Pesti Hírlap, 1910. december (32. évfolyam, 286-298. szám)
1910-12-10 / 294. szám
unu. aecemuer iu.t azouuwu. _________rfc.S 11 nihLAr________ Fővárosi ügyet A főváros 1911. évi költségvetése. A főváros pénzügyi bizottsága pénteken délelőtt Vaszilievits János alpolgármester vezetése alatt megkezdte a főváros 1911. évi költségvetésének tárgyalását A költségvetés előadója Márkus Jenő tanácsjegyző volt. A pénzügyi bizottság ülésén ebből az alkalomból megjelent Bárczy István polgármester, Rózsavölgyi Gyula alpolgármester, az összes tanácsosok és osztályvezetők. Mielőtt a költségvetés tárgyalására tértek volna át, a bizottság az elnöklő alpolgármester indítványára a tisztviselői személyzet fizetésrendezésének és a státusrendezésnek, valamint a szervezési szabályzatnak egyöntetű tárgyalására albizottságot küldött ki, amelynek tagjai lettek: Platthy György, Jenes Vilmos, Stern József, Preyer Súgó, dr Eulenburg Salamon, dr Glücksthal Samu, dr Bródy Samu, dr Vázsonyi Vilmos, dr Feleld Béla, Ehrlich G. Gusztáv, Márkus Miksa, Heltai Ferenc, Hűvös József és Springer Ferenc. Ezután áttért a bizottság a költségvetés általános tárgyalására. Báró Herzog Péter rámutatott arra, hogy a személyzeti kiadás 21.600.000 korona, amely összeg a háztartás 33 százaléka és ha ehez hozzáveszszük még a tanügyi személyzet emelkedését is, úgy e személyzeti kiadások 40 százalékát teszik a főváros költségvetésének. Hátra van még a fizetésrendezés és a nyugdíjak szabályozása is, úgy, hogy kétségben van az iránt, vajon a főváros képes lesz-e az ezzel kapcsolatos nagy kiadásokat fedezni. A közoktatásban bizonyos túlfeszültséget lát a sport és a zene forszírozásában, amely esetleg nagyon megterheli a fiatalságot és elvonja egyéb szükséges tanulmányaitól. Nem tudja, mit jelent a pénzügyi osztálynak az a megjegyzése, hogy új bevételi forrásokról kell gondoskodni. Kéri, hogy miután a kisajátítás nagy mérveket öltött, adjon a polgármester arra vonatkozólag is részletes programmot. A költségvetést általánosságban elfogadja. Feleki Béla nélkülözi a tanács jelentésében a határozott programmot. Örömmel konstatáljaa nagy fejlődőképességet. A személyes kiadások emelését indokoltnak tartja, mert személyzet nélkül jó közigazgatást végezni nem lehet. A budgetnek egy szépséghibája van és ez a közmunkáknak mostoha dotálása. Konstatálja, hogy a népjóléti intézményt kivéve, a főváros szociális építési programmja semmiféle anyagi áldozatot nem kívánt. Általánosságban elfogadja a költségvetést. Márkus Miksa reflektál az előtte szólónak ama kijelentésére, hogy a tanács jelentése nem nyújt elég világos képet a jövőt illetőleg, ő ennek ép az ellenkezőjét látja: annyi mindenfélét ölel föl a tanácsi jelentés, hogy igazán nem tudja, honnan fogják a programja végrehajtására szükséges eszközöket előteremteni. Herzog Péter és Feleki Béla bizottsági tagok a sportnak az iskolákban való fejlesztését kifogásolták, holott ezt örömmel kellett volna üdvözölniök, mert a külföldön is mindenütt a legnagyobb súlyt fektetik a sport fejlesztésére, abból a szempontból indulva ki, hogy egészséges nemzedéket kell teremteni. Ez a kérdés különben szorosan hozzátartozik a közsegészségügy fejlesztéséhez. És így helyesli az intenzív zene- és énektanítást is, amely nem luxusdolog, hanem nagy segítség abban a nagy harcban, amely manapság a mindennapi kenyér körül dúl. Örömmel üdvözli a kerékpáradó eltörlését, de határozottan ellenzi az automobiladó behozatalát, mert ezzel teljesen tönkretennék a most csírájában fejlődő automobilipart, aminthogy a kerékpáradó is tönkre tette a fővárosban kifejlődött kerékpáripart. Felhívja a tanács figyelmét arra, hogy a küszöbön álló jéghiányra való tekintettel mérlegelje, nem volna-e célszerű egy hatósági jéggyár felállítása. A költségvetés általános tendenciáját helyesli, mert abban gondoskodást lát a jövőre nézve és ahoz hozzájárul. Székely Ferenc szerint ez a költségvetés igen nevezetes momentum a főváros életében, mert ilyen költségvetés még eddig nem volt. A bevételek realitása szorosan összefügg a nagy építkezési konjunktúrákkal, amelyeket előbb-utóbb depresszió fog követni. Aggályait nyilvánítja a kiadások nagymérvű emelkedésével szemben. A budget igen behatóan foglalkozik a főváros építési programjával és ő sohasem helyeselte ezt a gyors építkezést. A főváros jobban tenné, ha bevárná a föltétlenül bekövetkező építkezési depressziót és akkor építene, mert akkor 30 százalékkal olcsóbban építhetne, de támogatná egyúttal a pangó ipart. Általánosságban elfogadja a költségvetést, de részletes és végleges előterjesztést kér a fizetésrendezésről Preyer Hugó szerint a múltban a főváros közigazgatásában más elvek érvényesültek, mint ma. Csak egy közös vonás van és ez a személyzeti kiadások folytonos fokozódása, amely onnan ered, hogy a fővárost régtől fogva ellátási intettnek tekintik, ahová sógorság és más protekció révén a letört exisztenciák menekülnek. Kifogásolja a közoktatási költségek óriási szaporodását, amely nem fog jóra vezetni. Kiemeli, hogy épen ennek az osztálynak kiadásai azok, amelyekre a pénzügyi bizottságnak a legkevesebb ingerenciája van. A főváros háztartása kimerül a tisztviselői és személyzeti illetmények folytonos napirendrehozatalával és a szociális kérdések tárgyalásával. Azok az elvek, amelyek a főváros háztartásában érvényesülnek a szociális gondoskodás terén, súlyos tévedést rejtenek magukban, mert ezek az elvek már nem a szociális gondoskodást, hanem a szocialista város utópiáját szolgálják. Ez pedig nagy veszedelmet rejt magában. A szociális gondoskodást sehol nem csinálják adósságból. A most iniciált városi politika a köz megrontására vezet és csak azért szólalt fel, hogy kifejezést adjon annak a nézetének, hogy helytelen politika az, amely szervezett pártok hiányában a hatalmat két-három kimagasló személy kezében összpontosítja. Óv attól, hogy bármi téren is nagyzási hóbortba essünk. A költségvetést általánosságban sem fogadja el, hanem indítványozza, adják azt vissza a tanácsnak, hogy a közmunkák és az építési programm szempontjából újólag dolgozza át és így átdolgozva, hozza ismét a pénzügyi bizottság elé. Akkor majd meg lehet győződni arról, vajon a tanács rálépett-e arra a politikára, amely nem jelszavakkal, hanem racionális eszközökkel dolgozik. Bárczy István polgármester kijelentette, hogy csak azokra a felszólalásokra és kifogásokra óhajt reflektálni, amelyek nem magára a költségvetésre, hanem általánosságban a közigazgatás irányára és az építési programmra vonatkoznak. Szerinte a bizottságnak nem lehet a költségvetést általánosságban elvetnie, ezt csak a közgyűlés teheti és a bizottságnak a költségvetést részletesen is le kell tárgyalnia, mert a törvényhatósági bizottságot abba a helyzetbe kell hozni, hogy a költségvetés elébe kerülhessen. Minthogy azonban valószínű, hogy azok a kifogások, amelyek itt elhangzottak, a közgyűlésen is el fognak hangzani, a maga részéről is jobbnak tartja, ha ezekre a közgyűlésen minél nagyobb nyilvánosság előtt, azonnal a tanácsi előterjesztés megtétele után reflektálhat. Kéri, hogy a bizottság kezdjen bele a költségvetés tárgyalásába. Ezután Bódy Tivadar reflektált az elhangzott felszólalásokra, majd a részletes tárgyalást szombat délelőtt fél 11 órára halasztották. A főváros bécsi vendégei. A Centralstelle für Wohnungsreform címűl Bécsben székelő egylet, amely az ausztriai lakásviszonyok javítása terén hosszú, sikeres munkásságra tekinthet viszsza, 15 tagját küldte Budapestre a székesfőváros kislakásainak tanulmányozására abból az alkalomból, hogy az osztrák törvényhozás a munkáslakások építési hitele terén nagyjelentőségű intézkedéseket tett. Az osztrák vendégek között vannak: d)r Maroseh Rudolf udvari tanácsos, a Centralstelle elnöke, dr Mayer Róbert v. b. t. t., a kereskedelmi minisztérium osztályfőnöke, Hling Nándor miniszteri tanácsos, báró Oppenheimer Bódog, dr lovag Fürth Emil, néhány miniszteri tisztviselő és dr Brockhausen Károly kormánytanácsos neje, a nőegyletek képviselője a lakásügyi központban. A társaságot Bárczy István polgármester megbízásából a főváros részéről Wildner Ödön főjegyzőhelyettes, Ferenczy Imre szociálpolitikai szakelőadó és Sidó Zoltán fogalmazó fogadták és még csütörtökön megmutatták az épülő népszállót és népházat, a Berzencei-utcai munkáslakásokat és az Üllői-úti kislakásokat. A mai nap folyamán a bécsiek a kispesti állami munkástelepet, a Gyáli-úti, Százados-utcai és Hungáriaúti fővárosi kislakásokat, továbbá a községi kenyérgyárat látogatták meg. A vendégek elragadtatással nyilatkoztak a magyar hatóságok lakásépítő akciójáról és az egyes épületeknek minden tekintetben célszerű és tetszetős berendezéséről. — Adókivetés. A IV. kerületi elöljáróság közhírré teszi, hogy az 1910. évi I. és II. osztályú kereseti adóról szóló kivetési pótlajstromok a kerületben elkészültek és azokat e hó 10-től 17-ig a IV. kerületi adószámviteli osztály (Váci utca 62. sz. földszint 1. sz.) hivatalos helyiségeiben a délelőtti órákban közszemlére teszi. A felebbezések a székesfőváros közigazgatási bizottságához intézve, a magyar királyi adófelügyelőségnél (Eskü-tér 8. sz.) nyújtandók be és pedig a múlt évben már megadóztatott adózók részéről a lajstromok kitételének napját követő, az első ízben megadóztatottak részéről pedig az adókönyvecskébe történt bejegyzést követő 15 nap alatt. — A fogaskerekű vasút menetrendjének megváltoztatása. A Svábhegyi egyesület azzal a kérelemmel fordult a főváros tanácsához, hogy a Svábhegyi fogaskerekű vasút téli menetrendjét a Széchenyi-hegyre való viszonylatban módosítsák. A főváros tanácsa e kérelmet megfelelő előzetes bizottsági tárgyalás után legutóbb tartott ülésén tárgyalta s a következő változtatásokat rendelte el: a Városmajorból 9 óra 30 perckor induló vonat indulási idejét 10 óra 30 percre, a 12 óra 30 perckor induló vonat indulási idejét 12 órára, az 5 órakor induló vonat indulási idejét 3 óra 33 percre és a 6 óra 30 perckor induló vonat indulási idejét 5 óra 30 percre helyezte át. A menetrend változtatását egyúttal jóváhagyás céljából a vasúti és hajózási főfelügyelőséghez tette át. — A főbb útvonalak villamos világítása. Hűvös Iván és Preyer Hugó bizottsági tagok indítványt tettek a közgyűlésen a főbb útvonalak villamos világítása ügyében. A tanács ezeket az indítványokat tárgyalta és elhatározta, hogy a közgyűlésnek olyan értelmű előterjesztést tesz, hogy a körutakat a nyugati pályaudvartól kezdődőleg a Boráros-térig és a Margit hídtól a Ferenc József - hídig évenként aránylagosan felosztva, három év alatt, továbbá a Kossuth Lajos utcát és az Esküutat ugyanezen idő alatt villamos ívlámpákkal szerelték föl. — A harmadik elektromos telep. A főváros tanácsa a harmadik villamos telep tervpályázatára kiírt határidőt több vállalat kérelmére 1911 február 5-ig meghosszabbította. —* A fővárosi tanítók fizetésrendezése. A Budapesti Tanítótestület holnap, szombaton, délután öt órakor az újvárosháza közgyűlési termében rendkívüli közgyűlést tart, amelynek egyetlen tárgya: A tanács fizetési tervezetének bemutatása az igazgatótanács határozati javaslatával. — Szénnagykereskedők a polgármesternél. A budapesti szénnagykereskedők Vázsonyi Vilmos vezetésével küldöttségileg tisztelegtek Bárczy István polgármesternél. A m. kir. államvasutak igazgatósága ugyanis 1911 február végére felmondotta a nyugati pályaudvaron levő széntelepeiket és számukra a rákosi rendező pályaudvaron új csúszdákat épittet. Amíg ezek elkészülnek, az Angyalföldön, a Tahi-út mellett helyezik el őket. Az államvasutaknak ez az intézkedése felette sérelmes a szénnagykereskedőkre nézve, akik terjedelmes memorandumban panaszolják fel ennek a rendelkezésnek káros hatásait. Kérik a főváros tanácsát, intézkedjék sürgősen, hogy egyrészt oly kövezett út álljon rendelkezésükre, amelyen a napi 300—400 kocsira tehető forgalom lebonyolítható legyen, másrészt, hogy nekik maguknak és személyzetüknek, valamint a nagyközönségnek is út és közlekedési eszköz álljoni rendelkezésre, hogy a raktárak megközelíthetők legyenek és a nagyközönség a már megszokott ellenőrzést teljesíthesse. A polgármester átvette a memorandumot és megígérte, hogy tanulmányozni fogja. — Hatósági cselédközvetitő. A főváros jogügyi osztálya a hatósági cselédközvetitő és cselédotthon létesítése ügyében előterjesztést dolgozott ki, amelyhez a tanács hozzá is járult. A főváros közgyűlése a tanács előterjesztése alapján a kérdés tárgyalását egy ad hoc bizottsághoz utalta, amelyet a főváros tanácsa a közgyűléstől nyert felhatalmazás alapján most megalakított. ___________________________________a Megyék és városok. A városok állami segélyének utalványozása. Hosszú várakozás után a pénzügyminiszter kiutalványozta a városok segélyezésére megállapított 1910. évi 2 millió koronát. Az utalványozással egyidejűleg a belügyminiszter is kiadta a segély szétosztására és felhasználására vonatkozó körrendeletét. Az állami segélyből az egyes városok ugyanolyan arányban részesedtek, mint az elmúlt évben, miután a segély összege nem változott. A segély felhasználására nézve a belügyminiszter I. évi 62.000 számú körrendeletében lefektetett elvek az irányadók, vagyis elsősorban a közigazgatási tisztviselők, segéd- és kezelős®emélyzet javadalmazása egészítendő ki a rendeletben megállapított fizetési táblázat mértékéig. Ha pedig a teljes kiegészítés nem kerül ki teljesen az állami segélyből, mindegyik alkalmazottra nézve a javadalmazáskiegészítés aránylagosan leszállítandó. A segély másodsorban a rendőrség fejlesztésére, azután pedig közegészségügyi és városszabályozási intézményekre fordítandó. Mivel azonban a most utalványozott államsegély a legtöbb helyütt a közigazgatási személyzet javadalmazáskülönbözetét is csak részben fedezi, az utóbb említett célok kielégítésére a segélyből semmi sem jut. Pest megyei erkölcsök. Pest vármegye közigazgatási bizottságának pénteki ülésén Petri Mór kir. tanfelügyelő bemutatta november havi jelentését. Különösen említésre méltó a bizottságnak a tanfelügyelő előterjesztése alapján a tanköteles gyermekek erkölcsi nevelése tárgyában tett intézkedése. Megállapította ugyanis a tanfelügyelő, hogy számos községben az a szokás uralkodik, hogy a felnőtt ifjúság az utcán összeverődve késő éjjeleken át csavarog és a közéjük keveredő tanköteles gyermekek hallgatják a szeméremsértő beszédeket ; más községekben a gyermekeket kocsmába viszik és alkohol élvezetéhez szoktatják; más községekben ismét gyakori táncai ■ i ■. 1 ságokat rendeznek és azokon a zsengekor, gyermekek is részt vesznek. Mindenek alapján a bizottság felhívta a polgármestere