Pesti Hírlap, 1912. április (34. évfolyam, 79-103. szám)
1912-04-02 / 79. szám
1912. április 2., kedd. Pesti Hírlap______ A tények hatása alatt ült össze hétfőn és fogadta az újjonan kinevezett Khien-kabinet bemutatkozását. Érthető az is, hogy valamennyi beszéd, mely Khuen bemutatkozó felszólalásai nyomán elhangzott, a király végzetes, bár egyelőre elhárított szándéka körül csoportosította érveit pro és kontra egyaránt. A Jusih-párti szónokok élesen támadták a király személyének exponálásáért Kiment. A Kossuth-párt szónokai viszont, ha nem is támadták, de élesen kritizálták Khuen magatartását, míg Andrássy Gyula teljesen deferált a király elhatározásának, ez elhatározás nyilvános pertraktálásától pedig tartózkodott Már a néppárti Zboray Miklós azonban veszedelmes éllel belekeverte a trónörökös személyét is, kérdezvén a kormányt, vajon azok a célzások, melyek a bekövetkezendő veszedelem lehetőségét fölvetették, arra vonatkoznak-e talán, hogy olyasmitől tartott-e a kormány, mintha a király lemondása esetén a trévörökös nem akarná letenni az alkotmányra az esküt? Ez a felszólalás egymagában jellemzi, milyen sikamlós lejtőre juthat a parlament vitája, amikor a kormány felelős tényeiért a király személye is előtérbe állíttatik. "A képviselőház keddi ülésén alighanem folytatódnak ezek a kényes pertraktálások és remélhetőleg felszólal gróf Khuen-Héderváry Károly, hogy a kínos témát valahogy elsimítsa. Az az egy heti szünet, mely a húsvéti ünnepekre való tekintettel a keddi ülés után következik, talán hozá fog járulni a kedélyek lecsillapodásához. De valami rózsás reményekkel nem lehet tekinteni a magyar képviselőház tovább fejlődő eseményei elé. Az obstrukció továbbra is meg akarja akadályozni a véderőjavaslatok elintézését és így hamarosan megint belekerülünk a harc kellős közepébe. Milyen fegyverekkel akarja a kormány ezt a harcot elfojtani? — ez most a kérdés. Hír szerint a házszabályok szigorú alkalmazásával keresi a kormány az obstrukció leküzdésének módját. És megint fölmerülnek azok a hírek, melyekjróf Tisza Istvánt ültetik az elnöki székbe. Ma még nem komoly ez a verzió, de azzá válhatik és a Kimen-kormány őszinte barátai is attól tartanak, hogy a kabinet nemsokára ismét komoly elhatározások elé kerül; olyan elhatározások elé, melyek alapján a ház feloszlatást lesz kénytelen kérni. Hiszen ott ma még nem tartunk és így korai volna kombinációkat szőni arról, vajon a király megadja-e a Ház feloszlatására afelhatalmazást a Khuen-kormánynak, vagy pedig újra akuttá válik a kormányválság? Ma még nincs kormányválság, talán nem is lesz, de a parlamenti válság változatlanul fennáll mindaddig, míg az obstrukció le nem kerül a napirendről, újra kinevezem, illetőleg ezen eddig is viselt állásában megerősítem. Kelt Bécsben, 1912. évi március 30-án. Ferenc József S. k. Gróf Khiten-Héderváry Károly e. k. Magyar miniszterelnököm előterjesztésére pénzügyminiszteremmé Lukács Lászlót, kereskedelemügyi miniszteremmé dr Beöthy Lászlót, földmivelésügyi miniszteremmé gróf Serényi Bélát, vallás- és közoktatásügyi miniszteremmé gróf Vichy Jánost, igazságügyminiszteremmé dr Székely Ferencet és honvédelmi miniszteremmé Hazai Samut újra kinevezem, illetőleg ezen eddig is viselt állásaikban megerősítem és a belügyminisztérium vezetésével, valamit a Személyem körüli minisztérium és ahorvát-szlovan-dalmátországi minisztérium ideiglenes vezetésével újra magyar miniszterelnökömet bízom meg. Az illetőkhöz intézett kézirataimat további intézkedés végett idezárom. Kelt Bécsben, 1912. évi március 30-án. Ferenc József s. k. Gróf Khuen-Héderváry Károly s. k. Minden újonan kinevezett miniszterhez külön kéziratot intézett a király, amelyben kinevezéséről értesüti.* A parlament szünete. A képviselőház keddi ülésén folytatja és alkalmasint be is fejezi a kormány kinevezése fölött megindult vitát; a Kossuth-párt részéről Désy Zoltán, a Justh-párt részéről Hátti Endre, a pártonkívüliek nevében pedig Polónyi Géza szólal fel, majd a miniszterelnök válaszol az elhangzott kritikákra. A képviselőház ezután a húsvéti szünet tartamára elnapolja üléseit. Kárvay Lajos, a képviselőház elnöke és gróf Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök ma tanácskozást folytattak a képviselőhöz munkarendje dolgában. Értesülésünk szerint a Ház húsvéti szünete április tizenötödikéig, hétfőig, tart.* A királyi kéziratok. A hivatalos lap vasárnapi száma a következő királyi kéziratokat közli: Kedves gróf Khuen-fiéderváry! Vonatkozással f. évi március hó 7-én leélt elhatározásomra önt magyar miniszterelnökömmé A pénteki kihallgatás. A miniszterelnök pénteki kihallgatása és a király lemondására vonatkozó hírekre a bécsi félhivatalos jellegű Montagsrevue mai száma vezető cikkében ezeket írja: Csakugyan komolyan szó volt a legutóbbi időben Ferenc József király lemondásáról. Gróf Berchtold külügyminiszter, mint a császári ház minisztere, négyszer jelent meg audiencián a királynál és minden előkészület megtörtént már a király lemondására, csak arra volt még szükség, hogy Ferenc Ferdinánd trónörököst telefonon hívják Bécsbe s a következő napon végrehajtsák az ünneplés aktust. Ezért sietett gróf Khuen-Héderváry a magyar házba és hívta föl telefonon minisztertársait Bécsbe, hogy velük tanácskozzék s a tanácskozáson a rezoluciót elejtsék. A király meghatalmazta Kiment, hogy mindent, ami audienciáján történt, elmondhasson. A király az ismeretes kézirat aláírása utáni ismét visszanyerte jókedvét és dicsérte gróf Khuen államférfiúi művészetét. Érdekes részleteket jelent a manifestdum keletkezéséről a Magyar Kurír, amely ezt írja: A királyi kézirat előzményeit a bécsi hírforrás nyomán több lap olyan téves beállításban ismertette, hogy azt lehet hinni, mintha a király a kézirat kibocsátására Khuen-Héderváry pénteki audienciáján spontán határozta volna el magát s mintha a kormányelnök ezen az audiencián meglepető szerinem értesült volna a királynak a legfelsőbb kéziratban kifejezett álláspontjáról s ebből kifolyólag rendelte volna Bécsbe a minisztereket. A királyi kézirat lényeges szövegezésében már napokkal ezelőtt megvolt s a kormányelnök rendelkezésére állott, sőt a kéziratról a rezoluciós pártok egyik vezérpolitikusa, — akiről egyébként megjegyezzük, hogy a király álláspontjának megismerése után mindenben azonosította magát a kormányelnökkel,— szintén tudomással bírt. A miniszterelnöknek alkalma volt a király álláspontját már az előző audienciák során megismerni, s mivel ez egyáltalán nem változott, a miniszterelnököt e tekintetben nem érhette semmiféle meglepetés. Nem felelnek meg az igazságnak azok a bécsi forrás nyomán közölt hírek sem, melyek a pénteki audiencia lefolyását olyan izgalmasnak mondják. Beavatott körökben úgy tudják, hogy a legfelsőbb kézirat terve, mint minden katonai szempontból fontos kérdést érintő uralkodó intézkedés, a trónörökös tudtával készült s ebből is következik, hogy a legfelsőbb kéziratnak már jóval a pénteki audiencia előtt készen kellett lenni. Báró Bkerlecz Iván budapesti Utazása 13 a királyi kézirattal volt összefüggésben. .4 magyar kormány hozzájárulásával, a bécsi Konf. Bur., a következő kommünikét teszi közzé. A reggeli lapok oly leírásokat hoznak gróf Rhuen-Néderváry miniszterelnök pénteki kihallgatásának lefolyásáról, amelyek a nyilvános diszkuszszióban messzemenő következtetésekre adtak okot, de részleteikben nem teljesen egyeznek meg. Miután a kihallgatás folyamán folytatott beszélgetések a fenálló gyakorlatnak megfelelően természetszerűen a nyilvánosság körén kívül esnek, alig kell különösen rámutatni, hogy az említett részletek nem tarthatnak igényt hitelességre. * _______________3 A munkapártból. A munkapártban hétfőn este nagy számmal voltak fent a párt tagjai. A miniszterek közül ott voltak gróf Khuen-Héderváry Károly, Lukács László, Beöthy László, gróf Serényi Béla, Székely Ferenc, Hazai Samu, továbbá Kávay Lajos, a képviselőház elnöke, az államtitkárok közül Jeszenszky Sándor, Kálmán Gusztáv, Kazy József, Bakonyi Gyula, a párt veztősége és igen sokan a párt képviselő és kültagjai közül. A kormány helyzetét a képviselőhöz mai ülésén történtekből általán igen kedvezően ítélték meg. Jóleső megelégedést keltett, hogy gróf Andrássy Gyula is a kormány cselekedetének igazolására sietett, amikor kijelentette, hogy hasonló körülmények között ugyanúgy járt volna el, mint gróf Khuen-Héderváry. Kossuth Ferenc és gróf Apponyi Albert beszédeiben nem láttak agresszívebb ellenzéki hajlandóságot és a Justhpárt szónoka is mérsékeltebb volt mint máskor. Úgy vélekedtek, hogy a rezoluciós követelés elessége, nem rontott sem a párt, sem a kormány helyzetén, sőt előbbre vitte a dolgokat, amelyek soránmost teljes erővel nekikészülhet a párt a parlamenti rend helyreállításához. Sose üdvözlésben volt része Lukács László pénzügyminiszternek, akit most nyolcadszor nevezett ki a király miniszterré. Lukács amidőn erre felhívták a figyelmét és gratuláltak, a nyolcadik kinevezéséhez, derűsen részletezte azokat a különféle alkalmakat és körülményeket, amelyek ezt a Sokszori kinevezést előidézték. Az ellenzéki pártkörökből. A KossUth-párt klubjában sok képviselő járt fent az este, köztük Kossuth Ferenc, a párt vezére is. A kormány kinevezése körül nem szándékoznak hosszabb vitát folytatni, hanem erélyesebb harcra készülnek a véderő ellen. A Kossuth-pártnak a Justh-párthoz való viszonyáról is szó esett a beszélgetések közben és Zlinszky István fölvetette azt a gondolatot, hogy a párt is követelje ezentúl nagyobb nyomatékkal azt, hogy az általános választói jogot még ez a parlament valósítsa meg és a véderő megszavazása ellenében minden esetre a választói jog reformját állítsa. A párt tagjai nagy helyesléssel fogadták Zlinszky fejtegetéseit. A Justh-pártban az elnökség tagjai közül Holló Lajos, Földes Béla és gróf Batthyány Tivadar jelentek meg. Justh Gyula még mindig kénytelen a szobát őrizni. Elítélően nyilatkoztak arról, hogy a kormány belevonja a vitába a király és a trónörökös személyét is. Fölemlítették, hogy a kormány külföldi sajtójában megíratta azt is, hogy a király a rezoluciós követelés fentartása esetére az alkotmány felfüggesztését helyezte kilátásba s hogy Khuen már Bécsben elhatározta, hogy reaktiválásáért tüntetést rendeztet a király mellett a parlamentben, sőt a fővárosban egy kivilágítási ünnepség volt tervbe véve. Pártértekezletek. Az országgyűlési pártok vasárnap este értekezleteket tartottak, hogy elhatározzák álláspontjukat az új kormánynyal szemben. A munkapárt értekezletén báró Dániel Gábor alelnök elnökölt. Gróf Khuen-Héderváry Károly bejelentette, hogy a király ismét kinevezte a régi kormányt. A legutóbbi párthatározat óta számos akadály merült fel, amelyeket mind el kellett volna hárítani. Sajnos, ez nem sikerült. Új helyzet állott elő, amely újabb elhatározást igényelt, és ez az volt, hogy ebben a helyzetben a király az elérendő feladatot lelkiismereti kérdéssel nem tudta összeegyeztetni és ennek következményeképen előállott az a szituáció, mely logikailag érvényesült. Olyan állapotot teremtett volna a király aggodalma, amelyet magyar ember lú és gond nélkül elviselni nem tudott volna. Kenn maradt tehát egyéb hátra, mint egyrészről az alkotmányos állapot fentartását biztosítani, másrészről a király felségjogainak megőrzése, melyek a miniszterelnökhöz intézett királyi kéziratban oly módon nyertek kifejezést, amely mindenkit megnyugtathat. Gróf Tisza István feleslegesnek tartja, bár, hogy a miniszterelnök után beszéljen, de minthogy személye a párthatározat által exponált, kötelességének véli, hogy rövid megjegyzést tegyen. Ma is