Pesti Hírlap, 1912. április (34. évfolyam, 79-103. szám)

1912-04-02 / 79. szám

1912. április 2., kedd. Pesti Hírlap______ A tények hatása alatt ült össze hétfőn és fogadta az újjonan kinevezett Kh­ien-kabinet bemutat­kozását. Érthető az is, hogy valamennyi beszéd, mely Khuen bemutatkozó felszólalásai nyomán elhangzott, a­ király végzetes, bár egyelőre el­hárított szándéka körül csoportosította érveit pro és kontra egyaránt. A Jusih-párti szónokok élesen támadták a király személyének exponá­lásáért Kiment. A Kossuth-párt szónokai vi­szont, ha nem is támadták, de élesen kritizál­ták Khuen magatartását, míg Andrássy Gyula teljesen deferált a király elhatározásának, ez elhatározás nyilvános pertraktálásától pedig tartózkodott Már a néppárti Zboray Miklós azonban veszedelmes éllel belekeverte a trón­örökös személyét is, kérdezvén a kormányt, vajon azok a célzások, melyek a bekövetkezen­dő veszedelem lehetőségét fölvetették, arra vo­­natkoznak-e talán, hogy olyasmitől tartott-e a kormány, mintha a király lemondása esetén a trévörökös nem akarná letenni az alkotmányra az esküt? Ez a felszólalás egymagában jellem­zi, milyen sikamlós lejtőre juthat a parlament vitája, amikor a kormány felelős tényeiért a király személye is előtérbe állíttatik. "A képviselőház keddi ülésén alighanem folytatódnak ezek a kényes pertraktálások és remélhetőleg felszólal gróf Khuen-Héderváry Károly, hogy a kínos témát valahogy elsimítsa. Az az egy heti szünet, mely a húsvéti ünne­pekre való tekintettel a keddi ülés után követ­kezik, talán hozá fog járulni a kedélyek le­csillapodásához. De valami rózsás remények­kel nem lehet tekinteni a magyar képviselőház tovább fejlődő eseményei elé. Az obstrukció to­vábbra is meg akarja akadályozni a véderőja­vaslatok elintézését és így hamarosan megint belekerülünk a harc kellős közepébe. Milyen fegyverekkel akarja a kormány ezt a harcot elfojtani? — ez most a kérdés. Hír szerint a házszabályok szigorú alkalmazásával keresi a kormány az obstrukció leküzdésének módját. És megint fölmerülnek azok a hírek, melyek­­jróf Tisza Istvánt ültetik az elnöki székbe. Ma még nem komoly ez a verzió, de azzá válhatik és a Kimen-kormány őszinte barátai is attól tartanak, hogy a kabinet nemsokára ismét ko­moly elhatározások elé kerül; olyan elhatáro­zások elé, melyek alapján a ház feloszlatást lesz kénytelen kérni. Hiszen ott ma még nem tar­tunk és így korai volna kombinációkat szőni arról, vajon a király megadja-e a Ház felosz­latására a­­felhatalmazást a Khuen-kormány­­nak, vagy pedig újra akuttá válik a kormány­­válság? Ma még nincs kormányválság, talán nem is lesz, de a parlamenti válság változatla­nul fennáll mindaddig, míg az obstrukció le nem kerül a napirendről, újra kinevezem, illetőleg ezen eddig is viselt állá­sában megerősítem. Kelt Bécsben, 1912. évi március 30-án. Ferenc József S. k. Gróf Khiten-Héderváry Károly e. k. Magyar miniszterelnököm előterjesztésére pénzügyminiszteremmé Lukács Lászlót, kereske­delemügyi miniszteremmé dr Beöthy Lászlót, föld­­mivelésü­gyi miniszteremmé gróf Serényi Bélát, vallás- és közoktatásügyi miniszteremmé­­ gróf Vichy Jánost, igazságügyminiszteremmé dr Szé­kely Ferencet és honvédelmi miniszteremmé Hazai Samut újra kinevezem, illetőleg ezen eddig is vi­selt állásaikban­ megerősítem és a belügyminiszté­rium vezetésével, valamit a Személyem körüli mi­nisztérium és a­­horvát-szlovan-dalmátországi mi­nisztérium ideiglenes vezetésével újra magyar mi­niszterelnökömet bízom meg­. Az illetőkhöz intézett kézirataimat további intézkedés végett idezárom. Kelt Bécsben, 1912. évi március 30-án. Ferenc József s. k. Gróf Khuen-Héderváry Károly s. k. Minden újonan kinevezett miniszterhez külön kéziratot intézett a király, amelyben kinevezéséről értesüti.* A parlament szünete. A képviselőház keddi ülésén folytatja és alkalmasint be is fejezi a kormány kinevezése fölött megindult vitát; a Kossuth-párt részé­ről Désy Zoltán, a Justh-párt részéről Hátti Endre, a pártonkívüliek nevében pedig Polónyi Géza szólal fel, majd a miniszterelnök válaszol az elhangzott kritikákra. A képviselőház ezután a húsvéti szünet tartamára elnapolja üléseit. Kárvay Lajos, a képviselőház elnöke és gróf Khu­en-Héderváry Károly miniszterelnök ma tanácskozást folytattak a képviselőhöz munka­rendje dolgában. Értesülésünk szerint a Ház húsvéti szünete április tizenötödikéig, hétfőig, tart.* A királyi kéziratok. A hivatalos lap vasárnapi száma a következő királyi kéziratokat közli: Kedves gróf Khuen-fiéderváry! Vonatkozással f. évi március hó 7-én leélt el­határozásomra önt magyar miniszterelnökömmé A pénteki kihallgatás. A miniszterelnök pénteki kihallgatása és a ki­rály lemondására vonatkozó hírekre a bécsi félhi­vatalos jellegű Montagsrevue mai száma vezető cikkében ezeket írja: Csakugyan komolyan szó volt a leg­utóbbi időben Ferenc József király lemon­dásáról. Gróf Berchtold külügyminiszter, mint a császári ház minisztere, négyszer jelent meg audiencián a királynál és minden előkészület megtörtént már a ki­rály lemondására, csak arra volt még szük­ség, hogy Ferenc Ferdinánd trónörököst telefonon hívják Bécsbe s a következő na­pon végrehajtsák az ünneplés aktust. Ezért sietett gróf Khuen-Héderváry a magyar házba és hívta föl telefonon mi­nisztertársait Bécsbe, hogy velük tanács­kozzék s a tanácskozáson a rezoluciót el­ejtsék. A király meghatalmazta Kiment, hogy mindent, ami audienciáján történt, elmondhasson. A király az ismeretes kéz­irat aláírása utáni ismét visszanyerte jó­kedvét és dicsérte gróf Khuen államférfiúi művészetét. Érdekes részleteket jelent a manifestd­um ke­letkezéséről a Magyar Kurír, amely ezt írja: A királyi kézirat előzményeit a bécsi hírfor­rás nyomán több lap olyan téves beállításban is­mertette, hogy azt lehet hinni, mintha a király a kézirat kibocsátására Khuen-Héderváry pénteki au­dienciáján spontán határozta volna el magát s mintha a kormányelnök ezen az audiencián megle­­pető szerinem­ értesült volna a királynak a legfelsőbb kéziratban kifejezett álláspontjáról s ebből kifolyó­lag rendelte volna Bécsbe a minisztereket. A ki­rályi kézirat lényeges szövegezésében már napok­kal ezelőtt megvolt s a kormányelnök rendelkezésé­re állott, sőt a kéziratról a rezoluciós pártok egyik vezérpolitikusa, — akiről egyébként megjegyezzük, hogy a király álláspontjának megismerése után mindenben azonosította magát a kormányelnökkel,­­— szintén tudomással bírt. A miniszterelnöknek alkalma volt a király álláspontját már az előző audienciák során megismerni, s mivel ez egyál­talán nem változott, a miniszterelnököt e tekintet­ben nem érhette semmiféle meglepetés. Nem­ felel­nek meg az igazságnak azok a bécsi forrás nyo­mán közölt hírek sem, melyek a pénteki audiencia lefolyását olyan izgalmasnak mondják. Beavatott körökben úgy tudják, hogy a legfelsőbb kézirat ter­ve, mint minden katonai szempontból fontos kér­dést érintő uralkodó intézkedés, a trónörökös tud­tával készült s ebből is következik, hogy a leg­felsőbb kéziratnak már jóval a pénteki audiencia előtt készen kellett lenni. Báró Bkerlecz Iván bu­dapesti Utazása 13 a királyi kézirattal volt össze­függésben. .4 magyar kormány hozzájárulásával, a bécsi Konf. Bur., a következő kommünikét teszi közzé. A reggeli lapok oly leírásokat hoznak gróf Rhuen-N­éderváry miniszterelnök pénteki kihallga­tásának lefolyásáról, amelyek a nyilvános diszk­usz­­szióban messzemenő következtetésekre adtak okot, de részleteikben nem teljesen egyeznek meg. Mi­után a kihallgatás folyamán folytatott beszélgeté­sek a fenálló gyakorlatnak megfelelően természet­szerűen a nyilvánosság körén kívül esnek, alig kell különösen rámutatni, hogy az említett­ részle­tek nem tarthatnak­ igényt hitelességre. * _______________3 A munkapártból. A munkapártban hét­főn este nagy számmal voltak fent a párt tagjai. A miniszterek közül ott voltak gróf Khuen-Héderváry Károly, L­ukács László, Beöthy László, gróf Serényi Béla, Székely Ferenc, Hazai Samu, továbbá Kávay Lajos, a kép­­viselőház elnöke, az államtitkárok közül Jeszenszky Sándor, Kálmán Gusztáv, Kazy József, Bakonyi Gyula, a párt veztősége és igen sokan a párt kép­viselő és kültagjai közül. A kormány helyzetét a képviselőhöz mai ülésén történtekből általán igen kedvezően ítélték meg. Jóleső megelégedést keltett, hogy gróf Andrássy Gyula is a kormány cselekede­tének igazolására sietett­, amikor kijelentette, hogy hasonló körülmények között ugyanúgy járt volna el, mint gróf Khuen-Héderváry. Kossuth Ferenc és gróf Apponyi Albert beszédeiben nem láttak agresszívebb ellenzéki hajlandóságot és a Justh­­párt szónoka is mérsékeltebb volt mint máskor. Úgy vélekedtek, hogy a rezoluciós követelés eles­sé­ge, nem rontott sem a párt, sem a kormány helyze­tén, sőt előbbre vitte a dolgokat, amelyek során­­most teljes erővel nekikészü­lhet a párt a parla­menti rend helyreállításához. Sose üdvözlésben volt része Lukács László pénzügyminiszternek, akit most nyolcadszor nevezett ki a király miniszterré. Lukács amidőn­ erre felhívták a figyelmét és gra­tuláltak, a nyolcadik kinevezéséhez, derűsen részle­tezte azokat a különféle alkalmakat és körülmé­nyeket, amelyek ezt a Sokszori kinevezést elő­idézték. Az ellenzéki pártkörökből. A KossUth-párt klubjában sok képviselő járt fent az este, köztük Kossuth Ferenc, a párt vezére is. A kormány kinevezése körül nem szándékoznak hosszabb vitát folytatni, hanem erélyesebb harcra készülnek a véderő ellen. A Kossuth-pártnak a Justh-párthoz való viszo­nyáról is szó esett a beszélgetések közben és Zlinszky István fölvetette azt a gondolatot, hogy a párt is követelje ezentúl nagyobb nyo­matékkal azt, hogy az általános választói jogot még ez a parlament valósítsa meg és a véderő megszavazása ellenében minden esetre a válasz­tói jog reformját állítsa. A párt tagjai nagy he­lyesléssel fogadták Zlinszky fejtegetéseit. A Justh-pártban az elnökség tagjai közül Holló Lajos, Földes Béla és gróf Batthyány Ti­vadar jelentek meg. Justh­ Gyula még mindig kénytelen a szobát őrizni. Elítélően nyilatkoz­tak arról, hogy a kormány belevonja a vitába a király és a trónörökös személyét is. Fölemlítet­ték, hogy a kormány külföldi sajtójában meg­­íratta azt is, hogy a király a rezoluciós követe­lés fentartása esetére az alkotmány felfüggesz­tését helyezte kilátásba s hogy Khuen már Bécs­­ben elhatározta, hogy reaktiválásáért tüntetést rendeztet a király mellett a parlamentben, sőt a fővárosban egy kivilágítási ünnepség volt tervbe véve. Pártértekezletek. Az országgyűlési pártok vasárnap este érte­kezleteket tartottak, hogy elhatározzák álláspontju­kat az új kormánynyal szemben. A munkapárt értekezletén báró Dániel Gábor alelnök elnökölt. Gróf Khuen-Héderváry Károly bejelentette, hogy a király ismét kinevezte a régi kormányt. A legutóbbi párthatározat óta számos akadály merült fel, amelyeket mind el kellett volna hárítani. Saj­nos, ez nem sikerült. Új helyzet állott elő, amely újabb elhatározást igényelt, és ez az volt, hogy eb­ben a helyzetben a király az elérendő feladatot lel­kiismereti kérdéssel nem tudta összeegyeztetni és ennek következményeképen előállott az a szituáció, mely logikailag érvényesült. Olyan állapotot te­remtett volna a király aggodalma, amelyet magyar ember lú és gond nélkül elviselni nem tudott vol­na. Kenn maradt tehát egyéb hátra, mint egyrész­ről az­ alkotmányos állapot fentartását biztosítani, másrészről a király felségjogainak megőrzése, me­lyek a miniszterelnökhöz intézett királyi kézirat­ban oly módon nyertek kifejezést, amely mindenkit megnyugtathat. Gróf Tisza István feleslegesnek tartja, bár, hogy a miniszterelnök után beszéljen, de minthogy személye a párthatározat által exponált, kötelességé­nek véli, hogy rövid megjegyzést tegyen. Ma is

Next