Pesti Hírlap, 1908. december (30. évfolyam, 287-312. szám)

1908-12-08 / 293. szám

36 PESTI HÍRLAP 1908. december 8., kedd. IRODALOM. Két varmegye. Az Országos Monográfia Társaság most­­két vármegye monográfiáját készítette el s adta közre: Est­er­gom és Győr vármegyékét. Egy­re jobban kialakul az a nagy föladat, amelynek megvalósítását kitűzte maga elé a Társaság. V­a­­szary Kolos hercegprímás, aki Esztergom vár­megye kötetéhez előszót írt, a következő szavak­kal foglalja össze e monográfiák nagy súlyát és becsességét az országos történelem kialakulásá­ban: „Részleges művekből áll elő az egyetemes történelem; a részek monográfiái adják meg az egész ország monográfiáját.“ Valóban szinte közelebb áll hozzánk a­z el­múlt idők történelmi szelleme e részleges művek­ben, mint az általános országos történelmekben. Ott csak a főkormányzati elveket látjuk kidom­borítva s valóságos üdülés, ha egy-egy megye epizodikus szerepére bukkanunk. Itt viszont kö­zel áll hozzánk a megyék porondján lefolyt ese­mények szerepe s megnyílik előttünk a történel­mi látás, mikor országossá nő a vármegyéknek vagy uraiknak működése. Különösen Esztergo­m megyének, e kis-­­­ded partiumnak, történetét olvasva, nyílik meg ez­­ a táguló látásunk. Ez a hely oly kicsiny volt­­ mindig, hogy mint megyének súlya szinte nem­­ is volt. Két külön helyzete adott, neki kiváló sze­repet. Egyik a földrajzi fekvése, amelynek kö­szönhette, hogy az Árpádkor elején az ország szí­ve lett. Itt született Szent István s itt tartotta királyi székét mindvégig. „Szent, e hely, — mond­ja Vaszary Kolos — mert itt, hajtottak ki a ma­gyar nemzet ezeréves létének csirái." Később az ország központja lejebb került a Duna mentén s hosszabb ingadozás után Bud­a túrán üröködött meg; de Esztergom azért nem veszítette el jelentőségét, mert itt maradt a pri­on­osok székhelye s ..ki­lennc századon át hosszú sora élt itt a legnemesebb, legbölcsebb, legkiválóbb papi fejedelmeknek­, akik között Telegdi (­sa­­nád, Martinuzzi György és Pázmány Péter voltak a legkiválóbbak. E főpapok szerepe emeli ki Esz­tergomot az igénytelen vidéki kisvárosok szürke­ségéből, hiszen főpapjaihoz fűződik az ország kormányzásának számtalan ténye s valóban. Pór Antal történetíró, ki a monográfia Anjou­­kori részét írta meg, egyenesen szőkébb keretű országos történelemnek fogta föl Esztergom tör­­­ténetét. A másik vármegye, amelynek most kapjuk monográfiáját: Győr vármegye. Ez is ép olyan kicsiny része a ma­gyar szent korona testének, de nem volt olyan szerencsés, mint Esztergom. Az ország sorsába nem folyt úgy be tényezőként, de azt lehet mon­danunk, hogy boldogabb és egészségesebb életet élt. Esztergom szakadatlan harcok színtere volt, s a legelső századok óta csaknem minden évti­zedben elviharzott rajta a háború, különösen a mohácsi vész utáni időkben. Győrben viszont ki­tűnő gazdasági és más életviszonyok voltak, ame­lyek a lakosság sorsát tették kedvezővé. Úgy, hogy míg Esztergomot, a háborúk útjába eső kis megyét, csaknem mindig kipusztítva, elnéptele­nedve látjuk, Győrt a nagy kereskedelmi útvona­lakba eső területet sűrűn keresték fel a beván­dorló szabad elemek. Győr vármegyét nagybirto­kosai, a Héder, Osli, Guth-Keled, Hont-Pázmán nembeliek, majd több nagy család, mint az Ama­dék, Garaiak stb. s a pannonhalmi apátság fő­papjai képviselték az országos politikában és pe­dig nagy­ súlyával s megyéjükre nézve is nagy haszonnal. A két monográfia egyformán gazdag és tar­talmas, s a régibb kötetek módszerével van meg­szerkesztve. Főszerkesztője Borovszky Samu, ■szerkesztői V­itt­er Ferenc és Ven­de Aladár. Az esztergomi kötetet Vaszary Kolos her­cegprímás előszava nyitja meg. A természeti vi­szonyokat Nyilas István, a monográfia belső dol­­­­go­zótársa ismerteti. Az egyes községek okleveles történetét megírta dr Reiszig Ede, a jeles törté­nelmi kutató, ki a szerkesztő-bizottságnak is tagja. Ezeket a tömör kis monográfiákat Esz­tergom az. kir. város fejezete követi, amelyet a város főjegyzője, Osvát­h Andor írt meg, bemu­tatván történelmi fejlődésében és mai helyzetében a derék várost. A vármegye népét Móricz Zsig­­mond, a monográfia segédszerkesztője ismerteti. A megyei közgazdasági állapotokat Vaszary Mi­hály primási utad.­igazgató dolgozta fel szakava­tottan. A közoktatásügyet és a tudomány, iroda­lom, művészet történetét és jeleseit Rózsa Vitát tanár mutatja be. A vármegye nagy szülöttei és lakosai között sok az országos nevű ember. Külö­nösen a prímások és a köréjük csoportosult fő­papok adják a tekintélyes névsort, de rajtuk kí­vül is számos nagyunknak a neve hozzáfűződik a megyéhez. Küküllei János, a Nagy Lajos kor kró­nikása, Vitéz János, Bakács Tamás itt végezték irodalmi munkásságok legfőbb részét, Balassa Bálint Esztergom ostrománál esett el s itt költ sok pompás kuruc-balladát. Itt született és itt élt a balladák hőse, Vak Bottyán is, akinek máig megvan a kastélya, mely most városház. Az újabb irodalomban jeles nevet szereztek Pór Antal, Forster Gyula, Lipthay Sándor, Schenek István s mások, tudományos munkásságukkal. Ide való Sebők Zsigmond, Munkácsy Kálmán s több írónk. A vármegye őstörténete Némethy Lajos mun­kája. A megye történelmét hárman írták meg. Az Anjou-kort Pór Antal, e korszaknak nagynevű történetirója dolgozta fel, a többi részét dr Rei­szig Ede írta meg 1867-ig s a legújabb kort Mó­ricz Zsigmond ismerteti. Végül a nemes családok sorát dr Reiszig Ede állította össze. Győr vármegye kötetében a vármegye termé­szeti viszonyait Gallik Oszvald tanár, községeit és néprajzát Vende Aladár, a monográfia szer­kesztője. Győr városát Zoltán Vilmos dolgozta föl. A vármegye mezőgazdaságát és állattenyészté­sét Lippay Zoltán földbirtokos, az erdésze­tet és vadászatot Vaszary Ernő főerdész, az ipart, kereskedelmet, közlekedést Fischer Elemér kir. iparfel­ügyelő, a vízüg­ye Lovas Zsigmond mérnök tárgyalja. A törvénykezést dr Gaáx Vilmos kir. táblabiró, a közoktatásügyet dr Teli Anasztáz tanár dolgozta fel önálló fejezetben. Az irodalom, tudo­mány és művészet adatait Osváth Gyula gyűjtöt­te egybe és dolgozta föl. A vármegye fiai vagy lakosai között igen sokan vannak, akik irodal­munk legjelesebbjei közé emelkedtek, különösen a múlt évszázadban. Ráth Mátyás, az első magyar hírlap szerkesztője, ide való: Kisfaludy Károly, a vármegye nagy fia, Gzuczor Gergely, Pázmándi Horváth Endre, Jedlik Ányos, Lieczenmayer Sán­dor a festő, Richter János a karnagy, Sehedius Lajos az esztétikus; újabb íróink s tudósaink kö­zül Győri Vilmos, Fehér Ipoly, Kautz Gyula, Kö­nig Gyula, Gárdonyi Géza, Balogh Pál, Erdős Re­née, Szávay Gyula, vagy a megye fiai voltak, vagy itt folytatták működésük javarészét. A nagy történelmi emlékű pannonhalmi főapátságot dr Erdélyi László történetíró ismerteti. A vármegye őstörténetét Börzsönyi Arnold, a jeles archeológus és a vármegye történelmét dr Reiszig Ede irta meg, a­ török korra vonatkozó részt azonban dr Karácson Imre. A ref. egyház történetét Szabó Zsigmond, a nemrég elhunyt győri ref. lelkész, az ág. ev. egyházra vonatkozó részt Isoó Vince ág. ev. lelkész, a megye legújabb korát dr Kiss István megyei levél­tárnok s a nemes családokat dr Reiszig Ede és dr Kiss István írták meg. A szépen kiállított köteteket tömérdek mű­vészi kivitelű kép disziti, így az esztergomi köte­tet száz műlap, a győrit nyolcvankilenc. A mono­gráfia egyes köteteinek ára diszkötésben húsz ko­rona s megrendelhető az Országos Monográfia Tár­saságnál (Budapest, Arany János­ utca 1.) * (A Népnevelők Lapja ünnepi száma.) Ez a negyvenharmadik évfolyamában levő kiváló tanügyi lap a népoktatási törvény negyvenedik évfordulóján a következő tartalommal jelent meg: Havas István: Negyvenedik évfordulón.­­Nagy László: A népoktatási törvény és a koreszmék. Sántha Lajos (Claudusz): Emlékezés a népneve­lők pesti egyesületére. Szabó Kálmán: Eötvös Jó­zsef báró. Tanügyi és társadalmi élet­e, rovatai is tele vannak aktuális és érdekes gondolatokkal, hí­rekkel, megjegyzésekkel. A lap szerkesztője: Ha­vas István, író. * (Jegyzők zsebnaptára.) Pesch Mihály községi jegyző szerkesztette zsebnaptár most jelent meg az ötödik évfolyamban. A zsebnaptár igen praktikus útmutató a jegyzőkre rótt különböző közigazgatási feladatok ellátása körül. Előállítása ízléses. Megrendelhető a szerzőnél Győrszentmár­­tonban (via Pannonhalma). Ára 2 korona. I * (Gazdák zsebnaptára.) Merza Márton szerkesztésében igen ügyes zsebnaptár jelent meg a gazdák részére, a gazdaság minden ágából. Az ára 3 korona. * (Az egyházi könyvtilalom és könyvbirálat magyarázata.) Dr Schermann Egyed pannon­halmi theológiai tanáré a kétes hirű dicsőség, hogy egy középkori intézménynek, a cenzúrának, üdvös voltát először magyar nyelven zengje. Természete­sen abból indult ki, hogy a katholikus olvasók mind serdületlenek s igy szükségük van arra, hogy az egyházi felsőbbség határozza meg, hogy mit ol­­vassanak s mit nem. Azután ismerteti a könyv­­bírálás módját s azt, hogy mely esetben, kik van­nak arra hivatva. Mint említettük, eddigelé ily munka magyar nyelven meg nem jelent s a magyar irodalomban nem is volt szokás s az Írói szabad­ságba ütközőnek tartották Íróink műveiknek elő­zetes cenzúrázását. Sajnos, újabban akadnak Író­ink, akik erre is hajlandók, csakhogy kiadót fogja­nak. Ezeknek figyelmébe ajánljuk dr Schermann Egyed könyvét. * (Dickens, A kis Dorrit.) A nagy angol re­gényírónak ezen bájos ifjúsági regényét Filó Ká­roly fordította le magyar nyelvre, nem igen ragasz­kodva az angol eredetihez, amire, azt hiszszük, kü­lönös oka alig lehetett. A nyelvezete mindazonáltal magyaros, bár hibáztatnunk kell, hogy sokszor ok és cél nélkül használja a rövid mondatokat, ami a stílust darabossá teszi. A két kötetes könyv ára a korona. * (Utilevelek két világrészből.) Dr Lendl Adolf, aki egyike értékesebb tudósainknak, a mú­zeumok megbízásából Kisázsiában és Délameriká­­ban járt, hogy ott tudományos buvárlatokat foly­tasson és gyűjteményekre tegyen szert. Dr Lendl Adolf, aki mint író is beválik, erről a két útjáról díszes kiállítású könyvben számol be, kétségtele­nül örömére azoknak, akik az ismeretterjesztő út­leírásoknak barátai. Az illusztrált munka egyikei a jobbaknak, mert nemcsak érdekes leírásokat ad, de egyúttal oktat is. A vaskos munkához G­o­z­s­­d­u Elek írt igen hangulatos és szép előszót, ami nagyban emeli Lendl munkája becsét. Az útleírás ára 6 korona. A könyv a Pesti Hírlap kiadóhiva­talában is megrendelhető. * (A szoptatás.) Beren­d Miklósnak az Egészségi könyvtárban megjelent műve a szerző­nek az Országos Közegészségügyi Egyesületben tartott két előadását tartalmazza a mesterséges táplálási módok ellen s a szoptatás mellett. A mű­vet a szerző laikusok által érthető nyelven az anyák számára irta. Az ára 1 K 50 t. * (Ne bántsd az állatot.) K. Nagy Sán­dor egy, a nép számára elbeszélésekben megirt mű­ve, melyet az országos állatvédő egyesület annak idején pályadíjjal is kitüntetett, most második ki­adást ért el. Az ára 3 korona. * (Az igazi élet.) Károly Ignác könyve az ifjú tanulók vétkeit ostorozza a jólelkű tanár szelídségével és igyekszik nekik a kivezető utat megmutatni. Ez az út gyakran naiv ugyan és csak a tanár tudja elhitetni a tanítványaival, hogy ilyképen megszabadulnak a vétkektől, ámde min­denkor becsületes, amint az egy végtelen jó in­dulatai tanárnak a lelkéből fakad. Az olvasmány, amit a tanulónak nyújt, oktató ugyan, de törté­netek keretében igen ügyesen férkőzik a gyermek­ lelkébe. A könyv ára 3 K 60 f. * (Nagy Lajos.) Andor József regényes korrajzban ismerteti Nagy Lajos király élettör­ténetét olyképen, mintha azt egy klastrombeli ba­rát írná meg a középkorban. Ámde erre csak a régies stílussal ad itt-ott bizonyságot a szerző, az­zal a régies stílus utánzattal, amely ugyan nem a középkorból, de a múlt század elejéről való s amelyen aligha irt egy klastrombeli barát. Maga a nézőpont, amelyből az eseményeket a szerző látja, inkább elbeszélő írónak nézőpontja, nem pedig a baráté. Mire való hát ezzel a formával elhitetni akarni az ifjúsággal oly dolgot, mely a valóságnak nem megfelelő s amelyet az épen ifjú korának könnyen hivőségével komolyan vehet? Arról, hogy, a történelem tanítását ez a mű nem szolgálja, ha­nem légből kapott meséket tálal az ifjúság elé, nem is szólunk. * (A napkeleti bölcsek.) Huber Lipótnak ezen tanulmánya, melyet a Szent István-Társulat­­nak 1907. szeptember 19-iki ülésén felolvasott, be­csületes s az egyházi kutatások színvonalán álló munka. Az ára 3 korona. * (A magyar könyvtár új füzetei.) Újabban a következő füzetek jelentek meg: Lörinczy György Bolyki Ábris válópere s egyéb elbeszélé­sek című novellakötete (ára 30 fillér), Wells angol írónak Kósza lelkek címü novellái, melyeket Far­kas Em­őd fordított le (30 fillér) és végül Bernhard Stain Caesar és Cleopatra címü ötfelvonásos szín­műve, melyet Mikes Lajos fordított le. (Az ára 60 fillér.) * (A magyar polgári törvénykönyv tervezete.)­ Az előkészítő bizottság, mely 1906. óta azon fő elvi kérdésekkel foglalkozik, melyeken a tervezet most már­ második szövege alapulni fog, most teszi köz­zé tárgyalásainak a családi és dologi jogra vonat­kozó első kötetét. A kötetet az igazság­ügyminisz­­terium adta ki.

Next