland 4Vi. Dus-Chotimirski 41/2- Cohn 2i/2:. Johner l/z. A tizenharmadik fordulóban következő ellenfelek kerülnek szembe: Maróczy— Cohn, Mieses—Tartakower, Salwe—Janovski, Berger—Chotimirski, Johner—Vidmár, Teichmann—Niemzovits, Spielmann—Rubinstein, Leonhardt—Wo! fi Míarshall—dr Olland, Schlechter—Csigorin. Duras szünnapos. Esti levél. •— Zöld színház. — . . A kultúrát úgy csinálják, mint a mozaikképet. Apró kis kockákat faragnak ki s azokat gonddal összerakják. A kultúra apró kockaköveit sokan faragják, sokan dolgoznak rajta. A história is így készül: sokan hordják össze az adatait. Azért minden adatot, minden kis kockakövet meg kell becsülni, másképen a mi szegényes kulturhistóriánk képét sohasem tudjuk megalkotni. Egy pár igen értékes adatot, egy pár mozaikkockát találtam azok között a levelek között, amelyekkel Esti leveleimet az olvasók megtisztelték. A francia „Théátre de la nature“-ök ismertetése alkalmából azt közük velem, hogy Magyarországon hol csináltak eddig kísérleteket a szabad ég alatti színielőadásokkal. Egy kassai kedves olvasóm igen ügyes magyar nevet is ad ennek a szabad ég alatti színháznak, elnevezvén azt „Zöld színház“-nak. Ez a név rajta is marad az efajta színházon. A kassai adat szerint már 1856-ban és 57-ben volt Kolozsvárott zöld színház a nagy sétány végén. Szép nagy jegenyefák vették körül. A színpadja homokkal volt behintve. A zenekara a pázsiton játszott. A színielőadásokat azonban gyakran zavarta az eső, azért abban is hagyták azokat és később egy Ullrich nevű cukrász rendezett ott tűzijátékokat. De a tűzijáték is mindig valami nemzeti ötletet produkált; például nagy volt a közönség örömrivalgása, mikor egy fekete-sárga forgó nemzeti színűre változott. A második zöld színház Temesváron volt 1874-ben. A Józsefvárosban állott nagy fák között a fedetlen színház; kevés vagy épen semmi díszlete s kétfelé húzható függönye volt. A harmadik zöld színház Pozsonyban volt az „Au“-ban. A páholyok a zöld bokrok között voltak. A színpad egy földemelvény volt. A németeké volt ez a zöld színház, de Győrből Beődi Balogh Gábor magyar társulatát átvitték húsz estére s a Peleskei nótárius így vonult be Pressburgba. A negyedik zöld színház Keszthelyen volt a gróf Festetichek parkjában, de itt csak ritkán játszottak a főúri család kedvtelésére. Egy másik olvasóm, Ámon Ottó úr, a Justh Zsigmond kísérletéről a következőket írja: „Az amfiteátrum-szerűen, isten szabad ego alá épített színház Magyarországon sem teljesen ismeretlen, amennyiben Justh Zsigmond, az oly korán elhunyt illusztris író (Justh Gyula képviselőházi elnök testvérmescse) ilyent szt-tornyai birtokán már másfél évtizednél régebben állíttatott fel műkedvelők részére. A műkedvelők a finomlelkű író-földesúr házicselédségéből, béreseiből, mezei munkásaiból, munkásnőiből s az ú. n. „gányók“-ból kerültek ki, akiket Justh így akart a korcsmától és más sekélyes mulatozásoktól elszoktatni s egyszersmind művelni, ami igen szépen sikerült is neki. És nem népszínműveket játszottak itt, hanem klasszikusok (Sophokles, Moliére, stb.) műveit, a legegyszerűbb kellékekkel, jóformán minden díszletezés nélkül. A fedetlen színház a kastély melletti gyönyörű park közepén állott s talán áll még ma is, és a nézőtér, (mely alig volt valamivel nagyobb a színpadnál,) csak mintegy 50—60 embert fogadhatott be kényelmesen egyszerre. Justh néhány meghívott vendégén kívül a nézők is valamennyien a nép fiai s leányai voltak, akik — természetesen minden belépődíj nélkül — felváltva tekinthették meg a vasárnaponkint egy-kétszer megismételt előadásokat. A mindenkép érdekes előadások híre akkoriban bejárta az országot, ámde — sajnos, túl korán — meghalt Justh Zsigmond és a kicsiny színházban ettől fogva nem rendeztek több eladást, annál kevésbbé, minthogy az idegenben (francia földön) elhunyt jóságos földesür- hült tetemeinek a fehérmeszelésű, elárvult amfiteátrumocskai temetőhelye lett . így temetnek el Magyarországon sok életrevaló ideát. Az adatok teljessége kedvéért fölemlítem, hogy Jászai Mari is eljátszotta már Elektrát szabad ég alatt s művészetének erejéből és hatásából semmit sem vont le az, hogy hiányoztak a sablonos színházi requisitumok. A szórványos kísérletek csak azt bizonyítják, hogy a „zöld színház“, a természetes játékszín iránt hajlandóság és képesség is volt Magyarországon; csak a vállalkozási életrevalóság s a hivatalos pártfogás hiányzott. Ebből az alkalomból azonban figyelmébe ajánlom mindazoknak, akik a színházakhoz az állásuknál vagy a szívüknél fogva közel vannak, hogy a magyar színészetre vonatkozó érdekes adatokat és reliqulákat ne engedjék elkallódni. Szegény Váry Bela halála óta senki sem törődik a színészet történetével. Csak Várady Antal irogat egy-egy érdekes epizódot a magyar bohém világból. Valamikor régesrégen egy országos színművészeti múzeum és könyvtár létesítését terveztem, sőt a könyvtárra érkezett első könyvadományok katalogizálását is megkezdtem az országos színészegyesületben. A Bényey István által rendezett színészeti kiállítás p pedig a múzeum számára szolgáltatott volna anyagot. Később a Népszínházzal, vagy a Nemzeti színházzal kapcsolatban az országos múzeum-tanács segélyével gondoltam megvalósíthatni. Sehogy sem ment. Most, hogy a kultuszminisztériumhoz került a színészet, talán kiterjed valakinek az ambíciója ezekre az alkotásokra is. Mert a reform-alkotások Magyarországon mindig csak egyes emberek ambíciójából születnek. Zsolt: Napi hírek. — (Adakozás.) Újabban a következő adományokat kaptuk: A siófoki nyaraló ifjúság által rendezett műkedvelői előadás tiszta jövedelme, 45 korona, az ingyentej céljaira. — A szárszói táncvigalom tiszta jövedelme, 34 korona, a szünidei gyermektelepek javára ( Beküldő: Lévai Ilona tanitónőjelölt.) — Aszódról Hermann Lenke, Hermann Rózsa, Feinstadt Cica, Stern Berta, Kohn Rózsi és Deutsch Etelka gyűjtése, 28 korona, melyből 10 korona a gyermekvédő ligáé, 10 korona a tüdőbetegek szanatóriumáé, 8 korona a vakok intézetéé. — F. 1. Budapest: 20 korona, melynek fele Jókai szobrára, fele Tóth Béla síremlékére fordítandó. — Horváth Ferencnc úrnő, gödöllői nyaraló, egy nála kuglizó társaság nyereményét, 10 koronát, hozzánk juttatta szegény gyermekek nyaralására, vagyis a szünidei gyermektelepek részére. — Groszmann Oszkár (Pécs) 6 koronát küldött, melyből vakok intézetéé 2 korona, nyomorék gyermekeké 2 korona, dadogóké 2 korona. — Böhm Emma (Budapest, Svábhegy) 5 kor. az ingyentej javára. — Bártus A. (Újvidék) 5 korona a szünidei gyermektelepek javára s ugyanezen célra 2 korona a Délvidéki Kereskedelmi r.-társaságtól (Szabadka.) — I. S. (Budapest) a nyomorék gyermekek otthonának 2 korona. — Ingyentejre: Kelemen József 40 fillér, Kelemen Jolán 40 fillér, Gönczi Irma 40 fillér, összesen 1 korona 20 fillér. — Végül N. N. (Budapest) az önkéntes mentőegyesület részére küldött be 10 koronát. — (Darányi Ignác miniszter a székely kiállításon.) A sepsiszentgyörgyi székely kiállítást szeptember 29-én nyitják meg fényes ünnepséggel. A megnyitásra Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter is leutazik. A kiállítás, az eddigi bejelentésekből ítélve, igen jelentékeny lesz. Az utolsó bejelentési határidőt szeptember 18-ára tűzték ki. A kiállításon számos élet, érem és oklevél kerül kiosztásra. — (Kóburg Ágost) herceg súlyosan megbetegedett. A herceg vakbélgyuladásban szenved és alighanem műtétnek lesz kénytelen magát alávetni.