Pesti Hírlap, 1908. december (30. évfolyam, 287-312. szám)
1908-12-08 / 293. szám
36 PESTI HÍRLAP 1908. december 8., kedd. IRODALOM. Két varmegye. Az Országos Monográfia Társaság mostkét vármegye monográfiáját készítette el s adta közre: Estergom és Győr vármegyékét. Egyre jobban kialakul az a nagy föladat, amelynek megvalósítását kitűzte maga elé a Társaság. Vaszary Kolos hercegprímás, aki Esztergom vármegye kötetéhez előszót írt, a következő szavakkal foglalja össze e monográfiák nagy súlyát és becsességét az országos történelem kialakulásában: „Részleges művekből áll elő az egyetemes történelem; a részek monográfiái adják meg az egész ország monográfiáját.“ Valóban szinte közelebb áll hozzánk az elmúlt idők történelmi szelleme e részleges művekben, mint az általános országos történelmekben. Ott csak a főkormányzati elveket látjuk kidomborítva s valóságos üdülés, ha egy-egy megye epizodikus szerepére bukkanunk. Itt viszont közel áll hozzánk a megyék porondján lefolyt események szerepe s megnyílik előttünk a történelmi látás, mikor országossá nő a vármegyéknek vagy uraiknak működése. Különösen Esztergom megyének, e kis-ded partiumnak, történetét olvasva, nyílik meg ez a táguló látásunk. Ez a hely oly kicsiny volt mindig, hogy mint megyének súlya szinte nem is volt. Két külön helyzete adott, neki kiváló szerepet. Egyik a földrajzi fekvése, amelynek köszönhette, hogy az Árpádkor elején az ország szíve lett. Itt született Szent István s itt tartotta királyi székét mindvégig. „Szent, e hely, — mondja Vaszary Kolos — mert itt, hajtottak ki a magyar nemzet ezeréves létének csirái." Később az ország központja lejebb került a Duna mentén s hosszabb ingadozás után Buda túrán üröködött meg; de Esztergom azért nem veszítette el jelentőségét, mert itt maradt a prionosok székhelye s ..kilennc századon át hosszú sora élt itt a legnemesebb, legbölcsebb, legkiválóbb papi fejedelmeknek, akik között Telegdi (sanád, Martinuzzi György és Pázmány Péter voltak a legkiválóbbak. E főpapok szerepe emeli ki Esztergomot az igénytelen vidéki kisvárosok szürkeségéből, hiszen főpapjaihoz fűződik az ország kormányzásának számtalan ténye s valóban. Pór Antal történetíró, ki a monográfia Anjoukori részét írta meg, egyenesen szőkébb keretű országos történelemnek fogta föl Esztergom történetét. A másik vármegye, amelynek most kapjuk monográfiáját: Győr vármegye. Ez is ép olyan kicsiny része a magyar szent korona testének, de nem volt olyan szerencsés, mint Esztergom. Az ország sorsába nem folyt úgy be tényezőként, de azt lehet mondanunk, hogy boldogabb és egészségesebb életet élt. Esztergom szakadatlan harcok színtere volt, s a legelső századok óta csaknem minden évtizedben elviharzott rajta a háború, különösen a mohácsi vész utáni időkben. Győrben viszont kitűnő gazdasági és más életviszonyok voltak, amelyek a lakosság sorsát tették kedvezővé. Úgy, hogy míg Esztergomot, a háborúk útjába eső kis megyét, csaknem mindig kipusztítva, elnéptelenedve látjuk, Győrt a nagy kereskedelmi útvonalakba eső területet sűrűn keresték fel a bevándorló szabad elemek. Győr vármegyét nagybirtokosai, a Héder, Osli, Guth-Keled, Hont-Pázmán nembeliek, majd több nagy család, mint az Amadék, Garaiak stb. s a pannonhalmi apátság főpapjai képviselték az országos politikában és pedig nagy súlyával s megyéjükre nézve is nagy haszonnal. A két monográfia egyformán gazdag és tartalmas, s a régibb kötetek módszerével van megszerkesztve. Főszerkesztője Borovszky Samu, ■szerkesztői Vitter Ferenc és Vende Aladár. Az esztergomi kötetet Vaszary Kolos hercegprímás előszava nyitja meg. A természeti viszonyokat Nyilas István, a monográfia belső dolgozótársa ismerteti. Az egyes községek okleveles történetét megírta dr Reiszig Ede, a jeles történelmi kutató, ki a szerkesztő-bizottságnak is tagja. Ezeket a tömör kis monográfiákat Esztergom az. kir. város fejezete követi, amelyet a város főjegyzője, Osváth Andor írt meg, bemutatván történelmi fejlődésében és mai helyzetében a derék várost. A vármegye népét Móricz Zsigmond, a monográfia segédszerkesztője ismerteti. A megyei közgazdasági állapotokat Vaszary Mihály primási utad.igazgató dolgozta fel szakavatottan. A közoktatásügyet és a tudomány, irodalom, művészet történetét és jeleseit Rózsa Vitát tanár mutatja be. A vármegye nagy szülöttei és lakosai között sok az országos nevű ember. Különösen a prímások és a köréjük csoportosult főpapok adják a tekintélyes névsort, de rajtuk kívül is számos nagyunknak a neve hozzáfűződik a megyéhez. Küküllei János, a Nagy Lajos kor krónikása, Vitéz János, Bakács Tamás itt végezték irodalmi munkásságok legfőbb részét, Balassa Bálint Esztergom ostrománál esett el s itt költ sok pompás kuruc-balladát. Itt született és itt élt a balladák hőse, Vak Bottyán is, akinek máig megvan a kastélya, mely most városház. Az újabb irodalomban jeles nevet szereztek Pór Antal, Forster Gyula, Lipthay Sándor, Schenek István s mások, tudományos munkásságukkal. Ide való Sebők Zsigmond, Munkácsy Kálmán s több írónk. A vármegye őstörténete Némethy Lajos munkája. A megye történelmét hárman írták meg. Az Anjou-kort Pór Antal, e korszaknak nagynevű történetirója dolgozta fel, a többi részét dr Reiszig Ede írta meg 1867-ig s a legújabb kort Móricz Zsigmond ismerteti. Végül a nemes családok sorát dr Reiszig Ede állította össze. Győr vármegye kötetében a vármegye természeti viszonyait Gallik Oszvald tanár, községeit és néprajzát Vende Aladár, a monográfia szerkesztője. Győr városát Zoltán Vilmos dolgozta föl. A vármegye mezőgazdaságát és állattenyésztését Lippay Zoltán földbirtokos, az erdészetet és vadászatot Vaszary Ernő főerdész, az ipart, kereskedelmet, közlekedést Fischer Elemér kir. iparfelügyelő, a vízügye Lovas Zsigmond mérnök tárgyalja. A törvénykezést dr Gaáx Vilmos kir. táblabiró, a közoktatásügyet dr Teli Anasztáz tanár dolgozta fel önálló fejezetben. Az irodalom, tudomány és művészet adatait Osváth Gyula gyűjtötte egybe és dolgozta föl. A vármegye fiai vagy lakosai között igen sokan vannak, akik irodalmunk legjelesebbjei közé emelkedtek, különösen a múlt évszázadban. Ráth Mátyás, az első magyar hírlap szerkesztője, ide való: Kisfaludy Károly, a vármegye nagy fia, Gzuczor Gergely, Pázmándi Horváth Endre, Jedlik Ányos, Lieczenmayer Sándor a festő, Richter János a karnagy, Sehedius Lajos az esztétikus; újabb íróink s tudósaink közül Győri Vilmos, Fehér Ipoly, Kautz Gyula, König Gyula, Gárdonyi Géza, Balogh Pál, Erdős Renée, Szávay Gyula, vagy a megye fiai voltak, vagy itt folytatták működésük javarészét. A nagy történelmi emlékű pannonhalmi főapátságot dr Erdélyi László történetíró ismerteti. A vármegye őstörténetét Börzsönyi Arnold, a jeles archeológus és a vármegye történelmét dr Reiszig Ede irta meg, a török korra vonatkozó részt azonban dr Karácson Imre. A ref. egyház történetét Szabó Zsigmond, a nemrég elhunyt győri ref. lelkész, az ág. ev. egyházra vonatkozó részt Isoó Vince ág. ev. lelkész, a megye legújabb korát dr Kiss István megyei levéltárnok s a nemes családokat dr Reiszig Ede és dr Kiss István írták meg. A szépen kiállított köteteket tömérdek művészi kivitelű kép disziti, így az esztergomi kötetet száz műlap, a győrit nyolcvankilenc. A monográfia egyes köteteinek ára diszkötésben húsz korona s megrendelhető az Országos Monográfia Társaságnál (Budapest, Arany János utca 1.) * (A Népnevelők Lapja ünnepi száma.) Ez a negyvenharmadik évfolyamában levő kiváló tanügyi lap a népoktatási törvény negyvenedik évfordulóján a következő tartalommal jelent meg: Havas István: Negyvenedik évfordulón.Nagy László: A népoktatási törvény és a koreszmék. Sántha Lajos (Claudusz): Emlékezés a népnevelők pesti egyesületére. Szabó Kálmán: Eötvös József báró. Tanügyi és társadalmi élete, rovatai is tele vannak aktuális és érdekes gondolatokkal, hírekkel, megjegyzésekkel. A lap szerkesztője: Havas István, író. * (Jegyzők zsebnaptára.) Pesch Mihály községi jegyző szerkesztette zsebnaptár most jelent meg az ötödik évfolyamban. A zsebnaptár igen praktikus útmutató a jegyzőkre rótt különböző közigazgatási feladatok ellátása körül. Előállítása ízléses. Megrendelhető a szerzőnél Győrszentmártonban (via Pannonhalma). Ára 2 korona. I * (Gazdák zsebnaptára.) Merza Márton szerkesztésében igen ügyes zsebnaptár jelent meg a gazdák részére, a gazdaság minden ágából. Az ára 3 korona. * (Az egyházi könyvtilalom és könyvbirálat magyarázata.) Dr Schermann Egyed pannonhalmi theológiai tanáré a kétes hirű dicsőség, hogy egy középkori intézménynek, a cenzúrának, üdvös voltát először magyar nyelven zengje. Természetesen abból indult ki, hogy a katholikus olvasók mind serdületlenek s igy szükségük van arra, hogy az egyházi felsőbbség határozza meg, hogy mit olvassanak s mit nem. Azután ismerteti a könyvbírálás módját s azt, hogy mely esetben, kik vannak arra hivatva. Mint említettük, eddigelé ily munka magyar nyelven meg nem jelent s a magyar irodalomban nem is volt szokás s az Írói szabadságba ütközőnek tartották Íróink műveiknek előzetes cenzúrázását. Sajnos, újabban akadnak Íróink, akik erre is hajlandók, csakhogy kiadót fogjanak. Ezeknek figyelmébe ajánljuk dr Schermann Egyed könyvét. * (Dickens, A kis Dorrit.) A nagy angol regényírónak ezen bájos ifjúsági regényét Filó Károly fordította le magyar nyelvre, nem igen ragaszkodva az angol eredetihez, amire, azt hiszszük, különös oka alig lehetett. A nyelvezete mindazonáltal magyaros, bár hibáztatnunk kell, hogy sokszor ok és cél nélkül használja a rövid mondatokat, ami a stílust darabossá teszi. A két kötetes könyv ára a korona. * (Utilevelek két világrészből.) Dr Lendl Adolf, aki egyike értékesebb tudósainknak, a múzeumok megbízásából Kisázsiában és Délamerikában járt, hogy ott tudományos buvárlatokat folytasson és gyűjteményekre tegyen szert. Dr Lendl Adolf, aki mint író is beválik, erről a két útjáról díszes kiállítású könyvben számol be, kétségtelenül örömére azoknak, akik az ismeretterjesztő útleírásoknak barátai. Az illusztrált munka egyikei a jobbaknak, mert nemcsak érdekes leírásokat ad, de egyúttal oktat is. A vaskos munkához Gozsdu Elek írt igen hangulatos és szép előszót, ami nagyban emeli Lendl munkája becsét. Az útleírás ára 6 korona. A könyv a Pesti Hírlap kiadóhivatalában is megrendelhető. * (A szoptatás.) Berend Miklósnak az Egészségi könyvtárban megjelent műve a szerzőnek az Országos Közegészségügyi Egyesületben tartott két előadását tartalmazza a mesterséges táplálási módok ellen s a szoptatás mellett. A művet a szerző laikusok által érthető nyelven az anyák számára irta. Az ára 1 K 50 t. * (Ne bántsd az állatot.) K. Nagy Sándor egy, a nép számára elbeszélésekben megirt műve, melyet az országos állatvédő egyesület annak idején pályadíjjal is kitüntetett, most második kiadást ért el. Az ára 3 korona. * (Az igazi élet.) Károly Ignác könyve az ifjú tanulók vétkeit ostorozza a jólelkű tanár szelídségével és igyekszik nekik a kivezető utat megmutatni. Ez az út gyakran naiv ugyan és csak a tanár tudja elhitetni a tanítványaival, hogy ilyképen megszabadulnak a vétkektől, ámde mindenkor becsületes, amint az egy végtelen jó indulatai tanárnak a lelkéből fakad. Az olvasmány, amit a tanulónak nyújt, oktató ugyan, de történetek keretében igen ügyesen férkőzik a gyermek lelkébe. A könyv ára 3 K 60 f. * (Nagy Lajos.) Andor József regényes korrajzban ismerteti Nagy Lajos király élettörténetét olyképen, mintha azt egy klastrombeli barát írná meg a középkorban. Ámde erre csak a régies stílussal ad itt-ott bizonyságot a szerző, azzal a régies stílus utánzattal, amely ugyan nem a középkorból, de a múlt század elejéről való s amelyen aligha irt egy klastrombeli barát. Maga a nézőpont, amelyből az eseményeket a szerző látja, inkább elbeszélő írónak nézőpontja, nem pedig a baráté. Mire való hát ezzel a formával elhitetni akarni az ifjúsággal oly dolgot, mely a valóságnak nem megfelelő s amelyet az épen ifjú korának könnyen hivőségével komolyan vehet? Arról, hogy, a történelem tanítását ez a mű nem szolgálja, hanem légből kapott meséket tálal az ifjúság elé, nem is szólunk. * (A napkeleti bölcsek.) Huber Lipótnak ezen tanulmánya, melyet a Szent István-Társulatnak 1907. szeptember 19-iki ülésén felolvasott, becsületes s az egyházi kutatások színvonalán álló munka. Az ára 3 korona. * (A magyar könyvtár új füzetei.) Újabban a következő füzetek jelentek meg: Lörinczy György Bolyki Ábris válópere s egyéb elbeszélések című novellakötete (ára 30 fillér), Wells angol írónak Kósza lelkek címü novellái, melyeket Farkas Emőd fordított le (30 fillér) és végül Bernhard Stain Caesar és Cleopatra címü ötfelvonásos színműve, melyet Mikes Lajos fordított le. (Az ára 60 fillér.) * (A magyar polgári törvénykönyv tervezete.) Az előkészítő bizottság, mely 1906. óta azon fő elvi kérdésekkel foglalkozik, melyeken a tervezet most már második szövege alapulni fog, most teszi közzé tárgyalásainak a családi és dologi jogra vonatkozó első kötetét. A kötetet az igazságügyminiszterium adta ki.