Pesti Hírlap, 1910. október (32. évfolyam, 235-247. szám)

•• 1910. október 9., szombat PESTI HÍRLAP aztól , hogy Bárczy polgármesternek visszaadja most bécsi látogatását, az eddigi rideg, sőt ellenséges magatartással szemben, barátságos közeledést jelent, ami a monarchia mindkét fővárosára csak kedvező hatással lehet. • Az eredeti terv szerint Neumayer polgármesternek az esti gyorsvonattal kellett volna Budapestre megérkeznie. Bárczy István polgármester, Vaszilievits János alpolgármester és Sztankovits Szilárd, a polgármester titkára, már a gyorsvonat érkezésekor kint voltak a nyugati pályaudvaron, hogy hivatalosan fogadják Bécs polgármesterét. Neumayer azonban csak a féltizenkét órakor érkező keleti expresszvonattal jött meg. Boss, a legfiatalabb alpolgármester volt a társaságában s amikor a perronon kiszállott, Bárczy István üdvözölte. Neumayer az üdvözlésre így válaszolt : — Én is nagyon örülök, hogy eljöhettem Budapestre, amit eddig azért nem tettem, mert nem volt időm az utazáshoz . . . A székesfőváros díszkocsiján hajtattak a Pannónia-szállóba Neumayer és Bárczy. Vasziljevits Hussal automobilon követte a fogatot. A szállóban az első emeleti erkélyes lakást foglalta el a bécsi polgármester, ahol nyomban a megérkezése után munkatársunk előtt ezeket mondta budapesti látogatásáról: — Én mint Bécs város polgármestere jöttem el Budapest város polgármesteréhez. Minden politikai vonatkozástól mentes az utazásom. Úgy Budapestnek, mint Bécsnek közös érdekeik vannak és ez a megállapításom indított arra, hogy viszonozzam az önök polgármesterének nálam tett látogatását. Arról a beszélgetésről, amely akkor közöttünk lefolyt, csak nagyon kevesen tudtak. Eivittem és Bárczyn kívül csak Hierhammer és Hess. Amikor mi négyen beszélgettünk, vetődött fel az eszme, hogy eljöjjek az önök fővárosába, ahol még sohasem voltam. Hallottam, hogy Magyarország fővárosának igen sok szép intézménye van. K különösen a jótékonysági intézmények vannak erősen megalapozva. Aztán a közlekedési viszonyok is kifejlődöttek, pl. úgy hallom, az omnibusz-vállalat Budapesten jobban beütött, mint nálunk Bécsben. Rendkívül fontosnak tartom az argentiniai hús behozatalát, Bécsben is, Budapesten is, mert a belföld produktumai nem elégítik ki a szükségletet. — Nem voltak-e nehézségei polgármester urnak az elutazás körül? — Ezeket hagyjuk, — felelte Neumayer. Elég az, hogy itt vagyok . . . Kijelentette még Neumayer, hogy szombaton este nem fog elutazni, itt marad vasárnap estig Budapesten s szombaton megtekinti az opera előadását. Éjfél után egy órakor vacsorázott Neumayer a szobájában, aztán pihenni tért. A főváros köztisztasági bizottsága pénteken délelőtt Rényi Dezső tanácsáé elnöklete alatt ülést tartott, amelyen a makadam utak portalanításához a jövő évben szükséges olajmennyiség szállítására beérkezett ajánlatokat tárgyalták. Négy ajánlat érkezett be. A bizottság ezek közül annak az ajánlatnak elfogadását javasolta, amely az úgynevezett másodrendű olajminőséget, amely leginkább alkalmas az utak portalanításához, métermázsánkint 6 korona 70 fillérért hajlandó szállítani. A bizottság egyébként, tekintettel az ár olcsóságá■ra, azzal a javaslattal lép a tanács elé, hogy ennek a cégnek az olajszállítást három évre adják ki, mégpedig úgy, hogy az ár 1912-ben 50 fillérrel, 1913-ban pedig 75 fillérrel emelkednek. A bizottságnak az a véleménye, hogy az így nyert átlagár még mindig 8 fillérrel olcsóbb az olaj idei áránál. — Iskolaszéki tagok összejövetele. A VI. kerületi 2. számú iskolaszék Laky Imre rendőrfelügyelő indítványára elhatározta, hogy a társadalom és az iskola szorosabb kapcsolódására a körébe tartozó iskolák tanító testületeivel barátságos öszszejövetelt rendez. Csütörtökön találkoztak először az iskolaszéki tagok s a tanítók. Gonda János a tanítók nevében emlékezett meg az iskolaszék páratlan ügy szervezetéről s annak lelkes elnökéről, Neszmély Lajos elnök meleg szavakkal mutatott arra, hogy mily nagy jelentőségű az iskola s a család közötti kapcsolat. Felszólaltak még: Laky Imre, Erős Lajos, dr Kálmán László, Pusztai Károly, Schön József. Az egybegyűltek üdvözlő táviratot küldtek gróf Festetics tanügyi tanácsnoknak és dr Vázsonyi Vilmos országgyűlési képviselőnek. — Gázgyári ügyek. A községi gázgyárak építését ez év folyamán már teljes erővel meg akarják kezdeni. A gázgyár igazgatósága ki is dolgozta az építéssel kapcsolatos összes munkák vállalatba adásának feltételeit és módozatait. Ennek a tervezetnek megbeszélése végett a gázgyár végrehajtó bizottsága hétfőn délelőtt ülésre jön össze. Ugyanaznap délután ülést tart a gázbizottság által kiküldött albizottság is, hogy a gázgyár tervezeti szabályzatát vegye tárgyalás alá. A transitoáruk kövezetvámja. A városi vám vitás kérdéseinek tisztázása végett a székesfővárosnál megtartottankéten tárgyalták az átkelő áruk vámjának visszatérítését, is és az új gyakorlatot illetőleg egyértelmű megállapodás jött létre a város képviselői és az érdekeltek között. Miután a közgyűlés is elfogadta az ankétből kifolyólag eléje terjesztett javaslatot, a tanács most értesítette az OMKE, továbbá a jelentékenyebb kereskedelmi és ipari érdekképviseleteket, valamint a többi érdekelteket a közgyűlés határozatáról és egyúttal megtette az új gyakorlat megkezdéséhez szükséges intézkedéseket. — Az óvodák látogatása. A főváros tanácsa a fővárosi óvodák látogatására Halász Sarolta, Nagy Antónia, Stemmel Gizella és Virágh Klára óvónőket küldte ki. — A nyitási óra. A főváros közgyűlése a kocsmák, sörházak és pálinkamérésekről, valamint a fogadó- és vendéglő-üzletekről szóló szabályrendeletnek az üzlet nyitására vonatkozó rendelkezéseit felfüggesztette. A főváros tanácsa a közgyűlésnek e határozatáról értesítette a kerületi elöljáróságokat és a rendőrséget tudomásulvétel végett. A határozat folytán tehát úgy a pálinkamérések, mint a kocsmák a téli idény alatt reggeli öt órakor nyithatók. Színház és zene, főm. Komédia 3 felvonásban; írta: Schönherr Károly; fordította: Faragó Jenő. Először adták a Nemzeti színházban szeptember 30-ikán. A Nemzeti Színház szorgalmasan dolgozik. Egy hónap óta vannak nyitva kapui s már a második újdonságot mutatja be. Ezúttal Schönherr Károly német írónak Föld című „komédiáját“ adatta elő az igazgatóság. Ez a darab több német színpadon nagy sikert aratott. Ami főképen annak tulajdonítható, hogy a német népies életet hű jellemzéssel tükrözteti vissza. Tulajdonképen német népszínműnek lehetne neveznünk. És sajátságos dolog, hogy a múltkor bemutatott francia népszínmű után most egy hasonló zsánerű német terméket látunk a nemzeti színházban. Mindenesetre szívesebben láttunk volna egy magyar népszínművet, de csak azon feltétel alatt, hogy ha ugyanazzal a realitással és genialitással festette volna a magyar népéletet, mint amivel Schönherr Károly bemutatta a maga kis német faluját. Tulajdonképpen annyira általános emberi vonásokkal rajzolta meg figuráit a német író, hogy beleillettek volna ezek egy magyar népies darabba is, csak a jelmezeket kellett volna megmagyarosítani. A mi magyar népszinműveinkben íróink nagy része idealizálta a népéletet s ezzel szebbé és poetikusabbá tette. Schönherr ezzel ellentétben a maga teljes élethűiségében és hitványságában mutatja be a népet. Rideg önzés és erkölcstelenség jellemzik Schönherr megvilágításában a népet. S bár a szerző bizonyos tendenciával keresi össze a hitvány alakokat, azért mégis közelebb áll a valósághoz az ő fényképe, mint a magyar népszínműveknek sablonja. A parasztnak az anyaföldhöz való ragaszkodását írta meg ebben a színdarabban a szerző. Az öreg Grutz (Gál) már túl van a hetven éven, de azért maga rendelkezik a tanyán s negyvenhat éves fiát Hannest (Pethes) is csak úgy dolgoztatja meg, mintha cseléd volna. Nem engedi meg neki azt sem, hogy megházasodjék. Pedig ez nagyon vágyik a családi élet s különösen a gyermekek után. Midőn az első felvonásban egy régi iskolatársa, a Hidegtanya gazdája (Rajnai) odavetődik három gyermekével, Hannes a gyermekekkel játszik. Ez alatt pedig a Hidegtanya gazdája feleségül kéri Menüt, (Hegyesi Mari) az öreg Grutz egyik gazdasszonyát. Ez a vénülő leány is csak olyan számító, mint a többi paraszt. A megkérésre nem mond se nemet, se igent. Várakozik, hátha gazdagabb kérőt talál. A Grutztanya másik házi cselédje, az öregedő Trine (Fáy Szeréna) Hannesre számít, hogy majd feleségül veszi. Valamennyien pedig azt lesik, hogy mikor, hol meg mér a „vén Belzebub“, az öreg Grutz 63 mikor kerül a föld Hannes kezei közé. Az öreg paraszt nagyon szívós életű. S a földjéből életében nem akar semmit sem adni még fiának sem. Egy makrancos ló összerugdalja az öreg Grutzot s emiatt ágyba kerül. A tanya egész lakossága várja a halálát. Az orvos már le is mond életéről. Erre a két házi cseléd Mena és Trine versenyeznek az uj gazdának, Hannesnek kegyeiért. Ez elfordul az öregebbtől s a fiatalabb Menával kezd viszonyt. Az utolsó felvonásban már beszélnek is a viszony várandó következményeiről s Hannes boldogan faragja a bölcsőt. Az öreg Grätz azonban nem hal meg, hanem felgyógyulva ismét átveszi gazdaságának vezetését.. Erre Mena otthagyja a Grätz-tanyát és feleségül megy a Hidegtanya gazdájához csak azért, mert így saját, magának lesz földje. A fiatal tanyás megtörve, egykedvűen viseli sorsát, hogy ismét csak az apja cselédje, aki „elletik, ihatik, dolgozhatok és lefekhetik a tyúkokkal.“ Mint ebből a vázlatból kitűnik a darabnak alig van cselekménye és jóformán csak annyiból színdarab, amennyiben az emberek „alá s fel járkálnak és beszélgetnek.“ A drámának összefüggő kerekded cselekménye hiányzik belőle. Tulajdonképen népies életkép az egész. Fotográfiák gyűjteménye. Azt a benyomást teszi az emberre, mintha tanulmányképeket látna. Mivel azonban a színházban inkább mulatni, semmint tanulmányozni akarunk, valami zajos sikerre nálunk természetesen a Föld nem számíthatott. A közönség tudta élvezni a szerző realitásét, de mégis, mivel idegen volt a darab levegője, nem tudott a zajos siker erejéig felmelegedni. Az igaz, hogy az előadás sem volt minden tekintetben tökéletes. Résztvettek az előadásban Gál, Pethes, Bartos, Rózsahegyi, Mészáros, Rajnai, Gabányi, Kovács, Hajdú, Sugár, Fáy Szeréna, Hegyesi Mária, Demjén Mari, stb. A darabot FaragóTenő igen ügyesen fordította. p. k. * (M. kir. operaház.) Péntekre Tannhäuser volt, kitűzve, de a wartburgi dalnokverseny elmaradt eschenbachi Wolfram náthája miatt. Tannhäuser helyett a Carment adták, Burránnal a Don José szerepében. Szívesebben láttuk volna a vendégművészt a gárlovag ezüstös vértezetében, mint a dezentor tizedes bő egyenruhájában; elvégre Don Josénk van hazai, kitűnő, Környei, akinek alakítása már csak azért is közvetlenebbül hat reánk, mert magyar szöveggel énekel . . . De Burrián is nagy hatást keltett mai művészi alakításával. Sőt a virág-áriát művésziesebben is énekelte, mint Környei, mert a befejező részben halkan, és falzettben ment föl a c-re (amint az előírva), míg Környei ezt a részletet is teli tüdővel, és nyitva énekli. Burrián alakítása ezúttal is, úgy mint régebben, az utolsó felvonásban kulminált, de az előző felvonások után is sokszor kitapsolták s vele együtt Szamosi Elzát, akinek remek Carmenját csak szuperlativusokban lehet kellően méltatni. A többi szereplő közül ez alkalommal is kitűnt Ambrusné friss hangú Micaéla-ja és Rózsának erőteljes Escamillója. A nézőtér egészen megtelt. * (Tubiláris előadás.) A Vígszínházban, mely most a „Beulemans kisasszony“ c. belga darabra készül, holnap, pénteken, kerül szinte húszonötödször Forest Louis bohózata, az Amor a pénzügynök. * (A magy. kir. operaházban) szombaton Hunyadi László kerül színre, melyben Sebeők (Erzsébet), Szoyer (Mária), Payer (Mátyás), dr Székelyhidy (Hunyadi László), Kertész Vilmos (A király), Erdős (Cilley), Várady S. (Gara), Kárpát (Rozgonyi) játszák a főszerepeket. Vezényel Márkus Dezső karmester, rendező Alszeghy Kálmán főrendező. (Évi bérlet 119.szám, rendes helyrak, kezdete 7 órakor.) — Vasárnap Burrián Károly szász kir. kamaraénekes fellépésével Tannhäuser-t adják. A címszerepet éneklő Burrian-on kivül Vasquezné, V. Krammer, Berts, Takáts, Venczell, Déri, Pichler, Kárpát, Ney B. vesznek részt, az előadásban, amelyet ez alkalommal félhat órakor kezdenek. (Évi bérlet, 121. szám rendes helyárak.) Az operaház ezúton is tudatja a közönséggel, hogy a vasárnapra (eredetileg Anyegin) előadásra váltott jegyek Tannhäuser re is érvényesek, de aki az előre megváltott jegyet a darabváltozás folytán igénybe venni nem kívánja, az előadás napján esti fél hét óráig az, árát a jegypénztárnál visszakérheti. * (Ghiberti gróf.) A Nemzeti szinház legközelebbi újdonsága a jövő héten, október 7-én, lesz. Ekkor kerül szinre Farkas Pál Ghiberti gróf című háromfelvonásos színműve. Az újdonság teljes szereposztása a következő: Gróf Riedenfels Frnő: Odry: Gessmann: Gyenes: Ghiberti gróf: Somlay; Történni: Horváth Jenő; Bedák: Hajdú; Cavalla: Náday Béla; Ubaldó: Pethes; Sandecki: Rózsahegyi Kálmán; Tábornok: Bartos; Főhadnagy: Garamszeghy; Százados-hadbíró: Horváth Zoltán; Hadnagy: Mészáros Alajos; Első olasz: Kürthy; Második olasz: Abonyi; Harmadik olasz: Rajnay Gábor; Vasi-alkoló bárónő: K. Hegyesi Mari; Bianka: Paulay E. * (Filharmónia.) Mivel az, idei filharmóniai hangversenyek iránt, az összes Beethoven-szimfóniák ciklusszerű előadása következtében fokozott .